Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-12-09 / 736. szám

If»» ......ítsríBffer 9 KÁOSZ és BIZONYTALANSÁG (Folytatás elózó számunkból.) Persze, a jelenlegi kormány­­politika elleni demonstráció a pótválasztások során olyan kör­zetekben is megmutatkozott, melyek hagyományosan a liberálisokra szavaznak. íme, egy példa: a winnipegi St.Boniface körzet, amelynek lakossága nyolcvan százalékban kisebbségi francia, hatvannyolc év alatt mindössze egyetlen ízben választott konzervatív képviselőt (az ismeretes Diefen­­baker-“Iandslide" alkalmával), de az is csak négy évig, vagyis egy-termínusú mandátummal maradt képviselő. Valószínű, hogy a St. Boniface-i lakosság a mostani pótválasztásokon azért hozta be a konzervatív jelöltet, mert üzenete volt Trudeaunak és társainak: “Shape up or ship out!", vagyis “rendezzétek el a szalmát a tanyatokon, más­különben végleg búcsút mond­hattok szavazatainknak". Ami azt is jelentheti, hogy bár most ejtették a liberális jelöltet, amennyiben azonban a Trudeau-kormány a polgárok szájíze szerint tevékenykedik a jövő év tavaszán lebonyolítandó általános országi választásokig, úgy St. Boniface ismét vissza­térhet a liberális nyájba. 2.) Gazdasági válság. Kanada lakosságának jelentős része — s itt megint csak a pótválasztási eredményekre kell utalnunk — MI VARHATO A KANADAI BELPOLITIKA ALAKULÁSÁBAN ? a federális kormányt hibáztatja az inflációért, a növekvő munkanélküliségért, a kanadai pénzegység elértéktelenédéséért, az életszinvonal és vásárlóerő csökkenéséért, valamint a negatív pénzügyi mérlegért. Trudeau ama érvelése, hogy a gazdasági válság világméretű és Kanada nem vonhatja ki magát a válság követ­kezményeit illetően, süket fülekre talált Elsősorban azért, mert senki sem szereti, ha saját miniszterelnöke külországokban keresi a hibát saját baklövései­ért, másodsorban pedig - azért, mert ha a kanadai átlagpolgár nem is szakértő az ország­határokon kívüli ügyekben, mindazonáltal nem annyira buta, hogy ne tudná: a világ­méretű gazdasági pangás el­lenére vannak országok — Japán. Nyugat-Németország. stb. — melyek eredményesen küzdenek az infláció és életszín­vonalcsökkenés ellen, s ahol a munkanélküliség még ma sem jelent különösebb problémát. A konzervatívok ügyesen használták ki a liberális kormány baklövéseiből adódó helyzetet. A gombamódra szaporodó konzervatív tar­tományi kormányok saját háza­­tájukon csináltak rendet külön­féle drasztikus eszközökkel, s ugyanezt követelik federális viszonylatban is. Az eszközök drasztikusságára jellemző, hogy például Manitobában Sterling Lyon kormánya egyéves kor­mányzás alatt több mint három­ezer tartományi kormányalkal­mazottat bocsátott el azzal, hogy a magánszektor majd fel­szívja őket ha pedig nem, akkor baj van a magánszektorral, el­végre bizonyos szolgáltatások nem a kormányok, hanem a magánvállalatok felelőssége. Az intézkedés hangos zúgolódást váltott ki kezdetben, elvégre a munkanélküliség növekedése nem éppen népszerű jelenség, de később az adófizető józan­sága kerül felül: mi értelme fel­­duzzasztott létszámú kormány­­alkalmazottat tartani, ha azok fizetése az egyenlő arányban duzzadó adókat terheli? (Köz-, gazdászok “erőszakolt alkal­maztatásának" nevezik ezt a fogalmat, s különösképpen ked-1 veit eljárás a vasfüggöny mögötti országokban.) A konzervatívok odáig mén-1 tek választási kampányukban,; hogy a pártvezér útján külön-1 féle adócsökkentéseket helyez­tek kilátásba, amennyiben kon­zervatív kormányzat kerül Ot­tawába. A tartományi viszony­­latxan észlelt tapasztalatok azt bizonyítják, hogy itt nem csupán üres választási ígéretről van szó, amit nyomban a hatalomrajutás után el szoktak felejteni. A manitobai és alber­­tai konzervatív választási győzelmek után a megígért adó­­csökkentéseket megvalósították. S mert az adócsökkentés mindig kedvenc témája marad az adó­fizetőknek, elképzelhető, hogy reális keretek között megígért csökkentés a konzervatívok malmára fogja hajtani a vizet a jövő évi országos válasz­tásokon. Trudeau kormánya tanult valamelyest a konzervatív resz­­triktív gazdasági programból, amikor bejelentette, hogy még ebben az évben négymilliárd dollárral csökkenti az államház­tartás kiadásait. Ezt is azonban konzervatív erkölcsi győzelem­nek könyveltetik el. Hiszen a konzervatív programmból köl­csönzött módszerről van szó. A magánszektornak beígért adó­­kedvezmények megjavíthatják az államháztartást, ha a ter­melés fellendül, s a munka­­nélküliség, valamint a nemzeti jövedelem aránya felfelé kapaszkodik. Kérdés, hogy az árucikkekkel túlhalmozott nem­zetközi piac mennyi kanadai terméket képes felvenni, s hogy ezek a cikkek versenyképesek lesznek-e. A nyersanyagokkal való kereskedés sohasem volt kifizetődő üzlet, s ma sem az. kivéve a gabonatermékeket, miután bevett kereskedelmi gyakorlat lett, hogy a más or­szágokba szállított anyagokat ott dolgozták fel árucikkekké, s kerülő úton kellett a kanadai­aknak magas árat fizetni e ter­mékekért. Az elkövetkező hat hónap sorsdöntő hatásai lesz Kanada jövőjére és a különféle politikai pártok jövőjére is. A jelen pil­lanatban szinte lehetetlen tényekre alapuló jóslásokba bocsátkozni afelett, hogy libe­rális vagy konzervatív kormánya lesz az országnak 1979 tavaszán vagy nyarán. A kimenetel politikai, gazdasági és kultúrális feltételekhez van kötve. Megszokott politikai sablon Kanadában, hogy “bizonyos idő után alkalmat kell adnunk az ellenzékben lévő pártnak a kor­mányzásra”, különösképpen, ha az éppen hatalmon lévő párt intézkedéseit elégedetlenség fejezi ki. Federális viszonylat­ban e sablon alapján került Diefenbaker konzervatív kor­mánya hatalomra 1958-ban, tartományi viszonylatban pedig a manitóbai újdemokraták 1968 -bán és a brit columbiai hitel­pártiak 1975-ben. Demokra­tikus országokban kedvelt a sablon, mert “mindenkinek joga és alkalma van a győ­zelemre”. Politikailag nagy küzdelem várható az ország keleti és nyugati fele között. Míg Nyugat-Kanadában a liberá­lisok teljesen elvesztették a talajt lábuk alól, s valószínű, hogy egyetlen képviselői man­dátumot sem fognak szerezni, addig Kelet-Kanadában bár­milyen irányba lendülhet a mérleg nyelve. A hagyo­mányosan liberális szavazatok­kal rendelkező Quebec nyilván liberális marad jövőre is, el­végre Trudeaun kívül nincs senki a federális politikai élet­ben, aki a franciákat ered­ményesen képviselhetné. Ugyanigy egyes maritime-tar­­tományok is liberális von­­zalmúak. A legnagyobb kérdő­jelet Ontario jelképezi. Papíron úgy néz ki, hogy a konzer­vatívok nagyszámú mandá­tumot szereznek ott, de más a számítás és más a gyakorlat. A tartományi konzervatívok nép­szerűsége sokat csökkent az utolsó tíz esztendőben, s ki tudja, hogy ennek milyen hatá­sa lesz federális viszonylatban? Bizonyos mértékig szomorú jelenség, hogy a politikai küz­delem csaknem kizárólag a francia-angolszász nézeteltérésre 6RA2IL INOIANOK SZAMARA HALÁLT JELENTHET A SZA8A0SÁ6 A nyugati demokráciák haj­lamosak arra. hogy lelkesen üd­vözöljenek a világ bármelyik részén mindenfajta szabadság­törekvést és demokratikus ren­delkezést. Egyáltalában, nem, bizonyos azonban, hogy. a világ népéi mindenhol — hagyb? mányaikat, érzelmi és intellek­tuális beállítottságukat tekintve — valóban akarják a nyugati világ szabadságát és demokrá­ciáját. Kétséges ez. mindenek­előtt a latin-amerikai országok­éba» ^ gue I rnesto Geu,eL Brazília etnokéf á kö>chfuV1fban'*íblnokf^ rendelettel rendelte el a brazil Nem kell Manhattanbe menni Flushing-ban 41-40 Main SL(a Főpostával szemben, a Samford és 41. utcák között) megnyílt az új magyar hentesüzlet EUROPEAN MEAT CORP. néven Könnyű parkolási lehetőség 3 nagy árúház melletti Mindenféle húsok, házi készítésű felvágottak hatalmas választékban1 Telefon: 358-7459 Nyitva: 7-7-ig.\ indiánok szabadsagát, az elnöki rendelet hivatalos elnevezése: Az Indiánok Emancipációja. (Az elnöki rendelethez semmi­féle törvényhozó testületnek nep),Jwelle.tíijozzásjárulnia, mivel Brazíliában minden rendelkezés é^átöWéd#•fclffökP határozat alapján történik.) Amikor az 1500-as években az első portugál hódítók és telepesek Braziliába érkeztek, az indiánok száma hozzá­­\etőlegesen 3 millió volt. A brazil indiánok száma jelenleg körülbelül 200.000. Az indián emancipációs törvény megfogalmazója. Mauricio Rangéi Reis belügy­miniszter azt állította egy sajtó­­értekezleten. hogy ez a törvény biztosítja a brazil indiánok "em­beri jogait". Mindeddig például — a brazil indiánok — a kormány engedélye nélkül nem adhatták el földjeiket, az új tör-ERDÉLYIEK FIGYELMÉBE! LEGOLCSÓBB 2 is 3HETES KARÁCSONYI^ UJEVIutazás ROMÁNKBA $)0 beváltása nál­­kül. Kérje részletes brosúránkat márjnost! • ROKONOK KÍHOZATALA • HITELES FORDÍTÁSOK ^ * • ÚTLEVÉL ÉS VIZUMÖGYEK • EGYÉNI, CSOPORT $ * ÉS CSARTERUTÁZASOK MINDENHOVA • VÁMMENTES * “ COMTURIST AJÁNDÉKKÚ'LDEMÉNYEK Víjon,hívjon vagy kin.mim *■ fait irodánkban ie> Jí kvijl LÁSZLÓ’JÓZSEFET « nuurai travel bureau g 243 East 77th St. New York,N.Y.10021 & a 2.és3.Ave között.Tel:(212)535-7746 FIGYELEM MASSZÍROZÓ! Magyarországi és izraeli nagy gyakorlattal rendelkező masszírozó vállal izom és izületi fájdalmak en> Intésére, fogyásra vagy a test kellemes felüdülésére gyógy és idegnyugtató masszírozást. Hívásra házhoz is megyek! Első alkalommal 50 százalék kedvezmény! Telefon: (212) 633-3327 HUNGÁRIÁIN COLD 97-02 Queens Blvd. Rego Park * 275-0066 Felvágottak, kolbász, szalámi, füstölt és nyers húsok, sajtok, nagy variációja Valódi| magyar Trappista. Csokoládék, réteslapok, friss mák, dió, lekvárok és minden élelem, amire egy Jó háziasszonynak szüksége van, nálunk'megtaláUa. Kosher felvágott Is kapható. A régi előzékeny kiszolgálás. INGYEN HÁZHOZSZÁLLÍTÁS The Worlds Longest Running N'ude Stage Musical! ALL PROGRAMS TRANSLATED EDISON THEATRE ««»«»»«««««»«»ft 240 W. 47 St. N.Y. 10036 (212) PL7 - 7166 vény következtében azonban ezt megtehetik. A brazil indiánok többsége jelenleg rezervációkban él és korábban a rezervációk el­hagyásához kormány-engedély volt szükséges, az új elnöki ren­delet azonban ezt is megváltoz­tatta. Az új törvényt a. brazil tár­sadalomtudósok. antro­pológusok — és az indián­­főnökök — jelentős része ellenzi. A brazil indiánok az Amazonas vidékén és a brazíliai Távolkeleten állandó harcban állanak az előretörő telepesek­kel és ebben a harcban — ami földjüket illeti — általában veszítenek. A brazil társadalom­­tudósok szerint az új törvény, amelynek egyik pontja az. hogy az indiánok szabadon elad­hatják földjüket, mindenképpen az agresszív telepesek előnye lesz. akiknek különböző esz­közökkel és fenyegetésekkel módjukban áll majd az. hogy az indiánokat a földek "eladására“ kényszerítsék.^ A gyakorlat és a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az indiánok számára még a fehér telepe­sekkel való békés kapcsolat is katasztrofális. Az araguai kayapo indiánokat például 1902-ben fedezték fel a fehérek. Ebben az időben a kayapo in­diánok száma 2.500 volt. A legutolsó adat szerint, amely 1957-ből származik, számuk összesen tíz volt. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy mi okozta ezeknek az indiá­noknak a pusztulását, de tény az, hogy valamiképpen pusz­tulásukat a fehér telepesekkel való kapcsolatuk okozta, ámbár ez a kapcsolat — kivételesen — békés volt Tornáz Balbuino, katolikus érsek, a brazil indián-ügyek egyik legkiválóbb ismerője, a következőket mondta az újság­íróknak: — A törvénnyé vált elnöki rendelet, amely a brazil in­diánok emancipációját akarja biztosítani, valójában a brazil indiánok pusztulásához fog vezetni, anélkül, hogy a MBN'S AND BOVS' ctofbkm »tor® ín » Ottáw« Valtey mm. t M«r*yíjtóMÍM wHt> owntr's apart­­' tmnímmet. f ttaMHiwtf M yeen, byiklíftg and Macii. Privát® sala. Mr. Currw i-élXúj-XW. fehéreknek fegyvert, vagy mérget kellene ehhez alkalmaz­nia. Egy brazil társadalomtudó­sokból álló csoport nyilatkozata: — Á brazil indiánok eman-"R1®* “‘mmt hk. , cipacioja valójában az indiánok lassú halálát jelenti. Ez a tör­vény kiszolgáltatja az indiánokat olyan csoportoknak, amelyek náluk sokkal erőseb­bek és sokkal hatalmasabbak. Az új törvény következtében lehetőség nyílik arra. hogy a fehérek nagyon olcsón vásárol­ják meg az indián-földeket és ha az indiánok bármiképpen is tar­toznak. fizetségképpen fizetés­­nélküli rabszolgamunkára lehet majd őket kényszeríteni. Ugyanez történt évtizedekkel ezelőtt az Egyesült Államokban. Érdekes módon, a törvénnyé vált elnöki rendeletet maguk az indián vezetők is ellenzik. Aniceto. a körülbelül ezer főből álló xavantes indián törzs főnöke, kijelentette: — Az indián-földek még abban az e­­setben sem voltak mentesek a fehérek agressziójától, amikor az indiánokat és földjeiket állami törvény védte. Miután azonban az új törvény értel­mében ez a védelem megszűnik, teljesen tehetetlenek leszünk. Delcio Viera, egy másik indiánfönök véleménye: — Az új törvény értelmében az indiánok mindent el fognak veszteni, elsősorban földjüket. A jelenlegi körülmények között a brazil indiánoknak nem szabadságra, hanem további állami védelemre van szükségük. Az indiánok helyzete egyébként Amerikában is majd­nem azonos a brazil indiánok helyzetével, azzal a különb­séggel. hogy ámbár az amerikai federális kormány megpróbálja őket rábeszélni arra. hogy szólítódik. Nyugat-Kanadában aggasztó a francia-ellenes propaganda, s ezért nemcsak a konzervatívok, hanem az új­­demokraták is felelősek. Ma már ott tartunk, hogy Mani­tobában, Saskatchewanban, Albertában és British Colum­biában — a felelőtlen agitálás következményeképpen — csak­nem mindenért a franciákat teszik felelőssé, beleértve a gaz­dasági romlást is. A kétnyelvű­ség elleni propaganda bosszan­tó, sót, időnként felháboritó. Az embernek az az érzése, hogy ezen országrészekben egy­szerűen el akarják felejteni azt a megmásíthatatlan tényt, hogy az ország lakosságának egyhar­­mada francia-kanadai. Természetesen az etnik szavazatok is döntő hatással lehetnek — talán először az ország történelmében — a választás kimenetelére. A leg­több kisebbség jól ismeri az or­szág politikai helyzetét, s zömük szívesen veszi ki részét az állam­­polgári kötelességekből. így a szavazásból is. Ez már csak azért is örvendetes, mert az egyensúly biztosítva van. ___________Losonczy László HIRDESSEN 1 MENORlBlN hagyják el a rezervációkat és a washingtoni Indián Ügyekkel Foglalkozó Iroda egyik legfőbb célja és egyik legfőbb feladata ez. nincs olyan amerikai federális törvény, amely az indiánokat kötelezően eman­cipálná. Hitler kedvenc írójának, May Károlynak teljesen tájékozatlan prairie-történetei nem igazak. Nincs Old Shatterhand, a ret­tenthetetlen fehér ember, aki megvédi az indiánokat és nincs Winnetou, az apacsok főnöke, aki nemcsak fizikailag vonzó, hanem úgy beszél, mint egy müncheni egyetemi tanár. Az igazság az. hogy csak olyan fehér telepesek vannak Brazíliában, akik olcsón fel akarják vásárolni az indián-föl­deket és olyan indiánok van­nak. akik félnek a fehér telepe­sektől. Amerikában erről sincs szó: az Egyesült Államokban már régóta nem probléma az indián-kérdés. A fehérek nem törődnek vele. a főként arizonai rezervációkban élő indiánok pedig nem is tudják, hogy indián-kérdés van. Ennyit Old Shatterhandről és Winnetouról. Tekintse meg az új vasaru y KIÁLLÍTÁST November 29 és január 15 között Régi ceruzarajzok 1929 - 48 közöttiek Új collage-ok, új nagy festmények VASARELY Center, 1015 Madison A ve. New York, Tel: (212) 744-2332 A kiállítás az új utcai kiállítóteremben és a 4. emeleti termekben lesz. Nyitva: hétfőtől-péntekig, 10:30 - 6-ig, szombaton zárva, vasárnap 11 - 5-ig. US representatives: Erika Steinberger és Lesnick Raymond. NEM KEU MANHATTANBA MENNIE JÓ SÖTEMENyÉRT megnyílt a fórest Hillsben N.y.-ban az C7* cMndrew’ó enLuncfarian tStrudle & “"Paétrieó “Dnc. abtl a fegkívilibb minősieü, naponta friss Rétesek, magyar és Continentális sütemények nagy választékban kaphatók FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, keresse fii is kiüli kistelét az ízletes siteetiiyekbál Ciliik: 100-28 QUEENS Blvi. NEW YORK a 87-es set«* Lázár's húsüzlet szó Tel: (212)) 030-0280 ában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom