Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)
1978-06-03 / 710. szám
AZ Eszakamerikai MA6YAR ZSIDÖSÄG IAPJA VOL.17. 710. 40 יA£nt JUNE 3. 1978 Washingtonban tartja evi ertekezletet a NATO Zbigniew Brfztoald Zaire-ban. Etiopia-ban. a Koze Keleten megszegte a detente szellemet. s ezert valöszinüleg toväbbi elhidegüles all be a ket orszag viszonylataban. A baj, hogy kisse kesön vettek eszre. Ezt a tenyt e sorok irojaval a takaritönö kisunokäja mär härom evvel ezelött közölte. A legfurcsabb az. hogy eppen most. aNATOertekezlettel kapcsolatban el lehetne kezdeni valamit az ügy kijavitasara. Eppen ezert. legyünk rneggyözöd* ve arrol. hogy a washingtoni NATO ertekezlet hangzatos zaronyilatkozattal, minden eredmeny nelkül er majd veget. Nem tudjuk pontosan, hogy mit intezett. Kerüljük ki a talälgatäsok lehetosegeit, s szoritkozzunk csupän a hivatalos nyilatkozatra. Izräel kormänya nehäny heten belül összeül es levonja azokat a tanulsägokat — hatärozatok formäjäban —, amelyek Begin miniszterelnök es Carter elnök tanäcskozäsaiböl következnek. Közben Szädät is elöäll üjabb beketervevel, pontosabban toväbbi reszleteket tär fei az elkepzeleseiröl. Milyen hatärozatot hozhat Izräel kormänya? Minden spekuläciö nelkül — az olvasöra bizzuk ennek kiokoskodäsät. de hogy mi legyen mi felett töprengeni. ime egy messzire mutato teny. A 30. tüggetlensegi napon a TV munkatärsa interjüt csinält Rafael Ejtännal. az üj vezerkari fönökkel. aki szükszavüsägäröl hires. Ezüttal eleg reszletesen fejtegette a mondanivalöjät es sok egyeb mellett kijelentette. hogy Izräel nem mondhat le a Jordän nyugati partvidekeröl — iz.räeli kifejezessel ä "Gädä"-röl. nemzetköz.i meghata־ rozässal Judeäröl meg Somronröl —■. valamint a Golän magaslatrol. mert az. orszäg hatärainak megvedesehez elengedhetetlenul s/.ukseg van e területekre. A nyilatkoz.at közlese utän egy. egyetlen egy öräval mar kisebblä.i* ta közeleti zürzavar volt a lähornok mondanivalöja körül. A "galambok "täboränak hangadot. akik a föltetlen területi enged־ menyek nötäjät füjjäk. azt mon* dotläk. hogy a nyilatkozat bolränvos es megtör egy regi. bcvält hagyomänvt. Izräel elsö szältui katonäja nem nvilatkozhat kizät'tv lag bizlonsagi vonatkozäsokföl Mär pedig az nyilvänvalb. hüg.Y Ejtän täbornok szavainak politikai jellege van. hiszen mosi folvnuk tt tärgyaläsok a területi engedmenyekröl: hogyan lehetseges lehät. — velekednek a galambok —. hogy a vezerkari fönök elebe väg a megszületendö. sorsdontü i iellegii hatärozatoknak. folytatäs a 3 a vedelmi szändek. Epp az. elmült napokban bizonyosodolt be. hogy Afrikäban a franciäk az egyetlen erö. amelv hajlando eredmenyesen szembeszällni — ha nem is a szovjet. de — a kubai fenyegetessel. Mint emlitettük viszont. Franciaorszäg formälisan nem is tagja a NATO-nak es ha a többi nyugat-euröpai allam. elsösorban Nemetorszäg hajlando is len ne a hatäsos vedekezesre. a NATO vezeteseben eltolödäs ällott be ügy. hogy Amerika nelkül a többi örszägok meg akkor sem tudnänak halhatösan vedekezni. ha akarnänak. Brzezinski. az elnok lanäcsadöja a mült hetet Peking-ben töltötte. ahoi a kinai vezetökkel lärgyalt. s täjekoztatta öket a Szovjetuniöval folytatott leszerelesi megbeszelesek älläsäröl. illetve kudarcäröl. Ällitölag a kinai es az. amerikai älläspont közeledett egymäshoz. s a Sz.ovjeluniö viläghatalmi terveil egyaränt veszelyesnek tartjäk. Ketles alä — mondja erre a jö tanär. — meg sokat keil tanulni a gyereknek. de fejlödökepes. Ugyanezl a fejlödest läthatjuk Brzezinski vasärnap esti nyilatkoz.atäban. melyben megällapitotla. hogy a Szovjetuniö szerint a NATO legfontosabb ülesszaki feladata az. lenne. hogy Amerika! rävegye döntese megvältoztatäsära. illetöleg a neutron bomba legyärtäsära. Mi tulajdonkeppen a NATO pillanatnyi helyzete? A katonai egvensülv Euröpäban mär regen felbomlott. A szovjet tan'kegvsegek ket es felszeresen müljäk felül a vedelmi köz.össeget. a diviziök ember-szäma 3 az egyhez a varsöi paktum javära. De talän ez lenne a kisebbik hiba. hiszen egy közeli häborü kirobbantäsa meg ilyen eltolödott eröviszonyok mellett sem szerepelhet a Szovjetuniö terveiben es az egvensülv mär az 1990-es evek elejere helyreällithatö lenne. A nagyobb baj. hogy a nyugat-euröpai velemenvek szerint Amerika elvesztelte az elszäntsägäl es akaräsät Nvugat-Euröpa minden körülmenyek köz.ött valö megvedesere. Azt teielezik fei — s valöszinüleg joggal —. hogy az Egyesült Ällamok. vagy legalabbis a carler-i adminiszlräciö egy välsäg eseten ugvanolyan tutyi-mutyi mödon viselkedne Europa ban. mint a hogy leszi azt most Angolaban. vagy mäs. veszelyeztelett afrikai orszägokban. Az euröpaiakban megvan E het folyamän Washingtonban tärgyal Carter elnök meghiväsära a NATO a Nyugateuröpai Vedelmi Közösseg.Egy ewel ezelött a pärisi ertekezlet idejen irtuk. hogy a NATO olyan meiyponton van. aminel lejjebb mär nem süllyedhet. Ütölag be keil lätnunk. hogy ez a politikai analizisünk hibäs volt, mert igenis süllyedhet. söt sullyedt is. ז Carter meghiväsära het nyugat-euröpai orszäg ällam-, illetöleg kormänvföje es egy orszäg kulugvminisztere vesz reszt a tanäcskozäsokon. Ez mär önmagäban is arulkodö: Franciaorszäg — amelv mär hosszabb ideje nem tekinti magät a vedelmi sz.övetseg tagjänak — meg arra sem erdemesitette a NATO-t. hogy Giscard de’Fistaing ällamelnök szemelyesen jelenjen meg. A megjelenök közül e het elejen Schmith nvugat-nemei kancellär jelent meg a televiziö Face the nation müsorän. Nines meg ket hönapja. hogy Carter elnokot egy nyilatkozatäban teljes kulpolitikai dileltansnak neve/te. Most ugyan a "boles es elöreläto äliamterli' dis/nö jeizöt aggatta ra. de ugvanakkor elmondta. hogy velemenve Ml ÜJSÄG izräelben? FONTOS HATAROZATOK A LÄTHAT ARON erösen erdekJödik a jubileumi esz tendö esemenyei irant. Soha neir lätott meretü az idegenforgalom Szällodai szobät csak komoly protekciö ärän lehet kapni, s ebben aנ evben nem kevesebb, mint egymil■ liö türistat lät vendegül az orszag. amelyek közeppontjäban az ällamalapitäs, pontosabban a független ällami let härom evtizedenek tanulsägai ällnak, a problema különbözö vetületeinek tanulmänyozäsa. A turisztika elörejelzese azt bizonyitja, hogy a viläg zsidösaga is SZÄDAT SZÄND^KAI Begin amerikai lätogatäsäröl, amelynek sorän nemesak nehäny nagyväros zsidö közössegeinek zsidö közössegeinek vendege volt a Veget ertek a Függetlensegi Nap — a Jom Hääcmäut — esemenyei, megkezdödött a jubileumi ev. Chanukäig — decemberig — követik egymäst a legkülönbözöbb rendezvenyek, szimpoziumok, tudomänyos es veterän talälkozök, Könnyen lehet, hogy a jubileumi esztendö az orszäg külpolitikai reläciöinak alakuläsa szempontjäbol is emlekezetes marad. Hazatert megliltjäk a protestänsok tünteteseit a kal1>likuslakla negyedekben. vagy a katolikusok tunteteseil a protestäns-lakta negyedekben. Es itt nemesak azt nem tudjuk eldönteni. hogy a/ angol politika a protestänsokat vagy a katolikusokat kivänja-e tämogalni vagy süjtani. hanem azt sem. hogy az angol alkotmanyban ugyancsak lefektetetl emberi jogokat bizlositani kivänja-e vagy megnyirbälni. Mindezzel nem azt akarnänk hizonvitani. hogy helytelen. ha egy skokie-i tüntetes eseten a megsertetl es felhaborodott zsidök ellenluntetesi rendeznek. es esetleg tettlegesen vesznek elegtetelt. Csupän arra szeretnem felhivni a figyelmet. hogy a dolgok sokretüek. s amik()r valaki megvedi sajäl törvenvben lefektetetl jogait. ugyanakkor szüksegkeppen megserti masok torvenyben lefektetetl jogait. Es semmikeppen sem hibäztathatjuk a birösägot. ha a kulonbozö jogigenyek kozött nem mindig talälhalja meg azt az egyetlen egy igazsägot. amit mindenki sajat magäenak mond. Mivel semmi esetre sem kivänom a sajat igazsägomat egyedül udvöz.itönek minösiteni ez ügyben. mär eleve kesz vagyok vällamra venni az összes eset leges szitkot es dörgedelmet. de megis azt az egyeni velemenyemet szeretnem kifejezni. hogy az amerikai zsidösägnak a leg’ jobb megoldas az lenne. ha a skokie-i tüntetes szep esendben. botränyok nelkül megindulna. s eppen a csönd következteben teljes nevetsegessegbe fulladna. Ez az az ugy. amiben felek . a gyözelemtöl. tak. hogy az bizonycis embercsoportoknäl (ez esetben a zsidöknäl) olyan erthetö reakeiöt vält ki. hogy az szüksegkeppen nyilvänos botränyokhoz. esetleg eröszakos cselekmenyekhez vezethet. Vagyis nem a näci ideolögiät tettek felelösse. hanem a zsidök reakciöjät. A vilägert sem kivänjuk azt ällitani. hogy ezek a birösägi iteletek szändekc^san voltak elfogultak vagy rossz szändekuak, de az eredmeny megis katasztröfälis. Az ervek es ellenervek vegtelen sorät lehetne meg felhozni. Peldäul azt. hogy egy helytelen törvenyertelmezes következteben eletüket es vagyonbiztonsägukat fenyegetve erzö nepesoport jogosult-e a vedekezesre es hogy vedekezese meddig terjedhet. Erre a kerdesre viszont csak sommäsan lehet välaszolni. ügy. hogy nem vesszük tekintetbe. hogy milyen beällitottsägü. milyen iränyzatü maga az ällam. Ha azt tetelezzük fei. hogy az amerikai demokratikus beällitottsäg jö es ideälis. akkor ezt az önvedelmi jogot eleg szorosan keil megvonni. Ha viszont diktatörikus ällamra gondolunk. akkor ezt az önvedelmi jogot messzire keil kiterjeszteni, teljesen függetlenül attöf. hogy nacionalista vagy internacionalista diktatüräröl van szö. Söt, meg ugy nevezett demok räciäkban is veszelyes utakra kanyarodhatunk. Az angol ällam׳ rendet igazan elfogadhatjuk demokratikusnak. engedelyezi is nepesoportok. politikai ärnyalatok maximälisan szabad velemenynyilvänitäsät. Ennek dienere Eszak-lrorszägban az ott äjjprnasozö angol csapatok rendszeresen nek. sem valöszinünek ez a lehetöseg. — meg. ha el is fogadjuk azt, hogy minden egymilliomodik amerikai lakos näci beäl litottsägü. Szöval semmi esetre sem ez az 50. 100 vagy 200 megkergült kötyagos fiatalember a veszelyes. Ha esetleg parädezni fognak Skokie utcäin, ez csupän szomoru reminescenciäkkal fogja rontani lelkiällapotunkat. semmi esetre sem a jövötöl valö felelemerzetböl. Az igazän veszelyesek nem a näci pärt tagjai. hanem azok. akik mögöttük megbüjnak es akiknek taktikai felkeszültseget. ravaszsägät nem szabad lebeesülni. A több. mint egy eve hüzödö. a tüntetest engedelyezö vagy betiltö birösägi herce-hurca märis sokkal többet ärtott. mint, amit 50 horogkeresztes karszalag idezhet elö Skokie utcäin. Az. az erzesem. hogy a skokie-i tüntetest legjobban azzal lehetetl volna meggätolni. ha simän engedelyezik. Nem adnak hozzä rendörsegi ellenörzest. de a birösäg semmi keppen sem akadälyozza meg a feivonuläsukat. Erdemes lett volna megnezni. vajon a 30-50 vagy 200 tagü näcipärtnak häny olyan elszänt “kädere" van. aki vegigvonul Skokie utcäin 30-40 vagy 100 ezer fegyelmezetten. nemän ällö zsidö sorfala köz.ött. Erzesem szerint a tüntetö "tömeg" egyszerüen elpärolgott volna. mint esöcsepp a köröl. Ez pedig sokkal nagyobb diadal lett volna. mint a tüntetes megakadälyozäsa. amit aztän. mint kiderult. megsem lehetett megakadälyozni. Persze ez a meltösägteljes. nema sorban ällö zsidösäg. ez is csak egy hipotezis. Nem könnyü egy tömegnek megmagyaräzni. hogy ö akkor fejezi ki magät legvilägosabban. ha hallgat. A tömegnek eppen az a sajätsäga. hogy — mikenl a matematikäban is a legkisebb köz.os nevezö az. amivel dolgoznunk keil — reakciöjät a legalaesonyabb szellemi szinvonalü tag magatartasa hatärozza meg. Vagyis hiäba vezet egy tömeget kitünö kepessegü. intelligens emberesoport. A tömeg viselkedese a vegen nem a legokosabb taghoz. hanem a legbutäbbhoz log idomulni. Azok. akik a näci tüntetök mögött ällnak. mindezl gondosan kiszämiUMtäk: A birösägi vihar mär eleve felkelti az orszäg lakossägänak figyelmet. Aztän sor kerül a skokie-i tüntetesre. mely ketfele eredmennyel vegz.ödhet. A kevesbe valöszinü. hogy retorziö nelkül zajlik le. az (»toba höbcirgök hazamennek. s ezzel kiderul. hogy ime. az Egyesült Ällamokban lehet zsidöellenes tüntelesl csinälni. A valöszinübb az. hogy a tömegreakeiö valamilyen formäban eröszakosan robban ki. s ebben az esetben arra lehet hivatkozni. ime a zsidök. meg azokat a szabadsägjogokat is meg akarjäk akadälyozni, amik*az Egyesült Ällamok alkotmänyäban vannak lefektetve. ha azok valamilyen formäban öellenük iränyulhatnak. Ne legyen semmi ketsegunk. hogy vannak ilyen erök. amik erre värnak es erre szämitanak. A näci pärtot ugyan nem tartjuk veszelyesnek. de a neo-näci ideolögia elöretöreset igen. Tudniillik nem azok a veszelyesek. akik a horogkeresztet es az. antant-szijat Lartjäk szepnek; a veszelyesek azok. akik az olajkutakböl kiaknäzhatö profitot tartjäk szepnek. es ezek nem is mindenkor az arab olajsejkek. hanem azok a nemzetköz.i üzleti erök. akik bärmikor hajlandök bärmilyen mennyisegü vert becserelni egy esepp olajert. Nem kimondottan zsidö-ellenesek. — ök nem ragaszkodnänak a zsidö verhez — de hät egyszer az arab olaj ära pontosan ez a ver — mit lehet csinälni. Üzlet az. üzlet! Mint lätjuk. ezek eilen a vedekezes sokkal nehezebb. mint az. 50 randalirozö ifjü eilen, näciknak nevezik magukat. de valöszinüleg nem azert. mert pont a zsidök vagy a negerek elleni gyülölködest tekintik eletük celjänak. Nvilvän hajlandök lennenek ezt a bennük levö gyülöletet bärkivel szemben vezetni le. s nekünk alapvetö kötelessegünk lenne. hogy ugyanügy häborodjunk fei akkor is. ha mäsokat akarnak bäntani. mintha minket bäntanänak. Az igazi eilenfei viszont megbüvik a törveny bästyäja möge. Ebben az. esetben pddäul a szabad velemenynyilvänitas joga möge. De mi a szabad velemenynyilvänitäs? Az amerikai alkotmäny meg azt is megengedi a nepnek. hogy felläzadjon a törveny eilen, ha azt igazsägtalannak veli. De vajon lehetseges-e ez? A törveny tudniillik (igy önmagäban ez a fogalom) eleve terror. A többseg terrorja a kisebbseg felett. Együttal a többseg vedekezese is a kisebbseggel szemben. függetlenül attöl. hogy betörök,. emberrablök, sikkasztök, adöcsalök vagy pedig csupän mäs politikai velemenyek eilen kivän vedekezni. Az Egyesült Ällamok alkotmänya az ember egyeni jogait ismeri el legföbb szentsegkent, következeskepen minden ezzel szemben ällö velemeny törveny-' telen. Tehät azoknak a birösagoknak. amelyek a scokie-i tüntetest meg akartak tiltani. az itelete alapvetöen helyes volt. Ä hibät velemenyem szerint inkäbb az itelet indokoläsäval követtek el. A tüntetes betiltäsänäl ugyanis arra hivatkoz-^• Skokie Skokie Chicago zömmel zsidö-lakta kulvärosi negyede nemesak vilägszerte ismertte välik. de ugy lätszik lassan a törtenelembe is bekerül. Jünius folyamän. ha igaz. itt kerül ugyanis sor az Amerikai Näcipärt elsö. nyilvänos tüntetesere. s ennek a tüntetesnek mär puszta ' lehetösege is szenvedelyes vitäkra. sok esetben keshegyig menö elvi harcokra vezetett. Az Egyesült Ällamok Legfelsöbb Birösäga ugyan meg nem tärgyalta. söt. valöszinüleg nem is fogja tärgyalni ezt az ugyet. de mäs. felsö birösägi szervek valöszinüleg vegleges — immär meg nem vältozö — iteletet hoztak; a näciknak joguk van tüntetni. Skokie lakossägänak több. mint 70 szäzaleka zsidö, söt. jelentös resze különbözö näci-täborok tülelöiböl kerül ki. Ebböl vilägosan kiderül: az amerikai näciknak nem az volt a szändekuk. hogy eszmeiket terjesszek es üj tagokat toborozzanak. hanem. hogy lehetöleg minel nagyobb botrännyal felhivjäk magukra a figyelmet es olyan sajtönyilvänossägot kapjanak, amit fontossäguk es szämaränyuk alapjän soha el nem erhetnek. Erdemes tehät az ügyön egy kisse el.gondolkodni. mert nem biztos. hogy mindig az a gondolat igaz. ami elsönek jut eszünkbe es az. amin legjobban felhäborodunk. Mert hiszen az vilägos. hogy egy ilyen hir hallatära: näci tüntetes Amerikäban 1978-ban. felborzolödik az emberek idege. Megcsak nem is kizärölag a zsidöke. Mäs. tisztesseges. jöszändekü embereke is. hiszen Amerikäban rengeteg olyan öslakö van. aki eletet kockäztatta a viläg-! häboru sorän a fasizmus elleni hareban. A feihäborodäs tehät nem a zsidösäg privilegiuma. Ha ,׳iszont ezt igy elfogadjuk. azt is tudomäsul keil venni, hogy a näci kihiväst mi sem tekinthetjük sülyosabban ellenünk iränyulönak. mint tekinti bärmely mäs kisebbseg az ellene iränyulö kihiväst. Egesz extrem eseteket veve könnyü a välasz. Ha a Ku-klux-clan neger-ellenes tüntetest kivän rendezni a new york-i Harlem-ben. ügy termeszetesen felhäborodok es azt ajänlom. hogy ezt valamilyen formäban akadälyozzäk meg. De vajon hajlando vagyok-e ugyanilyen hatärozottan älläst foglalni abban. hogy mondjuk megakadälyozzanak egy californiai szakszervezeti tüntetest, amely a mexicoiak jogosulatlan beszivärgäsa eilen szölal fei. Egyenileg azon a velemenyen vagyok, hogy a mexicoiak Amerikäba valö beesüszäsät. ha nem is hivatalosan engedelyezni keil, de szemet keil hunyni felette. De azert koräntsem kivänom megakadälyozni az ellenkezö velemenyen levöket arröl. hogy meggyözödesüket ök is szabadon kifejtsek. Meg aztan ezzel a demokratiKus szanau velemenynyilvänitässal amugy is komoly bajok vannak. A läjgyülolet minden lörmäjät utälom. A szelsöseges fäjgvülöletet okvetlenul clvetem. es tudja isten miert. megsem egvlörmän häbiirixlok fei olyan lasisztak mükodesen. akik engem akarnak kiirtani es olyan lasisztak mükodesen. akik ellensegeimet akarjäk kiirtani Nvilvan olvasöim ugvanigy vannak ezzel. tehät nem värhatjuk el mäsoklöl sem. hogy az ellenunk iränyulö fenvegelest a maximälis leihaborixiassal vegvek tudomäsul. ugyanolyan sülyosan biräljäk el azt. mint hogy ha a/ ö s/emelyuk eilen iranyulna. Szöval ezzel a demokratikus. szabad velemenynyilvanitasi joggal \alam1 hiba van I las on 16 a helyzei vele. mint magäval a demokräciäval. Churchill szerint az 1s az elkepzclhcto legr<)sszabb tärsadalmi rendszer. csak hogy jobbat meg nem talaltak ki A teljesen szabad velemenynyilvänitäs 1s veszedelmes es käros. ennel veszedelmesehb csak az lehet. hog\ ha nines szabad velemenynyilvänitäs. \z olvaso ezekutän joggal kerdezheti meg. hogy eg\ zsidö ujsag miert nem all ki egyerlclnuten egy naci tüntetes engedelyezese eilen Azt hiszem. stkerplni log \alaszomal meggvözo formäban adm 1־lö En Amerikäban nem a näci pärttöl. hanem a naci ideologia esetleges ujjäeledesetöl felek. A kettö nem ugyanaz. Vannak. akik az amerikai naci part tagletszamat 30-töl 50-re beesülik. de yannak egyes tulzok. aktknek velemenve szerint inegst 200-at ts elerik Igaz. arra szokwnk hivatkozni. hogy Hitlerek ts csupan nehäny ezren * ke7dtek *el es megis diatalomra jutottak. de a mostam esetben megsem lätszik sem felelmetesm e n ם e n ,Mr.August J.Molnar P.O.Box 1034 yew Brunswick, New Jersey 0393כ U.§.A. Second clast ■Mil reeistration No. 1373. 30. jubileumi ünnepsegeken, de — mint ismeretes — az USA kormany atanak vezetoivel is sorsrtnntö tärovaläsai voltak.
