Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-06-24 / 713. szám
,Kr.August J . 01״nar P.O.Box 10B4 New Brunswick, New Jersey 03903 U.S.A. Second ^10 u <M1I registration No. 1373. AZ (SZAKAMEIIKAI MAGYAR ZS1DÖSAGIAPJA VOL. 17. 713 40^^ JUNE. 24. 1978 alapos tisztogatast rendelt el. Titkosszolgalati hadereje 14-töl 16 eves gyerekekböl ällt. Demokräciäröl peldät csak ket vonalon szolgaltatott. A szavazati jog korhatarät leszällitotta 13 evre es az Egyesült Nemzetek Szövetsegeben megbizottja ällandöan felemelte tiltakozö szavät az Egyesült Allamok. Anglia. Del-Afrika. Izrael es mas elnyomö ällamok garäzdälkodasa eilen. Aztän megis kipattant a hir. Egy francia televiziös csoport. mely Madagaszkär fete volt ütban. megällt a Komoro szigeteken. s igy ertesült a kormänyvältozasröl. Az ällamfö Denard — aki közben felvette a komoroi ällampolgärsagot es most Said Mustafa Mohadzsinak hivjäk — fogadta öket, s keresükre a francia televiziö elött megegyszer lejätszotta a sziget elfoglaläsänak törtenetet. Igy a francia televiziö nez.öi a mult heten vegigelvez.hettek. mikent törtent egy kormänyvältozäs egy "feltörekvö ällamban”. Epp az utolso pillanatban volt, hogy lathattak a kepernyön a megbilincselt Ali Soilih-ot is — öt ugyanis ket nappal kesöbb szökesi kiserlet közben agyonlöttek. Pedig igazan mindent megtett. hogy hatalmat biztositsa. Egy evvel ezelött fötanäcsadö boszorkänymestere megjösolta neki. hogy egv kutvas ember fogja megolni. Ezert parancsara a sziget minden kutyäjät kiirtottak. A sors kulönos jäteka: Denard egy elzaszi verebbel erkezett a szigetre. Hiaba. a sors eilen nem lehet hadakozni. Ez. röviden a komoroi allamcsinv szomorü törtenete. KOMI)ISli MIM KOKA Tudta Ön kedves olvasö. hogy mäjus 13-än ällamcsiny volt az egyik független afrikai orszägban? Ugye nem tudta. Na. ne szegyelje magät. Nem tudta az amerikai titkosszolgälat. a CIA, a francia titkosszolgälat. a Deauxime Bureau sem, nem tudta az angol Intelligence Service es a szovjet NKDV sem. Pedig ezek a szervezetek arra szolgälnak, hogy megbizöikat. tehät az. ällamrendet ertesitsek a fontos vilägesemenyekröl. Egyenes. logikus következtetes: ez. az afrikai ällamcsiny ügylätszik nem volt fontos. Mäjus 16-än az Indiai Öceänban elterülö Komoro szigeteket (ha nem tudnäk. ez az. ENSZ egyik tagällama) külföldi zsoldos hadsereg tämadta meg. Franciäk voltak ezek a gyarmatositö zsoldosok, de Giscard de Estaing kormänya nem vällalja a felelösseget a gyarmatositö tämadäsert. Az imperialista hadsereg 50 föböl ällt. ket motorizält gumicsönakon erkezett es felszerelesük lefüreszelt markolatü puskäkböl ällt. Az inväziös erök teljes sikerrel hajtottäk vegre hadmüveletüket. meg aznap ejszaka elfoglaltäk az elnöki palotät es az addigi elnököt. Ali Soilihot foglyulejtettek. Az ellenälläs nem volt nagyon heves. Komoro sziget laköi napokon keresztül eszre sem vettek az. ellenseges megszälläst. Legtobberi fei sem ebredtek. Az elnökkel sem voH nehez dolguk. ket ifjü leänyz.ö közül az ägyäböl emeltek ki. Az inväziös haderök fönöke egy bizonyos Bob Denard nevü hivatäsos zsoldos. jöl ismerte a järäst. Harmincnegy hönappal ezelött 1975. augusztusäban ö vezette azt a puccsot. ami Soilih-ot hivatalba helyezte. A munkät tisztessegesen elvegezte es felvette erte a fizetest. A mostani puces azpnban nem "business", hanem "pleasure” volt. Bob Denard önmagät nevezte ki az afrikai ällam tärsfönökeve. ket benszülöttel közösen. Hogy az ällamcsiny nem keltett különlegesebb erdeklödest, ez magyaräzhatö azzal a tennyel. hogy ez a feltörekvö ällam nem rendelkez.ik rädiöällomässal. az ällitölag 8 szäzalekot kitevö irästudök nem kapkodnak ujsäg utän. föleg azert. mert az orszäg egy före esö evi jövedelme 75 dollär. (Egyesek szerint keves). Az elfogott Ali Soilih különben nem volt igazän demokratikus vezetö. bär orszägät szocialista demokräciänak nevezte. Eppen ezert a függetlenseg kikiältäsa utän. amikor az elsö francia segely elfogyott. peldamutatöan kezdett hozzä az ällamköltsegek leredukäläsähoz. Azonnal elbocsäjtotta az. orszäg 3500 köztisztviselöjet es elrendelte. hogy minden hivatalos okmänyt az ällamban el keil egetni. A telefonszolgälatot megszuntette es az irögepeket bezüzatta. Viszont haderejenek, az amerikai kontinens zsidösägänak van-e gyözelmi eselye a diplomäciai häboruban. Azok. akik a maguk posztjän a harcnak reszesei. egyre inkäbb erzik. hogy az egvkori megsemmisitö föleny nem äll többe rendelkezesre. S ezzel az. aggasztö jellel szämolni keil, s valöszinuleg az oszlotta meg a velemenyeket a jcruzsälemi kormäny koreiben is. Eljutottunk ahhoz a pillanathoz. amikor a biztonsägi tenyez.öt es a propagandisztikus tenyezöt egyaränt keil szem elött tartani. Az ujjäszületett ällam elsö eveiben sokat ideztek az ällitölag Ben Guriontöl szärmazö mondäst: "Nem az a fontos. mit mondanak mäsok. hanem. hogy mit csinälnak a zsidök”. A helyzet azöta megvältoz.ott. Valöszinüleg Ben Gurion is ma mäskeppen fogalmazna. Mi az orszäghatäron kivulröl nem tehetunk mast mint, hogv remenykedunk abban. hog> a/ izräeli kormäny meg fogja talalni a helves egyensulyt nelkül, hogy utänam, hanem felmeri a helyzetet. mire van lehetöseg es mire nines. Izrael diplomäciai sikeret az Egyesült Ällamokban annak köszönhette. hogy mindig sikerült bebizonyitani: Izrael politikai erdeke egybeesik az Egyesült Ällamok politikai erdekeivel. Ha Izrael politikai erdekei szembekerülnek Amerikäeval. semmifele "elörc". semmifele "utänam” nem segit. Egy következö adminiszträeiö ugyanügy kalkulälni fog az energiaszüksegletekkel. az olajszällitässal. a petro dollärral. mint ahogv ezt Carter-ek teszik. s meg nehezebbe välik a helyzet. ha az amerikai nep jelentös többsege ügy erzi. hogy Izrael nem a beke oldalän äll. Ismetlern, teljesen mindegy. hogy igaz-e ez a megällapitäs vagy sem. Az izräeli kormäny. mikor sorozatos tärgyaläsait folytatja. most tulajdonkeppen azon vitatkozik, hogy egyik legfontosabb män el a földön. Egy olyan legenda. amit 700 milliö ember hisz, az igaz. akkor is. ha sohasem törtent meg. Ilyen sülyü ideolögiai erö idövel anyagi eröve välik. Sajnos. ugyanezt keil mondanom a mostani helyzetre. A körmönfont Szädät nem akar megegyezeses beket. De Walter Cronkite, Chancelor, Walters es a többi hirmagyaräzö napröl napra azt tölti 200 milliö ember fejebe, hogy neki van igaza. Ezzel a kerdessel szembe keil nezni. Felhäborodhatunk erkölcsileg, de ez helyzetünkön nem vältoztat. Itt ugyanis propaganda häboru folyik, szämolni keil az adottsägokkal. Azt mondjäk. hogy az izräeli hadsereg sikereit annak a kivälö harci morälnak köszönheti. hogy a tisztek nem azzal biztatjäk katonäikat. hogy elöre, hanem, hogy utänam. Nagyon szepen hangzik. de meggyözödesem, hogy Dajan. Rabin, Weitzmann. Sharon es a többi kivälö stratega nem rikkantja el magät meggondoläs NYARI SZUNET elöfizetesi ärät. annak ellenere. hogy idöközben a papir ära 250 szäzalekkal. a postaköltseg 200 szäzalekkal emelkedett. Ezeket a terheket a jelenlegi ärakert toväbb elviselni nem tudjuk. Mint minden nemzetisegi ujsäg, ezert kenytelenek vagyunk jülius l-töl megemelni ärainkat. Az elöfizetes I evre 22 dollär felevre 13 dollär lesz. egy peldäny ära pedig 50 cent. Ugyanakkor közöljük. hogy idösebb olvasöinknak adott kedvezmenyt csak kiveteies esetekeben. arra nagyon-nagyon räszorulöknak tudunk adni es azt a kiadöhivatal alkalmankint fogja eldonteni. Sajnäljuk. ha olvasöinkra ezzel külön terhet teszünk. de lapunk lete. vagy nem lete miilik ezen az äremelesen. A szerkesztösäg äs a nyomdaszemälyzet kfftelezö nyäri szabadsäga miatt egy szämunk kimarad. A Menöra jülius 8-i szäma nem jelenik meg. A jülius IS-re dätumozott szüm mär jülius 13-än kaphatö lesz az eladöhelyeken, illetöleg jülius 11- än postäzzuk az elöflzetöinknek. KIADÖHIVATALI HIR Nehez szivvel ertesitjük olvasöinkat arröl. hogy a Menöra evi elöfizeteset es peldänyonkenti ärät kenytelenek vagyunk felemelni. Härom even keresztül tartottuk az ujsäg Efcri György: AZ 1$ FONTOS HOGY MIT MONDANAK RtiLONK viläg reszeröl tämadästöl nem keil tartania. Ennek ellenere Izrael döntö törtenelmi idöpont elött äll. Diplomäciai harc folyik. nem területert. nem is közvetlen biztonsägert. hanem a viläg legerösebb. legnagyobb hatalmänak szimpätiäjäert. S amikor erröl beszelunk. nemesak Carter elnök es tanäesadöira gondolunk. akiknel amügvis nagv a valöszinüseg. hogy ket es fei ev mülva lelünnek a szinpadröl. A kerdes gyökere sokkal melyebb. Kb. igy kellene feltenni azt. Vajon az idr‘׳ valöban Izräelnek dolgozik-e? Konnyebb lesz-e a helyzet 3-4 ev mulva. vagy esetleg eppen el len kezöleg. nehezebb? E sorok tröja szeretne hinni. hogy konnyebb. de nines erröl szäz szäzalekig meggyözödve. Az Egyesült Ällamok nepenek sz.impätiäjät Izräel 30 eve magäenak mondhatja. Igaz, az orszäg lakossägänak csupän 5 szäzaleka zsidö. de. mert a zsiöösäg minden välasztäson aränylag nagy szämban järul az urnäk eie. välasztöerejet 7 szäzalekra beesülhetjük. Ez igy. onmagäban meg nem lenne elegendö. Az u.n. zsidö lobby legnagyobb eredmenye az volt, hogy az orszäg lakossägänak egy toväbbi 20 szäzalekät tudta szäz szäzalekosan maga melle ällitani. s ez az Összesen 27 szäzalek h. ingadozö. illetöleg alkalmankent vältozö szavazatokkal együtt eredmenyezte azt. hogy az Egyesült Ällamok politikäjäban a zsidö erdekeknek van a legerösebb kepviseiete. A nepszerüsegert vivott häboru azonban az utolso hönapokban több csatavesztest hozott. A zsidö vezetök. akik rugalmasabb politikära pröbäljäk räszoritani a Begin kormänyt. nem attöl felnek, hogy az amerikai zsidösäg elfordul Izraeltöl. minden belsö vita ellenere Izräel tämogatäsäban egyseges ez a csoport. De az ätlagamerikaiak között, fokozottan