Menora Egyenlőség, 1978. január-június (17. évfolyam, 689-713. szám)

1978-03-18 / 699. szám

6. oldal MENORA * 1978 március 18. HUNNIA HOUSE TRAVEL Inc. 1592 Second Ave. at 82nd St. N.Y.C.N.Y. 10028 Tel:(212) 734-6900 BECSBEN MEGÁLLUNK!... Igen Budapestre megyünk de Bécsben megállunk ES... A HUNNIA nagy nyári charterprogramjában Jun 23-tól kezdve minden héten van 2-3-4 hetes út; ÉS... mi minden héten pénteken indulunk; ÉS... minden szombaton este lövünk vissza; ES... (eszerint mi úgy járunk ahogy a szabadságok járnak); ÉS... a mi légitársaságunk TIA (Trans International Aiding a legnagyobb és legmegbízhatóbb amerikai charter-társaság az egész világon); ÉS... >e«.ünk BUDAPESTROL is vannak 4-6-8- hetes ROKONKIHOZATÓ nyári chartereink; ÉS... $399.°° $409.°° Ii-tóli $429." Az ár New York - Bécs New York Budapest Budapest - New York NYÁRI PROGRAMUNK NEW YORK-BUDAPEST-NEW YORK * with VIENNA Stopover BUDAPEST — VIENNA — NEW YORK Visitor's Program 1. June 24—Auk. 18 8 Weeks $429.00 Mav 24 VIM-6234R 2. July 01—Aug. 11 6 Weeks 42^.00 May 30 VN-6304R 3. July 08—Aug. 04 4 Weeks 429.00 |une 08 VN-7074R 4. July 08—Aug. 18 6 Weeks 429.00 lune 08 VN-7074R Ezenkívül: egészéves chartereink Londonon át szabadon választott visszatérő dátumokkal $485 °° TOL s végezetül kéthetes európai túráink (Budapest útbaejtve) szállodával, luxus autóbusszal, menettérti repülőjeggyel $759.00(-TÓL) de mért nem kéri a részletes brossuránkat? KULACS ÚJ MAGYAR VENDÉGLŐ AZ EAST SIDON jji NEW YORKBAN 1564 SECOND AVE ( 81-82 utcák között ) IGAZI MAGYAROS HAZIKOSZT. A tulajdonos maga főz. JUTÁNYOS POLGÁRI ARAK. Nyitva d.u. 5-től este 11-ig- Kedden zárva-Rezerválás. (212) 650-9304 Nem kell Manhattanbe menni Flushing ban 41-40 Main SL(a Fopostával szemben, a Samford és 41 utcák között) megnyílt az új magyar hentesüzlet EUROPEAN MEAT CORP. néven Könnyű parkolási lehetőség _ 3 nagy árúház mellett I Mindenféle húsok, házi készítésű felvágottak hatalmas választékban I | Telefon: 358-7459 Nyitva: 7-7-ig. | r HUNGARIAN RESTAURANT polgári Arak — ízletes magyar konyha OUTGOING SERVICE 1489 SECOND AVE. (77-78 St. közt) NEW YORK Telefon: 650-0723 MAGYAR SÍRKŐ RAKTÁR Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 Előnyös őrön készít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET Az eurókommunizimis fenyegető veszedelme Henry Kissinger, az Egyesült Államok volt külügyminisztere, az „American Enter­prises Institute for Public Policy Research” nevű intézmény ülésén tartott felolvasást. Ott mondta el ezt a beszédet. Okos, előrelátó, tisztességes álláspont. Kár, hogy Kissinger, külügyminiszter korában nem volt olyan karakán, mint most. A beszéd magyar fordítását az ”Új Europa” című müncheni folyóiratból vettük át. A háború óta Nyugat-Európa, Észak-Amerika és Japán ipari demokráciáinak az összefogása, három évtizedes együttműködése volt a béke bástyája és az általános prosperitás motorja. Ez az együttműködés volt minden amerikai kormány külpolitikájának a sarkköve, Trumantól Carterig. Az Egyesült Államok történetében az első, békebeli biztonsági szövetkezés éppen ez volt: az Atlanti Közösség nemzeteivel létre­hozott megállapodás. Ezt követte csakhamar a Ja­pánnal kötött biztonsági szerződés. Attól kezdve az ipari demokráciák együttműködése kibővült: a kol­lektív védelem mellett szerves tényező lett az energia­­politika együttes szabályozása is, és az együttműködés kiterjed a nemzetközi gazdasági életre, a kommunista országokkal kialakult viszonyra és a harmadik világ problémáira. * E szövetség kohézióját nem pusztán a gazdagság és hatalom biztosítja, hanem a közös erkölcsi felfogás is, a valamennyiünk által osztott meggyőződés, hogy a kormányzottakat csak azok beleegyezésével szabad kormányozni, az a meggyőződésünk, hogy minden egyes embernek elidegeníthetetlen jogai vannak és minden ország alkotmányos szabadságjogokkal kell, hogy rendelkezzék. De éppen ezért a sors iróniája, hogy akkor, amikor ezek az ipari demokráciák a leg­egységesebbek a külső fenyegetésekkel szembeni fel­lépésükben, egységüket éppen akkor fenyegeti egy­fajta belső veszély. Ez pedig nem más, mint a kom­munista pártok megerősödése több nyugat-európai országban, a lehetőség, hogy a kommunisták kor­mányra kerülnek. Itáliában az 1976 júniusi parlamenti választáson a kommunisták a szavazatok 34 százalékát szerezték meg és ezzel a második legnagyobb párttá váltak, egyben a kereszténydemokraták hatalmas vetélytár­­sává. A háború óta a kereszténydemokraták kormá­nyozták Itáliát. A kommunisták erősödése kezdetben a szociáldemokrata csoportok rovására történt, jelen­leg pedig okai az olasz politika nagyfokú polarizáló­dásának. Gyakorlatilag már vétóval rendelkeznek az olasz parlamentben, felboríthatják a kormány prog­ramját. Franciaországban az 1974 áprilisi elnökválasztás alkalmával a kommunista és szocialista pártok koalí­ciója csak néhány ponttal vétette el a győzelmet. Ha, azóta bekövetkezett nézeteltérések ellenére, a Szocia­lista—kommunista koalíció 1978 márciusában, a par­lamenti választások eredményeként kormányra kerül­ne, kommunista miniszterek kulcspozíciókhoz jutná­nak. Alkotmányválságot vonna maga után, mert az ötödik Köztársaság eddig még nem került szembe azzal a problémával, hogy az államelnök és a mi­niszterelnök két egymással ellentétes párthoz, illetve irányhoz tartozzék. Az Ibériai-félszigeten biztató lépések történtek a demokrácia felé, de a kommunista erők könyörtelenül és igen fegyelmezetten, szervezetten küzdöttek azért, hogy befolyásuk növekedjék. Portugália a NATO tagja, Spanyolország pedig jelentős és speciális szer­ződésekkel kötődik az Egyesült Államokhoz. Ha bármelyik ország kormányába idővel kommunisták kerülnének, ez komolyan veszélyeztetné a Nyugat biztonságát. Világosan kell látnunk, hogy a sok különböző kommunista kihívás összefügg, nem független egy­mástól. Nem vitás: ha egyik országban megtörténik a komníunista áttörés, vagy valahol a kommunisták részesei a hatalomnak, ez nagy lélektani hatással lesz a többi országra is. Ezáltal a kommunista pártok mindenütt tekintélyessé válnának és az a felfogás alakulna ki, hogy ez a jövő útja, Európa történelme ebbe az irányba halad. Ennek az egész jelenségnek az okai országról-országra változók, a választ erre a jelenségre elsősorban az európai vezetőknek kell megtalálniok, a vezetőknek és a választóknak, akik­nek meggyőződésük, hogy a demokrácia megéri a fá­radtságot. Amerika nem dönthet helyettük s nem döntheti el a szabad választások sorsát. De, ne ámítsuk magunkat a tekintetben, hogy az amerikai külpolitikára milyen következményekkel járna, ha Európában kommunista vezetők szereznék meg a végrehajtó hatalmat. Arra is ügyelnünk kell, hogy a szövetséges országokban mi amerikaiak ne gyengítsük azok határozottságát, akik helyzetmegíté­lésünket komolyan veszik s azt hiszik, hogy mi el­kerülhetetlennek tartjuk a kommunisták választási győzelmét — már pedig nem elkerülhetetlen —, vagy úgy véljük, hogy a kommunista hatalomátvétel úgyis csak átmeneti lenne. Mint mondottuk, a végső döntést az európai választóknak kell kimondaniok és ezért részünkről illúziókba ringatózás volna, afféle „wishful thinking”, ha nem ismernénk fel a követke­zőket. Először: a fejlődés masszív változást eredmé­nyezne az egész Európa-politikában; másodszor: alapvető következményekkel járna a háború utáni világ egész szerkezetére; harmadszor: a szabad nem­zetek biztonságát és haladását merőben megváltoz­tatná. o Azok, akik nem látják ilyen sötéten a kérdést, arra hivatkoznak, hogy az európai kommunista pártok immáron függetlenek Moszkvától, hogy való­ban demokratikussá váltak, asszimilálódtak, s mind­ezek folytán többé már nem jelentenek nemzetközi problémát a nagy kelet—nyugati viszonylatban. El­ismerem, hogy centrifugális, valamint policentrikus törekvések mindenütt tapasztalhatók .a kommunista világban, és korunknak ez az egyik legfigyelemre­méltóbb fejleménye. Elismerem azt is, hogy ezt a hitszakadást megkétszerezte az_a quasi-vallásháború, amely afelett folyik, hogy mi az igazi dogma és mi az eretnekség. Hisz nagyon jellemző az a tény, hogy a háború óta a Szovjetunió a maga fegyveres erejét tulajdonképpen csak kommunista államokkal szem­ben vetette be: Kelet-Berlinben, Magyarországon, Csehszlovákiában, valamint a szovjet—kínai hatá­ron. A szovjet—kínai ellentét egyébként valószínűleg a jelenlegi nemzetközi helyzetben a legmélyebbre ható és feltehetően leginkább robbanékony konflik­tus. Végül még egy megjegyzés: azt senki sem vitatja, hogy egynémely nyugat-európai kommunista párt esetenként némi jelét adta Moszkvától való függet­lenségének. Csakhogy ezzel a dolognak nincs vége. Mert fel kell tennünk a kérdést: milyen értelemben és milyen problémák vonatkozásában függetlenek? És továbbra is fennáll a kérdés, hogy a kommunista pár­tok politikájának és programjának milyen következ­ményei lesznek a Nyugatra nézve. Van némi jogunk arra, hogy kétkedéssel fogadjuk e kommunista „függetlenségi nyilatkozatok” őszinte­ségét, különösen, hogy e megnyilatkozások többnyire egybeesnek a különböző parlamenti választásokkal. Nem kell cinikusnak lennünk ahhoz, hogy enyhe cso­dálkozással fogadjuk a francia kommunista párt (tá­lán Nyugat-Európa legsztálinistább pártja) döntését, nevezetesen, hogy feladja á proletárdiktatúra szovjet koncepcióját, mégpedig teljesen egyhangúan. 1700 de­legatus szavazta meg a döntést, nem volt egyetlen ellenvélemény sem, mint ahogy az 1976 februárját megelőző korábbi pártkongresszuson is ugyancsak 1700 delegátus szavazott a proletárdiktatúra mellett, egyetlen hang ellenvélemény nélkül. Miért nem volt legalább egyetlen magányos lélek, aki most azt mond­ta volna, hogy nem, ő nem szavazza meg, ő ragasz­kodik eredeti véleményéhez?! És az egész döntés nem is volt olyan nagyon a függetlenség inspirálta döntés, mert hiszen az azóta megszületett új szovjet alkot­mány ugyancsak elejti a proletárdiktatúra frázisát. A kommunista pártoknak, amióta csak léteznek, alapvető elvük volt: ők az a kisebbség, amely magá­hoz ragadja a hatalmat, minthogy ők a munkásosz­tály élcsapata; s aztán a maguk felfogását rákény­szerítik az egész társadalomra. Ezek a pártok nem szeretik a demokratikus procedúrát, akár a „proletár­­diktatúra” formájában prezentálják, akár Antonio Gramsci elegánsabb frázisával „a munkásosztály he­gemóniájának” nevezik. És pontosan ez az, ami tör­ténelmileg is megkülönbözteti a kommunistákat a szocialista pártoktól. Nehezen tudom elképzelni, hogy miután a kommunisták évtizedeken át halálos ellenségüknek tekintették és megalázták, meggyaláz­ták a szociáldemokráciát, különösen ott, ahol hata­lomra kerültek, nehezen tudom elhinni, hogy a kom­munisták most egyszeriben szociáldemokraták lesz­nek. Akár függetlenek Moszkvától, akár nem, a kommunisták olyan filozófia hordozói, amely mind természeténél fogva, mind pedig saját bevallásuk alapján a nyugati alkotmányos történelem „burzsoá” keretein kívül áll. A kommunizmus olyan mozgalom, amely merőben más hagyományokon nyugszik és amelynek szókincse mindenkor félrevezető. Persze tudjuk, hogy a francia, a spanyol és az olasz kommunista párt meghirdette, hogy „a politikai es társadalmi erők pluralizmusán belül kíván marad­ni, tiszteletben tartja és kifejleszti az egyéni és a kollektív szabadságot”. Az olasz- Enrico Berlinguer és a francia Georges Marchais fölesküdött a nemzeti függetlenségre és a politikai pluralizmusra, mégpedig a kommunista pártok 1976-os kelet-berlini konferen­ciáján. De mennyire vehetjük komolyan ezeket a dek­larációkat? Szó szerint vehetjük-e őket? Mert vég­eredményben Marchais Bulgáriát, Lengyelországot és Kelet-Németországot is olyan államnak minősítette, mint ahol „pluralisztikus” pártrendszer van. 1972- ben a francia kommunisták doktrínája volt, hogy „a szocializmusból nincs visszatérés a kapitalizmushoz”. És nemrégiben, szocialista szövetségeseik nagy meg­rökönyödésére a francia kommunisták azt mondot­ták: becslésük szerint a két párt gazdasági program­jának a megvalósítása több mint 100 milliárd dollár­ba kerülne. A kommunista program a társadalom radikális átalakítását kívánja, s ideológiájukból fa­kadóan a kommunisták folytonos és intézményes vál­tozásra törekednek, hogy hatalomra jutásukat végér­vényessé és örökössé tegyék. o Figyelembe kell vennünk természetesen, hogy „a kommunizmus nemzeti útja” melletti hitvallás és a demokratikus elvek elfogadása, illetve hangoztatása a kommunisták részéről nem új. Lássunk néhány idé­zetet a kelet-európai kommunista vezetők különböző megnyilatkozásaiból, ezek sok mindenre rávilágíta­nak ebben a vonatkozásban: Georgi Dimitrov, a bolgár kommunista párt veze­tője, 1946 februárjában ezt mondotta: „A dolog lé­nyege, és nekünk marxistáknak ezt jól kell tudnunk, a következő: a különböző nemzetek nem ugyanazon az úton jutnak el a szocializmushoz, nem pontosan úgy, mint a Szovjetunió, hanem mindenki a saját útját járja, történelmi, nemzeti, társadalmi és kultu­rális viszonyainak megfelelően.” A (kelet-)német kommunista párt 1945 júniusában kiadott nyilatkozatában ez áll: „Az a véleményünk, hogy a szovjet rendszer átvétele a mi országunkban helytelen volna, mert ez a módszer nem felel meg a mai fejlődés követelményeinek ... Az a véleményünk, hogy napjainkban a nép elsődleges érdeke más mód­szereket kíván . . . nevezetesen, hogy egy antifasiszta demokratikus rendszer felállításának a módszerét al­kalmazzuk, parlamenti demokratikus köztársaság lé­tesítését, a nép demokratikus jogaival és szabadságá­val.” Gerő Ernő, a magyarországi kommunista párt egyik vezetője 1944 novemberében ekként nyilatko­zott: „A nemzetre váró nagy feladatot egyedül nem oldhatja meg sem a kommunista párt, sem valamely más párt. A kommunista párt leszögezi, hogy nincs igénye monopóliumra, nincs is szüksége ^rre á náono­­póliumra ahhoz, hogy a tömegeit kóréhén dólg&zzék egy új ország felépítéséért. A kommunista párt nem helyesli az egypártrendszer gondolatát. Működjenek és szervezkedjenek más pártok is.” Vladiszíáv Gomulka, a lengyel kommunista párt­vezető 1946 januárjában ezeket mondotta: „Hazánk­ban meg kell osztani a funkciókat, az államhatalom a parlamenti demokráciára alapul. A proletariátus diktatúrája, vagy egyetlen párt uralma nem lényeges. Országunk a maga útján haladhat és halad.” Kleinem Gottwald, csehszlovákiai kommunista pártvezér 1947 januárjában így beszélt: „A kommu­nista párt a szocializmus megvalósítására törekszik, de az a véleményünk, hogy a szovjet út nem az egyet­len út, amely a szocializmushoz vezet. A kommunis­ták koalíciója más pártokkal nem az opportunizmus­ból fakad, nem átmeneti koalíció, hanem a dolgozó nép minden rétegének ... a megnyilvánulása. ... Ar­ra törekszünk, hogy bizonyossá tegyük: új, demokra­tikus parlamenti módszereinknek ... az alkotmány­ban kifejezésre kell jutniok. Ha valaki kíváncsi a kommunisták véleményére, csak azt mondhatom, hogy mi vagyunk az alkotmány leghívebb őrei.” Ezek után nagyon is érdekes, hogy Marchais ma ilyen kifejezéseket használ: „szocializmus francia színekben”, és hogy 1938-ban George Orwell a fran­cia kommunista stratégiát így jellemezte: „masírozás a háromszínű lobogó mögött”. Mindent egybevetve, amit a nyugat-európai kommunista pártok vezetői a demokrácia iránti szeretetükről ma mondanak, az alig különbözik attól, amit a kelet-európai kommu­nista vezetők hasonló nyomatékkai kinyilvánítottak az 1940-es években — mielőtt magukhoz ragadták a totális hatalmat, amit azóta sem adtak ki a kezükből. Bizonyos persze, hogy a kommunista pártok, ha­csak tehetik, szívesen választják a hatalomra jutásnak foltatds a következő oldalon • ••••••« HA FLORIDÁBAN condominiumot, családi házat, vagy jövedelmet hozó ingatlant akar venni, forduljon bizalommal, LANE EMIL Realtor Associate-hoz Teld305)456-7360 100 Golden Isla Hollandale Fia.,.1.100» Drive Magyar hentes J.MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE. (78-79 St. között) Tel. RH 4-8292 Hazai szalámi és minden más. Jó, hazai ízé hentesáru kapható Birsalmasajl. geszlenyepiáé. gesztenye mignonok és gesztenye torták állandóan kaphatók Házilag készült szilvalekvár apricot (barack' lekvár és töldieper lekvár állandóan kapható Delicious home made ftrudel pastries C/ fnes. Party. Wedding and Birthday cakes 14JJ THIRD AVE. (ot 81st St.) New York 28, N.Y Tal : IE 6 8484 Orders promptly delivered. Mail orders sent everywhere TORTE: Dobos. Hazelnut Mocca. Chocolate. Rum. Orange Layer. Sacher Torte Strudels: Apple. Cheese. Mohn. Cherry Cabbage. Nut. HUNGARIAN MEAT CENTER, Inc. SERTÉS-, MARHAHÚS KÉSZÍTMÉNYEK HÁZI FÜSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK, SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK 1S92 SECOND AVE. (82 és 83 utcák közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — Tel: 650 1015 nagy árleszállítás Érdemes felmenni a harmadik emeletre, ha olcsó és divatos szőrmét akar vásárolni. ANTON FURS MANUFACTURER and RETAILER FURRIER MEGŐRZÉST ÉS JAVÍTÁST VÁLLALOK Mink jacket, stóla," kabdt, bundú és mindenféle szőrme készen és mérték utón kapható, jutányos áron 350 Seventh Ave.(3etw. 29-30th Streets) New York, N.Y. 10001 Tel. 594-9262-3 Home: 472-0407 HUNGARIAN COIR CUTG ú( helyiségben 97-02 Queens Blvd. Rego Park* 275-0066 Ezt látni kell mert mindent, mi szem-szájnak ingere nálunk egy helyen kapható.Mindenfajta felvágott Importált sajtok * Magyar trappista * Húsfélék, nagy választékban. * Csokoládék * Gyümölcsök * Fűszer­­áruk * Lekvárok * Friss mák és dió * Réteslapok * Friss és konzerv zöldségek Kosher felvágott is kapható A régi előzékeny kiszolgálás INGYEN HÁZHOZSZÁLLÍTÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom