Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-02-25 / 696. szám

4. oldal MENORA * 1978 február 25 Sehol sem mutatkozik úgy Mózes páratlan nagysága mint ebben a szidrában. Midőn a nép Mózes távollétében arra vetemedett, hogy aranyborjút1 imádjon, az Örökkévaló any­­nyira felgerjedt haragjában Izráel fiai ellen, hogy elhatá­rozta, hogy elpusztítja őket és ugyanakkor Mózesnek nagy jövőt ígért. Mózes hallani sem akart erről és arra kérte az Örökkévalót, hogy bocsásson meg az egész népnek, vagy ha nem, akkor pusztítsa el őt is veltik együtt. — Amikor az 0- rökkévaló Noé idejében meg a­­karta semmisíteni a világot, Noé egy szóval sem könyörgött a népért. — Ábrahám idejé­ben Szodoma és Gomora rom­lott lakóit szándékozta el­pusztítani, Ábrahám Istenhez fordult alkudozva; talán van a nép között olyan, aki nem ér­demli meg ezt a büntetést. Mózes nem alkudozott, Mózes az egész népmegkegyelmezé­­sét kérte. *** "És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Ha fölveszed Izrá­­el fiainak fejszámát, meg­számlálásuk alkalmával, ak­kor adja meg mindenki lelké­nek váltságát az Örökkévaló­nak, midőn számba veszik ő­­ket. Minden egyes ember, aki átmegy a számláláson, adjon fél sékelt. Akár szegényaz il­lető akár gazdag, ne adjon se többet se kevesebbet egyfél sékelnél. Húsz évestől felfelé adják a fél sékelt, mely arra szolgáljon, hogy a frigysátor szükségleteit ezzel fedezzék" A húsz éven felüliek számlálá­sa azt a célt szolgálja, hogy megállapítható legyen, hányán kerülhetnek a katonasághoz ha háborúra kerülne sor. És a hadbamenés, háború esetén emberéletet követel, úgy, hogy minden katona ki van téve an­nak, hogy öljön, és ennek az esetleges bűnnek azengeszte­­lésére kell a sékelt adni. A fe­­jenkéntvaló népszámlálás nin­csen megengedve, ezért adják a sékelt és annak számlálása adja meg a létszámot. Az ilyen népszámlálásnak az a célja is lehet, hogy a közszolgálati szükségleteket úgy állapítsák meg, hogy hol és mennyi a né­pesség. A két Szentély pusztulásával nem szűnt meg a sékel-adás, azt továbbra is minden zsidó kötelességének tartotta, és a begyült összeget tanházak fenntartására használták. A Babyloniában lakó zsidók is pontosan beszolgáltatták sé­­keleiket. Juda római megszál­lása alatt a rómaiak kénysze­­rftették a zsidó alattvalókat,, hogy a fiskusnak továbbra is adják a sékelt, s így azok nagy­része kétszer adott, hogy a tanházaknak is jusson. Később a cionista vezetőség újította fel ezt a régi szokást és köte­lezte tagjait arra, hogy a szer­vezet javára juttassanak min­den évben Purim körül egy­­egy sékelt. Az Ádár hónapot megelőző szombaton olvassuk a Tórából külön Haftarával a sékel-fize­­tés kötelezettségét, melyet ma is Purimkor szoktak fizetni. Ezután a Biblia elmondja az örökkévaló parancsát, hogy készítsenek rézmedencét mely arra szolgál, hogy a pa­pok abban mossák kezüket és lábukat. Annak idején a réz­nek igen magas értéke volt és a Szentélyben maga a medence masszív rézből készült és 12 oroszlán alakjára volt helyez­ve. Eredetileg két csappal volt ellátva, de a második Szentély idején egy Ben-Kittin nevű mecénás 12 csappal látta el, hogy több kohén egyszerre vé­gezhesse a kéz és lábmosást. Ugyancsak ez készített egy o­­lyan alkalmatosságot, hogy a víz állandóan érintkezzen a forrással és ezáltal tiszta ma­radjon. — Joma traktátusa az adományozót dicséretben ré­szesíti és egyúttal felsorol még néhányat. Ben-Gámlá az addig fából készült sorsla­pot aranyra cserélte fel, Mo­­nobáz, a zsidó vallásra tért adiabéniai király a szolgálati edények fogantyúit, melyek addig fémből voltak, aranyra cserélte fel, Helena, ennek a királynak az anyja, aki ugyan­csak zsidó hitre tért, egy tü­körfényesre csiszolt arany­táblát helyezett el a Szentély bejárata elé, mely szikrázva visszatükrözte az első napsu­garakat és jelét adta annak, hogy a reggeli Támid áldozatot bemutassák és a nép erről tu­domást szerezzen. Ugyancsak ő készíttetett egy aranytáblát melybe be volt vésve a Bibliá­nak az a része, mely a hűtlen­séggel gyanúsított asszony törvényére vonatkozik. Meg­említi a Misna még Nikánort, aki súlyos rézkaput ajándéko­zott a Szentélynek, melyet E- gyiptomban készítettek, és midőn hajón Izráelbe szál­lították a két ajtószárnyat, ó­­riási vihar veszélyeztette a hajó elsüllyedését s így az egyik kapuszárnyat a háborgó tengerbe kellett dobni. Amikor a hajó a zsidó kikötőbe érke­zett, a tengerbe dobott kapu­szárny is megérkezett a kikö­tőbe, és ez nagy csodát jelen­tett. Ezután a Biblia elmondja, hogyan készül a felkenő olaj és hogy mik azok a fűszerek me­lyeket ehhez használni kell. Az alapja természetesen olaj. Ez nem azonos a fiistölőszerrel, mely igen fontos szerepet ját­szott az istentiszteletben. Az örökkévaló ezek után megnevezi azokat a művésze­ket, akik meg lettek áldva Is­ten által megfelelő ügyesség­gel, hogy elvégezhessék mind­azokat a munkálatokat, melyek felett rendelkezniük kell. És itt a Biblia újra elmondja mindazt, amit készí­tettek: A találkozás sátrát és a ládát a bizonyság részére és a födelet mely rajta van és a sátor minden szerelvényét és az asztalt, edényeit, a tiszta a­­rany Menorát, a füstölőszer oltárt, az égöáldozati oltárt és összes edényeit és a réz­medencét és annak talapzatát. A szolgálati ruhákat és a szent ruhákat Áronnak, a papnak» és fiainak ruháit papi szolgálat­ra. A kenet olaját és a füstölő­szerszámot a szentség szá­mára. Ezután a Biblia a szombati nap szentségéről beszél és hangoztatja a szigorú munka­­szünetet. A tízparancsolat nemcsak a szombati pihenőt írja elő, ha­nem kötelez minden munkaké­pes embert arra, hogy hat na­pig végezze munkáját, hogy le­gyen miből élnie. A parancso­lat így hangzik: "Hat napon át legyen munkának végzése' és a hetedik napon nyugalom szom­batja legyen, szentség, szent­ség az örökkévalónak". Midőn Isten befejezte Mó­zeshez való beszédét, átadta neki a saját ujjával írt kőtáblá­kat, melyek az összes tilalmak és parancsolatok lényegét ké­pezik. Mózes a táblák átvétele céljából negyven nap és negy­ven éjjel az égben tartózkodott és úgy volt, hogy ennek a ter­minusnak a lejártával ismét a táborban fog lenni. A nép tü­relmetlenül várta Mózes visz­­szajövetelét, de ötéves szá­mítás szerint nem érkezett vissza az ígért időben. A nép nyugtalan lett és azt kívánta, hogy készítsenek bálványt, a­­ranyborjút Mózes helyettesí­tésére, hogy látható vezére legyen a vándorló népnek. Rá­bírták Áront, hogy készítsen nekik bálványt. Áron békesze­rető ember volt és mindenkép­pen húzni akarta az időt, mert meg volt róla győződve, hogy Mózes meg fog jelenni és fel­kérte* a iiépet, hogy hozzanak arany ékszereket, bízva ab­ban, hogy a nők nem egyköny­­nyen fogják odaadni ékszerei­ket s így múlik majd az idő. De tévedett, mert még az est beállta előtt bőven összegyűlt a szükséges arany és így a Talmud szerint magától elő­állt az aranyborjú, melyet a gyülevész nép és utána a töb­biek is körültáncoltak és eze­ket a végzetes szavakat hir­dették: Ez a ti Istenetek, aki kivezetett benneteket Egyip­tomból. Az örökkévaló szólt Mózes­nek: " Menj, siess le a hegy­ről, mert néped, akit kivezet­tél Egyiptomból, megromlott és bálványt imád" Mózes le­sietett a hegyről és látta.hogy a nép valóban körültáncolja az aranyborjút és ez olyan harag­ra gerjesztette, hogy a kezé­ben lévő kőtáblákat a földhöz vágta és azok darabokra tör­tek. Fogta az aranybor jut, por­rá őrölte, és a mellette hűen kitartó levita törzs embereit felkérte, hogy sorakozzanak körülötte és öljék meg minda­zokat akik a bálványt imádják; és elesett a népközül vagy há­romezer ember. Miután Mó­zes megsemisítette az a­­ranyborjút és megbüntette a vétkező nép vezetőit, vissza­tért a hegyre, Isteneié járult, hogy bocsánatot kérjen a nép bűnéért. Isten haragja olyan nagy volt, hogy el akarta pusz­títani az egész népet. Mózes azonban bocsánatért könyör­gött. Erre megkönyörült az örökkévaló az egész népen és felkérte Mózest, hogy faragjon új kőtáblákat, melyekbe be­véste a tízparancsolatot, úgy, mint az elsőkbe. " És szólott az örökkévaló Mózeshez: Indul J,; menj fel in­nen te meg a nép melyet fel­hoztál Egyiptom országából, abba az országba, melyet es­küvel Ígértem Ábrahámnak, I- zsáknak és Jákobnak mond­ván; a te ivadékaidnak fogom adni..." Az örökkévaló bizto­sította a népet, hogy felviszi az ígéret földjére, a tejjel és mézzel folyó országba. B.D. BARZILAY ISTVÁN: Ak ‘ legjobb ” lehetőség Rövid kényszerszünet után, az, hogy Pitchát Ráfiách tele­­amelyet Anwar Szádát egyip- pülései és Jámit városa, to­tomi elnök azáltal idézett elő, hogy hazarendelte Jeruzsálem­ből a politikai bizottságban résztvevő kiküldötteit, a béke­tárgyalások újra megkezdődnek Izráel és Egyiptom között. Nincs kétségünk afelől, hogy a tanácskozások békekötéssel vég­ződnek, még akkor is, ha a megbeszéléseknek ezt a fázisát is megszakítanák különböző okokból. Szádát forradalmi látogatása Jeruzsálemben nem oszlatta el a bizalmatlanság lég­körét, amely a két állam közti kapcsolatokat övezi, s nem is lehet másként. Harminc éves ellenségeskedés, öt véres háború után nem egyszerű létrehozni a közeledést, amely nélkül nem képzelhető el komoly béke­­szerződés. A tárgyalásoknak sikerrel kell végzödniök, mert a közel­­keleti államok számára ez az egyetlen kivezető út az örökös háborús konfliktusból. Sajnos azonban Izráel nehéz helyzet előtt áll és olyan határozatot kell hoznia, anfely nemcsak népszerűtlen a lakosság nagy tömegei szemében, hanem valóban veszélyt is jelenthet biztonsága szempontjából. Igaz — mondják —, a hatnapos háború után az izráeli kormány hajlandó lett volna vissza­vonulni a megszállt területekről béke fejében, de azóta tíz év telt el és ez az idő elegendő volt ahhoz, hogy új tények alakul­janak ki a területeken. Az arabok makacs ellenszegülése a béke gondolatával szemben Izráelben is felszabadított makacs és szélsőséges elemeket, amelyek most befolyásuk alatt* tartják a lakosság egy részét, s éppen a Likud kormányra — amely ellenzékben lelkes támo­gatója volt a szélsőségeseknek, — hárul a feladat, hogy le­mondjon területekről, ame­lyeket szentnek és sérthe­tetlennek minősített eredeti kormányzati programjában. Menachem Begin, a Teljes Erec-Jiszráel híve. aki ellen­zékben ,,az ország újább'felosz­tása ellen” harcolt, az izmailiai konferencián elismerte Egyip­tom felségjogát a Szináj félsziget felett, s ezzel — a modern törté­nelemben elsóízben — hozzá­járult egy bizonytalan nemzet­közi probléma rendezéséhez. A Szináj feletti szuverenitás prob­lémája ugyanis mindmáig fenn­áll, s a nemzetközi jog szelle­mében a félsziget felségjoga Angliáé maradt. Izráel úgy­szólván ajándékba adta azt Egyiptomnak, abban a remény­ben, hogy a megszállás ideje alatt a félsziget északi és déli pontjain létesített izráeli tele­pülések helyükön maradhatnak. Egyiptommal szemben ez a maximálisan elérhető vívmány: vábbá, hogy a Sárm el-Sejk-hez vezető országút s a mellette lévő három falu az izráeli hadsereg védelme alatt maradjon. Egye­lőre nincs erről megállapodás, mert Egyiptom ezt is sokallja: Szádát látogatása fejében mindent akar: teljes vissza­vonulást és palesztinai államot. A második és legnehezebb probléma a Nyugati Partvidék és Gáza feletti uralom. Izráel számára az volna a vívmány, ha sikerülne bevonni a tárgyalá­sokba Jordániát és megegyezni Husszein királlyal a területek feletti uralom elosztásában. Judea, Somron és Gáza mint egység maradna fenn — s Izráel számára az volna a legjobb megoldás, ha Jordánia kapná vissza — bizonyos mértékű ellenőrzési jog fenntartásával Izráel számára. Nem kellene Izraelnek attól tartania, hogy a terrorista szervezetek veszik át az uralmat a területek felett, te­hát attól se, hogy palesztin állam létesüljön ezen a terü­leten. A palesztin állam gazda­ságilag életképtelen kis ország lenne, amely már ennél fogva is területi hódításokra törekedne s céljául tűzné ki Izráel meghódí­tását. Minthogy Izráel nem járulhat hozzá ilyen állam létesítéséhez, az egyetlen számbajöhető megoldás a zsidó állam számára, hogy helyre­álljon a jordániai uralom ezen a kis területen, amely alig több. mint hatezer négyzetkilométer és lakossága több, mint egy­millió, azaz egyike a föld sűrűn lakott részeinek. Az áldozatot Izráel hozná, hiába hangoztatják arab részről, hogy a zsidók arab földről mondanak le, amely nem volt az övék. A területek biztonsági okokból kerültek izraeli meg­szállás alá: az arab államok megtámadták Izráelt, Izráel védekezés közben visszaszorí­totta az arab hadseregeket, és így Judea, Somron, Szináj és a Golán. amelyek kétezer évvel ezelőtt Heródes birodalmához tartoztak,s a Biblia tanúsága szerint Isten odaígért Ábrahám, Jicchák és Jákov utódainak, újra az utódok uralma alá került. Éppen a történelmi kap­csolat miatt nehéz lemondani ezekről a területekről. Izráel a béke kedvéért hajlandó ezt megtenni. A mini­mális követelés, amely nélkül nem teheti meg, hogy a Szináj­­ban fennmaradjanak a települé­sek. és hogy az egykor jordániai területeken ne alakuljon palesz­tin állam, hanem helyreálljon felettük a jordániai fennhatóság. Az arab világ, és sajnálatunkra, a keresztény világ sem fogja fel, hogy mindez milyen nagy és veszélyes áldozat Izráel részéről. 1 CSÁRDA HUNGÁRIÁN RESTAURANT í i g i g g % % ♦) vJ-MXá___________ £ Tulajdonos:. íj ELISABETH a volt TIK-TAK étterem konyhafőnöke £ Nyitva: naponta este 11-ig, vasárnap este 10-ig [Töltött csirke, fokhagymás natúr szelet, resztéit borjumdj,stb..^ 5* ASZTALFOGLALÁS: 472-2892 | ISsssssssssssssssssssssse&s ERDÉLYIEK HGY ELMÉBE! % Minden utazási üggyel kapcsolatban fordul­janak az egyetlen ERDÉLYIEK vezetése alatt álló LITORÁL UTAZÁSI IRODÁHOZ * ROKONOK KIHOZATALA * HITELES FORDÍTÁSOK * ÚTLEVÉL ÉS VIZUMÜGYEK * EGYÉNI, CSOPORT ÉS CSÁRTERUTAZÁSOK MINDENHOVA * VÁMMENTES COMTURIST AJANDÉKKÜLDEMÉNYEK 1978-asCSARTEREK : BUDAPEST 1 tol 11 hétig $ 42“ ROMÁNIA 2 és 3 hetes _ Csak repülés................. $ 339 töl Repülés , szálloda, át szál- m m litás,, reggeli és túrák ... $ 40 # töl Itijon,hívjon vagy fejtei* en (JeX ÍAoddnkban éá feéA/e LÁSZLÓ 'JÓZSEFET litoral travel bureau 243 East 77th St. New York,N.Y.10021 a 2.és3.Ave között.Tel:(212)535-7746 Magyar Pékség az East Side-on VALÓDI MAGYAR KRUMPLIS KENYÉR VIZES ZSEMLE, CSÁSZÁR ZSEMLE SÓSKIFLI és MINDENFÉLE PÉKSÜTEMÉNY, KENYÉR A.ORWASHER Inc. 308 East 78th St. NEW YORK = Tel.BU8-7372 ésj&569 eüMh HUNGÁRIA TRAVEL RUREAU 1603 SiCOND A VE. NEW YORK NY. 10028 TEL: (2 1 2) 249-93 4 2#* 249-9363 «■ CHARTER UTAZÁS BIZALOM KÉRDÉSÉ... •ál* ÉS A HUNGÁRIA UTAZÁSI SZAKIRODA KOMBINÁCIÓJA GARANCIA KLM ARRA, HOGY VALÓSÁG LESZ A NYÁRRA TERVEZETT VAKÁCIÓJA 1978-as ABC Hungária Charterek menetrendjei Rokonok kihozatala KLM-mel étssállát néMcOI Budapestre. KLM-mel átszállás néMtúl New Yorkba Plán adó $5.50. Jdeatkezéskor uemótyenktnt $150 elöJejj szükséges. Jeleatkezési határidő legkésóbb 30 nappal az ladulás elótt. SIESSEN. NEHOGY LEKÉSSEN 197» LEGJOBB ÉS LEGOLCSÓBB UTAZÁSÁRÓL: EGYÉNI UTAZÁSOK BEL- ÉS KÜLFÖLDRE. EGÉSZ ÉVEN ÁT. VÍZUMOK BESZERZÉSE HOTELFOGLALÁS,AUTtíBÉRLE'S GYÓGYFÜRDŐI BEUTALA's IKKA COMTURIST TUZEX

Next

/
Oldalképek
Tartalom