terjed el az az älläspont. hogy Szädät a bekebarät. Begin a kerlelhetetlen. Az sem döntö kerdes, hogy igaz-e ez a megällapitäs. vagy sem. Peldakent szeretnem idezni egy vitämat elsö jeruzsälemi lätogatäsom idejeböl, egy kedves barätommal. Az Omar meeset szikläja elött ällunk, mely Salamon käpolnäjänak volt az äldozöszikläja, s amelyröl a legenda szerint Mohamed a loväval az egbe ugratott, s igy a mohamedän valläsnak is zarändokhelye. Az arab legenda termeszetesen nem igaz — mondotta barätom —, Mohamed sohasem järt Jeruzsälemben. — Az arab legenda sajnos igaz, — välaszoltam kisse elesen. — Hetszäzmilliö muzulazonban nem vältoztatja meg a novemberi jeruzsälemi lätogatäs legjelentösebb eredmenyet. azt, hogy ujabb häborüra nem kerül sor es bärmilyen elesek is ezek a vitäk. megsem fogja öket fegyveres összecsapäs felvältani. Izrael eszaki hatärain ugyancsak az derült ki. hogy katonai veszelytöl nem keil tartani. A mult heten befejezödött a zsidö csapatok visszavonäsa Del- Libanonböl. härom hönapig tartott a megszälläs es most az utolso alakulatok is elhagvjäk a Litani folyötöl delre esö területeket. Az Egyesült Nemzeteket. melyek szinte sosem lätott gyorsasäggal küldtek el rendfenntartq csapaU11k.11 Del- Libanonba. nemi csalödäs erte. Izrael eleget tett a felszölitäsnak es kivonta csapatait, de a strategiai fontossägü örzöpontokat nem adta ät az ENSz csapatoknak — legaläbbis hatärai menten nem —. hanem a vele szimpatizälö libanoni kereszteny Falang fegyveres erejet hagvta ott maga utän. Az. hogy az ENSz t- Waldheim fötitkär es a közgyüles orszägainak többsege — tiltakozik es elfogulLsägänak ujabb tanujelet adja. nem sokat nyom a latban. Milyen jogon követelne, hogy amikor Izräel kimegy a megszällt területröl. egy mäsik megszällö eröt hagyjon maga utän. meg akkor is. ha azt ENSz-nek nevezik. Hiszen Izräel a rendfenntartäst lenyegeben a terület lakossägänak adta ät, amely kereszteny valläsü leven. szimpatizäl a szomszedos Izräel nepevel. Valöszinüleg ez a törtenelemben az elsö eset. hogy az u.n. “vilägközvelemeny" azert itel el egy orszägot. mert a nepnek adja ät a hatalmat, nem pedig egy mäsik, a neptöl idegen megszällönak. Mindennek. amint mondottuk. azonban nines nagy jelentösege sem pro. sem kontra. Az arab viläg melyseges megosztottsäga nemesak az orszägok egymäs közötti harcäban es nemesak a mohamedänok belsö torzsalkodasäban jelentkezik. Az arab keresztenyseg ugyanügy frakciökra tagozödik. aminek mült heten tragikus következmenyei voltak. A Falang egyes alakulatai megtämadtäk az u.n. Franjieh pärtiakat, akik ugyancsak keresztenyek, de Sziriäval szimpatizälnak. A harcok sorän Beirut-töl eszakra Franjieh, volt libanoni elnök fiät es annak csalädjät lemeszäroltäk. Ez ällitölag verbosszü volt, mert koräbban a Franjieh klän rendezett verengzest a Falang soraiban. Izräel szempontjäböl azonban mindenkeppen csak az a teny viläglik ki, hogy a megosztott arab bölintsanak a miniszterelnök velemenyere, s a különbözö velemenyek es ervek osszecsapäsa csak hasznos lehet. Most azonban megis van valami. ami eppen az Izräelen kivul elö zsidösägot tölti el jogos aggodalommal. Eveken keresztül azt hangoztattuk. hogy az arabokkal szemben azert nem lehet koncessziöt tenni, mert egy koncessziö megadäsa esetleg jövätehetetlen helyzetet teremt. Ez a tetel mostanäban is igaz. mint ahogy igaz a megforditottja is. hogy egv esetleg megadhatö koncessziö meg nem adäsa teremt jövätehetetlen helyzetet. Az ujsägolvasö ember hajlamos arra, hogy a nyomtatott betüt csalhatatlannak tekintse. E eikk iröja figyelmez.teti az olvasöt. hogy az ilyesmi nagyon veszelyes es ezert arra keri. hogy ezeket az erveket ugyanügy magänvelemenynek tekintse. mint minden mäs olvashatö vagy hallhatö älläsfoglaläst. Hiszen eppen ezert ad a mi lapunk is helyt a legkülönbözöbb älläspontoknak es engedel yez szabad vität Izrael követendö ütjät illetöen. Azok. akik a “sölyom” älläspontot kepviselik, nyilvänvalöan ugyanolyan szeretettel csüggnek az. orszägon. mint azok. akik a különbözö erössegü "galamb" älläspontot hangoztatjäk. Az elmult hetek esemenyei is azt bizonyitjäk. hogy ami az Izrael es arab szomszedai közötti nehezsegeket ifleti. ezek nem adnak okot tülzott aggodalomra. A legerösebb szomszeddal, Egyiptommal ugyan megszakadtak a beketärgyaläsok. es az derült ki. hogy a lätvänyos Szädät-i bekekezdemenyezes mögött nines megegyezesi szändek, illetöleg Szädät csak olyan bekere lenne hajlandö. amelynek alapjän Izrael teljesen az ö felteteleit fogadja el. Mindez Mint mar mült heten enilitettuk. az izräeli kormäny sorozatos kabinetertekezleteken nehez problemävai birkö/.ik.Välaszt keil adni <1/ Ijgvesuit Ällamok egy olyan kerdesere.amely egy Izräel es az arab orszägok közötti eselleges tiekekotes eseten sorsdontöve välhat. Az amerikai kerdest nem tül jöszändekü lögalmazäsban adtäk fei. A jelenlegi Carter adminiszträciö reszeröl e teren nem erhet bennünket meglepetes. Arra keil felelni, hogy amennyiben az arabok elfogadjäk egy öteves ätmeneti izräeli katonai megszälläs es arab polgäri közigazgatäs tenyet a Jordän videken, ügy hajlandö-e Izräel öt ev utän hozzäjärulni egy független palesztinai otthon letesitesehez. A htrek szerint az izräeli kormäny megoszlik a välaszt illetöen, de egyenlöre a Begin feie megfogalmazäs kerül ervenyre. mely szerint öt ev utän Izrael ismet felülvizsgälja a lehetösegeket. Termeszetesen az arabok ezt keveslik. de ez volna a kisebbik baj. A nagyobb baj az. hogy az. Egyesült Ällamok is kevesli es ennek következteben — lehetetlenseg tagadni — a ket orszäg közötti kapcsolat az eddigi leghüvösebbre süllvedt. Mindig az. volt a velemenyünk. hogy aktivan belesz.ölni az izräeli politikäba csak olyan zsidönak van joga. aki az összes ezzel kapcsolatos kockäzatot vällalja. vagyis letelepszik az orszägban. A helyzet azonban most nemileg mäs. mert az. äl- Lilänos “zsidö önvizsgälat" meg az izräeli kabinet legbelsöbb koreire is kiterjedt. ott sines meg a szükseges egyetertes. Ez onmagäban meg nem lenne baj. Vegeredmenyben egy demokratikus orszägban nem kötelezö, hogv akär a miniszterek is rä\ MEGHIVÖ A VOLT DEPORTÄLTAK ES jMUNKASZOLGÄLATOSOK SZÖVETSEGE A BNAI ZION MAGYARNYELVÜ CSOPORTJAI ES A MAGYAR ZSIDÖK VILÄGSZÖVETSEGE Jünius 25־en vasärnap delutan fei 3 örakor rendezi ezevi MÄRTIR EMLEKÜNNEPELYET Schneier Arthur förabbi ür templomüban 163 East 67 Street Manhattanban Magyar zsidö testvereinket clvariuk a Mdttir imnepelyre. MENDER
