Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-01-07 / 689. szám
12. oldal MENORA * 1978 Január 7. Székely Molnár Imre: Pesti utamon kintjártam Cinkotán. Láttam, hogy kezdték lebontani a cinkotai nagyitcét. Felette is eljárt az idő. A lebontásra ítélt épület felett megkondult a lélekharang. Hát igaz is, a vihar kikezdte az országosan ismert, híres csárda falait. A vihar is segít a munkásoknak, mert látom, amúgy is bontják, csákányozzák a falakat. Csonkán meredeznek az egyes épülettömbök, tompa csákány- ütésektől hangos a környék, roppan a gerendázat és füstölve porzik a vakolat a kövezeten. Az ámbitus ledöntött oszlopai most rántják magukkal az egyik falat, és a tátongó résen, amely olyan mint egy szörnyű seb. belátni a mélybe, amelyben még ott szorong a múlt. A padló felszaggatva, talicskázzák a földet, és a banyakemence széthullott gyomrával kormosán feketéllik. Ledől a szúette mestergerenda is, és benne a kivájt betyárbújtató most tűnik elő. Minden kövének, minden bútordarabnak száz- és százesztendős múltja van. Itt ülök az egyik romhalmazon, oldalt hatalmas terméskövek, a csárda testének kibontott részei. Szemben velem a csupaszon meredező, méteres vastagságú falak. így vonult el szemem előtt ennek a csárdának évszázados múltja, amely körül elviharzott a magyar történelem sok derűs epizódja, századok romantikája és tengernyi búbánata. Hiszen ezelőtt még 70-80 évvel ez a végtelen nagy határ, amit itten az ivó romjaiból látok, lápos, sömlyékes, mocsaras ingovány volt, rejtegetője a betyároknak, paradicsoma a vízi embernek, s az erdő mindenféle vadjának. Úr. pandúr, betyárjárta környék központja volt ez a híres cinkotai nagyitce, de király is járta valaha. A falakról olvasom a múltat. Mintha hallanám a sólymok rikoltását, a kopófal kák vadatűző lihegését, a halihót. amely felverte a mélységesen hallgatag, óriási erdők csöndjét. Itt született meg az a kis történet, amely ma már legenda. Országjáró kedvében errefelé vette útját az Igazságos Mátyás király. Betért az öreg csárda még öregebb itcéséhez, és elbeszélgetett a kántorral. Kiváncsi lehetett a király a kántor eszére, mert a következő kérdéseket tette föl neki: — Mondd csak. kántor, hol kél fel a nap? A kántor akkurátusán felelt: — Felségednek Budán, nekem meg Cinkotán. — A királynak s a vele levő főúri népnek nagyon tetszett a nyílt, s egyenes válasz. Elnevették magukat, mondván: — Ennek is igaza van! A király pedig tovább kérdezett: — Mondd csak, kántor, mennyit ér a király? A kántor megszeppeni erre a váratlan, érdekes kérdésre. Gondolkodott egy kicsit, majd az előbbinél is talpraesettebben válaszolt. — Ha Krisztust 30 ezüst-PB4 GER ORTHOPEO SHOEMAKER Lúdtalp betéteket fájós lábra készítek, gipsz után 4658 DEC ARIÉ BLVD. Telefon: 489-3353 vagy 484-3022 Tűnődés a letűnt világ romjain pénzért adták el, akkor a király is megér 29-et. Ez a válasz még jobban megtetszett a királynak, aki bőkezű kedvében most már ajándékozni akart. — Jól megfeleltél, az igaz — él a nép száján ez a monda — most már kívánj tőlem valamit és én teljesítem. A kántor, aki borivó ember volt, azt kérte Mátyás királytól, hogy a cinkotai itce kétszerakkora legyen mint másutt. Hát azóta dupla Cinkotán az itce. De igaz, hogy az árát is duplán számítják. Tovább pereg előttem a kép: látom Rákóczi kuruc vitézeit, hallom a tárogató hangját, amely elbúg a Kárpátok felett. Mert Vak Bottyán katonái sokszor jártak itt, amikor leleportyáztak az Alföldre labancverő kedvükben. Messze, oldalt egy dombocskán még ott a Mária Terézia korabeli várkastély, ami szintén azt mutatja, hogy a királyné is leleruccant ide a magyar urakkal. ha vadászatra és az ó életében oly sokszor előforduló dínomdánomra szottyant a kedve. Ezt az épületet is már nagyon morzsolja az idő. Még áll ugyan, de alatta a híres Sárga Csikó Szálló csárdája már eljajdult a csákányütéseik alatt. A régi csárda öreg udvarosa idetelepszik mellém. Komótos, lassú mozdulatú, ószbecsavarodott magyar. Kis. kurta pipája serceg fogatlan szája között, tömött bajusza mint két fáradt, lecsüngő fehér hollószárny ereszkedik alá. Keze már reszket, de még emlékezik. Mintha saját testét bontanák széjjel a csákányok ütéseivel. Látszik rajta, hogy fáj minden, ami most történik. A múltról beszél, amelyhez nagyon közel áll. Itt született, itt élt és itt rokkant meg, mint a nagyapja és az édesapja. — Nagyapám még látta a betyárokat. Eggyel cimboraságoí is tartott fenn. Jól ismerte Rózsa Sándort, meg a Savanyú Jóskát. Ez a csárda nagy forgalmat bonyolított le valamikor, mert — mint mondta — itt hajszolták maguk előtt a lopott nyájat, az elkötött ménest és a szétugrasztott csordát. A betyárok országutja volt ez az Aldunától fel egész Bécsig. vagy Lengyelországig. Érdekes történetet mesél Rózsa Sándorról. Hamiskásan kacsint. Látni, hogy a múlton keresztül a maga fiatalságát is felidézi. — Úgy volt — mondja nagy szakértelemmel— hogy Rózsa Sándorék itt szálltak meg. A Bácskából terelték a kötött jószágot. Nagy ára volt a bunyevác lovaknak, és ide jöttek a csárdába messze vidékről a lókötö orgazdák, hogy kifizessék a betyárokat. Napokig tartó áldomás követte az alkut, és a nagyvérű paraszt. Rózsa Sándor szívesen maradt. Igaz. hogy nem a pénz érdekelte. hanem a csaplárné húga. a százszorszép Piroska. Nyoszolyós ágyat is vett neki. és csak Veszelka. az alvezér tudta, hogy kivel enyeleg Zalán Magda BÖNGÉSZDE Ágyam mellett egyre növekvő tornyokban állnak az olvasásra váró, vásárolt, kapott, kölcsönzött könyvek — nem bírok velük lépést tartani. Pedig igy is többet olvasok, mint amennyit az időm megenged — de kevesebbet, mint szeretnék. Nem olvasok egyébként sem rendszeresen, sem alaposan. Nem vagyok tudós, csak érdeklődő civil, akinek a szerteindázó olvasmányok rengeteg mulatságot, élményt, gondolatot ajándékoznak A Toronto Central Hospital sebész főorvosától, Rékai Jánostól kaptam kölcsön egy muzeális értékű példányt. 1930 májusában adta ki Rékai doktor egy rokona. Róna Lajos, saját költségén. Címe: Harminc év az újságíró-pályán. Róna a múlt század utolsó évtizedében kezdte a zsurnalisztikát, 19 éves fejjel, a Makói Hírlapnál, majd Aradot, Debrecent, Nagyváradot megjárva lett a budapesti Nap nagysikerű munkatársa. Kollégája volt Bródy Sándornak, Ady Endrének, Gyóni Gézának. Három kötetes önéletrajza telistele történelmi értékű adatokkal, mégis leginkább a jelentéktelen apróságok ragadtak meg a könyvből, azok, amelyek egy letűnt világ ma már mesekönyvnek tetsző krónikái. Az egyik ilyen valódi mese egy 1907-ben megkötött házasságról tájékoztat. A Bihar megyei Csehtelek földbirtokosa, Wertheimstein Alfréd férjhez adta Rózsrka leányát,, a vőlegény a londoni Rotschildok legifjabbja, bizonyos Charles. Vajon hányán tudják ma Magyarországon, hogy a világ legjelentősebb bankárfamíliájában él valahol ma egy úr vagy hölgy, akinek a mamája vagy nagymamája Csehteleken született...? Böngészek tovább a Rotschildnász körül. Megtudom, hogy összehozója egy Teleki grófnő, aki Szikra álnéven regényeket írt. A grófi írónő egy Dr. TA5SV SINGER MAN Optometrist (Szemvizsgálat és szemüveg) 5897/ A VICTORIA Ave. (Bourret és La Pettie között) MONTREAL, Tel.737-2611 alkalommal Londonban járva egy klubban a magyar táj szépségeire hívta fel angol barátai figyelmét. Charles Rotschild, mellesleg lord. kapott az ötleten, mert mint Róna Lajos Írja "a természetnek, irodalomnak, művészetnek és tudománynak lelkes barátja és szenvedélyes pillangógyűjtő volt; ellátogatott Magyarországra. Teleki Sándorné vendége volt. akinél ugyanakkor ott tartózkodott "egy gyönyörű, szilfid termetű, okos szemű, ragyogóan szellemes fiatal leány is: Wertheimstein Rózsika. A “vad magyar lány” a kényesen kultúrált angol legnagyobb bámulatára perfektül beszélt angolul, franciául, németül, nagyszerűen zongorázott, remekül lovagolt s ami a fő: verhetetlen teniszezőnek bizonyult". Nem csoda, ha a londoni bankársarj feleségül kérte Rózsikát. Ismét átadom a szót Rónának: "1907 karácsonyán történt meg a leány kérés, tört németséggel: Hab Vermőgen. Werde meine Frau erhalten können. (Van vagyonom, el tudom tartani a feleségem.). A dolog azonban nem ment simán. A Rotschild családban szigorú házi törvény, hogy a házasulandó Rotschild csakis régi zsidó nemes családból vehet feleséget. A Rotschildcsaládra azonban itt várt a legnagyobb meglepetés: kiderült a diszkrét információ szerzések során, hogy a Wertheimstein család faja régibb, mint a Rotschildoké. ők ugyanis kohaniták voltak. Német nemességük is rendben volt. A család őse eredetileg Wertheimer volt s házi ügynöke a kurpfalzi és zweibriickeni hercegi udvarnak s II Lajos császártól kapta meg a nérhet birodalmi nemességet von Wertheim predikátummal, amely később vezetéknévvé lesz, míg előnévül a werteneggi újabb predikátum szolgál. A család tagjai mind előkelő pozíciót töltöttek be Bécsben. Volt közöttük író, szobrász, sőt reichrat képviselő is. Közeli atyafiságban állottak Kőnigswarter báróékkal, akiknél az időtájt, amint ezt Rotschildék a javukra írták, annyira ragaszkodtak a zsidó hagyományokhoz, hogy a híres szépségű Blaskovich Melanienek át kellett térni a zsidó hitre, hogy egy Kőnigswarter felesége lehessen. ■ ^ Gondoskodjon életében, hqgy mint zsidót temessék ^1 Forduljon bizalommal a I “CHESEO SHEL EMES" FUNERAL HOME-hoz I 935 Beaumont Ave. Tel: 273-321 1 | Sírhely rezerváld | Ispecial széles cipők Ibármiféle fazonban kaphatók EXClUSIVE SHOESTORE 5791 VICTORIA AVE. Telefon: 735-2183 Ingyen parkolás az üzlet mögött. (Később tudvalevőleg megkeresztelkedtek a Kónigswarterek. leróva azt a kétimillió aranykoronát, amit az öreg báró zsidó jótékonyságra pönáléul kikötött arra az esetre, ha a fiai elhagyják a zsidó hitet.)” A regényes esküvőről még csak annyit, hogy 1907, február 7-én tartatott meg Bécsben. a Neudegger utcai zsinagógában. ahol a menyasszony külön kívánságára dr. Kecskeméti Lipót nagyváradi főrabbi "hazafias magyar szóval áldotta meg a magyar talajban fakadt Rotschild-nászt." Róna Lajos könyvének egy másik kis tudósításával zárom mai böngészdémet, amelyet a mostani, egymást érő ünnepi ebédekre és vacsorákra való tekintettel szúrtam ki a többszáz oldal közül. Ferenc József halála után. Károly került az osztrákmagyar trónra. Róna leirja a koronázási ebédet. A történelmi dátum: 1916 december 30. A királyi palota hatalmas ebédlötermének végében egy hatszemélyes asztalnál terítettek — arannyal — Károlynak és feleségének. Zitának, meg a négy legelőkelőbb vendégnek: a hercegprimásnak. a kalocsai érseknek, a pápai nunciusnak és gróf Tisza Istvánnak. A többi vendég, főhercegek, főhercegnők és az országgyűlés két házának rendjei a többi nagy asztalnál helyezkedtek el szigorú rangsorban. A karzat rogyásig megtelt újságírókkal. Róna Lajos köztük volt. így tudósít: “Az ételek a szakácsművészet remekei voltak. A menü-lap szerint: hódolati pecsenye, fácán köntösben, csirkefagyalék királyné módra, gombás libamájpástétom, szárnyas salátával, vad habarék szarvasgombával. koronázósódar, kocsonyázott fogoly, őzremek töltve, hortobágyi sertésgerinc, nyárson sült kacsa, pulyka középkori módra, királyjérce, tátrai sziklapisztráng, tokaji gyümölcsszörp, aprósütemény, finom cukorkák, vegyes gyümölcs, trónörökös kosár. De aki most arra gondol, hogy ugyancsak jó gyomra volt az időben a királyoknak és egyéb uraknak, téved. Folytatom a Róna Lajos tudósításából: “A koronázási ebéden ebből a gazdag menüből senki sem evett egyetlen falatot sem, mert a király és a királyné semmihez sem nyúltak, csak kedves mosollyal megköszönték az elébiik felszolgált tálakat. Hogyan bírta ki a rengeteg főrend és képviselő kora reggel óta az éhezést? Úgy, hogy a koronázási ebéd előtt az oldaltermekben elhelyezett hideg büfé kincseivel laktak jól és a királyi pár is étkezett, mielőtt az ebédhez leült volna.” benne. Csaknem rajta is veszített egyszer. Őrzse. az igazi szerető neszét vette Sándor hűtlenségének. és mikor megbizonyosodott az uj szerelemről, árulásra határozta el magát. Elment a szegedi várba KJemm Jusztinhoz, a bikaerejű pandúrhadnagyhoz. és feladta Rózsa Sándor tartózkodási helyét. A nagy parasztot csak a véletlen szerencse, inkább Veszelka örök ébersége mentette meg. hogy hurokra ne kerüljön a százszorszép Piroska ágyasházában. Úgy menekült ingben és lobogós gatyában, szélvészként vágtató kancája hátán. Csak később, a szegedi várban tudta meg. ki volt az árulója. I — Aztán jártak ide mások is — folytatja kis hallgatás után —. elcsendesédett az idő. a betyárok is kivesztek. De az itcét az érdekes emberek soha sem kerülték el. Mikszáth meg Jókai úrék. Gárdonyi. Pósa Lajos, meg a híres szegedi cigánymuzsikus. Dankó Pista itt hegedulgetett a sarokban. Reggelig tartó mulatozások folytak, és nem hiányzott innét más urak társasága sem. Itt iddogáltak a kornyéki földbirtokosok. Beniczky. a Zay. az Almásy. a Károlyi grófok is. Beszélgetés közben érkezik hozzánk a csárda jelenlegi tulajdonosa, akinek azt mondom, hogy kár volt lebontani ezt a hirességet. — Az igaz — mondja —. de ha én leszek továbbra is a gazda, nem tüntetem el örökre ezt a nevezetes csárdát, csak átalakítom. Meghagyom a régi jellegzetességet, s teljesen magyaros motívumokkal építtetem fel újra. amelyből nem fog hiányozni a régi romantika sem. Az öblös pincét is végigjárom, ahol a fa-grádicsok már porzanak a lábom alatt. A hordókból penészvirág csüng alá. horpadtak a bordák, ki tudja, mikor volt bennük tartalom?! A sarokban háborítatlanul szövik a pókok az idő hálóját, mert náluk még mindig lassú vontatottsággal múlik az idő. Mikor feljöttem, a munkások mutogatják azokat a régi pénzeket. amiket a falakban találtak. Numizmatikusok döntik majd el melyik korból valók, és mennyit érnek?! Az udvaron a bürkök, bodzák és parajok giz-gaza virít. Az épületet négyszögben körülfogó ódon istállókból bocik szabadulnak elő. és végighancúrozzák az udvart. A hulló vakolat, a porfelhő és a sok rom azt juttatja hirtelen az eszembe, hogy énfelettem is lassan-lassan már eljárt az idő« Korda Steven ügyvéd 2 Complexe Desjardins, Suite 2320 P.O.Box 188, Place Desjardins, Montreal,Que. H58 1B3 HOFFMER ÚJRA MEGNYÍLT RUDI VEZETÉSÉVEL A legjobb magyar csemegeárú és húsok. Európából importált árúk nagy választékban. Egyszer hetente díjmentes szállítás. 14 Prince Arthur St. West. Montreál Telefon: 884 - 5381 MOST NYÍLT! Az egyetlen Kosher Restaurant Downtown Montrealban. kitűnő isráeli és marokkói ételek. irdekes és elegáns környezetben. Dénlek este és szombaton zárra. szombat este napnyugtától éjjel 2 ^ íráig nvitva. _ SS lg 450 Drummond, ‘ /VIontréal 644-6688 El MOROCCO O Iroda tel: 844-6822 Lakás tel : 288-7559 i/r.TA/tlPI PÁ 10 ST. JAMES ST., Suite 902. MONTREAL j*TM“ FOGSORJAVITO KLINIKA H Azonnal megjavítjuk fogsorát és megvárhatja | Éj Appointment nélkül hétfőtől—péntekig, reggel 9—töl este 8-ig. $ H Nyugdíjasok és Welfaren lévök részére g £ mérsékelt árak É3 § 6655 COTE DES NEIGES RD. Suite 235 (Goyer sarok) £ éj 733-7011 — 733-4142TMTM^\\\\\\\\ VS X \SV\ SSNWVWWWSWWWWWSUSSJOayT FRANCIAORSZÁGBAN VÉGZETT / | fiatal tanítónő \ 8 FRANCIA NYELVÓRÁKAT AD kezdőknek, haladóknak és TÁRSALGÁS — minden korban { | Telefon: 273-2357 j A közeledő ünnepi évszakban a legszebb megemlékezés, szeretteinknek, barátainknak Magyarországra ha. K K A utján küldjük ajándékunkat. Ez évben is — mint 50 év óta mindig — küldje mielőbb rendeléseit hozzánk, vagy alügynökségeinkhez, hogy csalódás ne érje. Csehszlovákiába és Romániába is mint főügynökség azonnal küldjük a rendeléseket. a a.-L-L.
