Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-12-10 / 686. szám

1977 december 10. * MENORA 9. oldal AZ “ÚJ FIL OZÓFUSOK” A nagy világlapok, magazinok állandó vissztáró' tárnája az ói filozófia amely Franciaországból indul el. Ezt az ismertetést az Irodalmi Újságból vettük át. Ma egész Franciaország, pontosabban az egész fran­cia szellemi élet róluk beszél. Az ..új filozófusokról". Párizs intellektuális köreiben, a jobb- és baloldalon avagy a centrumban csak az ó nézeteiket tárgyalják, vitatják. Az „új filozófiát". Kik az „új filozófusok"? Egy tucatnyi, többnyire fiatal s majdnem kivétel nélkül a legeslegszélsóbb balról visszafordult (vagy még balrább pörgött?) francia gon­dolkozó. aki megpróbál véglegesen leszámolni a XIX. századdal, nevezetesen Marxszal s a marxizmus keleti megnyilvánulásával. Az „új filozófia" tehát új szellemi divat, amint ellen­felei állítják? Minden bizonnyal az. De próbáljíik meg a divat szót rosszalló zönge nélkül ejteni Honnan jönnek az „új filozófusok": Clavel. Glucksmann. B.-H. Lévv. Jambet, Lardreau, Beneisi. Delié. Neme s a többiek? Majdnem mindannyian egyetemi vagy középiskolai filozófia-tanárok, akik — majdnem kivétel nélkül — szélsőséges marxisták — maoisták, trockisták — voltak, s mint ilyenek az 1968 májusi diákforradalom tevékeny résztvevői Párizsban: a polgári társadalom és a kapitalizmus — amelyet tovább­ra is visszautasítanak — kíméletlen bírálói. S végül — politikai-filozófiai gondolkozásuk fordulópontja: meghallötták a szovjet kényszer­munkatáborok és* elmegyógyintézetek politikai foglyainak kiáltását meghallgatták, megértették s a magukévá tették Szolzsenyicin tanúságtételét. S mind­ebből — levonták a tanulságot. Ez a tanulság a filozófiájuk. — az „új filozófia". Részletezzük kicsit: a ma "új filozófusoknak nevezet fiatal gondolkozók. írók 1968* májusában és Mao „kulturális forradalmában" — s nyilván a „permanens forradalom" elmétekben is — a sztálinizmussal kom­promittált s mindet;, desztálinizáció ellenére is a sztálinizmus kátyújában megrekedt szovjet kommuniz­mus forradalmibb, haladóbb változatát vélték felfedezni: a Szovjetuniót s egyben a francia kom­munista pártot — nem csak Maora. de Leninre és Marxra is hivatkozva — balról támadták, a kom­munista párt dogmatikusainak nem kis bosszúságára. Forradalmiságukban találkoztak ' a legkülönbözőbb marginális társadalmi megmozdulásokkal is. A legfontosabb hatás az „új filozófusok Vra: a szovjet ellenzékieké. — nevezetesen Szolzsenyiciné. A Gulág szigetvilága az „új filozófusok" politikai, szociológiai és történelmi fejtegetéseinek kiin­duló pontja és alapja. Szolzsenyicin nem azt rója fel a szovjet vezetőknek s a büntető-táborok hóhérainak, hogy eltértek a marxi elméletektől s meghamisították a szocializmust: a baj nem csak a sztálinizmusból, a — hanem már Leninből, s Leninen túl. Marxból, a marxizmusból... Sót a marxizmuson is túl: a felvilágosodás eszméiből: a felvilágosult abszolutizmus és a forradalmi jakobinizmus. akárcsak a polgári liberalizmus egyenes vonalon Marxhoz, s Marxtól ugyancsak egyenesen a kommunista kényszer­munkatáborok poklához vezet. Amit Bernard-Henry Lévy így fogalmaz meg: „A Gulág úgy marxista, mint ahogy Auschwitz náci." S könyvének egy másik fejezetében: „Mi a Gulág? A