Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-07-01 / 714. szám
MENÖRA * 1978 jülius 1. 2. oldal FIRST HUNGARIAN s LITERARY SOCIETY TM A /:/..SY) MAGYAR ÜNK/'R/ÜKÜR 323 East 79th Street. Ne» York, N.V. 10021. Telefon 650-9435 UTOJÄTEK SKOKIE-HOZ Kedves tagjainktöl es part- nagyon kellemes nyaraläst. s fogöinktöl ezüton bücsüzik a ezütonis tudomäsukra hozzuk. rovatvezetö. ki nyäri szabad- hogy az Önkepzökör helyisege sagära megy. Minthogy tagjaink es etterme minden nap. szerda nagy resze is követi peldämat. kiveteevel. nyitva lesz. tehät OTTHON KÖR 173 East 83 Street ( 3 Ave .sarok) Telefon: 988-6200; 650 - 1784 Rovatvezetö: Denes Margit hatnak. Kivänunk minden kedves barätunknak es tagunknak nagyon kellemes nyaraläst. s. ha New York-ban vannak. boldogan lätjuk öket körünkben. Club-napjaink a nyär folyamän tehät szerdän es szombaton vannak. A nyäri hönapok alatt. mikor tagjaink többsege a meleg eiöl a hegyekbe menekül. mi. a Club tagjaink reszere. vasärnap kivetelevel teljes kapacitässal müködünk. s amellett. hogy megtaläljuk a hüs. hütött termeinkben a szörakozäst. a kitünö etelek szinten csäbitölag MIAMI BEACH egyetlen magyar ••••••••••••••••• • ••Zsidö Clubja Miami ßeach,Fla.,33 39 Tel:(305)5311113־ ElnökrWeiss Martin Titkär:Weinberger Arthur י■"■TM■“Tel:(305>6 73-5154 HUNNIA HOUSE TRAVEL Inc. 1592 Second Ave at 82nd St. N.Y.C.nY 10028 Tel:(212) 734-6900 —INVESTMENT— Blyth, Eastman Diton, Union Securities & Co. Inc., New Yorlt-i tözsde tag!a STOCKS. BONOS. MUTUAL FUNDS LIFE INSURANC Telefonäljon. vao keresse fei Norman N. Gati VICE PRESIDENTET 1221 Avenue of the Americas N.Y. 10020. — Tet (212) 730 - 6916 az törtent, hogy ketszäz millio amerikai megällapftotta: a bfrosäg döntese, vagyis az igazsäg a näclk oldalän all. A näclk az utolso pillanatban viszont lemondtäk a Skokie-i tüntetest, mert ök elertek a celjukat. Skokie helyett Chicago belvärosäban tartottak “gyözelmi felvonuläst” es (tessek megkapaszkodni) mind a huszan resztvettek rajta. Nehäny ewel ezelÖtt egy barätom autojäval utaztam New Yorkba., Az egyik häzt'dmbkörill öt-hatszäz fönyi tömeg vonult täbläkkal es zajongva. — Miert tiintetnek? — kerdeztem. — Mit tudom en — felelte kfseröm. — Älljunk meg, nezzük meg. — Meg vagy bolondulva? Kit erdekel? De azert megis kiszälltunk es kideriilt, hogy az ötszäz tüntetö a tömbben levÖ vegytisztfto alkalmazottja, akik azert tiintettek, mert a fönök több ebedidöt vesz ki, mint 6k es az “unfair”. Ismetlem, kb. ötszäzan voltak. Ötszäzan, plusz ket nezÖ, a barätom es en. Senk! mäs meg oda sefordult, az autok meg le se lassftottak. Megismetlem tehät koräbbi cikkemben feladott kerdesemet. Mi törtent volna, ha ez a hüsz ker ge barom Chicago egyik ktllvärosäban, a zsidolakta kiilvärosban töntet? Meg a semminel is kevesebb, s6t a Skokie-i zsidok megcsak antiszemita jelszavakat sem hallhattak volna, csak azt, hogy az alkotmäny elsö modosfto szakasza (First Amendment) minden kinek megadja a velemenynyilvänftäsi es gondolati szabadsägot. A Skokie-i tüntetes tehät igenis a mi hibänkbol vält aränytalannä es kapott jelentÖ- seget. Näci pärt ugyanis nincsen Amerikäban, de zsidoellenes, Izräel-ellenes er6csoport bösegesen. Ezek azonban sokkal ravaszabbak, mirtazok a Collin-fele näcik, akiketelÖ- retolnak. Ezek, mint lätjuk, sokkal körmönfontabb modon probäljäk azt bizonygatni, hogy a zsidosäg es a zsidosäg älläsfoglaläsa ellentetes az amerikai szabadsägjogokkal. Mi pedig beugrottunk nekik. Remelem, hogy ilyen hibät többe nem kovetünk el. Breuer Elsie azt ällftja, hogy azok, akik #‘ott” voltak, azok örökke orrukban erzikaz egett csoii'szagot es ezert nem kepesek objekitivitäsra. Sßt, remeli, hogy meg gyerekeik sem. Az en remenyeim mäsok. Az en remenyem az, hogy gyerekeink fognak tudni tärgyilagosan es diplomatikusan ällni, mert remelem, hogyazsidosäg nemcsakazttanulta meg a näcizmus borzalmaibol, hogy fei merje emelni öklet, hangjät a sajät vedelmeben, de azt is, hogy ezt az ököl es hangemelest ne hiszteria alapjän, hanem jozansäg es megfontoltsäg alapjän tegye. tessel es joliränyzott ökölcsapässal meg lehetett szüntetni. Kär, hogy Perl Hermann ezt az ervet rossz helyre adresszälja, hiszen a Menora regi olvasol talän meg emlekeznek rä, hogy az öklöt hasznälo tUntetest epp e sorok froja szervezte es iränyftotta. Tisztäzzunk tudnilllik gyorsan egy felreertest. MeggyÖ- zödeses demokrata, s6t, mi ennel több, demolcratikus leiki alkat vagyok, ami azonban koräntsem jelenti, hogyazöngyilkos demokratäk soräba tartozom, Azelnieselnihagyni jogät nem terjesztem ki a legyre, amelyik elelmemet megosztani kfvänja, s nem hiszem, hogy egy esetleg rämtämado tigrisnek felolvasnäm a gettysburgi kiältvänyt. U- gyanfgy megtanultam mär, hogy a näcik es termeszetesen a kommunistäk eilen nem lehet demokratikus modszerekkel harcolni, hiszen mivel ideologiäjuk az ököl feis6bbrendflseget ismeri el, az ököl az egyetlen, amit välaszkent is megertenek. Skokie eseteben megis az ököl hasznälata eilen foglaltarn älläst, s Indokät köriilbeliil fgy fogalmaznäm meg: nekem a näcik ne frjäk elö, hogy mikor verjem meg öket. Akkor vererr, amikor akarom, nem amikor ök akarjäk, punktum. Mert erröl van szo. Amerikäban egy näcipärt csak papfron letezik. Teljesen mindegy, hogy ötven, ötszäz vagy akär ötezer tagja van. Ezek a horogkeresztes, karszalagos, antant-szfjas tebolyodottak sem ideologiäjukkal, sem szervezesükkel nem tudjäk felhfvni magukra a figyelmet. Kerem, ne mondjäk azt, hogy Nemetorszägban is fgykezdödött. A törtenelem a közmondäs ellenere sem ismetli meg önmagät, sohasem ismetelte. Söt. Blzonyos esemenyek elöfordulnak neha többször, de mindig mäs szinten, mäs fäzisban es az, ami egyszer elöfordul tragediakent, az a következö spirälban rendszerint komedia formäjäban tflnik fei. Ezek a mai amerikai näcik;bohocok. Gonosz bohocok, decsaknekikteszünkszfvesseget, hogyha a figyelmet a gonoszsägukra hfvjuk fei, nem pedig bohocsägukra. Elmült a datum, amit a Skokie-i tüntetes napjäul kijelöltek, s ami körül mäsfei even keresztiil folyt a bfrosägi csata. A näcik tüntetni akartak, mint mondtäk “nem a zsidosäg eilen, hanem az amerikai s zoläs - szabadsäg vedelme erdekeben”. Micsoda Örültseg volt, hogy egeszen az amerikai Legfeisöbb Bfrosägig elvittük ezt az ügyet, es ott szenvedtünk vereseget, mintahogy az elöre läthato volt. Teljesen mindegy tudniillik, hogy emocioink alapjän kärhoztatjuk a bfrosägi döntest, megiscsak folytatäs az 1. oldalröl sajät felfogäsomat megvältoztattam volna, söt ügy erzem, nemcsak a jozan esz, de az idöközben törtenö esemenyek is az en velemenyemet igazoljäk. Elöször is Breuer Elsievel szeretnem tisztäzni, hogy mit ert azalatt, hogy a näci szörnyüsegek ertekeleseben ket fajta ember van: aki otf volt es aki nem volt ou, Mint frja, aki nem volt otf, az szenvedhetett bärhol, szörnyfl kfnokat elhetett ät, de megsem volt ott. Sajnälom Elsiekem, deenezt nem ertem. Hol kellett lennl ahhoz, hogy valaki oQ. legyen? Auschwitzban vagy Mauthausenben-e? Treblinkän vagy Buchenwaldban-e? Hol volt Breuer Elsie? Egesz biztos, hogy valahol a pokol melyseges feneken. De ennek a pokolnak több melyseges feneke volt, s mint ahogy az, aki nem yolt äldozata a näci szörnyüsegeknek, az nem tudja teljes egeszeben felfogni a törtenteket, ugyaaagy, aki reszese volt valamelyik täborban a szenvedeseknek, egyszerflen nem kepes elhinni, hogy mäshol is ugyanolyan borzalmak voltak. De egy olyan intelligens es szeles lätokörü ember, mint Breuer Elsie, nem engedhetimegmagänak a “ez semmi, hanem, ami nälunk volt” mentalitäst. Jomagam valoban nem voltarn egyetlen nemet koncenträcios täborban sem, es megis tagadom, hogy ne lettem volna “ott”. A nemet halältäborok mflködesenek idejet kellemes ukrajnai es lengyelorszägi munkaszolgälatban pihentem ät, de ennek ellenere tudnek mondani valamit a legnagyobb tehetetlensegröl, azällattä aljasftäsrol, hiszen hajszoltak ki aknätszedniharmincadmagammal, ahonnan negyen jöttünk vissza, volt, hogy ügy szälltak meg a tetvek, mint a mäkos teszta, s vegsö fokon ugyanolyan veletlen, hogy elek, mint ahogy veletlen Breuer Elsienel, aki viszont “ott” volt. Lehetseges, hogy a munkaszolgälatosok, akikre rägyüjtottäk Dorocsinban a tffusz-barakkot, vagy akik jegge fagyva fordultak le a fa tetejeröl kukorekoläs közben — szinten nem voltak ott? Tehät Breuer Elsie bärmilyen hatäsosan, avatott tollal fr ja is meg, hogy Ö “ott” volt, ezzel meg nem tudja igazät, illetöleg igaztalansägomat bizonyftani. Különben is ahhoz, hogy egymässal vitatkozni tudjunk a näcizmus elleni harc modozatain, az keil, hogy fenntartäs nelkül ismerjük el egymäs joszändekät: valoban harcolni akarunk. E teren különben egy 'koräbbi level frojäval, Perl Hermannal is vitäm van, aki azzal bizonygatja az ököl igazät, hogy tfz-egynehäny ewel ezelött a torontoi näci pärtot egyetlen alapos tömegtünte-A CSÄSZAR perialista ügynökök keze" mindenüve eler!) Ceausescu lakosztalyäba tevedjen, s ne adj Isten, megijessze az Elnököt! A romän biztonsagi csoport Vientienben teljes önellätasra rendelkezett be: nemcsak a hazulröl hozott elelmiszert fogyasztotta, hanem Romäniäböl hozott evöeszközökkel etkezett es meg a : vizet is otthonröl hoztäk 1 magukkal. Mindez a lakossäg tudomäsara jutott, s mivel ezek a delkeletäzsiai vendeglätäs lebecsüleset fedeztek ebben fei, j igen rossz velemenyt alkottak a romänokröl es elnökükröl. Nicolas Ceausescuröl... Meg mielött Ceausescu szovjet gyärtmänyu különgepe megerkezett volna Laos-ba, mär elözöleg egy nagyszämü romän csoport erkezett Bukarestböl. Az elnök szemelye körüli biztonsägi csoport. Ezek intezkedtek az elhelyezessel kapcsolatban. A kijelölt "elnöki lakosztälyt" Vientien-ben elöször üjra tapetäztattäk. a helysegeket fertötlenitettek, s meg arra is volt gondjuk, hogy az egesz környeken kiirtsäk a gyikokat. Nehogy valamelyik veletlenül (vagy szändekosan? Mit lehet tudni! Hisz tudjuk. az “im-A hong-kong-i “Far Eastern Review" legutöbbi jüniusi szäma eleg reszletesen foglalkozott Ceausescu romän pärtes ällamelnök legutöbbi laosi lätogatäsäval. Mindjärt elöljäröban megjegyzi. hogy a lätogatäs kudarccal vegzödött. A vilägot bejärö es az idegen ällamfök — lehetöleg koronäs szemelyek — lätogatäsära specializälö romän legföbb vezetö laosi lätogatäsäröl ugyanis nem adtak ki semmifele kommüniket es a romän ujsägok is. amelyek elöszeretettel foglalkoznak "nagy elnökük" szemelyevel. inkäbb hallgattak ez esetben. KOVACS UTAZXSI IRODA New Yorkban, 81-08 Broadway, Elmhurst. Queens, N.Y. 11373 Telefon: (212) 651-2494 Egyeni es csoportos es "charter" utazäsok a viläg minden reszebe Ällandö csoportos utazäsok Izraeloe 4 Specialis csoport-utazäsok Budapest röl es vissza Rokonok kihozatala olcsön, hosszabb idöre is. 4 A rokonokat magyarul beszelö idegenvezetö värja es segiti. 4 1978. nyäri charter utazäsok KLM geppel Budapestre. valaminl Budapeströl New Yorkba. * Szdllodai szobdk es gyögyfürdök rezervdldsa küljoldön es betfotdön is. IKKA, TUZEX äs COMTOURIST ATUTALA'sOK. Pontos äs megbizhatö szolgälat. Latta mar New York legüjabb magyar vendeglöjet? Red ¥UI1E) Lätvänyos kezi I faragäsü magyar bütorai, kezimunka teritöi, ösregi lakodalmas edinyei KITÜNÖ KONYHÄJA bei- es külföldi italkülönlegessegei OLÄH JENÖ cigänyprimäs zenejövel felejthetetlen elmdny. 439 East 75 Street (York es First Ave között) Nyitva 6-tot, SZOMBAT ES VASARNAP &—TOL (hitfön zärva) Rezervalas (212) 734-4893 Nen) keil Manhattan be menni m Flushing-ban 41-40 Main St(a Fopostäval szemben, a Samford es _ " 41. utcäk között) megnyilt az dj magyar hentesiizlet • EUROPEAN | MEAT CORP. neven 8 Könnyu parkoläsi. lehetösög 3 nagy ärühäz mellett J I Mindenföle hüsok, häzi köszftösü felvägottak hatalmas välasztökban ■ | Telefon: 358-7459 Nyitva: 7-7-ig. | *mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm* MANUFACTURER and RETAILER FURRIER MEGÖRZEST £S JAVITÄST VÄLLAL0K '.(ink jacket, stöla,' kabdt, bunda es mindenfeie szdrme keszen es mertek utön kaphatö, jutdnyos dron 350 Seventh Ave.(3etw. 29—30th Streets) New York, N.Y. 10001 Tel. 594-9262-3 Home: 472-0407 JEWISH WEEKLY IN HUNGARIAN LANGUAGE Editor: GEORGE EGRI Publisher: YVONNE EGRI Helyi szerkesztösegünk es kiadöhivatalok•• Authorized as second class mail by the Post Office Department, Ottawa, and for payment of postage, in cash. SECOND CLASS MAIL REGISTRATION No. 1373 Authorized as second class mail in USA by Mail Clasaification Division No. 104970 Subscription fee $18 per year ELÖFIZETES 1 EVfJE »18.00. - Fl־Lt:VRE $10.00_________ NEW YORK ES KÖRNY&E LEGNA6Y0BB MAGYAR HENTESÄRÜ ÜZLETE YORKVILLE PACKING HOUSE00 1560 SECOND AVE. (81 atca saiok) NEW YORK TeL (212) 628 5147 Hatalmas äräbö'seggel, elözekeny kiszolgalassal varja a jo falatokat szeretö väsärlöközonseget
