Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)
1977-09-10 / Supplement
ROS HASANA supplement TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO- TORONTO - TORONTO 6./B. nti3n mis nj»? Tagjainknak, Pártfogóinknak, valamint az összes egyesületek Vezetőségének és azok Tagjainak KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET kíván a TORONTÓI MAGYARAJKÚ ZSIDÓK SZÖVETSÉGE unan nsiD ni»? Barátainak és Ismerősein ek KELLEMES ÜNNEPEKEN és BOLDOG ÚJÉVET kíván Dr. BORGIDA JÓZSEF ÉÍS CSALÁDJA Toronto unsn nsiD nat?? WEISS ÁRMIN a TMZsSz elnöke <fS CSaláGja BARÁTAINAK és ISMERŐSEINEK KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN i3n:n ns’iD BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK BOLDOG ÚJÉVET, SZÉP NAGYÜNNEPEKET KÍVÁN Dr.ésMrs.Verny Jenő Board igazgató Boldog új évet és kellemes ünnepeket kíván rokonainak, barátainak és ismerőseinek Ml. t MIS. TIBOR STERN a TMZsSz alelnöke unsn nsTD ruff? tansn n:iD ni»? Kellemes Ünnepet és BOLDOG ÚJÉVET KIVAN KLEIN JÓZSEF a TMZsSz gazdasági igazgatója és családja 554 Cranbrooke Ave. BARÁTAINAK és ISMERŐSEINEK KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN Di.Faikas Imié a T M Zs Sz alelnöke és családja LAKOMA HAJNALBAN folytatás az előző oldalról csak önmagukban; a kételkedők latolgatták, vajon jogos-e az istentelenség. Tozsó orra megrándult, s keze úszni kezdett a zsák felé. Mindenki a kitárult életet nézte: a kolbászt, a zsírt, a szalonnát.- Semmi baj... - nyüszítette furcsán Tozsó, és testével a zsák fölé hajolt. De a szalonna, a zsír, a szardínia rajta keresztül is átsütött. Mintha sugárzó anyagból lettek volna. - Semmi baj... - ismételte tétova mosollyal Tozsó, s a haja közül egy nagy, gömbölyű verítékcsepp indult útjára.- Tehát Jeges lopni akart - szólalt meg bársonyos hangon Lusztig, egy textilmérnök, aki épp az elmúlt este mesélt brünni iskolaéveiről és a textilipar jövőjéről. - Tehát a Jeges ki akart fosztani téged? Jeges folytatta a fokhagyma-gerezd abbahagyott szopogatását. Az embergyűrű mindjobban összeforrt, égetett maga körül, körülzárt egy kis területet, fölperzselt mindent a környezetben.- Az úristen megáld érte - mondta gyorsan Mauthner, és magához ragadott egy doboz szardíniát. - Ügy lehet - mondta, miközben gyors kézzel szélesebbre tárta a zsákot -, leszel még te is olyan bőségben élő, mint volt Salamon király, kinek tudomás szerint napi étke harminc véka zsemleliszt és hatvan véka közönséges liszt, valamint tíz hizlalt ökör, húsz füvön járt ökör és száz juh vala, a szarvasokon, őzeken, bivalyokon és hizlalt madarakon kívül...- Ámen - toldotta meg egy Bivalynak nevezett ember, miközben kiemelte a zsákból a szalonnát. Jeges letört még egy gerezd fokhagymát, bár a gyomra visszatüzelt, nagy lángot ontva, de ő dacból, kitartásból, szerelemből szétmorzsolta a kis illatos hajót, amely foga zsilipjei között leúszott a sötét altengerekbe. És ekkor, közös egyetértésben, olyan nagyszerű étkezést alakítva ki, melyre csak a közösség képes, egymást segítve a konzervdobozok felnyitásában, a kolbász meg a szalonna felszelésében, igazságosan uralkodva mohóságon és egyéb alantas indulatokon, nagyszerűen falatoztak, pupillájuk kitágult, emberséges szavakat cseréltek egymással, mint a kannibálok a varázsigéket, s kis időre még az arcuk is kigömbölyödött. S odafönt, a hold vékony bárdja mellett áttetszett a sötétség. Valahol messze, ahol emberek laktak nyilván, a padlás fölszálló arany korpaszemcséi között megszólalt egy kakas, vékonyan, kék kukorékolással. Ekkor már hajnali fél öthöz közeledett az idő. Nemsokára, akár egy rosszul metszett penészes kenyérdarab, megjelent a sátornyílásban az SA-őr arca. - Auf! Auf! Auf! Ébresztő volt. Ebben a sátorban mindenkinek zsírtól ragyogott az arca. Akár az alkoholtól, mámorosak lettek a kolbásztól meg szalonnától. Ha volt valaha dallama az örömnek, hát ennek volt, pedig nem is énekeltek. Nagylelkűségükben még Tozsót is megkínálták, de ő lakatot tett a szájára, némaságból, gyűlöletből. De az embereket elöntötte a gyengédség és a szeretet. Jegest is megszerették, sőt tisztelték, és úgy haladtak engedelmesen a fokhagymaszag után, mint ama zsidók, sok ezer évvel azelőtt, Mózes nyomdokában száraz lábon a Vörös-tengeren át. NAPLÓTÖREDÉK Régóta vágyódom Szicília szigetét megismerni, de mindmáig nem volt erre alkalmam, most azonban, hogy Líbiába igyekszem egy sziciliai kikötőből,megfogadtam, hogy egykét hetet arra szánok, hogy legalább nagyjából megismerjem ezt a csodálatos szigetet. A Róma-Palermo-i expressz észrevétlenül siklott a modern ferryboat-ra, mely a Messzinai-szoroson átvitt és így kerültem Táormina üdülőhely állomására, megfogadva, hogy ott töltök az Etna tűzhányó lábánál egy panzióban néhány napot, mielőtt magamra vállalom líbiai utazásomat. Olasz szokás szerint az állomáson a nagy szállodák autóbuszai várták az érkező vendégeket. Az egyik hotel libériás alkalmazottja úgy látszik észrevette hogy nem tartozom a luxus-vendégek közé, odajött hozzám, először olasz nyelven majd németül szólított meg és azt mondta, hogy várjak rá a peronon, mert rövidesen visszajön és szívesen útbaigazít. S miután nem jött vendég akit szállodájába kellett volna vinnie és úgyis a következő vonatra várt, visszajött és megkérdezte: — Bizonyára valami megfelelő panziót keres ? Mondtam neki hogy eltalálta, tud-e nekem ilyent ajánlani ? Rokonának van itt a közelben egy ötszobás vegetáriánus panziója, ahova négy vendéget fogad, és mivel tegnap megtudta tőle, hogy az évek óta ilyenkor jövő külföldi vendégei közül csak hárman jöttek és a negyedik 14 nappal később Jön, azt hiszi, az ő ajánlatára erre az időre fogad egy vendéget. A panzió remek fekvésű, csendes helyen, egy kis park közepében van és szigorúan vegetáriánus a koszt, hiszen maguk a tulajdonosok is szenvedélyes vegetáriánusok. Mondom neki, ez nagyon megfelelne, mert zsidó létemre ezt keresem. Tudja jól — mondotta —, hogy miből áll a zsidó koszt és becsületszóra biztosíthat, hogy abba a házba húsféle nem megy be. A négy szoba évek óta egy és ugyanazon vendégeknek van kiadva. Egy angol idősebb házaspár, egy bolgár tanár ^ és egy amerikai kereskedő részére 5-6 hónapra. Tiszta véletlen, hogy az amerikai idén 10-14 nappal kérőbb jön, tehát rezerválhatják részemre az egyik szobát erre az időre. A libériás hotel-alkalmazott tüstént oda vitt engem és a Ezekiel kiküldetése Zengett a Hang: Emberfia, kelj fel, mert küldelek a foglyokhoz, kik Kaldea földjén fetrengenek. Menj hegyre föl és völgybe le, serkenj, mint hű követ, s a hegy fele, a völgy fele kiáltsd a nevemet. / Vagy hallják, vagy nem, — mert makacs, bús nép, mióta él, csak úgy riad, ha ing a kas, melyet dönget a szél — vagy hallják, vagy nem, mondd a szót és szórd szét a sugárt, meg fogják mégis tudni, hogy köztük próféta járt. / Te ne félj tőlük, mondd a szót, haragjuk bár sziszeg s akikkel lakói, skorpiók s rádszegzett tövisek, te azért ne félj, megnyitom a népem sebeit, járj ott az ő uccáikon és prófétálj nekik. És íme, leereszkedett egy Kéz és fújt a szél s kihullt a Kézből, íme, egy négyrét hajtott levél. Betűi úgy folytak alá, mint könnyel telt patak. Sírások voltak írva rá, keservek, jajszavak. tulajdonosokkal símán letárgyaltam a dolgot. A tulajdonos^ Locatelli, de a vezetés teljesen a felesége kezében van, először angolul majd német nyelven fogadott és az emeleten lévő egyik kétablakos szobába vezetve mondta, hogy ez lenne az én szobám. A szoba egyszerűen de Ízlésesen volt berendezve, egy benyílóval, ahol tus és fürdőkád állt rendelkezésemre állandó melegvízzel. A két széles ablakot fehér függöny övezte és régimódi spaletták tompították az erősen sugárzó napot. Az asszony kategorikusan kijelentette, hogy nála nincs semmiféle kivétel, mert szigorúan vegetáriánus alapon vezeti a panziót, és csakis tiszta olajjal főz. Ha a vendégek halat kívánnak, azt kivételesen, de csakis sütve szolgáltatja. A szoba, ahol az ügyet letárgyaltuk, a négy vendég társalkodója. íróasztal, kemény, de kellemes ülőbútor és egy pianinóból állott a berendezés. A kőpadlót vastag szőnyegek borították és a planino felett egy Beethoven halotti maszk és az oldalfalakon néhány szép Van Gogh reprodukció függött. Közben esteledett és a háziasszony bemutatott a társalgóban a három vendégnek. Megtudtam, hogy a bolgár tanár valami szombatos szekta tagja és az angol házaspár baptista, úgy, hogy az én zsidó voltom megfelelt nekik. A bolgár tanár egy kis vacsora előtti sétára invitált. így tehát négyesben elsétáltunk az üdülőhely legszebb pontjára. Párszáz méterrel alattunk a tengerfelszín apró kis szikla-szigetekkel spékelve csendesen mormolt és jobbra az Etna tűzhányó füstölgő hófödte kúpjának kráteréből kitörő lángok rózsaszínűre festették a tiszta, csillagos eget. A csillagok sziporkázva ragyogtak hogy jobban mutathassák titokzatos létüket az Etna egyik mellékcsúcsán lévő csillagvizsgáló teleszkópjának. Messziről az egyik sziklasziget csúcsán épült világítótorony fénysugara végig pásztázta a köztünk elterülő tenger felületét... A csodaszép, kellemes kis séta után csendesen hazaballagtunk, ahol már terített asztal várt bennünket. Kellemes hangulatban fogyasztottuk a vacsorát, melynek menüje salátás előétel, sült szálkanélkiíli hal burgonyával és egy pohár üdítő ital volt. Vacsora után bevonultunk a társalgóba, kellemesen elbeszélgettünk és utána az angol vendég feleségének zongorajátékát élveztük. Engem tiszteltek meg azzal, hogy kedvem szerint választhatom a programot. A Beethoven-bagatellek közül kértem a TUrElise-t bevezetőül, majd Brahms variációit egy témára Haydntől és végül Liszt II. Rapszódiáját. Utána hosszan elbeszélgettünk s érdekes, alig ismert Beethoven anekdotákat mondtam el a társaságnak. Egymástól elbúcsúzva mindegyikünk nyugvóra tért. Kitárt ablakok mellett élveztem a kellemes esti levegőt, mely telve volt virágillattal. Siettem elaludni, mert másnap az Etnát készültem megmászni. Bródy László 1937 május BREUER DÁVID Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kiván Barátainak és Ismerőseinek, Toronto egész magyar zsidóságának fiún MIKLÓS ÉS CSALÁDJA urán naio nm Rokonainak, barátainak, ismerőseinek kellemes ünnepeket és boldog új évet kíván WINKLER MIKLÓS és MATILD
