Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-12-23 / 738. szám

1978 december 23. . MENÓRA 3. oldal Menekültek akikkel nem törődnek A LIBANONI KERESZTÉNYEK KALVARlAJA "Egy menekült sorsa több­nyire attól függ, hogy mi a bőr­színe, vallása vagy nemzetiségi eredete" — Derek van OOsten. az ENSZ Menekültügyi Fő­bizottságának volt igazgatója. ♦ \ Még mindig nem tudok magamhoz térni abból a levert­ségből, amit a libanoni keresz­tény araboknak nyújtandó segítség érdekében létrehozott akció balsikere okozott. Néhány hónappal ezelőtt, amikor már nyilvánvalóvá vált. hogy a “rendfenntartás” ürügyén Libanonba beódalgott szíriai haderő a keresztény arabok megsemmisítésére törekszik, táviratot kaptam Joseph Salibatól és Henry Kamharatól, a Beirutból menekülni kényszerült keresz­tény arabok segélyakciójának vezetőitől, melyben azonnali beavatkozást és segítséget kér­tek gondozottjaik számára. (Mint később kiderült, rajtam kívül az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának valamennyi jelenlegi és volt alkalmazottja kapott hasonló táviratot.) Azok­ban a napokban már több, mint ötvenezer keresztény menekült el Beirutból és a Libanon Hegy­ség (Mount Lebanon), valamint a nyári turista forgalom lebonyolítására épített Faitroun kabinjaiban telepedtek le. "Meten, Kesrouan, Jbail és Ain el Remmaneh (beiruti perem­városok. A Szerk.) körzeteiből csak a fiatal, fegyverforgatásra alkalmas férfiak maradtak helyükön, hogy a palesztin terroristák és sziriai szövet­ségeseik ellen védjék ott­honaikat; családjaik, főként gyermekek, asszonyok és öregek menekülni kény­szerültek" — jelezte a távirat. — “Jajkiáltásunk mindeddig süket fülekre talált; Izráel az egyetlen ország, amely megér­téssel viseltetik elviselhetetlen sorsunk iránt”. A new yorki Arthur Thomp­son, a brüsszeli André Chapat és a londoni Nigel Craig közre­működésével egy ad-hoc bizott­ságot alakítottunk (valameny­­nyien volt alkalmazottai a Menekültügyi Főbizottságnak) és alig két hét leforgása alatt memorandumot juttattunk el az Egyesült Nemzetek főtitkári hivatalához, az ENSz Menekültügyi Főbizottságához, az UNESCO-hoz. a Nemzetközi Vöröskereszthez, a Vatikán kül­ügyi kamarájához, az Arab Ligához, Szaudi Arábia és Irán államfőjéhez, a hágai Nemzet­közi Bírósághoz és a Szocialista Világszövetséghez. Nigel Craig. aki 1961-ben azért hagyta ott az ENSz Menekültügyi Főbizott­ságát, mert saját üzleti vállal­kozásokba kezdett — s azóta többszörös milliomos lett — ónként vállalkozott a memoran­dumok személyes kézbesítésére. Tíz nap alatt harmincezer mérföldet utazott New York és Genf. Hága és Bécs. Teherán és Tunisz, és London kozott. Sem az Írásos akciónak, sem Craig egyéni áldozat­­vállalásának nem volt foga­natja. Kurt Waldheim irodája válaszra sem méltatta a memo­randumot és Waldheim nem volt hajlandó fogadni Craiget; az UNESCO vonakodva meg­ígérte. hogy a problémát a jövő májusi (!) kongresszus napi­rendjére tűzi; a Nemzetközi Bíróság és a Szocialista Világ­­szövetség azzal utasította el Craiget. hogy a “libanoni keresztény arabok problémája érdekterületükön kivül esik"; az Arab Liga udvarias levélben azt válaszolta, hogy Libanon arab­­ságának ügye "nem feltétlenül azonos az Arab Liga célkitű-Dr. Henry Kissinger. volt amerikai külügyminiszter, a közelmúltban ismét világkorüli úton volt. ezúttal magánember­ként; meglátogatta Parisban Valery Giscard d'Estaing fran­cia elnököt. Bonnban Helmut Schmidt nyugat-német kancel­lárt. Londonban James Callaghan angol miniszter­­elnököt és ezenkívül Nyugat- Berlinben előadást tartott "Nemzetközi lehetőségek az 1980-as években“ címmel. Útjára elkísérte Arnaud de Bor- Borchgrave. a 'Newsweek" munkatársa, nemcsak azért, hogy Kissinger utazásáról beszámoljon lapjának, hanem azért is. hogy intervjút készítsen a volt külügyminiszterrel. Az intervjú New Yorkban kezdő­dött és Parisban ért véget, összesen több. mint 7 óráig tar­tott — ez volt az első hosszú in­tervjú Kissingerrel két év óta. amióta már nem Amerika kulúgyminisztere. A beszélgetés leglényegesebb részleteit az alábbiakban közoljúk. azonban az eredeti kérdés-felelet hossza­dalmas és gyakran bonyolult formája helyett Kissinger vála­szait közöljük, osszesűritve. — Carter elnök nemrégiben kijelentette egy sajtókonferen­cián. hogy amikor a Fehér Házba kerúlt. Amerika nem­zetközi politikai és gazdasági hitele, a vietnami háború, a Watergate-úgy és a Central In­­telligence Agency elleni vizs­gálat után olyan alacsony szín­vonalon volt. hogy azóta is igyekszik ezt a színvonalat emelni és ezt tartja adminisztrá­ciója egyik legfontosabb felada­tának. — Sajnálatos körülménynek tartom, hogy egy amerikai elnök azt hiszi, hogy az amerikai történelem akkor kez­dődött. amikor őt hivatalába beiktatták. Egy ilyen álláspont nagyon nehézzé teszi azt. hogy az Elnököt az Egyesült Államok mindkét nagy pártja támogassa. Ezenkívül, egy ilyen kijelentés zéseivel”; az iráni sah egy ötvenezer dolláros csekkel rázta le Craiget (amit az szépen meg­köszönt); a szaudi király pedig Clevelandban esett at szív­műtéten. A legfigyelem­reméltóbb — es legmegdöb­bentőbb — választ a Vatikán és a Menekültügyi Főbizottság adta. A vatikáni külügyi kamara helyettes intendánsa — egy olasz bíboros — “dip­lomatikusan" értésére adta Craignek, hogy a katolikus egyház nem kezelheti a libanoni keresztény arabok problémáját "elszigetelt jelenségként", miután a közép-keleti komp­lexum — az Izáel és arab or­szágok közti konfliktus, a palesztin menekültek "megol­datlan" helyzete, stb. — egy "minden körülményt figyelem­bevevő perspektívára" készteti a vatikáni állásfoglalást. (Craignek — mint azt később feltétlenül megzavarja és nyug­talanítja azokat a külföldi államférfiakat, akik egyál­talában nem vélekedtek úgy l976-ban. hogy Amerika gaz­dasági és politikai hitele a mély­ponton volt. Tény az. hogy a külföldi diplomaták nagyrésze nyugtalanítónak találta azt a körülményt, hogy Vietnamban veszítettünk, hogy a Watergate­­ugyben hajlandók voltunk arra. hogy a megválasztott amerikai elnököt szinte darabokra tépjük, hogy a Central Intelligence Agencyt — minden valóságos ok nélkül.,,^ nyilvános és megalázó vizsgálat tárgyává tegyük. Meggyőződésem, hogy a Watergate-ugy korszakának a felszámolása valójában Gerald Ford érdeme volt. — Rendkívül károsnak tartom a CIA elleni vizsgálatot, mert az a véleményem, hogy mindaz, amit a törvényhozói bizottságok vizsgálatai és meghallgatásai alkalmával felfedeztünk, jelen­téktelen volt ahhoz a kárhoz képest, amelyet ezek a vizs­gálatok az amerikai kémelháritó szervezetnek okoztak. Hang­súlyozni akarom azonban itt. hogy semmiképpen sem akarom jóváhagyni sem a CIA magatartását és cselekedeteit a Watergate-úgy ben. sem pedig azokat a tényezőket, amelyek a Watergate-úgy hoz vezettek. — A Carter-adminisztrá­­cióban egyre nyilvánvalóbbá válik az. hogy Amerika az úgy­nevezett Harmadik Világ nyugatbarát politikusaitól elfor­dul és velük szemben hajlandó a baloldali, vagy a kifejezetten marxista vezetőket támogatni. Ez a magatartás sohasem volt világosabb és nyilvánvalóbb, mint az Elnök Notre Dame-i beszéde alkalmával, amikor Mr. Carter kijelentette: meg fogja szabadítani külpolitikánkat attól az "indokolatlan" kommunista­ellenes félelemtől, amely — szerinte — az amerikai kül­politikát évtizedek óta jellemzi. Mit gondolhatnak erről a telefonon mondta nekem — az az impressziója keletkezett a bíborossal folytatott beszél­getése során, hogy a Vatikánt sokkal inkább érdekli a palesz­tin menekültek sorsa, mint a libanoni katolikusoké.) Ugyan­akkor azonban a bíboros nem zárkózott el a libanoni keresz­tények anyagi megsegítése elől és megígérte, hogy a Catholic Relief Agencies and Services ügynökségein keresztül élel­miszert fognak juttatni a menekülteknek. Két héttel később Xnimat Kanaan Abi Abdallah. aki egy rendkívül élelmes és tehetséges libanoni hölgy és egyúttal a libanoni jóléti minisztérium egyik igaz­gatója, jelentette, hogy a Catholic Relief Agencies and Services tizennégyezer dollár ér­tékű lekvárt (!) küldött a menekültek számára. Ami körülbelül olyan arányú segítség, mint egy bögre víz tíz­kijelentéséről azok a nyugati államférfiak, akik évtizedek óta A merika-barátok és kom­munista-ellenesek? A leglénye­gesebb ebben a kérdésben: von­juk meg a hatart barátaink és az úgynevezett "semlegesek" kozott. — Azt látom, hogy a detente politika alapelvét az amerikai polgárok nagyresze nem érti — mivel a jelenlegi adminisztráció nem teszi ezt az alapelvet vilá­gossá. A detente mindenképpen szükséges, mert semmiféle kül­politikai. vagy hatalmi terjesz­kedésnek nem tudunk ellent­­állni, ha alapvetőén nem hiszünk a békében. Megtanul­hattuk volna a vietnami tapasz­talatból. hogy mindenfajta ter­jeszkedési törekvésnek csak akkor tudunk ellenállni, ha az amerikai közvélemény ezt az ellenállást szükségesnek és in­dokoltnak tartja. A vietnami háborúval kapcsolatban — nem lehet efelöl ma már kétség — az amerikai polgárok többsége úgy gondolta, hogy szemben­állásunk a kommunista terjesz­kedési törekvésekkel ezen a területen szükségtelen. Jelenleg és a jövőben is állandóan kifejezésre kell juttatnunk azt. hogy mindent megtettünk a béke érdekében, mindent meg­ezer ember szomjúhalála ellen. A Menekültügyi Főbizottság operatív osz­tályának igazgatója közölte Craiggel. hogy a Főbizottságnak nincs módja a közbelépésre, miután a libanoni keresztény arab menekültek tulajdonkép­pen nem is menekültek: nem hagyták el hazájukat, csupán egyik országrészből mentek egy másik országrészbe Röviddel e megjegyzés előtt Craig fel­olvasta Joseph Saliba memoran­dumának egyik részét, amely azt mondja, hogy "...mi. libanoni keresztények hon­talanná váltunk saját hazánk­ban. A palesztin terroristák és a szíriai megszállók intézményes tömegmészárlást kezdtek sorainkban. Egyetlen környező állam sem hajlandó befogadni bennünket, más környező országba pedig azért nem megyünk, mert biztos halál várna ránk. Szenvedő or­szágunk ama részeiben keresünk menedéket, ahol a terrorista és szíriai inflltráció — legalábbis egyelőre — minimális”. Ezzel egyidejűleg aggasztó jelentések érkeztek Faithounból. melyek szerint a hideg idő beköszöntésével, valamint a legszükségesebb élel­miszerek hiányában a mene­kültek helyzete tarthatatlanná vált. Mindez azonban hidegen hagyta a Menekültügyi Főbizottságot és annak vezetőit. A szíriai csapatok átmeneti visszavonulása Beirut kör­nyékéről csak részben enyhí­tette a körülményeket. A szíriaiak helyét elfoglaló szaudi csapatok számos tagja palesztin önkéntes, akik saját szakállukra folytatják a keresztények elleni mészárlást. Október végén és november elején többszáz menekült család tért vissza az elhagyott beiruti otthonába. A Faithounból Beirutba vezető Molakhin országúton szíriai ágyüütegek vették tűz alá a gép­kocsikon és tevekaravánban haladó menekülteket, s most az önkéntes libanoni segélybizott­ság attól tart, hogy a palesztin terroristák hamarosan meg­támadják Faithount. Az akció sikertelensége ál­talános levertséget okozott az ad-hoc bizottság tagjai között, beleértve jómagámat is. Józan gondolkodású emberek évek óta hangoztatják a kétféle mérték­kel való mérés népszerűségének terjedését. Míg a libanoni keresztény arabokat előre meg­fontolt mészárlás fenyegeti, ad­dig a libanoni, szíriai és jor­­dániai palesztin menekült­­táborokba ömlik a pénz, az élel­miszer, a tankönyv, az építő­anyag és — a fegyver. Nagy port vert fel — bár semmi meg­torló következménnyel nem járt — a shakalai palesztin tábor botránya: a tábor adminisztrá­cióját irányító és Arafát irányí­tása alatt álló vezetőség húsz­ezer tonna, segélyként kapott vajat adott el, hogy hadianyagot vásárolhasson, ami aztán ki tudja hány ártatlan emberéletet fog kioltani. Shakala válto­zatlanul dúskál élelmiszerben és más javakban. Keresztény ember létemre az utóbbi időben többször támad az az érzésem, hogy keresz­ténynek lenni manapság csak szégyenpírt ad az arcnak és kényelmetlen öklendezést a lelkiismeretnek. Karácsony közeledtével ez az érzés kétség­£§£ ELKÖLTÖZTÜNK... A Greenwich Viliágé-hol r a Carment Centerbe I Új címünk: 526 7th Ave., f ^ (38 utca sarok) 3. emelet I m £k (212) 869-0666 { GRAND fintík/ BŐR, IRHA ES íj OPENING [pyjyú üz°leT | Három óriási emeleten bő választékkal állunk a vevők í rendelkezésére, a legolcsóbb árakkal. Több ezer darab- | ból választhatja ki a legmegfelelőbbet. I ÁLLANDÓ WAREHOUSE SALE j A 203 West 38 utcai bejárat 4. emeletén (ugyanaz az í épület) a bőr és irhakabát sampleokból egész 65 ?o engedményig. í | .Megnyitó áraink: Rendes ár: Megnyitó ár: | r Női bőr trencbeoat I (többszínben) $220.- $110.- í ) Női rövid bőr jacket $110.­­$55.- í l Női 3/4-es irhabunda $200.­­$89.- | j Óriási választék férfi és női irhahundákhan. | Amit nem talál raktárunkon, kívánságára mérték után elkészítjük | jj saját üzemünkben. I [ MIELŐTT BÁRHOL VÁSÁROL. í NL//L MLG ÓRIÁSI I [ JPm y % RAKTÁRUNK LS G YŐ- í k FÖDJÖN MLG HIHLTL. LLN } |_^^^^^ő^^&^^^^^c»lgsóárainkrólJ i ^kei! Manhattanbe^ : ! menni "Áíjj j | Flushing-ban 41-40 Main St(a Fopostával szemben, a Samford és ! ! 41. utcák között) megnyílt az új magyar hentesüzlet I EUROPEAN | MEAT CORP. néven j | Könnyű parkolási lehetőség _ 3 nagy árúház mellett S I Mindenféle húsok, házi készítésű felvágottak hatalmas választékban g i 359-7 ^^ FIGYELEM MASSZÍROZÓ! Magyarországi és izraeli nagy gyakorlattal rendelkező masszírozó vállal izom és izületi fájdalmak enyhítésére, fogyásra vagy a test kellemes felüdülésére gyógy és idegnyugtató masszírozást. Hívásra házhoz is megyek! Első alkalommal 50 százalék kedvezmény! Telefon: (212) 633-3327 HUNGÁRIÁN COLD CUTS 97-02 Queens Blvd. Rego Park * 275-0066 Felvágottak, kolbász, szalámi, füstölt és nyers húsok, sajtok, nagy variációja Valódi magyar Trappista. Csokoládék, réteslapok, friss mák, dió, lekvárok és minden élelem, amire egy jó háziasszonynak szüksége van, nálunk megtalálja. Kosher felvágott is kapható. A régi előzékeny kiszolgálás. INGYEN HÁZHOZSZÁLLÍTÁS ____I JÖN! EGY ELŐADÁS! JÖN ! VASÁRNAP 1979. JANUAR 28. an DU. 3:00 OR AKOR RÓBERT WAGNER UIGH SCHOOI. SZÍNHÁZI ERMEBEN _________220 IAST 76fh STtiET (MANHATTAN) iá 2 .k ét 3 -k Avenuek Woiot» ZSOLNAI HÉDY FEYER GYÖRGY EGYÜTTES FELLEPESE Konferál: HECZEY IVÁN Zongoránál: ZORANDY ZOLTÁN Helyarak: S12. 10. 8. 6. SZÁMOZOTT HtlYtK Postai kiküldésre telefonon megrendelhetők •• BUCHSBAUM ENTERPRISES. INC. .. JÓN • TeUfon: (212)628-5771 (barmikor hivhaio JÓN ! beeséssé változik. L.L. folytatás a 6. oldalon v i Jroda un ej aria 1603 .Second Ave. NEW YORK N.Y. 10028 I el:(212) 249-9363 Hungária, Alacsony árak, szakszerű ügyintézés! * Kényelem, pon­tosság, megbízhatóság. * Erről ismert irodánk New Yorkban és szerte Amerikában. * Utazás bárhova, rövidebb-hosszabb időre, vagy rokonait hozatja ki? * Áraink mindig Charter árak. * Olcsó és mégolcsóbb utak Amerikába és az egész világra. BUDAPESTRŐL és BUDAPESTRE. APEX jegyek már kaphatók 414r dollártól. Charter indulási időpontokért hívja ^ódánkat Gyógy fürdői beutalás, szakszerű orvosi vizsgálat és felügyelet, komplett kezelcs. I.íjcs ellátás a világ leghíresebb gyógyfürdőiben — HÉVÍZ * MARGITSZIGET * FÉLIX, stb.... IKKA TUZKX COIMTT RÍNI Küldemények gyorsan, pontosan, megbízhatóan.!!! AUTÓBÉRLÉS HOTEL Rezervációk A HUNGÁRIA IRODA—AZON IRODÁJA Tekintse meg az új VASARELY KIÁLLÍTÁST November 29 és január 15 között Régi ceruzarajzok 1929 - 48 öttiek Új collage-ok, új nagy festmények VASARELY Center, 1015 Madison Ave. New York, Tel: (212) 744-2332 ‘ A kiállítás az új utcai kiállítóteremben és a 4. emeleti termekben lesz. Nyitva; hétfőtől-péntekig, 10:30 - 6-ig, szombaton zárva, vasárnap 11 - 5-ig. US representatives; Erika Steinberger és Lesnick Raymond. NEM KEU MANHATTANBA MENNIE JÓ megnyílt a Terest HiHsben N.y.-ban az C7B c&ndrew’ó eníuncfciricm sStrudle & <+)aótrieó 3uc. ahol a legkiválóbb minőségi, naponta friss kétesek, magyar és Continentális sütemények nagy választékban kaphatók FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, keresse fel és kérjen kóstolót az ízletes süteményekből Címünk: 100-28 OUEENS Blvd. NEW YORK a 67—es subway állomásnál Lázat's húsáz/et szomszédságában Tel: (212)) 830-0266 Kissinger a világról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom