Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-12-09 / 736. szám

GRAND OPENING ELKÖLTÖZTÜNK.... A Greenwich Village-ből a Garment Centerbe Új címünk: 526 7th Ave., rok) 3. emelet (212) 869-0666 BOR, IRHA ES SZŐRME­­ÜZLET Három óriási emeieien do választékkal állunk a vevők rendelkezésére, a legolcsóbb árakkal. Több ezer darab­ból Választhatja ki a legmegfelelőbbet. ÁLLANDÓ WAREHOUSE SALE A 203 West 38 utcai bejárat 4. emeletén (ugyanaz az épület) a bőr és irhakabát sampleokból egész 65 ?o engedményig. Megnyitó áraink: Női bőr trencheoat (több színben) $220.­Női rövid bőr jacket $110.­Női 3/4-es irhabunda $200.­Oriási választék férfi és női irhabundákban. Amit nem talál raktárunkon, kívánságára mérték után elkészítjük saját üzemünkben. Rendes ár: Megnyitó ár: $110.­$55.­$89.­MIELŐTT BÁRHOL VÁSÁROL, NÉZZE MEG ÓRIÁSI | „RAKTÁRUNK ÉS GYŐ­ZŐDJÖN MEG Hl HETE» LEN OLCSÓ ÁRAINKRÓL Gazdagítsa kellemes színházi estéjét egy gourmet |Éi vacsorával a LINCOLN CENTER közelében megnyílt f // Hotel MAYFLOWER v f Jy\ 15 Central Park, West, I 1 // J (61 utca sarok) [ OQPSM<\APDRt Tel: (212)581-1293 Ij vagy 581-0896 | /A j Francia, amerikai és ? (7 J magyar ételkülönlegességek I,­Reggeli - ebéd - vacsora iig Rendezvényekre'«« «>-•«•-és. i»*»., .^konferenciákra ■ ^ 23030i YOA 'kütömifhelyiség-i&y;> yT'«ah Magyarul is beszélünk Zlrocla uncjctria 1603 Second Ave. NEW YORK N.Y.10028 Tel:(212) 249-9363 Hungária. Charters, Alacsony árak. szakszerű ügyintézés! * Kényelem, pon­tosság, megbízhatóság. * Erről ismert irodánk New Yorkban és szerte Amerikában. * Utazás bárhova, rövidebb-hosszabb időre, vagy rokonait hozatja ki? * Áraink mindig Charter árak. * Olcsó és mégolcsóbb utak Amerikába és az egész világra. BUDAPESTRŐL és BUDAPESTRE, APEX jegyek már kaphatók 414, dollártól. Charter indulási időpontokért hívja rodánkat Gyógyfürdői beutalás, s/uks/.crü orvosi vizsgálat és felügyelet, komplett keze les. liijes ellátás a világ leghíresebb gyógyfürdőiben — HÉVÍZ * MARGITSZIGET * EÉLIX, stb.... IKKA TUZEX COMTURISI Küldemények gyorsan, pontosan, megbízhatóan.!!! AUTÓBÉRLÉS HOTÉL Rezervációk A HUNGÁRIA IRODA—AZON IRODÁJA EMERY PRINTING CO­Maqyor nyomda teljesen modernizálva új helyen: 1545 First Ave ( 80-81 utcák között) Telefond 212)628-7700 Vallal mindenféle üzleti és privát nyomtatványt OFFSET NYOMÁST - XEROX MÁSOLATOT. ^Ezenkívül minden ami stationary, papíráru, Írószer kapható.! | Kérje hihetetlen olcsó árajánlatunk. | HUNGÁRIÁN MEAT CENTER, Inc. SERTÉS-, MARHAHÚS KÉSZÍTMÉNYEK HÁZI FÜSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK, SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK 1592 SEC0ND AVE. (82 és 83 utcák közt) NEW'YORK, N.Y. 10028. — TeL 650-1015 „Másszanak beléjük!” — mondta Hen­ry Kissinger (aki annak idején Nixon ta­nácsadója volt) Izráel washingtoni nagykö­vetének, Jicchák Rábinnak, majd megismé­telte Mose Dáján Hadügyminiszternek is. 1970 július 25.-én szovjetek által veze­tett MÍG—21-es repülőgépek váratlanul felszálltak a Csatorna túlsó partján és rá­vetették magukat két izráeli Skyhawk-ra, a Szuezi-öböl felett. Fény, robbanások, fe­kete füst. Az egyik izráeli repülőgépet ta­lálat érte, de a másikkal együtt sikerült visszatérnie a támaszpontjára. Ez volt az első összetűzés izraeliek és oroszok között. öt nappal később két Mirage szállt fel a Csatorna irányába, látszólag rendes felde­rítő útra. Igen alacsonyan repültek, pon­tosan afelé a pont felé, ahol 25.-én a két Skyhawk találkozott a MIG-ekkel. Vára­kozásuknak megfelelően néhány perc múl­va megpillantották a feléjük siető MIG- eket. 12 vörösre festett lökhajtásos vadász­gépet. Ebben a pillanatban bezárult a csapda. Két, rendkívül magasan szálló Phantom lecsapott \ a MIG-ekre. Ebben a kétségtelen kimenetelű harcban, ahol a technikai rátermettség fontosabb a gépek minőségénél, az izráetiek magasan jobbak­nak bizonyultak. Alig <egy perc alatt négy MlG-et lőttek le, s egy ötödik, vastag füst­­csikot vonva maga után, menekült egyip­tomi bázisa felé. Néhány pillanat múlva azonban lezuhant. Két orosz pilótának si­került működésbe hoznia ejtőernyőjét és az izráeliek hallották, amint oroszul károm­kodnak: „A fene ezeket a büdös zsidó­kat!“ A két csalétekként szolgáló Mirage és a két Phantom sértetlenül hazatért. A két Phantom egyikének a pilótája, aki annak idején diák volt, ma pedig repülő­tiszt. a kővetkezőképpen számolt be az üt­közetről: „A mi gépeink a találkozás első pillanatában rávetettek magukat a MIG- ekre, amelyek hatezer méter magasságban menekültek. Láttam, amint az egyik Mi­rage levegő-levegő rakétával eltalálja az első MIG-et. Jobbra kanyarodtam és ész­revettem, hogy az egyik MÍG körülbelül 2500 méter távolságról felém száguld. Hir­telen balra fordultam és akkor tapasztal­tam, hogy a szovjet pilóták, akik helyze­ti előnyben voltak, meglepően tapaszta­latlanok. Az én ellenfelem két alapvető hibát követett el. s így könnyen föléje kerül, lem, beállítottam az Irányt a radarral és a rakétám első próbálkozásra talált. A töb­bi or jmz b hasonló hibákat követett el. Eb­ben a légicsatában felmértük, hogy a szov­jet tanárok írem jobbak arab tanítványa­iknál“. A szovjet légierők első csatája volt ez a II. világháború befejezése óta. Kataszt­rofális eredménye rendkívüli politikai kö­vetkezményekkel járt. Az izráeli Moszád néhány nap mulva jelentette, hogy az arab pilóták mérhetetlen örömmel fogad­ták az események hírét: ,.Az oroszok azt állítják, hogy a MIG-ek a világ legjobb vadászgépei — mondták — és mi tehetségte­lenek vagyunk. Most kiderült, hogy mi­lyen gépeik vannak”. Az 1970 julius 30.-i csata eredménye­it nem tették közzé, de a Fehér Házban ün­nepnap volt. Amikor Rábin telefonon kö­zölte Kissingerrel a csata lefolyását, az amerikai külügyminiszter azt mondta munkatársainak: „Fantasztikus! Az oro­szok majd megértik a leckét.. Pável Kutakov marsall, a szovjet légi­erők parancsnoka, inár másnap Kairóba érkezett, hogy személyesen vizsgálja ki a katasztrófa okait Augusztus 2.-án utasí­tást adott arra, hogy a szovjet pilóták hagyják el a Csatorna térségét. Nem akar­ták megkockáztatni a megszégyenítés meg­ismétlődését Moszkvában a sürgősen ősz­­szehívott Polltbüro végül úgy határozott, hogy elkerülik a fegyveres összecsapást az amerikaiakkal. A KGB biztosra vette ugyanis, hogy a julius 30,-i csapdát az iz­raeliek az USA jóváhagyásával állították fel. Ami nagyjából megfelelt a valóságnak. Hogy mertek az Izraeli vezetők össze­tűzni az oroszokkal? Az első légicsata más­napján, julius 26.-án, Golda Méir összehív­ta „a konyhájába“ közvetlen munkatár­sait. A Moszád „Kóser szalámi” cimü je­lentése szerint a szovjetek legjobb pilótái­kat küldték Egyiptomba. Olyan embere­ket, akik többszáz órát repültek már lökhaj­tásos gépeken, miután intenzív kiképzés­be;* részesültek, mégpedig európai körül­mények között: rossz időben, felhős égen miméit csatákban. Csakhogy a Földközi­tenger teljesen eltérő kiimában ugyanazo­kat a témákat és fogásokat használták, mint Ebrópában, s egy tapodtat sem tértek le a megszokott útról. Hód tábornok, az izrá­eli légierők parancsnoka, ezt mondta Goldának: „Az orosz pilóták ortodox mód­ra ragaszkodnak a betanult manőverek­hez és egyetlenegy sem vett részt valósá­gos ütközetben a világháború óta. Nem fé­lünk az összetűzéstől”. Az volt a kérdés, mit kell hát tenni? Megvárni a tűzszünetet a Csatornán az amerikai javaslatnak megfelelően anél­kül, hogy a provokációra válaszolnának, ahogy azt Dáján javasolta, aki tart a vö­rösöktől, vagy alaposan megleckéztetni őket Cbájim Bár-Lév javaslata szerint, akit jugoszláv eredete immunissá tesz az oro­szoktól való félelem ellen. Golda Méir dön­tését végülis nem a visszavágás vágya szab­ta meg, hanem egy újabb titkos jelentés A hírszerzők beszámoltak arról, hogy az egyiptomi elnök és a Kreml urai között né­zeteltérések merültek fel egy esetleges tűz­szünettel kapcsolatban. Ha a szovjetek re, ez a kifullasztó háború meghosszahitá­­re, ez a kifullasztó háború meghosszbbitá­­sához vezethet, a módot ad az oroszoknak arra, hogy „letelepedjenek“ a Csatorna-TITKOS TÖRTÉNELEM SZOVJET - IZRAELI övezetben. „Egyre mélyebben hatolnak majd be, vélték a Moszád szakértői —- és olyan vakmerőek lesznek, amennyire módot nyújtunk nekik rá”. Az orosz jelenléttől megtáltosodott egyiptomiak julius 27.-én végrehajtották a kifullasztó háború legnagyobb légitáma­dását a Bár-Lév-vonal ellen. Ez az akció­juk meggyőzte Golda Méirt, aki julius 30.-ára akció-szabadságot biztosított a vezérkarnak. Az a határozat, hogy hidegvérrel lepuf­­fantsák az orosz repülőgépeket, fordula­tot jelentett a Közelkelet történetében: — megállította az orosz előrenyomulást. Minden az 1969 márciusában elindí­tott kifullasztó háborúsai kezdődött, ami­kor az egyiptomiak folyamatosan ágyuz­­ni kezdték az izráeli állásokat a Csatorna keleti oldalán. Arra számítoltak. hogy egy „iövészárok-háboru“ sokkal előnyö­sebb számukra, mint Izráel részére, amely hosszútávon nem bája gazdaságilag, s ta­lán morálisan sem az anyagi és főleg az emberéletben mutatkozó vesztesége­ket. Arra is számítottak, hogy stratégiájá­nak a megváltoztatására kényszeríthetik a Cáhált, arra. hogy egyre inkább beássa magát és felélje any agi tartalékait. 1969 decemberében az izráeli vezérkar már biztosan tudta, hogy a tűzszünet meg­valósításának egyetlen esélye, ha sikerül masszívan bombázni Egyiptom belső bá­zisait. Dáján ellenezte ezt az akciót, mert attól tartott, hogy a szovjetek visszavág­nak. A kormány megbízta Ráhint, hogy washingtoni nagykövetként puhatolózzon az amerikaiaknál. Rábin rövidesen közölte, hogy lehetetlen kézzelfogható garanciát kicsikarni az amerikaiaktól ebben az ügy­ben, de Kissinger egyet ért Egyiptom bel­területeinek a bombázásával. Kissinger akkor még nem volt közeiké­­leli szakértő. Mielőtt 1968 decemberében kinevezték Nixon tanácsadójává, soha éle­tében nein tette be a lábát egy arab or­szágba. Izrálben kétizben járt, magánem­berként. Az izráeli — arab probléma ren­dezését Rogersre bízta, s annak a helyette­sére, Joseph Siscora. Kissinger a Vietnam­mal szemben követendő uj politika kidol­gozásával és a Szosjetuuióval való kapcso­latok átértékelésével vólt elfoglalva. Ro­­gers és Sisco éppen arra készülitek, hogy a szembenálló feleknek (s a Szovjetunió­nak! felajánljanak egy béketervet, meiy­­"■ nck a lényegé: Izrael visszavonulása az el­foglalt területekről. A tervet 1969 de­cember 9.-én tették közzé és a szovjetek elvben egyetértettek vele. Kissinger al­­kalmatkannak minősítette. IJgy vélte: a szovjetekkel csak hatalmi pozícióból lehet tárgyalni. Kissinger ezért neui támogatta a Rogers-tervet, de értésére adta Rábinnak, hogy az Egyesült Államok nem ellenzi az izráeliek elképzelését az egyiptomi célpon­tok bombázásával kapcsolatban. Még ak­kor sem, ha ezt a szovjetek provokáció­nak tekinthetik. Ugyanis Kissingernek is ott feküdt az asztalán egy jelentés, mely­ben a CIA ismertette Brezsnyev agresszív elképzeléseit, Vietnam és a Közelkelet dol­gában. Ettől kezdve Rábin közvetlenül és titok­ban tárgyalt a Fehér Házzal, a külügymi­nisztérium kizárásával. Az izráeli kormány jóváhagyta Bár-Lév tervét, amely egyipto­mi stratégiai célpontok bombázására vo­natkozott a Csatorna-vonaton túl. Az izráeli repülőgépek 1970 január 7.­­én indították első villámtámadásukat a Kairótól 30 kilométerre fekvő Insasz ka­tonai tábor ellen. 13.-án megtámadták a Kanka-i támaszpontot, amely 20 kilomé­terre fekszik Kairótól. 22.-én a Cáhá! egyik egysége elfoglalta Saduanna szigetét, a Szuezi-öbölben. A megrémült Nasszer ezen a napon ti­tokban Moszkvába repült. Az eddiginél is nagvobb katonai segítséget kért. Erre az alkalomra várt Brezsnyev, hogy ismét ke­zébe ragadhassa a kötőféket. A hatnapos háború összekavarta a kártyáit és meg­akadályozta abban, hogy Grecsko mar­sall segítségével teljhatalmú úrrá válhas­son a Kremlben. Grecskunak sikerült ugyan a hatnapos háború után megmen­teni a helyzetét, miután azzal vádolta el­halálozott elődjét, Malinovszki mar­sain, hogy rosszul készítette fel az arab hadsereget. Beosztott tisztviselők fizet­tek főnökeik baklövéseiért, s így a vezetők megőrizték a status <|uot a Politbüroban. vagyis Brezsnyev és Koszgin egyenlő ha­talmát. Később Brezsnyev lépésről-lépésre megerősítette a saját helyzetét. A cseh for­radalom letörése 1968-bau az ő malmára hajtotta a vizet és felbátorította arra. hogy Délkelet-Azsiában. Koreában és a Közelkelcten uj feszültségi pontokat léte­sítsen. Nasszert arra biztatta, hogy indítsa meg a kifullasztó báborut. Aztán számta­lan elfogadhatatlan feltételt támasztott az amerikaiakkal szemben, hogy meg­buktassa a Rogers-tervet, noha az kedve­ző volt az arabok számára. A hűséges Grecsko segítségével Brezs­nyev teljes légi biztonságot ajánl Nasszer­­nek: SAM—2 és SAM—-3 föld-levegő rakétákat szovjet személyzettel, valamint MÍG—21-es repülőgépeket, szovjet pi­lótákkal. Ezen kívül orosz katonai tanács­adókat mérhetetlen mennyiségben. Brezsnyevnek azzal sikerült meggyőznie a Politbüro tagjait: ideje orosz katonákat küldeni Egyiptomba, hogy szüntelenül felelevenítette az izráeli kommandó által elemeit radar ügyét. Az egyiptomiak, — mondta Brezsnyev — képtelenek bármit is megvédeni. 1970 január 25.-én, mig Nasszer Moszk­vában alukdozott titokban, a Fehér Ház­ban Rábin szintén titokban találkozott Kis­singerrel, a külügyminisztérum megke­rülésével. Rogerséket rendkívül felhábo­rították az izráeli bombázások Egyiptom­ban. A CIA közölte Kissingerrel, hogy Nasszer Moszkvában van. Ráhint a kato­nai hírszerző szolgálat főnöke, Áháron Já­­riv és Cvi Zámir tábornok (a Moszád ré­széről) értesítette. Egyetlen izráeli követ­nek sem járt ilyen privilégium. Viszont ennek köszönhető, hogy Kissinger és a Pen­tagon olyan sokra értékelte a Rábinnal va­ló tárgyalásokat. Rábinra szintén kedvező­en hatott Nixon tanácsadójának széleslá­tókörűsége. Ennek az egyetértésnek köszön­hető, hogy Kissinger jóváhagyta az időzí­tett bombák szállítását Izrael számára, ami­kor Nixon megtagadta további Phanto­­mok eladását Izraelnek. Február 6.-án Nixon, Kissinger tanácsá­ra rendkívül erélyesen válaszolt Koszigin levelére, amelyben az orosz miniszterel­nök arra kérte az USA-t, vesse latba be­folyását, hogy Izrael beszüntesse az egyip­tomi terület bombázását. Kissinger viszont arra használja fel növekvő befolyását Ni­­xonnál, hogy kiragadja Rogers és Sisco kezéből a közelkeleti kérdés rendezésének a monopóliumát. 1970 márciusában és áprilisában az oro­szok kezdenek közvetlen szerepet játszani Egyiptom védelmében. Április 18.-án két felderítő szolgálatot végző izráeli Mirage a homokviharban felfedezi, hogy két MIG kiséri. Áfe izráeli pilóták a rádióban felfog­ják a rajt-vezető orosz parancsnok orosznyelvű szövegét. Az oroszok ezt mondják: „Figyelem! Itt vagyunk!“ Az izráeli pilóták természetesen beszá­molnak a hallottakról és Dáján, aki komo­lyan veszi a szovjet fenyegetést, leállítja a bombázásokat. Közzéteszi egy „vörös vo­nal” térképét, amely a Csatornától 30 kilo­méterre nyugatra vonul el, s amin az iz­raeli repülőgépek nem haladnak túl, amennyiben az oroszok is tartózkodnak ettől, ellenkező irányban. Kissingert feldü­­hit ez a döntés. „Ne féljetek ezektől a fattyuktól!“ — mondja Rábinnak. Miért mondanátok le egyoldalúan a bombázás­ról. Ha folytattátok volna, akkor rövide­sen felszólítanak bennünket, illetve en­gem, hogy tárgyaljunk ezügyben és akkor előnyöket csikarhattam volna ki Egyip­tomtól a bombázások megszüntetése ellené­ben. Ez a Dáján nem 'ismeri az oroszo­kat!“ Kissinger taktikája kezd kialakulni. Áp­rilis 29.-én ráveszi Nixont, hogy átengedje­nek! az amerikai közelkeleti poitika el­lenőrzését. Kissinger kialakítja elképzelését. mi­után felmérte az erők egyensulyát, a két nagyhatalom stratégiáját, s a világháború veszélyét. Június 26.-án San Clementhen közli az újságírókkal geopolitikai elképze­léseit az izráeli — arab konfliktussal kap­csolatban, amelyet a századeleji balkáni helyzethez hasonlít. „A lidércálom lénye­ge az volt” — mondja Kissinger, bogy senki sem akarta az első világháborút. Ausztria és Szerbia talán hajlott erre egy adott pillanatban. De 1914 júliusában a nagyhatalmak összes vezetői szabadságra mentek. Amikor visszatértek, már mind­nyájan nyakig benne voltak a világhábo­rúban. Ma a Közelkelet a puskaporos bor­­dó. Egy végtelen kifullasztó háború anya­gilag Izráel halálát jelenti. Ezért az izráeli­ek kénytelenek biztosítani túlerejüket. S lám. erre a szovjetek saját embereiket hoz­zák erre a vidékre. Jelenlétük, akármilyen szándékkal érkeztek is. hosszu távon sú­lyos veszélyt jelent Nyugat-Európa, Japán, tehát az Egyesült Államok számára is. „Ez a veszély Kissinger szerint a következő­képpen nyilvánulhat meg a gyakorlatban: Jordániában és Libanonban az oroszok ál­tal megrendezett baloldali felkelés tör ki. Ez veszélyezteti Szaudi-Arábiáf, ahol meg­teremtik egy államcsíny lehetőségét. így kerülnek veszélybe a szaudi-arábiai és (az öbölbeli kőolajlelőhelyek, a végül Irán ptt­­róleummezői is. A Nyugat elvesztheti a közelkeleti kőolajat, amely az oroszok ke­zébe kerül. „Ezért az orosz katonai jelen­létet meg kell szüntetni, — mondta Kis­singer. — Nem is annyira a tanácsadó­kat kell elkergetni, mint Inkább • pilótá­kat és a légelbáritó rakéták kezelő sSkmély­­zetét.” Másnap a Washington Post első olda­lán közli Kissinger nyilatkozatát, amely nemcsak a szovjet nagykövetei töltötte el aggodalommal, hanem az amerikai kül­ügyminisztert is. Rogers egy héttel azelőtt ajánlott fegyverszünetet Egyiptomnak és Izraelnek, az ágyúzás és a bombázások 90 napra való megszüntetését. Rogers attól tart, hogy Kissinger verbális bombája fel­robbantja az ő kezdeményezését Ma már nem vitás, bogy Kissingernek ez volt a cél­ja, mert attól félt, bogy a fegyverszünet al­kalmat ad az oroszoknak, hogy végleg megvessék a lábukat a Csatorna körzeté­ben. A Csatorna mentén valóságos háború dúl. Ágyúzás és bombázás folyik és julius végén a szovjetek nagyszabású katonai ak­ciót szerveznek, amelynek során egy tu­catnyi SAM—3 rakétő-kilövő pályát állíta­nak fel a Csatorna mentén. Moszkvában Brezsnyev éppúgy nem akar azonnali tűz­szünetet, mint Kissinger Washingtonban, rófátói tart. Junius 14-én az egyiptomi el­­kerekre törekszik. Ehhez azonban Nasz­­szerre kell számítania, aki viszont kataszt­rófától tart. Junius 14.-én az eguiptomi el­nök interjút adott az amerikai televízió­nak, s ennek során közölte: hajlandó vé­get vetni a kifullasztó háborúnak. 29.-én Moszkvába repül, megtárgyalni Rogers újabb kezdeményezését. A Kremlben csak két ember hajlandó támogatni a tűzszüne­tet. Koszigin és Podgornij. Brezsnyev húz­­za-halassza a döntést és Nasszer a tervezett öt nap helyett már 19. napját tölti Moszk­vában. Részben azért is, mert kezelik a be­tegségét, részben mert a Koszigin — Brezs­nyev ellentétek miatt nem tudnak tönteni a Rogers-terv dolgában. Nasszer végülis junius 18.-án visszatér Kairóba, miután megígérte Brezsnyevnek, hogy’ igyekszik időt nyerni. Négy nappal később óriási meglepetést okoz moszkvai barátainak, amikor bejelenti az amerikaiaknak, hogy hajlandó véget vetni a kifullasztó háború­nak. A szovjeteknek eláll a lélegzetük, de bólintani kénytelenek. Brezsnyev azonban végtelenül dühös. Megparancsolja a KGB főnökének, vizsgálja ki miért nem értesül­tek az emberei idejében Nasszer határoza­táról. Mi a fenét csinál az egyiptomi titkos­­szolgálat főnöke. Sáráf, a moszkvaiak be­épített embere? És az orosz orvosok, akik Nasszert kezelik? És Áli Szábri, a szovjet­barát csoport vezetője? Ekkor lép akcióba a szovjet repülőhad, és ebben a pillanatban mondja Kissinger Rábinnak: „Másszatok beléjük!“ Haditanács estélyi ruhában 1970 júliusában, rögtön a Csatorna fe­lett lezajlott légicsata után, az oroszok újabb kihívást intéztek a Nyugathoz: fel­szították a tüzet a Jordán-királyságban. A szeptember 1-én kitört erőpróba a paleszti­­nek, a szírek és a jordánok közvetett rész­vételével lényegében Brezsnyev és Kissinger összecsapásának az eredménye volt. A Jor­dániái polgárháború már régen készülőben volt, s most az oroszok megadták a jelt a palesztineknek. A Vörös tenger partján titokban megtar­tott találkozójuk alkalmával Husszein azt mondta Jigál Álon miniszterelnökhelyet­tesnek, hogy semmit, sem tehet a béke­­egyezmény érdekében a két ország között, amíg nem vet véget a palesztin szerveze­tek önkényuralmának Jordániában. Hadse­regének beduin tisztikara is erős nyomást gyakorolt rá ilyen irányban. Egyre nehe­zebben viselték el a palesztinek fellengzős magatartását Attól is tartottak, hogy a Jordánon túl végrehajtott terrorcselekmé­nyek újabb háborúba sodorják Jordániát Iz­raellel. A palesztinek saját katonai rendőr­séget létesítettek és ellenőrizték a forgal­mat a városok kapuinál. Kétségtelenné vált, hogy a PFSz különböző irányzatú katonai azervezetei, élükön a Fátách-hal, eldöntöt­ték Husszein trónfosztását, hogy ilymódon az oroszbarát országokhoz sorozzák. így Jordánia a palesztinek Izráel elleni táma­dásainak legfontosabb támaszpontjává vált volna. A Dél-Libanonban és a sziriai Go­­lánon létesített katonai táborokkal együtt teljessé válik Izráel körülkerítése. KIRÁLYGYILKOS TERVEK Augusztusban a Cáhál hírszerző szolgá­lata jelentette, hogy küszöbön áll az össze­csapás a palesztinek és Husszein hadsere­ge között. A király közölte az USA nagy­követével és a CIA képviselőjével, hogy meg akar szabadulni a palesztinektől. Násszernek azt mondta, nem megsemmisí­teni akarja a palesztineket, csak eltávolí­tani a szubverziv elemeket. A megtorlás lehetővé teszi majd számára, hogy külön­válassza a Fátách-mérsékelt muzulmánjait I George Chábás marxista keresztényeitől és a baloldali, csoporttól, amelyet Chávát­­mech vezet. Kissinger áldását adta Husszein tervére. Csupán az akció megkezdésének napját kel- 1 lett kitűzni. A Fátách hírszerző szolgálata a „Rászád” idejében értesítette a palesztin vezetőket a várható robbanásról. Beirut­­ban Chádád, a terrorizmus fővezére, Husz­­szein meggyilkolását tervezi. Áráfát ugylát-6. oldal MENÓRA * 1978 december 9.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom