Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-12-09 / 736. szám
1978 december 9 MENÓRA 11. oldal BREUER ELSIE: FÉNYKÉP Tf:T A LÁTOGATÓ SZEMÉVEL Izráelben járni mindig öröm. Novemberben is kék az ég, meleg a homok, langyos és selymes a tenger vize. Mézédes a szőlő, érett a gránátalma, zöld, de édes már a mandarin. Minden lomb, fű, bokor zöldéi még, virágosak az oleander bokrok és a bizonyos, általam ismeretlen nevű piros virágú fák. Az ősi köveken járni, őseink nyomát keresni és látni mindig felemelő érzés. Az ezredéves sírhelyek, a bibliai városok, nagy harcok nyomai mind váltó-1 zatlanu! állnak ott és a múltról tanúskodnak. Jeruzsálem újra és újra csodálatos érzést ébreszt, mikor a hegyes-erdős úton a kocsiból megpillantjuk. A Nyugati Fal, a Jad Vasem, a Cion hegy múltunk emlékeivel ismételten megrázó élmény. Amíg az ember a régmúltat keresi, ugyanazt találja évről évre. Amíg az ember a régi és új hősöket keresi, azok is helyükön vannak. Csodálatunk ugyanaz marad, mint ahogy a Hold és a csillagok is úgy ragyognak ott évről évre, és estelente a Nap nagy vörös korongja; éppen úgy, éppen olyan lángolva nyugszik bele a tengerbe, mint évekkel ezelőtt. De most nem a régi helyek' látogatására mentem, nem a múltban akartam járni. Nem is a virágokhoz és az erdőkhöz és, a lecsúszó Naphoz mentem vizitelni. Akartam látni a jelent, ami talán a jövő felé mutat, a | városokat, a falvakat, a kibucokat, gyárakat és iskolákat a jelenben. Akartam érezni a városok és falvak és hotelok ízét és hangulatát. Akartam hallani az embereket, fiatalokat és öregeket, beszélni jelenről, jövőről, életről, halálról, mindenről. A legjobb impressziót az idegennek az új és épülő utak és emelet« felüljárók (overpass«) adják. Ez mind ámulatba ejtő egy kicsit, szegény, új or-1 szágban, hiszen nemcsak csodáljuk az észak-amerikai utakat de még jól emlékszünk a 1 közép-európai utakra is. A nagyszerűen ápolt termőföldek i és gyümölcsösök újra; csodálatunkat ébresztik fel,! mivel ezek a remek földművesek kortársaink, múltunk társai, kereskedők, tisztviselők, iparosok, intellektuelék gyermekei. Néapelyek korai éveikben csak piaijpn, üzletekben láttak növényeket, banánt, narancsot, datolyát még ott is ritkán. És lám! A gyapot beszedve áll, a banán csomók nylon burkolatban a fákon, az új vetés a földben, a narancs, avokádó, almafák roskadoznak a termés alatt, és gyönyörűek a meleg-1 házi rózsák, virágok, amit, naponta szállítanak repülőgépek Nyugat-Európába. Ha az ember nyomorgó magyar földművesek között nőtt föl, mint jómagam, akkor mosolyogva és meghatóttan áll a termőföldeken Izráel-j ben. Akkor mindig, örökké! fogja látni és értékelni a csodát, ami Izráelben történik. Ami a mi generációnkkal történt ott A legtöbb kibuc, és közös gazdaságú falu (mosav situfi) ma már gazdag, így a közösség gazdag. Nemcsak állatállományuk. földjeik és gyümölcsöseik vannak, de gyáraik, üzemeik, nyaralóik, éttermeik és ezekhez mindhez kiképzett szakembereik köreikből. Magántulajdon nincs, a közös munka eredménye közös, a gondok és örömök, tervek és határozatok is közösek. Egyik barátom megjegyzése szerint a kibucokkal szemben az a helyzet, mint a házasság intézményével szemben. Aki kívül van az be akar jutni, aki belül van az ki akar szabadulni. Vagyis, akiről születése óta mindig a közösség döntött, aki majdnem minden dolgát meg kellett, hogy tárgyalja a közösséggel, akinek minden energiája, munkája a közös célért történik, az néha torkig van és kitör a "szabad“ nagyvilágba. Aki viszont kint van. egyedül harcol, egyedül határoz, egyedül küzd a nehéz üzleti életben, a versenyt, az eredményt vagy bukást is egyedül viseli, a városi tár-: sadalom rideg és terh« velejáróit is cipeli, néha megcsömörlik és bemenekül a közösségbe. És még ma is vannak1 csodálatosképpen úttörők, egyik régi barátom, aki megharcolta a1 maga úttörő harcát 30 évvel, ezelőtt egy kis közös gazdaságú faluban, most egy új közösséget vezet be a falu-vezetés és fönntartás tudományába. Hihetetlen, de barátaimmal megnéztük a sziklás, köves, sivár Colán fennsík egy nagyon távoli pontján az istenhátamögötti helyet. Minden más településtől távol, egy pár fiatal kisgyermekes család telepedett le. Nagyon egyszerű körülmények között, minden kényelemtől távol, régi chaluci módon élnek. Közös konyhájuk és ebédlőjük láttán meghatottan néztünk össze régi chaverjaimmal, mert ez a konyha olyan ismerősnek tűnt, hogy szinte kerestük benne a régi, Joint-konzervdobozokból alakított kávésbögréket, és a tűzhely mellől csak a mi Cipóránk kerek, nevető arca hiányzott. A rideg és félelmetes síkságon élnek és dolgoznak ezek az izráeli fiatalok, akiknek nem kellett semmiféle ellenség elől messze földről futni, akiknek idealizmusát csak belső meggyőződés fűti, akik tudják, hogy ha az Országnak biztonsági okokból meg kell tartania valamit, az a Colán fennsík egy része lesz. És a megtartandó részen nem elég a katonai bázis, be is kell azt népesíteni. Tehát az ezer évek alatt kopáron, műveletlenül hagyott köves földet szántóföldekké alakítják, a kövek, a sziklák eltávolítása után. Utakat építenek. megtermékenyítik, oázissá alakítják a sivatagot. Igazi önzetlen hősök, mikor már azt hittük, az ilyenek kihaltak. (Szinte halljuk a szíriaiak siránkozását néhány év múlva a zöldülő települések láttán. Mint a Szináj láttán az egyiptomiakét ma.) Persze hős az egész izráeli nép — ha nem is ilyen vonalon, mint ezek a fiatalok. Az élet nehéz, a 30 év« ország állandó háborúkban. Óriási az infláció, óriásiak az adók, és alacsonyak a fizetések. Az idegen nem várhatja, mert nem is várható, hogy a lemondást és hősiességet szó nélkül, büszke öntudattal, ellenvetés és k«erűség nélkül viseljék. Ez lehetetlen. Fegyelmezettséget sem lehet várni. Mivel a népnek nem volt 40 éve a sivatagban, mint Mózes idején, hogy átalakulhasson, így megtartotta a régi világból begyökeresedett szokásait, hibáit. lelki betegségeit, félelmeit, rögeszméit és azokhoz még újak is jöttek: így alakult ki a Csúnya Izráeli, avagy A Hős Ped«ztál Nélkül. Aki nem bír el semminemű kritikát, de aki kritizál mindenkit, és aki nem ért egyet vele, az Izráel ellen« vagy antiszemita és semmirevaló. A Csúnya Izráeli az, aki azt hiszi, hogy a világ csak azért létezik, hogy körülötte forogjon, aki flegmatikus, arrogáns, hangos és udvariatlan. Aki tülköl és száguldozik, versenyez kocsijával és tülköl, versenyez, száguldozik az élet minden vonalán, minden alkalommal. Aki a saját gyerekarcú katonáit hagyja várakozni az utakon, aki nem szereti az idegent, főleg nem, ha az idegen elmondja, hogy Tel Aviv túl szemet«. De azért az idegen újra és újra eljön, szépen kezetcsókol, megmukkanni sem mer, mert hiszen csak egy népe van és egy Tel Avivja és azt úgy kell szeretni, ahogy van. (A Csúnya Izráeli elnevezésnél a pálmát ismételten a tel avivi banktisztviselő viszi el.) Jeruzsálem és a ki« Tivon azok a helyek, amelyek mintha nem is ugyanabban az országban lennének.Ahol nemcsak a klíma, a levegő más a hegyek és erdők miatt, hanem még az emberek ruházkodása, hangja, lépése és mozdulatai is különbözők. Sok éve. első alkalommal bel«zerettem e két helybe és úgy látszik, ez az első benyomáson. alaputó. szerejem örökéletű l«z. Általában, mint ahogy a kis ország különböző pontjainak a kiimája, jellege teljesen különböző, úgy a városok hangulata. "íze" is. A forró Éjlát könnyű nyugalma, tengerpartja nem hasonlítható a ..kemény" Haifa gyönyörű öbléhez. Beér Sheva lomha csúnyasága (bocsánat) egész más, mint Tel Avivé, ami egy zsibongó, lüktető világváros. Natanja rendje, európaias kisváros jellege nem hasonlítható az ősi, bibliai hangulatú Akkó kisváros jellegéhez, és így tovább. Az ország népének hangulata megdöbbentett. Tudtuk, hogy a tavaly novemberi Szádát látogatása alkalmával felébredt örömmámor már régen elmúlt. De mégis, az első arab állammal való béketárgyalások közepén várható lenne valamelyest reményteljes hangulat. Ennek nyomát sem találni. A hangulat sötét, k«erű, komor, morbid, tele félelemmel és rettegéssel. Soha még ilyen hangulatot nem éreztem Izráelben. A teljes bizalmatlanság ural majdnem mindenkit A kívülálló zsidók Begint egy erős, egyen«, sok harcot látott tiszteletreméltó, vezetésre alkalmas embernek tartják. Izraelben a tisztelet és bizalom olyan hiányát láttam, ami megrémített. Természetesen a három millió izráeli személy is olyan nagy áldozatot hozott hazájáért, mint bármelyik vezető személy. Természetesen van oka és joga úgy érezni, ahogy érez és azt ki is mondani. Joga van, de igazi oka van-e ilyen súlyosan keserű hangulatra az első béke előjelének idején? Az egy« izráeli tudja az agyával, hogy Begin most nem ellenzéki vezér, vagy egy illegális pártnak a hős vezetője, hanem egy felelős ember, miniszterelnök, aki demokratikusan bizalmat kapott a néptől. hogy ügyeit a múlt, a történelem figyelembevételével a jövő felé igazítsa. A bizalmatlanság, a csúnya jelzők, a keserűség irányában jogtalanok. De miért nem érzi a nép, hogy ezt az első béke-alkalmat lehetetlen elszalasztani? Rizikó, de lehetetlen meg nem kísérelni. Ki merné felelősen vállalni e béketárgyalások feladását, még Kanadai gyárt tárám ti Ezért sürgeti Ontarió, hogy kanadai gyártmányokat vásároljon. Amikor vásárol valamit, minden esetben keresse a „Made in Canada” márkajelzést, mivel minden kanadai gyártmány megvásárlásával eggyel több kanadai számára teremt munkalehetőséget Például: * Hogyha kifizet 500 dollárt egy Kanadában készített bútordarabért azzal ön 3 napi munkát ad kanadaiaknak; * Hogyha a kanadaiak csak 5 százalékkal emelnék fel ruházkodási igényeik kanadai gyártmányokkal való kielégítését, azzal több mint 4.000 munkaalkalmat teremthetnének. Több kanadai gyártmány vásárlásával mi egyre több munkalehetőséget teremtünk. Az Ontario Ministry of Industry and Tourism tudatni kívánja mindenkivel, hogy a kanadai gyártmány jövedelmező mindannyiunk számára Ontarióban is, felemeli gazdasági helyzetünket és életszínvonalunkat egyensúlyban tartja. Szóval, amikor ön kanadai gyártmányt vásárol azzal hozzásegíti Ontariót egy eredményekben gazdagabb Újévhez! @ Larry Grossman, Minister of Industry and Tourism William Davis, Premier Province of Ontario ha lehetne is azt feladni? Miért nem érezhető az optimizmusnak a leghalványabb árnyalata sem az országban? Nyugtalan tépelődés, sötét p«szimizmus, ami érezhető. Hogy mi történik akkor, ha feladva a Szinájt a kicsi ország határa olyan közel jön újra, mint azelőtt? Hogy mi történik, ha egy olyan támadás jön újra. Isten őrizzen, mint a Jóm Kipuri háborúkor? Mi történik, ha Szadátot men«ztik? Vagy megölik? Mi történik, ha Amerika garanciája csak papír? Ki felejtette el Viet Namot? És mi történik, ha Egyiptommal létre jön a béke. de a többiek ugyanúgy gyűlölködnek tovább? Mi történik, ha a Szov-I jet még jobban megerősödik és , előre tör a térségben? Ha még jobban felfegyverzi a PLO-t és Szíriát? Hogyan létezik arabokkal béke. mikor még egymás j közt sem tudnak békében élni? És — Isten! — mi történik, ha i Egyiptom. kikászálódva nyomorából, életre kelve versenyre indul Izráellel keres- ; kedelmi téren? Ezeket hallottam. | Legális és érthető az aggodalmak nagy része. Hiszen olyan nagyon félő bármi biztonságot feladni, vagy bármit, amiért annyi ártatlan vér folyt. És mégis, lehet-e számításba nem venni a környező szenvedő népek békevágyát? Lehet-e számításon kivül hagyni a mai demokráciák félelmét az orosz terjeszkedéstől? Lehet-e nem gondolni Amerika hatalmára? És a mai 20 évesek, a 10 évesek és a kicsinyek jövőjéért lehet-e meg nem próbálni ezt a békét? Lehet ennyire remény nélkül nézni a jövőbe? És hit nélkül? Az utolsó napon ott az egyetemes magyar nyelvű zsidóság egyik komoly szellemi vezetőjével ültem együtt, összegezve a fenti tapasztalataimat szörnyű kérdés tolult számra: Létezik-e, hogy a legális, normális félelmen kívül valami más erő is dolgozik itt? Hogy a rémületem a temetői hangulat miatt józanabb, mint a nép félelme? Létezik-e, hogy szerencsétlen népünk ezred évek harca, kínja, hányattatása után fél az ismeretlen elemtől, amit békének hívnak? Létezik-e az. hogy megszoktuk az örökös drámát, az örökös szenvedést? Hogy mi vagyunk az "élet kovászai"? A világ higanya? Volna-e kép«sége. tudna-e élni a mi népünk a drámák, és "magas hőfokok" hiányában egy egyszerű, szürke, békés, láztalan életet? Képesek vagyunk-e mi. mint egyének vagy mint nép a lassú, egyszerű hétköznapokra. ami sohasem volt...? Vagy... Kérdésem után megdöbbentem némán néztünk egymásra, mert nincs felelet. Magyar borok és likőrök Ontárióban Manitobában Saskatchewanban Albertéban és Quebecben KAPHATÓK * Jászberényi rizling. zamatos, nagyon olcsó. * Szekszárdi vörös. * Egri Bikavér, vörösbor. * Tokaji aszú, a bor király. * Badacsonyi szürkebarát zamatos pecsenyebor. * Debrői Hárslevelű, zamatos fehérbor. * Barackpálinka. * Császárkörte. * Hubertus. Esküvőkre, partikra engedélyét megszerezzük. Házhoz szállítunk. Cosmopolitan Wine Agents Ltd. P.O. Box 275 Terminál „A” Toronto VICTORIA HUNGARIAN RESTAURANT 523 Mount Pleasent Rd. (Eglintontöl délre) Tel: 482-4711 KITŰNŐ MAGYAR KONYHA, házi sütemények, espresso-kávé. Remek hazai és külföldi BOROKAT és SÖRÖKET szolgálunk fel. Új helyiségünkben mindenkit szeretettel várunk.' Ha minőséget, igazi magyaros izü hentesárut akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat & Delicatessen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött 566 Bloor St. W. 533-3453 nnrn mut n iiiii i IT" EUROPEAN SAUSAGE HOUSE INC.i 145 NORFINCH DR., DOWNSVIEW, TORONTO, ONTARIO Telefonálja be rendelését! 416-636-5323 Itt megtalálhatja Észak-Amerika legfinomabb bácskai-módon készített hentesáruit: kolbászokat, hurkákat, felvágottakat, stb. Privát füstölést vállalunk. ! könnyen és gyorsan megközelíthető a ! város bármelyik részéről a korszerű i 400-as és 401-es főutakon. > Parkolási probléma nincs és vásár’ lóink megszabadulnak a városi for; galomtól. •j BURÁNY TESTVÉREK NYITVA Reggel Este 9:00-tól 9:00-tól 9:00-tÓl 9:00-től 9:00-tól 6:00-ig 6:00-ig 8:00-ig 8:00-ig 4:00-ig ^a/ Ön «>7 m unkáié he tö # kedd 1 Szerda í Csütörtök i Péntek j Szombat
