Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-12-23 / 738. szám

/VNENDEn AZ (SZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA VOL. 17. 738. ÁRA 50 cent DEC. 23.1978 Rubin Ferenc: NEM IZRAEL A BŰNÖS Az utóbbi hetekben — s ez alól mi sem képezünk kivételt — a sajtó azt a benyomást kel­tette az olvasóban, hogy az Izráel és Egyiptom közötti béke­egyezmény aláírása csak napokon, esetleg heteken múlik. Hogy már csupán apró simí­tásokról van szó. melyek megoldása szinte gyerekjáték. Az egyezmény aláírásának halogatását sajnos sokkal komolyabb tények okozzák. A láthatatlan bajkeverő Szaudi Arábia. Ez. a kommunista veszély és az arab egység meg­törésétől való félelem között őrlődő, vallási fanatikus ország, az ót is közvetlenül fenyegető iráni események miatt aggódva, hajlandó volt Szádátot — leg­alábbis hallgatólagosan — támogatni béketörekvéseiben. November 7-e azonban for­dulatot jelentett a két állam viszonyában. Szaudi Arábia és Jordán ugyanis — Egyiptom meglepetésére — nemcsakhogy resztvettek a bagdadi konferen­cián. hanem annak a Camp Dávid egyezmény ellenes határozatát is aláírták. Az u.n. “visszautasítók" zsarolása tehát sikerrel járt. Megindult a szavak háborúja Egyiptom és Szaudi Arábia hivatalos sajtójában. Izráel az egyetlen állam a világon, melynek elpusztítására öt ország és egy terrorszövet­kezet, a nagy nyilvánosság előtt, összeesküdött. így. határai biztonságáért való aggódása mindenki előtt érthető. A szep­tember 17-i camp davidi egyez­mény tehát — az aláíró felek tudtával és beleegyezésével — többféleképpen értelmezhető és csak nagy általánosságban kör­vonalazva jöhetett létre. így a nyugati part és a Gázai övezet végleges státuszának kérdése megoldatlan maradt. Izráel e kérdésben csak akkor képes véglegesen állást foglalni, mikor majd a bizalmi légkör helyreáll és Izráel, valamint a nyugati part és a Gázai övezet arab Izrael főleg két jelből követ­keztetett az egyiptomi elnök pálfordulására. November 16- án Husni Mubarak alelnök javaslatot terjesztett elő Washingtonban a Gázai övezet egyiptomi ellenőrzésbe való vételéről. Még jól emlékszünk, hogy e kis földdarab, mely Iz­­ráel legnépesebb városainak közvetlen szomszédságában terül el, egyiptomi ellenőrzés alatt a szabotázs, terror és Izráel elleni kémkedés melegágya volt. Egyiptom bankárja. Khalid király, az ország minimális szükségleteit fedező segély meg­vonásával fenyegetódzött. Hogyan oldotta meg Szádát a dilemmát? Újabb lehetetlen követelményekkel. — melyek­ről szó sem esett Camp David­­ben — jól tudván, hogy azok Izráel részére elfogadhatatlanok, fokozatosan értéktelen papír­foszlánnyá változtatta a csúcsér­tekezlet határozatait. Az iráni események következtében az USA-nak esetleg le kell mon­dania a teheráni olajkutak termelésének gyümölcséről. A kiesést csupán Szaudi Arábia termelésének komoly növelése pótolhatja. így a szaudi befolyás jelentősen erősödött a Fehér Házban. Carter elnök nem amiatt szentelt "száz órát" a Közelkelet békéjének, mert álmatlan éjszakái voltak Izráel biztonsága miatt, hanem mert úgy látta, hogy az Egyesült Ál­lamok olajellátása veszélyben forog. így persze egy csapásra megszűnt a "pártatlanság poli­tikája”. s míg az arabok minden lépése “pozitív"., épitőszellemü" és "nagylelkű" volt. Izráel foko­zatos. igen jelentős enged­ményeire nem maradt jelző. lakossága, a PLO atrocitásaitól mentesülve, végleges formába önthetik kapcsolataikat, valamint az Egyiptom és Izráel közötti diplomáciai és keres­kedelmi kapcsolatok valóban normalizálódnak. Bár sem Szaudi Arábiának, sem Jordániának nem érdeke egy önálló palesztin állam alapí­tása. a két ország a tár­gyalásokon való részvételét e probléma azonnali megol­dásához köti. Egyiptom értel­mezése szerint, öt évi átmeneti autonómia után, korlátolt lét­számú izráeli hadsereg ellenőr­zése mellett e területek automa­tikusan arab szuverénitás alá tartoznának. Az izráeli sajtó csodálkozott Miért jön elő Szádát ezzel az új követeléssel, melyről a Camp Dávid egyezményben szó sem volt Hisz ez minden realizálha­tó békeegyezménynek akadálya volna. Miután Izráel teljes egé­szében elfogadta Washington kompromisszumos fogalmaz­ványát. Szádát két újabb követeléssel lépett elő. Izrael kötelezze magát, hogy egy éven belül autonómiát ad a nyugati part és Gáza arab lakos­ságának. Ha ez meg nem tör­ténnék. úgy a diplomáciai összeköttetések felvételére nem kerülhet sor. A Camp Dávid egyezmény szerint, a két ország, közvetlenül a békeegyezmény aláírása után kezd tárgyalásokat a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételéről. Szádat követelésének teljesítése nem jelentene egyebet, mint azt. hogy miután Izráel kivonult a Szinájból, feladva egyetlen olaj­forrását. repü lótámaszpontját, megszüntetve a többszáz­millióval épített településeket, feladta Sharm El Sheiket, s ez­zel együtt az Akaba öböl ellenőrzését is. de a palesztin arabok a felajánlott autonómiát elutasítják. Egyiptom ezt ürügy­ként használhatja a teljes egyez­mény megsemmisítésére. Szádat második követelése még ennél is lehetetlenebb. A Camp Dávid egyezmény értel­mében a békeegyezmény végleges aláírása minden feltétel nélküli békét biztosit a két ország számára. Szádát most tagadja ezt. Szerinte az Egyip­tom és a többi arab állam között létrejött korábbi egyez­mények nem veszítenék érvé­nyüket. Ha tehát a többi arab állam megtámadná Izraelt, úgy Egyiptom fenntartja jogait arra. hogy a támadó arab államokkal szövetkezve. Izrael ellen for­duljon. Ezzel a gesztusával a Camp Dávid egyezmény szel­lemét nemcsak hogy megsem­misítette. hanem abból nyíltan gúnyt űzött. Ez az a javaslat, mely Carter szerint Szádat "nagylelkűségét" mindennél jobban bizonyítja. WASHINGTON és IZRAEL Nem titok, hogy Washington és Izráel kapcsolata Carter határozatlan, erőtlen és minden bölcsességet nélkülöző politikája következtében, meggyengült. Carter — mivel agyában az iráni olajveszély járkál — a tár­gyalások sikertelenségéért egyoldalúan Izráelt okolja. A nyugati parti területekről, valamint a Golán fennsíkról és Kelet-Jeruzsálemról. mint “megszállott területekről" tesz állandóan említést, mintegy nagylelkű engedményként apró határkiigazításokat helyez kilátásba. A helyzet ma valóban úgy tűnik, hogy Carter pápább a pápánál és élesebb harcot foly­tat az arabok "igazáért", mint maga Szádát. De, ha ez nem is fedné teljesen a tényeket, töké­letesen elegendő ahhoz, hogy mikor Izráel az egyiptomi elnök lehetetlen javaslatait kénytelen elutasítani, Szádát Washington felé kacsint, ahonnan minden­kor forró támogatást remélhet, így persze nem látja szüksé­gesnek. hogy a maga részéről engedményekhez folyamodjék. Nem vitás, az amerikai elnök viselkedéséből Szádát joggal következtethet arra. hogy Washington szándéka egy füg­getlen palesztin "otthon" létesí­tése a nyugati part és Gáza arabjai számára. A szomorú tény az, hogy az amerikai elnök most csupán két alternatívát lát maga előtt. Vagy Izráel mellett foglal állást, elveszítvén az olaj­hatalmak támogatását, vagy nyomást gyakorol Izráelre az életbevágó érdekeit fenyegető, lehetetlen javaslatok el­fogadására. SZÁDÁT PROBLÉMÁI El kell ismernünk. Szádátnak sincs könnyű dolga, ha külön­békét köt: az arab országok árulónak nyilvánítják és el­veszíti az olaj hatalmak anyagi támogatását. A nagy probléma Szaudi Arábia. Csodálatoskép­pen, az egyiptomi sajtó, a pénz­ügyi támogatás ellenére is éles hangot üt meg hatalmas protek­­torával szemben. "A hatalmas petróleum királyok ” — mondja az egyiptomi rádú — "gennyes sebek az arab világ nyakán". A szaudi rádió viszont közli a bag­dadi egyezmény szövegét, mely szerint egy különbeké esetén az arab vezetők politikai és gaz­dasági bojkottot hirdetnek Egyiptom éllen. Szaudi Arábia attól tart. hogy ha hallgató­lagosan jóváhagyna egy külön­békét Izráel és Egyiptom között, ügy könnyen elveszíthetné jelenlegi vezető szerepét az arab világban. Több ízben Szádát tudtára adták, hogy egy ízlé­süknek meg nem felelő egyez­mény esetén ók nyíltan Egyip­tom ellen fordulnának. "Miért szövetkezett Szaudi Arábia Irakkal?" — kérdi az A! Ahram. Egyiptom hivatalos sajtóorganuma, “mikor a két ország elvei és érdekei homlok­­egyenest ellenkeznek?" "Szaudi Arábia Kuwait és Jordán" — írja tovább a lap — "csat­lakozása a visszautasítókhoz csak gyengíti az Izráel ellenes nyomást”. Szaudi Arábia királya egyszerűen nem fogadta az egyiptomi követet, ki meg akarta magyarázni Egyiptom álláspontját. Ez nyilván válasz volt Szádátnak. ki nem volt haj­landó fogadni a bagdadi kon­ferencia küldötteit. A BÉKE KILÁTÁSAI Fentiekből sajnos nem árad sok optimizmus egy közeli békére vonatkozólag. Szádátnak nyilván először Szaudi Arábi­ával kell békét kötnie, s miután azzal megegyezett az Izráellel aláírandó okmány szövegében, csak akkor folytathat újból komoly tárgyalásokat. Ez lehet, hogy hetekig, lehet, hogy hóna­pokig fog tartani. Tény az. hogy Szádát részére már nincsen visszaút. Az u.n. "háborús párt" vezetőit ártalmatlanná téve, népe egyöntetűen várja a nyomorból kivezető nyugalmas békét. Izráel pedig már régen nem volt oly egységes, mint most. Nemcsak az ellenzék vezetői, Peresz és Eban csat­lakoznak szorosan a miniszter­­elnök és kormánya állás­pontjához. hanem azok is. akik nemrég még tüntettek az "azon­nali béke" mellett. S ez az egy­ség ma mindennél jelentősebb. A TORONTÓI MAGYARAJKÚ ZSIDÓK SZÖVETSÉGE Jótékonycélú Chanukai Szilveszter party-t rendez, december 31-én este 8.30 órakor (vasárnap) a SHAREI TEFILAH NAGYTERMÉBEN 3600 Bathurst St. Mindenkit szeretettel várunk! Kitűnő zenekar Jegyek ára személyenként 25 dollár, meleg vacsorával együtt ) Jegyek kaphatók: Stern Tibor, Sasmart 6 Denison Square Tel: 368-4132 A DODONAI EGYEZMÉNY AZ INGATAG SZÁDÁT Boldog chanukai és karrfcsonyi ünnepeket, valamint békés e's nyugodalmas újesztendöt kivonunk minden kedves barátunknak, hirdetőnknek, olvasónknak. A Menora legközelebbi szama január 6.-i dátummal jelenik meg. KARÁCSONYI GONDOLATOK Szeretet, megbocsátás és békesség “A történelem minden időszakában meg­található az istenhivók és istentagadók közti élet-halál küzdelem. A XX. század legin­dokoltabb aggodalma az, hogy ki lesz a nyer­tes.” — Henrik Ibsen. Tennessee az Egyesült Államok egyik leg­csodálatosabb fekvésű,természeti szépségekkel megáldott állama. A nashvillei szállodaszoba ablakából nagyszerű kilátás nyilik a még decemberben is zöldelő kertekre, a sárga­­vöröses Cooper-dombokra és a messziben ködösen pompázó Prohib hegységre, melynek Jegenyékkel és fenyőkkel tűzdelt farmjain készül a hirhedt pálinka, a hegylakó “Hillbillies” oly sok dalban és filmben meg­örökített, illegális “kisüstije”. A szomszédos hangversenyteremből, az Opryland legendás­hírű népdal-operájából karácsonyi énekeket hoz a hegyekből lekalandozó északkeleti szél. Kollégáim nagyrésze, akik velem együtt vesz­nek részt a Nemzetközi Népoktatási Szövet­ség évi kongresszusán, az Oprylandban hall­gatják Roy Clark, Dolly Parton, Lynne An­derson és Paul Williams karácsonyi koncert­jét. Már csak néhány nap választ el bennün­ket a kereszténység legnagyobb ünnepétől; eb­ben az időszakban a népdal és slágerénekesek is karácsonyi énekeket adnak elő. Egyedül kívántam maradni ezen az estén (még az oprylandi jegyemet is odaadtam egy kaliforniai kollégámnak), hogy a közelgő karácsonyi ünnepekre való tekintettel messze­­lévő családomra és barátaimra gondolhassak. A gyorsan sötétedő szoba ablakánál ülve az a játékos gondolatom támad, hogy a szemközti Prohib hegység (amely a prohibition — szesz­­tilalom—éveiben kapta becenevét, utalva a pálinkafőzők és federális ügynökök közti, soha véget nem érő csatározásra) csúcsáról bármely pillanatban hallhatók lesznek a bibliai harsonák és Krisztus, fehérruhás angyalok társaságában, lejön a völgybe meg­hirdetni a végső Ítéletet. Kétségtelen, hogy a világ megérett erre az Ítéletre. Csaknem kétezer esztendővel Krisztus születése után képtelenek vagyunk a leg­elemibb parancsolatok betartására. Kétezer év óta — s ki tudja, hány évvel megelőzőleg — lopunk, csalunk, gyilkolunk; vesszük el fele­barátunk házát, vagyonát és feleségét; kerül­jük el az Istennek kijáró imádatot és a feleba­rátaink iránti szeretetet, megbocsátást és békességet. A háború, egymás előre megfon­tolt szándékú mészárlása, szerves részévé nőtt rövid életünknek; az ócsárlás, intrika és zsarolás ugyanolyan létfontosságot nyert, mint a mindennapi kenyér előteremtése. Istentagadókkal lépünk szövetségre, hogy más, különböző okok alapján gyűlölt isten­­hívőket pusztíthassunk el, akiknek esetleg más a bőrszíne, vallása vagy faji és nem­zetiségi eredete. — Szinte érthetetlen, hogy a harsonák még mindig nem szólalnak meg. Istenhívő keresztény ember lévén kora ifjú­ságomtól kezdve próbáltam megértéssel és tisztelettel adózni más vallásúaknak és fajúaknak. Ártatlanul és naívul azt hittem, hogy a kereszténység hitvallásának egyik leg­fontosabb része mások megértése és hitvallá­sának tiszteletben tartása, hiszen valameny­­nyien ezen a földön Isten képmására teremt­­tettünk és az ö nyájához tartozunk. Ha az én nyilvánvaló privilégiumom és előjogom Isten képzelete, megfogalmazása és imádata, kétségtelen, hogy ugyanez a privilégium és előjog jár ki a zsidóknak, mohamedánoknak és buddhistáknak az általuk elképzelt, megfogalmazott és imádott istenüket illetően. Isten akkor is Isten marad, ha Jehovának, AUahnak vagy Buddhának nevezzük, s a pirandellói kétkedés, a dantei inferno vagy a goethei jgjkiáltás nem a névvel, hanem a Fogalommal kapcsolatos. Harmincöt év tapasztalata döbbentett rá, hogy a keresztény szellemiség még idő­szakonként sem szerető vagy megbocsátó. Kereszténységgel kufárkodó nácik törtek az életemre, mert — jó kereszténynek tartva magam — nem tűrhettem tétlenül mások ül­dözését csak azért, mert ezek az üldözöttek nem voltak keresztények. Nem sokkal később melldöngető és hangosan meaculpázó bigottok azért bélyegeztek meg nyilvánosan, mert ugyanazokról a jogokról cikkeztem, szónokol­tam és oktattam, melyek természetesnek találtatnak keresztény viszonylatban, de megvonatnak Libanonban, Szíriában, Ugandában, Tibetben és tucatnyi más ország­ban. Az utóbbi időben pedig még azért is erkölcsi megróvásban részesülök, mert a Menórának és sok más nem-keresztény lap­nak vagyok állandó munkatársa, tudósítója vagy politikai riportere, vagy azért, mert nyil­vánosan akciókba bocsátkozom a Kashmirban még mindig intézményesen irtott mohame­dánokért, a Libanonban üldözött és sok­szorosan megtizedelt keresztény arabokért, az Indiában nap mint nap megalázott “érintet­­lenekért”,a Ceylonban kipellengérezett Budd­histákért és az Ugandából kiebrudalt hindúkért. Meaculpázók és melldöngetók általában csak saját érdekeikért meaculpáz­­nak; másokat megehet a fene, elvihet a kolera vagy halálra csipheti a vipera. Harmincöt év alatt sok alkalmam volt tapasztalni és a helyszínen megtanulni, hogy a zsidók másvilága, a mohamedánok hurikkal körülvett paradicsoma vagy a buddhisták csillogó virágoskertje ugyanazt a túlvilág, megtisztulást helyezi kilátásba, mint a keresztények paradicsoma. S e meg tiszte .ás egyik alapvető feltétele a földi élet szigorú törvények közé helyezése. A Talmud, a '.órán éa Gotáma szerzetes Útjai és Igazságai ugyanúgy előírják a felebaráti szeretetet, megbocsátást és békességet, mint ,z Újtes­­ta mén tűm, s ebben az előírt feleba áti közös­ségben a dzsentilek, gyaurok és t sztátalanok Is helyet kapnak. Miért kell hf.t nekem, az állítólag felvilágosultságban, megértésben és elnézésen nevelkedett keresztér ynek, önzőnek és bigottnak lennem?! Miért kell megalázó, degradáló, sőt,likvidáló ítéle'et kimondanom azok felett, akik nem osztják vallásomat, fajomat, bőrszínemet és sz írmazásomat? De éppen azért, mert jó kereszténynek kép­zelem és vallom magam, függetlenül attól, hogy más keresztények hányszor próbáltak erkölcsi keresztfára feszíteni, elnézéssel, megbocsátással, sőt, szeretettel viseltetek fele­barátaim iránt. Bizakodással és derűvel gon­dolok leszármazottaink jövőjére. Hiszem, hogy a Karácsony igazi szelleme, az egyszerű istállóban és hevenyészve összetákolt jászolban földi életre testesült Jézusunk tanítása minden keresztény életében jelentős szerepet fog játszani. Nem véletlen, hogy Jézus Krisztus a zsidó és mohamedán hitben ugyanúgy a próféta fontos szerepét alkotja, mint ahogy a buddhizmus tanításában is a virágoskert tudós szerzetese: a szeretet, békesség és megbocsátás hirdetése minden vallásban elsődleges fontosságú.A Karácso­nyi szellem nemcsak fenyőfával, sült puly­kával, főtt sonkával és mákos beigllvel asszociálható; mégcsak nem is az egyszer egy évben való templomba menetellel, imád­kozással vagy hangos meaculpázással, hanem annak felismerésével, hogy Jézus földi élete és ennek az életnek önkéntes feláldozása az általunk elkövetett bűnök feloldozását szolgálta. S hogy e bűnök elkövetésének meg­előzése kizárólag rajtunk múlik, egyedül a mi felelősségünk. A nashvillei hangversenyteremben Lynne Anderson a “White Christmas”-t énekli. A szemközti hegy fehérsüvegű csúcsa a lemenő nap tiszteletére narancsba öltözik, s a fákat dbáló szél messzire viszi a “Fehér Kará­csonyról álmodom” melódiáját. Távoli országokba és távoli földrészekre, ahol em­berek élnek és halnak szeretve és gyűlölködve, irigykedve és sok esetben egymást mészárolva. Keresztények és zsidók, mohamedánok és buddhisták, hindúk és ateisták, ördögimádók éa kannibálok. Lehet, hogy röpke pillanatra Minkbe csendül a karácsonyi ének; lehet, hogy egy röpke pillanatra még a mészárlás Iránti vágy Is kihal bennük. KI tudja, talán egy szép napon ml, vétkező és tévedő emberek is kitaláljuk a szeretetben és békességben való élés módját. Losonczy László fi »Mr. August J.líolnar r . 0.Bo x lo84 Ne* Bruns "íav Second class mail U.S.A. ' New JerseyregiSt^jgn No. 1373. tánc Kitűnő zenekar lomboia <</ Jegyek ára személyenként 25 dollár, meleg vacsorával együtt £>' > Jegyek kaphatók: <Q V Stern Tibor, Sasmart Elek Pál, Orient Travel Menczeles Pál, Fortune Houseware 6 Denison Square 344 Bloor St W. 388 Spadina Ave. Tel- 3M.it32 *el 921-2393 TFI 364-6999 M\7

Next

/
Oldalképek
Tartalom