Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-01-21 / 691. szám

1978. január 21. * MENORA 9. oldal STRÉM GÉZA* AKIK ÉLETÜKÉRT MUZSIKÁLTAK Az auschwitzi női zenekar Angol fordításban nemrég jelent meg egy eredetileg francia nyelven írt könyv egy hölgy tollából, aki tagja volt az auschwitzi koncentrációs tábor női zenekarának. Női zenekar Auschwitzban? Ilyen- is volt? kérdezhetjük. Volt, és megrázóbb történetet nem találunk a haláltáboroknak ma már könyvtárakra dagadt irodalmában. Zenekar a pokolban, ez maga egy pokoli ötlet, a náci szadizmus vívmánya, beteg agyak szüleménye. Jött a reggel, a szerencsétlen, kiéhezett, legyengült foglyoknak indulniuk kellett munkahelyükre. A zenészek két oldalt sorba álltak, katonai indulókat kellett' játszaniuk, hogy az áldozatok stramm lépésben haladjanak. A Harmadik Birodalomban ugyanis rendnek kellett lenni, a felsőbbrendű nép élvárhatta, hogy azok, akiket ő móresre tanított, lelkesedjenek a Fűhrer új világáért. Nyúzott arcú, rongyokkal takart, járni alig tudó férfiak és nők tapostak sáron és havon keresztül, vigyázva, hogy meg ne botoljanak, mert ez azonnal a gázkamrát jelentette volna számukra. Haladtak a tábor kijárata felé, miközben szólt a mars; alig, hogy felhangzott, egy-kettő, egy­­kettő! össze kellett szedniük utolsó erejüket, hogy elkerüljék az őrök korbácsát, hogy ki ne vezényeljék őket a sorból. A zenészek jobban voltak öltözve, mint a többi foglyok, mert esténként náci tiszteknek is kellett játszaniuk és a parancsnok nem tűrte, hogy rongyokban jelenjenek meg előttük. Öltözékük úgy ahogy megjárta, de éhezték ők is, mint a többiek; a parádés lépésben haladók ezt nem tudták, úgy érezték a zenészek kiváltságosak és hogy kívánságukért valamit adniuk kellett. Árulóknak tartották őket, tekintetükből gyűlölet és megvetés sugárzott feléjük. Némelyik fogoly kiköpött előttük, hogy mutassa, miként érez irántuk. Lehetett-e nekik megmagyarázni, hogy azokat, akik muzsikáltak nekik, ugyanúgy a munka­helyükre parancsoltak, mint őket magukat? Elhitték volna-e, hogy ezek a zenészek háromszorosan szenvedtek, egyszer önszemélyükben, másodszor, mert minden reggel végig kellett nézniük,­­sőt elősegíteniük a mások kálváriáját, harmadszor, mert lealacsonyították a. mukát, mqjyért qltfik, amely azelőtt éneimet és szépséget nyújtott életüknek? t A táborban le kellett szokni az emberi együttérzés fényűzéséről, ha valaki túl akarta élni a náci pokol borzalmait. A könyv szerzője ezt sohasem tanulta meg s ezért többet szenvedett, mint mások, i akiket érzéketlenné tett a nap nap után fokozódó testi legyengülés, szellemük elkábulása, a gázkamrákból áradó, füst és korom, a hullák felhalmozódása. A zenekar barakkja szomszédos volt a vonat végállomásával, ahonnan az egyre érkező deportáltakat jobbra, vagy balra, munka­táborba, vagy a halálba dirigálta egy náci tisztnek mutatóujja, mint ahogy a római birodalomban a gladiátoroknak életet, vagy halált jelentettek a felfelé, vagy lefelé mutatott hüvelykujjak. A könyv szerzője naponta újabb műsort kellett, hogy orkesztráljon a tiszt urak számára, miközben végig kellett néznie e szörnyűségeket. Haját, mint mindenkinek, leborotválták, mikor a táborba érkezett; egy napon észrevették, hogy újra nő, de nem volt többé koromfekete, mint azelőtt, hanem tiszta fehér. Két hónap alatt megőszült az akkor tizenkilenc éves leány. Ezt a tényt, mint minden mást, csöndesen, mintegy mellékesen jegyzi meg a könyv írója; ezért van Írásának oly nagy hatása. A nácik zenei kultúrája olcsó slágerekre, vagy romantikus könnyű muzsikára korlátozódott; visszás lelki világukat legjobban jellemzi, hogy néha, a romantikus zene hatása alatt szemeik könnybe borultak. Ez nem akadályozta meg őket abban, hogy ha dühbe gurultak, bottal verjék be egy nő fejét, vagy ha valamelyik szerencsétlen félrevonult, hogy szükségletét kielégítse akkor, amikor ez tiltva volt, vérebeiket ráuszítsák, úgyhogy néhány perc múlva csak kitépett hústömegek, bugyogó vér és az összeomló csontváz maradtak meg belőle. Ezt és egyéb borzalmakat nem hatásvadászat kedvéért mondja el az írónő és mondjuk el az Írónő után; ezek a mély, hosszabban tartó szenvedéseknek csak egy részét képezik. Célja ezzel, hogy megmutassa, mennyire kivetkőztek a nácik emberi mivoltukból valami fantasztikus, megmagyarázhatatlan propaganda hatása alatt. Az írónő felteszi a kérdést, mely a táborban egyre kísértette; hogy lehet az. hogy elhitették ezekkel az emberekkel, akik elvégre is apák, fiúk, gyermekek, feleségek, vagy szeretők voltak, hogy a rájuk bízott lények, bár emberi formájuk van, de mégsem tagjai az emberiségnek? Felelni többfélét lehet erre; hogy a korlátlan hatalom megrészegítette őket, hogy a német nép a más népek iránti kegyetlenségével takarta századok óta tartó alacsonyrendűségi érzését, hogy a pokol, melyet teremtettek, nemcsak áldozataikat, de őket magukat is leala­csonyította. Ezek és egyéb feleletek mind helyesek lehetnek, de az a mélység, amelybe az egykor kulturáltnak tartott német nép lesüllyedt, történelmi és filozófiai szempontból mégis megmagya­rázhatatlan. Az írónő kimutatja, hogy rendkívüli körülmények feltárják az egyének legmélyebb, igazi mivoltát. Voltak a foglyok közül olyanok, akik kellemes társas lényekből a szenvedések hatása alatt maguk is szörnyetegekké váltak, mihelyt a nácik finom megérzéssel, hatalmat adtak a kezükbe. A“kápók”, husánggal felszerelve, sokszor kegyetlenebbek voltak fogolytársaikkal, mint maguk a nácik; így akarták kivívni az utóbbiak bizalmát. Volt ebben a maga­tartásban még más is; az a tudatalatti következtetés, hogy az erősebbnek mindig igaza van. Voltak, akik újkeletű anti­szemitizmusba burkolóztak, hogy el­hitessék önmagukkal, hogy ők jobbak, többek fogolytársaiknál. Voltak német zsidók, köztük a zenekar feje, jó muzsikus, Alma Mahler, a nagy zsidó zeneszerző unokahuga, aki még ott a táborban is inkább németnek, mint zsidónak érezte magát. Német pedánsság­­gal és szigorúsággal hajtotta a zenekar tagjait napi tizenhét órán át, hogy gyakoroljanak, néha ütötte is őket, mert tökéleteset akart elérni, hogy a náci tisztek megelégedését kivívja. Alma Mahler (nem tévesztendő össze Gustave Mahler hasonló nevű leányával, aki kitűnő szobrászművész volt) élete tragikus, a tábor légkörére, erkölcseire jellemző módon végződött: a tábor parancsnoka egy napon kijelentette, hogy ilyen kitűnő virtuóz, mint Alma, ne zsidó foglyokat, hanem német katonákat kell, hogy szóra­koztasson; elrendelte, hogy Almát át kell helyezni a hadsereghez. Jött ő boldogan jelenteni, hogy másnap el fogja hagyni a tábort; elmondta mindenkinek, többek között egy Frau Schmidt nevű asszonynak is, akit, bár nem volt zsidó, valami állam­ellenes cselekmény miatt deportáltak. Persze, mint német és keresztény.a táborban is kiváltságokat élvezett: ő vezette a tiszti konyhát. Frau Schmidt, mikor meghallotta, mily szerencse érte Almát, meghívta vacsorára, ami hallatlan kitüntetés volt részéről. Alma boldogan fogadta el a meghívást, dicsérte Frau Schmidtet a többiek előtt. Másnap reggel a német asszony vendége irtózatos kínok között mérgezésben meghalt. Egy halottal több, vagy kevesebb, nem számított a haláltáborban; senki se kutatta, ki mérgezte meg Almát. de... — és ez is jellemző a nácik bonyolult lelki világára — ezt az egy halottat fel ravatalozták, koporsóját virággal borították, mert német volt nyelvében, ha nem is val­lásában, és főleg, mert muzsikus volt! Egyik óra nem hasonlított a másikhoz a táborban az évek hosszú során; lehe­tetlen mindent felsorolni e cikk folyamán, ami a könyv olvasása közben fojtogatja torkunkat és könnyekre fakaszt. Talál­kozunk a hírhedt Dr. Mengelével. akit középkori értelmezés alapján legjobban az Antikrisztus névvel illethetnénk. Szép volt Dr. Mengele. mint Lucifer, a bukott angyal. Kitűnő orvos volt, szülő anyáknak segített gyermekét világra hozni, hogy néhány perccel a csecsemő születése után csizmájával a fejére taposson. A zenekart a kórházba rendelte, hogy játsszék a betegeknek, akiket ugyan­azon délután a gázkamrába küldött. Ördög volt, aki abban élte ki magát, hogy mutassa: tudna nagyon jó is lenni, hogy rögtön utána a jó ember maszkját a Sátánéval cserélje fel. Szerencsére nem volt minden gonosz ebben a pokolban. Mint ahogy néha gyönyörű virág bukkan ki a szemét közül, a táborban találkozott az írónő az oda­adás, önfeláldozás legmagasztosabb példáival is. Miután lassan felépült tífuszból, orvosnője. Marié, maga is fogoly, éhes, kimerült, naponta odaadta neki levesének féladagját. Nem állt orvosság rendelkezésére: kenyérdarabokat festett zöldre, kékre, vagy pirosra, hogy beszuggerálja a betegeknek, hogy orvosságot ad nekik és néhányan, legalábbis átmenetileg, megkönnyeb­bültek. A csoda az volt, hogy annyi év után, mégis voltak, akik még mindig emberek maradtak: e kevesek bebizonyították, hogy mindennek dacára, bízni lehet az emberiség erkölcsi haladásában. E kevesek megdöntötték a Sátán uralmát, mert megfordíthatjuk Lucifer szavait Madách "Az ember tragédiájában”: ahol a jóság lábát megveti, a gonoszság világát meg fogja dönteni! Az írónő hangsúlyozza, hogy soha nem engedte át magát annak a gondolatnak, hogy az egész német nép felelős a pokolért, melyet Hitler fajzatai a világra zúdítottak. Ha valakinek, neki joga lett volna így gondolkozni, mégse dőlt be e tévhitnek. Igaza volt, de a Hitler korszak illusztrálja azt, hogy mennyire ébernek kell lennünk vezetőink megválasztásában. Mennyi szenvedéstől lett volna meg­mentve a világ, ha a németek és kül­földiek nem segítettek volna e söp­redéknek kormányra kerülnie! Végül kérdezhetjük: miért idézzük fel újra meg újra a halál tábor borzalmait? Nem hallottunk-e eleget róluk? Miért kell felizgatni idegeinket újra meg újra? A válasz: nem szabad, hogy ézeket a dolgokat elfelejtsék, vagy meghamisítsák! Már most is vannak, akik dolgoznak azon. hogy Hitlert fehérre mossák: törté­nelmi dokumentumokat kell ellenük szegeznünk. Egy másik válasz: a nácizmus civilizációnk vereségét jelenti; fontos, hogy ezt a jövő nemzedékek meg­értsék. Minden újabb tanúsága e vereségnek újabb Yad Vshem. a jeruzsálemi emlékmű más alakban ismételt mementója. Caveant Consuies! Vigyázzanak a jövő vezetői! Ami a most megbeszélt könyvet illeti, ez kitűnik többek között azzal, hogy egyszerűen, de gyönyörűen íródott, a szörnyűségek dacára, melyeket elbeszél, igazi művészi munka. Playing Fór Time, by Fania Feneion, Atheneum, 1977, New York. „Toronto legjobb magyar házikosztja -írja a Daily Star és a Globe and Mail II \ ló Hy/IKOSZTOT AKAR ENNI -, COWHEHTM Restauran lk, 5 PÉNTEKEN: halászlé, tiirdscsusza. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltött borjú, töltött csirke ESPRESSO Új tulajdonos-.Mr. és Mrs. CSE5ZK0 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 Ne pazarolja feleslegesen a meleget hanen inzulál­­tassa a házát, ha még nin­csen. Komplett Insulation Service-ért hívja a Royal Craft-ot. Kérje Tibor Kovácsot, Tel: 663-5333. (91) Költözködni akar? Hívja bizalommal 223-5248 ■Bt Olcsó árainkkal ós minden igónyt kielégítő szervizünkkel állunk a to­rontói magyarság szolgálatában Ingyenes árajánlat TELJES BIZTOSÍTÁS * Hétnapos service OLCSÓ VILLANYSZERELÉS! Vállalok régi beszerelés újjá szerelését - javításokat, elek­tromos tűzhelyek és háztartási gépek beszerelését, karbantartá­sát. HÍVÁSRA házhoz jövök azon­nal. Tel: 633 - 5644 Dr. Kelényi P^l NOTARY PUBLIC Volt magyar ügyvéd jogtanácsos és közjegyző 887 Bathurst Street Telefon: LE 4-9154 Dr.CRISTA FAB1NY1 Mrs. ON ROT a legmodernebb hollywoodi KOZMETIKAI eljárásokat alkalmazza. TANÍTVÁNYOK szakszerű kiképzése. 716 PALMERSTON AVE. Telefon: LEI -6318. TV - STEREO SZERVIZ ; ELADAS Hívja Mr. TÓTH -ot- 15 éve -Torontóban 633 - 1332 MAGYAROK Találkozóhelye! Torontó legszebb magyar vendéglője a s mm. TELJES ITALMÉRÉS! 7 NAPON ÁT NYITVA! A -zongoránál: FALVAY VERA régi és új magyarnótakkal. slágerekkel szórakoztatja kedves vendégeinket. Minden nap: Borjúláb. Halászlé Rántott hal. Töltött borjú Vadas marhahús. Fatányéros és sok más finom ételek Espresso, gesztenyepüré. Goundel palacsinta EGY JÓ PESTI HANGULATÉRT ÉRDEMES A WOODENPLATE-BE MENNI 200 BLOOR STREET, WEST Asztalfoglalós 923 6599 Mindenkit szeretettel vár Ladányi Artúr és családja Parkoláshoz beiárat a Bedford Roadról ( City Parking) Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat & Delicatessen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött 566 Bloor St. W. 533-3453 | ( iDHttt.................... .................................................................................MM« A HIVATALOS MAGVAR UTAZÁSI IRODA «0 SPAD1NA »VE. TORONTO, ONT. M5T 2E7 Már 2 üzlettel állunk a magyar vásárlók szolgálatában BUDAPEST DEBRECEN Meat Market & Delicatessen­­r rtA Dl, 5 1 7 Bloor St. W. Tel: 53 1-5202 Parkolás az üzlet mögött 590 Bloor St. W. Tel: 534-1353 (Szemban a Honast Ed cukrászdával) Fogyasztott-e már a saját üzemünkben készült csabai- gyulai kolbászból, szalámiból, töltött borjúból, felvágottból és csemege áruinkból? Figyelmes kiszolgáló személyzet Jelszavunk: minőség — friss éru! Alacsony árak Árjegyzékünk ellenőrizhető! Bcróti üdvözlettel a BUDAPEST és a DEBRECEN Meat Markét tulqdonosai: Varga Gyula es felesége [STOP GET-SETW DRIVING SCHOOL V TEL: 635-1 102 este 661-0364 WElSSIKtliEl TIBOR 10 év Kanada-i és 10 év Izrael i gyakorlattal ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, ANGOLUL MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN. Munkahelyén vagy a lakásán kezdünk és hazaszállítjuk IDŐSZAKOS ÉLETBIZTOSÍTAS Életbiztosítás a mi specialitásunk 1961 óta Gerling Global Life 460 University Ave Toronto ^ranz £iózt Étterem A konyhánk, mint régen magyarosan készít mindent. Heti különlegességek: töltött paprika, borsos tokány, gombásborjú, vadas — zsemlyegombóccal, bab — csülökkel, borsó, gomba, zöldbab és karfiol töltött káposzta, töltött kacsa, töltött borjú, debreceni ludaskása, székely káposzta, Business lunch 12—3-ig. Teljes italmérés, esküvőkre külön terem. Zongoránál ismét Juhász Bandi. Asztalfoglalás: 531-6063 Tulajdonos: Frank Keller 603 MARKHAM STREET Közel a Bloor-hoz Parkolás az étterem mögött. SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS®1 itHbo! NYITVA! ÉL , S^Ug|j£ \­­­. *« _a '

Next

/
Oldalképek
Tartalom