Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)
1977-07-02 / 664. szám
10 oldal MENORA * 1977 július 2. ff folytatás Mikor a ritka élvezet és a kivételes (és váratlan) megtiszteltetés révületében csaknem folyékonnyá olvadó Aliz kicsorgott az ajtón, a telefon után nyúlt, hogy legújabb adatait haladéktalanul közölje a kerületi pártbizottság titkárával. Tárcsázás közben azonban távoli, halvány, mégis tisztán észlelhető, csendes nygtalanság ébredt benne. Letette a kagylót, és eltűnődött. Ismerte jól önmagát, ismerte ezt a nyúltagyból kiinduló s a legapróbb porcikáját is átjáró, könnyű szorongást, melynek rövidhullámai a készenlétbe helyezett, engedelmessé kényszerített test s a közeli összecsapásra készülő, ellenséges külvilág közt vibráló feszültség vészjeleit továbbították a tudatába. Nem ijedt meg ettől, ellenkezőleg — a kizárólag magukra támaszkodó emberek kényes biztonságérzetével — szinte hálás volt ezért — önmagának. Ilyenkor, ezt tudta, egyetlen tennivalója van, az, hogy semmit sem szabad tennie, mindemféle akciót azonnal abba kell hagynia (mert a cselekvés hullámhosszának aktív ereje könnyen megzavarhatja, sőt el is hallgattathatja a halk. de létfontosságú adást), egészen addig, míg nem találja e csendes, figyelmeztető nyugtalanság okát, míg meg nem fejti a titkos és titokzatos jelképrendszert, ahogy elnevezte, az infekció kódját. Az asztalra könyökölt, öklét halántékához szorította. Minthogy ismerte, következésképp — dolgai előkészítésekor — mindig figyelembe vette a kiszámíthatatlan tényezők létezését és erejét, azt a marginális differenciát, mely a megvalósult és megvalósítandó események képlete közt fennáll, s ílymódon, manővereinek megoldásánál óvatosan teret hagyott bizonyos előre nem látható lépésekre is, a tervek vasbetonfalába gondosan beépítve a szintkülönbségeket kiegyenlítő intuíció törékeny, hajszálüveg közlekedőedényét. Tehát most mégegyszer végiggondolta utolsó napjának minden mozzanatát, tettét, tervét, ötletét. Szembeállította azt. amit megvalósított azzal, amit megvalósításra alkalmasnak talált. Az érzelmi helyzeteket párosította a tényekkel, majd megfordítva: a tényekből következtetett az érzelmi alapálláspontokra. Az indukció híve volt. ezért most csakis dedukcióval dolgozott. De semmi, semmi. Egyetlen lyukat sem talált, ahová vizsgálatának hegyes horgát beakaszthatta volna. A végső és teljes összegezésben minden fillére egyezett. A terv szőttese újból kibomlott előtte, bonyolult, de gondosan felrajzolt mintáival: nemcsak hogy készen volt, ám amennyire ember megítélhette, tökéletes is volt. Akkor hát honnan ez a nem szűnő, sót egyre erósbödő nyugtalanság? Ezen sokáig tűnődött, anélkül, hogy különösebben izgatta volna magát miatta; nem azért, mintha valamiféle elvi vagy éppen alkati ellenkezést táplált volna a megérzések lehetősége iránt, hanem azért, mert az évek során mindinkább meggyőződésévé vált, hogy az intuíció kizárólag a jövő kitapogatására szolgálhat — amire kevésbé volt szüksége —, nem pedig a múlt felderítésére, amire pedig lépten-nyomon szüksége lett volna. Hiszen a valószínűtlen — elszórakozott a gondolattal, — e szeszélyes valószínűségszámitásban (mely egy idő után az életével azonosult) az volt, hogy a jövő kiszámítása, vagy ha így tetszik: kidolgozása már régen sokkal könnyebbnek, egyszerűbbnek tűnt a múlt kiszámításánál; a tegnap valóságos és széles országútjain már régen sokkal nehezebb volt eligazodni, mint a holnap képzelt sejtelmeinek homályos, kanyargós ösvényein. Mert a baj nem az. folytatta tűnődését, hogy a tegnapi igazság mára hazugsággá változik; a baj az, hogy a tények elferdítésének államilag jóváhagyott s végső fokon rendkívül pozitív művészetét egyre jobban kiszorítja a tények végleges és ellenőrizhetetlen szétzúzásának teljes társadalmi erőfeszítést igénylő, de gépiesen negatív mechanizmusa, mely az egyel a semmivel hozza közös nevezőre, s ezáltal megakadályozza, hogy az ember — hátrálva az időben. — rátaláljon ugyanarra a pontra, amit egyszer már érintett. Hol van ugyanaz a pont? Nincs sehol és nem is létezett soha! Ezért fölösleges energiapazarlás és idópocsékolás azzal foglalkozni, ami megtörtént. Nyugtalanságom oka a jövőben keresendő, méghozzá óvatos elövigyázattal, mely a kötelező tanulság levonására képes férfiak legszebb tulajdonsága. Újból a telefon felé nyúlt, határozottan. A kockázat nagy volt (hiszen a titkár reakciója e második telefonbeszélgetésre, a kiszámíthatatlan tényezők kategóriájába tartozott), de már nem lehetett elkerülni. A kerületi pártbizottság titkárának hangja azonban nem árult el sem idegességet, sem bizalmatlanságot, sem csodálkozást. — Tessék, Rácz elvtárs, — mondta rekedten s hallatszott, ámint újabb cigarettára gyújt. — Miben állhatok rendelkezésedre? Aztán türelmesen, közbeszólás nélkül végighallgatta a rövid, tárgyilagos, megfontolt beszámolót Mikeczné újabb baklövésével kapcsolatban (amit Rácz Vilmos igyekezett némiképp tompítani azzal, hogy megígérte; maga is felszólal a délutáni gyűlésen, természetesen csak akkor, ha erre feltétlenül szükség lesz), majd megkérdezte, hogy — amennyiben a pártbizottság Mikeczné leváltása mellett döntene —, kit tartana alkalmasnak a titkári teendők ellátására, méghozzá a vállalat kommunistái közül, mert a pártbizottság egyhangúlag azt az álláspontot képviseli, miszerint — amennyire ez persze lehetséges — a jelenlegi szituációban el kell kerülni a káderek áttelepitését idegen környezetbe. A kérdés nemcsak váratlan volt (mert a titkár, szokásától eltérően, felfedte a terveit), hanem kétségtelenül egy ügyesen álcázott csapdát is rejtett szándékoltan naiv hanglejtésének sima felszíne alatt; a színvallás elkerülhetetlenségének okos csapdáját. Rácz Vilmos tudta, hogy mindenképpen válaszolnia kell. méghozzá habozás nélkül. De ez nem esett nehezére; régesrég készen volt a válasszal. A titkár megköszönte a javaslatokat, feljegyezte a két nevet, emlékeztette Rácz Vilmost ígéretére (arra, hogy adott esetben feltétlenül felszólal a gyűlésen), aztán udvariasan, sőt melegen elbúcsúzott tőle és letette a kagylót. Rácz Vilmos megtörölgette bepárásodó szemüvegét. Nyugtalansága megszűnt. A közérzete határozottan jó volt. A céltudatosan kidolgozott céltudatosság gyümölcse beért; az alma ott piroslott az orra előtt, csak le kellett szakítania. * * * SÁNDOR ALAJOS alig három lépésnyire a fal mellett, lehajtott fejjel, kabátját vállára vetve, mozdulatlanul, némán, érzékeit vesztve, a hőség tükörsima gleccserébe fagyottan. A jégpáncélt egy határozott, erős hang forró sugárzása kezdte megolvasztani. Előbb zörejek A jégpáncélt egy határozott, erős hang forró sugárzása kezdte megolvasztani. Előbb zörejek érték, aztán szavak, aztán mondatok, melyeknek — eleinte — még nem volt értelmük, csak súlyuk; tompán puffanva zuhantak rá, mint sokemeletmyi magasságból lehajított homokzsákok; később, mintha az ismeretlen indulatok dinamójának forgási sebessége hirtelen meghatványozódott volna, zúgó magasfeszültséggel telítődtek, hasították, tépték, rángatták ellenállásra képtelen testét, de a kibírhatatlan (amit csupán az akarat méltósága és eltökéltsége választ el a kibírhatótól) oly vad erővel vájta húsába a fogát, hogy a fiatal mérnök, aki egy másodperccel ezelőtt még tehetetlenül vergődött tulajdon undorának nyálkás mocsarában, a felcikázó fájdalom villámfényénél nemcsak az életére törő aljasság veszélyét érezte meg, hanem ugyanakkor megpillantotta annak határát is: azt a pontot, melyen túl az élet s a halál egyként értelmetlenné válik. A hang kitisztult. Ismerőssé vált. túlontúl ismerőssé, csaknem ismeretlenné. ... —, éppen ezért követelem, hogy azonnali szigorú intézkedést foganatosítsunk mindazok ellen, akik a kötelező éberség teljes elhanyagolásával, pártunk intő szavának szembehelyezkedve, bűnrészeseivé váltak ennek a szennyes ügynek. Elsősorban Karolinszky-Thörök Terézre gondolok. De mivel nem kenyerem a titkolózás vagy akár a képes beszéd, mivel az a véleményem, hogy pártunk, tőlünk kommunistáktól elsősorban, a nyílt őszinteséget, a bolsevik bátorságot várja el. meg kell mondanom, hogy gondolok itt Mikecz elvtársnóre és Lautenburg elvtársra is. akiknek felelőssége — amint erre már az előttem felszólalt elvtárnő is utalt. — minden kétséget kizáróan bebizonyosodott. Lehetetlennek tartom, tisztelt elvtársak, hogy vállalatunk élén a szocializmus építésének e nehéz periódusában olyan emberek... A fiatal mérnök hirtelen ellökte magát a faltól s derékban előrehajolt a székek felett. Ott ágált előtte a szikár, száraz arc. a poroszosán rövidrenyírt haj. mint egy ostoba álom emléke; pillantása beleütközött az aranykeretes szemüveg mögül gúnyosan, cinkosan sugárzó tekintetbe, mely már eleve értékelte, elemezte, leszámította mindazt, ami még csak azután következik majd; látta a szorosra húzott nyakkendő minden apró mintáját, a jólszabott, világosszürke zakó gallérjának határozott vonalát, az alulról kavargó savanyú izzadtságszag tömény párafelhójében. tisztán, elvéthetetlenül. — Disznó! — sziszegte halkan, a fogai közt. de a hangját, amit csikorgó indulata lefojtott, kiáltássá fokozta a rémület hugysavában úszó testek dermedt akusztikája. — Disznó! * * * ZOLTÁN DOKTOR korán reggel a telefon csengésére ébredt. Mélyen, álomtalanul aludt, elnyúlva, mint egy tuskó. Mikor végre nagynehezen kikászálódott a kábulat, a lepedők, meg takarók langyos gubancából s az éjjeliszekrényen lévő készülék felé tapogatózott, még mindig húnyt szemmel, csupasz karja egyszerre libabőrös lett. Hideg volt. A nyitott ablakon befújt a szél. A gesztenyeágak meg-megreccsentek. A lombok fázósan suhogtak. A padlón, az íróasztalon, a szanaszét heverő könyveken, füzeteken, újságlapokon a cigarettahamu finom, szürke pernyéje libegett. — Tessék, — mondta rekedten. A kagylót a füle s a meztelen válla közé szorította. Megpróbált fekve rágyújtani, de a gyufa kipattant a kezéből. Morgott valami káromkodásfélét. — Tessék, — mondta aztán újból, mert a zavart, furcsa recsegésen kivül sem hallott semmi mást. A telefonközpont angyala szolgálatkészen kökécselt. — Ne haragudjon, kedves Zoltán elvtárs, hogy ilyen korán felzavarom. de... — Hány óra? — kérdezte ásítva az orvos. Visszabújt a takaró alá, szájában a cigarettával, s balkezével gyufa után kutatott a takaró gyűrődéseiben. De a gyufa leesett a földre. Nem nyúlt utána. A szeme még mindig csukva volt. — Háromnegyed nyolc múlt két perccel, de Feldheimer elvtárs azt mondja, hogy... — Kicsoda? — kérdezte az orvos és felült. Arca sápadt volt. szeme véreres. — Kicsoda? — Feldheimer három nappal ezelőtt nyomtalanul eltűnt, azóta nem hallottak róla. Az angyal tudta ezt. — A Feldheimer elvtárs van a vonalon és azt mondja, hogy nagyon sürgős ügyben... — Kapcsolja! — kiáltott rá az orvos és most nem törődött sértő durvaságával. — Mit fecseg itt összevissza. Kapcsolja. — Már egész felsőteste libabórös volt. — Te vagy az? — mordult dühösen az orvosra, de érezte, hogy haragját valami megkönnyebbüléssel vegyes, félénk öröm járja át. — Megmondanád, öregem, hol az istennyilába... — Nyugalom. — mondta Feldheimer és nevetett. — Nyugalom, Zoltánovics Zoltán. Errefelé úgy hírlik, mostanában kitűnően alszol: teljesen egyetértek veled, semmi ok az álmatlanságra, a levegő hálistennek kitisztult körülöttünk, ha ugyan szabad ez alkalommal Jehova nevét szájunkra venni, de majd csak megbocsát az öregúr. hiszen ez a mestersége, ahol a költő mondja valahol; egyszóval, miért ne aludnál jól, bocsáss meg a korai zavarásért, de el kell neked mondanom, hogy.. — Feldheimer, — szólt közbe a párttitkár nagyon halkan s elórehajolt a gyufaszálért. — honnan beszélsz? — A Rómaipartról. Zoltánovics Zoltán; hát persze, hiszen te még nem tudod, itt vagyok, itt létezem már három napja, kijöttem ide egy kis levegőt szívni, kell a magamfajta, sárgult szobanövénynek a fény. a jó dunai szellő, meg a sellók Intézetünk fényesen berendezett üdülőjében friss ágyat húztak számomra. Micsida megtiszteltetés. Zoltánovics Zoltán, a tizenkilencesben lakom, éppen a sarkon, kitűnő kilátás nyílik innét felfelé. Oszkár úr. beszédhibával áldott csónakmesterünk még egy vadonatújra fényezett szkiffet is rejdelkezésemre kívánt bocsátani, de visszautasítottam: nincs szükségem rá, az izmaim nagyon lerongyolt állapotban vannak mostanában, miért fárasszam magamat az evezéssel; egész nap a stégen heverek, süttetem magam a nappal, ultraviolett sugarak májusban, olyan barna vagyok már. hogy rám se ismernél, ha... — Gyere be azonnal. — mondta a párttitkár s megint behúnyta a szemét. — Jövök. — nevetett hangosan Feldheimer. — Repülök. Egy órán belül nálad leszek. Hát azt hiszed, kibírom, hogy ne lássalak? Hová mehetnék, ha nem tehozzád? Ez a dolog lényege, Zoltánovics Zoltán. Vissza a természetből, ahogy boldogult Rousseau elvtárs ma mondaná, ha megtért volna a történelmi és dialektikus materializmus hitére. Mert ő még bízott a természetes emberben, akit nem rontott meg a társadalom. De elóbb-utóbb rá kellett volna jönnie, hogy tévedett. Önkritikát, Rousseau elvtárs! Bízzunk a társadalmi emberben, akit nem rontott meg a természet! Hát ezért jövök, Zoltánovics elvtárs. csak nem képzeled, hogy megszököm? Selten kommt was besseres nach, ahogy kispolgári atyám mondogatni szokta egykoron. S igaza volt! Különös, hogy egy kispolgári atyának ilyen igaza legyen, nem ez a véleményed, Zoltánovics Zoltán? — Hagyd abba, — mondta rekedten a párttitkár. Le kellene tennem a kagylót, gondolta. De nem mozdult. — Hagyjam abba? — kérdezte Feldheimer s Rittyentett egyet. — Tehát azt tanácsolod, hogy hagyjam abba? Mintha ezt már mondtad volna nekem a napokban, nem emlékszel rá? A tanácsaid aligha újszerűek. nem is értem, mi van veled.-Az új helyzethez új tanácsok valók, a megváltozott körülményekhez megváltozott tanácsok. folytatjuk P AT ÁCSI C EURÓPAI IMPORT ^ GYÓGYBETÉTES , i£& NŐI éi FÉRFICIPÖK [> 480 Bloor St. West Tel: 533-8122 MIÉRT SÜTNE OTTHON? IGAZI FINOM SÜTEMÉNYEK, TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARMICVÓKRA - PARTYKRA ROWU PA &BAKERY -Tel.? 651-7689. 732 St.Clair Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ AKAR ÖN IS EGY JÓ HAJVÁGÁSI? BILL S BARBER SHOP MEN'S HAIR STYLISTS Keresse fel LIGETI volt budapesti, Váci-utcai FÉRFI FODRÁSZT ahol I. osztályú volt budapesti két férfi fodrászat} is biztosítja ogyors kiszolgálást. NŐI HAJVÁCÁSOK • AIR CONDITION 559 ST. CL AÍR AVE., W. * Telef.: 653 - 3779 CSÁRDA Étterem a torontói magyarok találkozóhelye. A legkitűnőbb magyar ételek és italok kaphatók Naponta rántott borjúláb CIGÁNYZENE* HAZAI HANGULAT* FIGYELMES KISZOLGÁLÁS ÜNNEPSÉGRE KÜLÖN TEREM 720 Bay St. Toronto 597-0801 „Toronto legjobb magyar házikosztja -írja a Daily Star és a Globe and Mail II.\ ló IIÁZIKOSZTOT AKAR ENNI . staurant COHT\HEHTH R* BA KELL MENNI ? PÉNTEKEN: halászlé, tiirdscsusza. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltölt borjú, töltött csirke ESPRESSO Uj tulajdonosiéi, ds Mrs. CSESZKO 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 IDŐSZAKOS ÉLETBIZTOSÍTÁS Hivjo: A.S. Tatár biztosítót 535-7101 Életbiztosítás a mi specialitásunk 1961 óta Gerling Global Life 460 University Ave Toronto REAL ESTATE LIMITED 1319 DANFORTH AVE. TORONTO Ont. Tel: 461- 0901 Galődi házak, Bangallowok. Öröklakások, bérházak, özletházak és investment Propertik. Gulyas (Grossz) Mihály volt nyíregyházi - budapesti ügyvédet Tel: 482-1840 charlesign Charles Sign & Display Studio Limited VILÁGÍTÓ CIMTÁBLÁK LOS^Manville Road Scarborough 705, Ontario (416) 752-1590 Charles Knapp Az összes EURÓPAI háztartási és konyhafelszerelési cikkek beszerzési he-FORTUNE HOUSEWARES IMPORTING CO., 388 SPADINA AVE., Telefon: 364 - 6999. TV - STEREO SZERVIZ . ELADAS Hívja Mr. TÓTH -ot — 15 éve — Torontóban 633 - 1332 MINDENFÉLE asztalos műnkét házit és iparit vállalok- Kiteken cabinet, recreation room, bungalowhoz hozzáépítés. Telefonhívásra házhoz meg) J. JERICSKA licenced asztalos-mester Tol: 494-4414 Dr.CRISTA FAB1NYI Mrs. ONROT a legmodernebb hollywoodi KOZMETIKAI eljárásokat alkalmazza. TANÍTVÁNYOK szakszerű kiképzése. 716 PALMERSTON AVE. Telefon: LEI - 6318. MAGYM GYÓGYSZERTÁR 378 Bloor Street West — Telefon: 923-4606 atikci (ALLÉN PHARMACY) GYÓGYSZERKÜLDÉS AZ ÓHAZÁBA) GYORS, UDVARIAS, LELKIISMERETES, RECEPT SZOLGÁLAT Nyakas Kati és Elek Zoltán gyógyszerészek Nyitva: hétköznapokon reggel 10-tŐl este 7-ig szombaton 10-től délután 4-ig. Vasárnap és ünnepnapokon zárva. A LEGOLCSÓBB A ZSIDOPIACON ZIMMERMAN - HARTMAN élelmiszerárúháza tlO AUGUSTA AVE., (Bnldwlnaol szemben) HÁZHOZSZÁLLÍTÁS. Telefon: EM 3-8974 BUDAPEST MEAT MARKÉT TORONTO EGYIK LEGFORGALMASABB SZAKÜZLETE LEGVÁLASZTÉKOSABB * LEGFRISEBB * LEGOLCSÓBB Kényelmes parkolás az üzlet mögötti city parkolóhely cn. 200 kocsi férőhellyel. FIGYELMES KISZOLGÁLÁS Tulajdonos: VARGA GYULA TELEFONRENDELÉS — FREEZER-ORDER 517 BLOOR ST. W. TORONTO Tel: 531-5202 "6 nap nyitva” 410 Bloor St. W. 921-8644 Elisabeth Delicatessen & Meat Markét Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és csemege üzlete. Ha jó, ízletes magyar készítésű FELVÁGOTTAKAT és FRISSENVÁGOTT HÚSOKAT szeretne fogyasztani.Keresse fel üzletünket, szeretettel várjuk' a BALEGA család Parkolás az üzlet mögött Kanada^területére C.O.I). szállítunk.