Felvilágosodás — toleran­cia nélkül. Mi az ötéves terv? A polgári gazdálkodás, megtetőzve terrorral és rendőrséggel." Egy új jobboldal reakciós érvelése volna ez. — amint az “új filozófia" dühös fiataljainak nem kevésbé dühös — s nem feltétlenül marxista — ellenfelei mondják? Nem valószínű. Inkább leszámolás az illúziókkal, s szembeszállás minden olyan „felszabadító" elmélettel, amely az elnyomáshoz vezet. Az „új filozófusok" nem azt mondják — mint oly sok szovjetellenes, de magát mégis szocialistának, marxistának valló értelmiségi —. hogy: a Szovjetunióban elárulták a szocializmust, a marxizmust, ezért alakult ki ilyen rossz és embertelen rendszer. — hanem, hogy a Szovjetunióban egyáltalában nem árulták el. nagyon is jól megvalósították a szocializmust, a marxizmust — s ezért van Gulág. ezért rossz, ezért elviselhetetlen a rend­szer. amely maoista változatában is iszonyatos elnyomáshoz vezetett, s amelynek eurokommunista irányzataitól sem lehel sokkal több jót várni. A marxizmus elvetése az „új filozófusok" közös nevezője. Ezen túl is van közös vonásuk, de következ­tetéseik többnyire eltérőek. * Az „új filozófusok"-nak nincsen új filozófiájuk, csak filozófiai magatartásuk az elhatalmasodott hazugsággal szemben. Az az ismertető anyag, amelyet az alábbiakban közlünk s amely’ legkevésbé sem lép fel a teljesség igényével, nem állásfoglalás akar lenni, hanem tájékoz­tatás. Dokumentáció. LEHOCZKY GERGELY Bemutató Marx meghall. Ez Jean-Marie Benoist 1970-ben megjelent könyvének cime. Nem valószínű, hogy éppen ez a könyv jelenti az „új filozófia" kezdetét, de a cim előrevetíti a csak néhány hónapja „új filozófusok"-nak nevezett gondolkodók munkáinak lényegét. (Az iskola tagjai egyébként a leghatározottabban tiltakoznak az iskola név és a beskatulyázás ellen.) Jean-Marie Benoist ritka kivétel az „új filozófusok" között: sosem volt marxista, de még maoista sem. Amit némely társa fel is ró neki, — így például Guy Lardreau. aki szerint a marxizmust csak akkor lehet igazán bírálni és elvetni, ha az ember előzőleg benne élt s megjárta dialektikájának kacskaringós útjait. Guy Lardreau 1973- ban megjelent Az aranymajom című könyvében vázolta fel a marxizmus kritikáját. " A marxizmusból lutott el a marxizmus tagadásáig Philippe Néma (A strukturális embert is. Francotse Lévy szintén politikai kiábrándultságában írta meg a szegról-végról az „új filozófia" egyre szaporodó művei közé sorolható könyvét: Kari Marx: egy német polgár története. Ez a könw azonban elsősorban személyében támadja „Kari Kapital"-t. mint képmutató s jellemtelen egyszerre kis- és A törvényhozás bizonyos változásokat vont maga után az MS program alaprendelkezéseiben Általában, a jogosultságra és fizetésre vonatkozó rendelkezések javultak. Most pontosabban tükrözik a lehetőségeit vagy nehéz­ségeit annak, hogy — az MS kérelmező lakhely szerinti tartomá­nyában — hogyan lehet munkát találni, illetve munkaviszony­ban maradni. A parlament határozata értelmében, mindazok, akik olyan területen élnek, ahol magas a munkanélküliség, bizonyos elő­nyöket fognak élvezni azokkal szemben, akiknek a lakhelyén kedvezőbbek az elhelyezkedési lehetőségek. MINDEZ HELYÉNVALÓ. DE MIT JELENT EZ ANNAK A SZÁMÁRA, AKI MOST VESZTETTE EL AZ ÁLLÁSÁT ? December 4.-én a jogosultság követelményei megváltoznak. Olyan területeken, ahol alacsony a munkanélküliség, a kérel­mezőknek 14 hetes biztosított alkalmazásra lesz szükségük, hogy MS kedvezményben részeülhessenek. Ez csupán azokon a terü­leteken lesz érvényes, ahol könnyebb állást szerezni és azt meg­tartani. Olyan területeken, ahol magas a munkanélküliség, a kérel­mezőknek mindössze 10 hétre lesz szükségük ahhoz, hogy jogo­sultságot nyerjenek. December 4.-ig azonban a belépési követelmények mindenütt változatlanok maradnak. BEFOLYÁSOLJA-E MINDEZ A VÁRAKOZÁSI IDŐTARTAMOT\ Nem. A 2 hetes alap várakozási időtartam változatlan marad mindenütt. Ugyanez az várakozási időtartam vonatkozik azokra a szemé­lyekre is. akik ok nélkül hagyták ott állásukat, vagy akiknek magatartásbeli okokból mondtak fel. Ilyen esetekben a kérelme­zőnek az alkalmazás megszűnésétől számított 8 hétig kell várakoznia a kedvezmény folyósítására. MEDDIG KAPHAT VALAKI MUNKANÉLKÜLI SEGÉLYT? nagypolgárt, — cikkeiből és levelezéséből vett idézetek alapján. Clavel ..Dráka Marx Úr. én igen nagyra becsülöm önt. de gon­dolatai aggodalmat keltenek bennem az emberek szabadságáért." (Proudhon.) A múltszázadbeli anarchizáló közgazdász és társadalom­­tudós (aki később Marxot, kevésbé udvariasan, „a szocializmus galandférgé"-nek nevezte) eme 1844-ben (tehát 4 évvel a Kiáltvány és 28 évvel A Tőke előtt) Marxhoz intézett levelét Maurice Clavel idézi. Nem könnyű címkét ragasztani Maurice Clavel-re. az „új filozófusok" egyik idősebb — 50 feletti — gon­dolkozójára. s a csoport — ha ugyan az iskola szót csoport­tal lehet helyettesíteni — vezéregyéniségére. Clavel nem egymás mán hanem egyszerre Hídon «MnUóta és maoista, hívó. buzgó katolikus és ultrabalos forradalmár lenni. A kínai „kulturális - forradalomban" valamilyen erkölcsi­társadalmi megújulás. 1968 májusának francia diák­forrongásaiban egy keresztény-szellemi magatartás VAN-E VÁLTOZÁS AZ ANYASÁGI BETEGSÉGI VEGY ÖREGSÉGI (65 ÉLETEV BETÖLTÉSE) SEGÉLYNÉL? A betegségi segélyt csak a kérelmezés első 39 hetében fizették. Most a teljes segélyezési időtartamon belül bármikor fizethető. A 15 hetes anyasági és a speciális, egy alkalommal fizetendő. — a 3 heti segéllyel egyenértékű öregségi juttatás (65 év betöltése) változatlan marad. Ugyanazok a személyek és ugyanolyan mértékben fizetik majd ezt a programot és a munkanélküli segélyre biztosított állások is ugyanazok maradnak. UGYANABBAN AZ MS HIVATALBAN KELL MAJD JELENTKEZNI? Igen. Amíg az MS és a Kanadai Munkaerői Központok nem egyesülnek, nem következik be változás. A Munkanélküli Segélyezési Bizottság és a Munkaerő' és Bevándorlási Minisztériumbői alakult a Kanadai Munkaerő és Bevándorlási Bizottság . Egy ideig még változatlan ok maradnak a helyi Munkanélküli Segé­lyezési Hivatalok vagy Kanadai Munkaerő Központok. Egyesítésük után majd Kanadai Alkalmazási Központ­nak fogják hívni azokat. kialakulásának lehetőségét vélte felfedezni. Sosem volt marxista, s noha baloldali forradalmárnak vallotta — s vallja — magát, a marxizmussal egyezkedő Egyházat heves vitairatokban támadta: a maoizmusból. úgy látszik, teljesen kiábrándult. A hegeli dialektika bírálata után Clavel a materialista dialektika „logikai szörnyszülöttjének" kritikáját, s általában a materialista, marxi társadalomelmélet kritikáját fejti ki. A marxizmus gyakorlatáról szólva felveti a kérdést: „vajon nincs-e a marxista gondolatban valamilyen vírus, amely mindannyiunkat egymás hekusává és vádlójává tesz?" Felszabadulás Philippe Seilers.- A marxizmus csak a hatalom megszerzésére szolgál, s nem a hatalom — annak megszerzése után való — kétségbevonására. Maurice Clavel.- Ez igaz, de a marxizmus ettől még nem holmi puccs-leóridn alapul, mdrcsak azért sem. mert felforgató eszméibe igyekszik az egész emberiségei bevonni. Akkor viszont mennyiben rossz? Szerintem a következők­ben.- Marx az emberi esszenciának a birtoklás állal való. eredendő elidegenedéséről beszél, s ennek az emberi esszenciának a gazdasági forradalom által való vlsszahódlldsdról, — az egyszerűen anyagelvúvé tett hegeli legfelsőbb ésszerűség nevében. Tehát a gazdasági forradalom után mindennek jól kell mennie, minthogy az ember mégtaldha eredeti ártatlanságát. Igen. de akkor -— vigyázat! — a legkisebb ..elhallás", a legapróbb hiba is halmeresztő szörnyűséggé válik, hiszen nincs rá semmiféle magyarázat. S ebből mi származik? A szükségszerű pokol. Mégsem lehel véletlennek tartani, hogy a moszkvai perek a leghorzalrrjsabban vallásos szóhasználattal éllek: „sátáni". ..ördögi", stb. Ez elkerülhetetlen volt. A marxiz­musban tehát nincsen valamilyen nem-tudom-milyen forráshoz visszavezető, korrekcióra szoruló ..elhajlás", — óh. sirnivaló gondolat. — mert maga a forrás van megmérgézve. Melyek továbbá a marxista akció rugói az embernél, az emberben? Igen mélyen vannak s ezért érthető Marx sikere: a Történelem egyetemes törvényévé tételével az abszolút Jó-nak és az abszolút Rossz-nak — proletariátusnak és burzsoáziának - egy manicheista rend­szere alakul ki: s ugye. micsoda erőt ad egv küzdelem, amelyben az ember sosem kételkedik önmagában. Végül, hála a Dialektika gigantikus ugrabugrálásainak. miszerint elérkeztünk az ..osztdlyharc végső stádiumához", ez a proletariátus és a tőke közötti konfliktus, ez a végső és döntő ellentmondás az emberiségnek egy önmagával való tf kibéküléséhez vezet.Ezért az elkötelezett marxistának min­denkivel szemben két nagy előnye volt: kielégítette mind abszolút agresszivitásra, mind pedig totális békére való szükségletét. Ez az ember egész infantilis nárcissziz­­musdnak hízelgett, — a kisbabának, aki tör-zúz. aztán pedig anyja kibékítő ölébe menekül. Mindebből majdnem véglegesen arra merek következtetni, hogy a marxizmus I lejárta magát." A hatalom ellen ..Franciaországban jelenleg egy új filozófus és nem­filozófus nemzedék kel fel a konformizmusok, hazugságok és képmutatások ellen. Ezek a gondolkodók úgy vélik, hogy a scientizmus és az embertudományi rendszerek — a marxista elméleteket beleértve — csapdák és szellemi börtönök voltak. Ezeknek a féregrágta egyházaknak az ásatag skolasztikája s embertelen inkvizíciói, és a gyáva szemforgatók ellen be kell vetni a fegyvertelen értelmiségiek egyetlen s utolsó erejét: a filozófiai reménykedést, az emberi jogok halaszthatatlan, büszke követelését." (Jean-Marie Benoist egy vitacikkéből Bernard-Heniy Lévy: Az embezaicn barbárság ÚGY HALLOTTAM BIZONYOS VÁLTOZÁSOK TÖRTÉNTEK A MUNKANÉLKÜLI SEGÉLLYEL KAPCSOLATBAN, MONDJA EL MI ÚJSÁG A régi maximum 51 hét volt. Az új maximum 50 hét. Szeptember I. óta azonban, a segélyre való jogosultság idő­tartama (hetek száma) tükrözi a kérelmező lakhelyén mutatkozó munkanélküliség arányát. Jelenleg, a munkanélküliség felmérésére, Kanadát 16 gazdasági területre osztottuk fel. A későbbiek folyamán, 1978 - ban. a program finomítása céljából, 54 gazdasági területre lógjuk felosztani, hogy az MS meg hivebben tükrözze a helyi munkaerőpiac helyzetét. UGYANAZT AZ ÖSSZEGET FOGJÁK- E FOLYÓSÍTANI? felies mértekben. Az MS-illetmény 2/*3-át teszi ki a biztosított Dolgozni emberekkel akik dolgozni akarnak 1 w. Employment and Emploiet Immigration Canada Immigration Canada :lage s heti jövedelmének. \ maximum SI4 adólevonás nélkül. Bud Cullen Minister Bud Cullen Ministre Bernard-Henrv Lévy 29 éves: egy nagy kiadóvállalatnál (Grasset) három filozófiai sorozatot vezet. Az „új filozófusok" könyvei nagyrészt ezekben a sorozatokban jelennek meg. Itt adta ki maga Bernard-Henry Lévy is Az emberarcú barbárság című könyvét: az „új filozófia" legliraibb. legkeserűbb, legromantikusabb és legpesszimistább megnyilatkozását, amely — Glucksmann könyvei mellett — a legnagyobb visszhangot is keltette. Bernard-Henry Lévy kifejti, hogy a baloldal — beleértve az ultrabalos forradalmárokat is — a „Mester" (a „Her­ceg". a „Hatalom”. — s mindezt talán -fordíthatjuk a „Gazda", az „Uralkodó" vagy egyszerűen a „Totalitárius rendszer" kifejezésekkel is) fogalmát megfoghatatlannak és mindenhatónak tartja. A „Hatalom" a társadalmak eredendő bűne. s minden forradalom szükségszerűen új szolgaságba vezet. A teljes szabadság hirdetése sem egyéb. mint a hatalom-vágy álarca. Az emberiség nem holmi bir­tokrendszer és az ebből fakadó kizsákmányoló rendszer miatt idővel megromlott aranykorból indult történelmi útjára.- már a kezdetek kezdetén olt volt az Állam, a Törvény, hogy meg is maradjon, örökre, amig csak tár­sadalom lesz és történelem. Ezt félreismerni egyszerű önáltatás, naiv optimizmus. ..A szocializmus az optimizmusnak nem csupán egy változata, hanem a legdurvább karikatúrája: csalásainak beteljesedése, hazugságainak enciklopédiája. Ezt a következő egyszerű posztulátumban lehet összefoglalni: a történelem legragyogóbb előrehaladásában éppúgy mint legtragikusabb kitérőiben, úgy. ahogy jön. mindig a Jó hor­dozója. a legjobb letéteményese az elkerülhetetlen forradalom biztonságos és áldott útján. (...) Egy szocialista nem feleit el. nem bánt meg. nem tagad meg semmit.- a történelem valamennyi viszontagságát iziben valamilyen gigantikus Emlékezetbe táplálja be. amely Emlékezetnek» éber őre és archívistáia akar lenni. Nem tudja, mi a kudarc, mi az igazi, teljes vereség: csak valamilyen titok­zatos és kiismerhetetlen, de mégis kétségbevonhatatlan végeredménnyel kecsegtető küzdelem késedelmeire, szakaszaira, taktikázására vagy visszavonulásaira gon­dol. (...) Szókincse is telítve van finomkodóan szemérmes kifejezésekkel, amelyeket megmosolyoghatnánk, ha nem takarnának gyakran tragikus eseményeket.- egy választási visszaesés mindig a népi erők ..előretörése" '•vagy ..haladása": a párizsi kommün is szép helyen szerepel a nemzetközi munkásmozgalom ..elvitathatatlan győzelmei" közöijt- Sztálin bűnei: elhajlásoknak" tekinti .—.^eftát ..leckéknek", akárcsak a tragédiákat, a ..példás" eseteket, az eltévelyedéseket: néha még a hitleri borzalmat is. mint a burzsoázia ..botlását" állítják be. mint annak fatális és maidnemhogy szerencsés ..tévedését". — szerencséset, amennyiben leleplezte a burzsoázia igazi arculatát. Egy szocialista nem ismer olyan Rosszat, ami ne a Jó árnyéka lenne, s olyan visszakozó lépést, amely ne kél győzedelmes előrelépés ára vagy előlegezett feltétele lenne. " (B—H. Lévy: Az emberarcú barbárság) A progresszivizmus. a haladásba vetett vakhit a technokrácia egyre szorongatóbb hatalmához vezet, a kötelező optimizmus megakadályozza az egészséges és felszabadító pesszimizmus megnyilvánulását. A szocializmus, akárcsak a kapitalizmus, a racionaliz­mus leszármazottja, de nem a kapitalizmus alternatívája, hanem annak egy kevésbé sikerült, totalitáriusabbra. kényszermunkatáborokkal szigorítottra alakult formája. Mindenki ismeri azt a szövegel, amelyben Marx a vallásnak — amelyet mint a beletörődés iskoláját és a beleegyezés propedeutitumát. a nép ópiumát itél el. — egyúttal valóságos dicséretéi is zengi- az elnyomott teremtmény sóhajának nevezi. Nos. ezt a szövegel akarom kommentálni s átírni, amennviben mindenhová, ahová Marx vallást irt. én marxizmust leszek A szöveget, részleteiben elemezve, szerzője ellen akarom fordítani. Kiderül, hogy ha a marxizmust a kereszténység karikatúrájának nevezzük, még nem mondtunk elegei A marxizmus jelenleg a kereszténység helyébe lépett s betölti annak teljes hivatását. A vallás, mondja Marx. a világ általános teóriája.. Nos. a marxizmus is az. s ennek nap mint nap újabb konkrét bizonyítékát adja. Mint a tőke felhalmozásának oktató elmélete, a liberalizmus ellentmondásainak tökéletes analitikai szerszáma, amely főleg annak számára nélkülözhetetlen, aki a történelem fejleménveit kívánja periódusokra osztani és beskatulyázni, a marxizmus már rég az ideológiák senkiföldjére került, a mindenféle szakértők és a legkülönbözőbb irányzatokat képviselő politikusok köztulajdonába (...) Vége van már annak az időnek, mikor a marxizmus duzzogva s kommentár nélkül utasította a pszichoanalízist az ideológiák gyehennáidba, nem múlik el esztendő anélkül, hogv nehézkes és komoly tanulmányok ne jelennének meg a freudi seb marxista ..kezelésére". Elmúlt az az idő is. amikor csak népi és proletár irodalom jöhetett számba s a másfajta literatúrát csak futólag s mintegy titkon érintették, a modern marxisták elméleteiben az ..irodalmi termelés"-he beszámítják a ..polgári" ízlés termékeit is (...) Van marxista urbanizmus. marxista esztétika, marxista numizmatika Nincs az emberi tudásnak egyetlen olyan területe sem. ahová a marxizmus elfelejtett volna behatolni. Nincs egyetlen olyan kulturális front, ahová kutatókat ne küldene azzal a feladattal, hogy ott — amint a zsargonban mondják — ..közbelép­jenek" (...) Lehet-e ez ellen a szükségszerűen totálitárius állammá és vallássá fejlődött marxizmus ellen tevékenyen fellépni'' Bemard—Henry Lévy szerint: nem Nem. mert a marxiz­mus az uralkodás, az elnyomás, a hatalom nagy elméleté a hatalom pedig immanens, mindenható, s mindenütt <e!en van: fatalitás. amely ellen sem egyéni lázadás sem kollektív felkelés nem használ „Természetes állap.'/ Folytatás a kozetltelő oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom