Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)
1977-11-05 / 681. szám
1977 november 5. * MENÓRA 11. oldal Emlékezés Zsolt Béláról Több, mint huszonhét esztendeje nyugszik a budapesti zsidó temetőben Kiss József és Vészi József sírjai között minden idők egyik legnagyobb magyar publicistája. Senki nem ír róla, senki nem emlékezik reá. A magyaroknak zsidó volt. A zsidóknak magyar. A polgároknak baloldali, a kommunistáknak polgár. A cionistáknak asszimiláns, az asszimilánsoknak cionista, aki Izráel államának, létrejöttekor halhatatlan vezércikkber ujjongott e tény felett. A Komáromban született Nagyváradon feltűnt. Budapesten minden kortársa fölé nőtt, zsidóságáért, emberségéért, páratlan tehetségéért ezerszer véresrevert, Margit körúti fogházat, gettót, koncentrációs tábort, munkaszolgálatot megjárt, kocsisi és sírásói munkát végzett barátomra, mesteremre, tanítómra akarok emlékezni e sörokkal, néhány szál virágot letenni erre a távoli sírra, mely fölé ma senki sem hajol. Még azok sem, akikért egész életében verekedett, akikért minden megpróbáltatást magára vállalt, s akikért végülis egy szanatóriumi ágyon meghalt. Személyes emléket akarok elmondani róla, addig is, míg egyszer valaki rászánja magát arra. hogy megírja életét, s talán ez az emlékezés adalékkal szolgál majd az elkészülendő biográfiához. A harmincas évek derekán történt, fénykorában, amikor napról-napra jelentek meg félelmetes erejű, gyönyörű magyarsággal megírt vezércikkei az ,,Újság’ című liberális napilap első oldalán. (Hogy milyenek voltak ezek a vezércikkek, azt senki sem felejthette el azok közül, akik olvasták. Egyszer egyetlen kis hasábon támadta meg dr. Csilléry Andrást, a kurzus egyik vezéregyéniségét, a sötét reakció egyik képviselőjét, a Parlamentben. A cikk valóságos mestermű volt: az egészet fogorvosi terminológiára építette, — Csilléry ugyanis fogorvos volt.) A megjelenés napjának végefelé. a „Pesti Napló’ szerkesztőségének egyik szobájában. Kárpáti Auréléban nem mindennapi társaság gyűlt össze rögtönzött beszélgetésre. Móricz Zsigmond. Kosztolányi Dezső. Hunyady Sándor és Kárpáti Aurél. Valaki a szerkesztőségből megszólalt: — Bátortalan, gerinctelen lap vagyunk. Egy bátor publicista van ma Magyarországon és ez Zsolt Béla. Olvastátok-e mai vezércikkét? Nagy csönd keletkezett, majd Móricz Zsigmond megjegyezte: —Igaza van. Es Kárpáti Aurél hozzátette: — Zsolt Béla a zsidó Ady. Irodalmár vagyok, azért sajnálom, hogy az újságírás elragadta a költészettől. Egyszer egy napos nyári délutánon az Abbázia kávéházban feltettem neki a kérdést, hogy hogyan került oda. ahol van. Rágyújtott még egy cigarettára, hátra simította örökkön a szemébe hulló barna hajfürtjét és elmondta. — 1922-ben jöttem fel Nagyváradról Budapestre. Első utam a Fészekbe, a művészek, irodalmárok, zsurnaliszták klubjába vezetett. Állást kerestem. Alit telt el egy óra, máris tárgyaltam egy kollégával, aki azt mondta, ismeri cikkeimet, s hajlandó közbenjárni, hogy napilapja szerződtessen. Találkát beszéltünk meg. Amikor elváltam tőle. egy úr karonfogott. „Relle Pál vagyok, a Világ munkatársa’, mondotta. — „Tudja-e kollégám, hogy kivel tárgyalt? Az illető a Nemzeti Újság című kurzuslap egyik szerkesztője. Oda akar szerződni hozzájuk?’ Rémülve tiltakoztam. Mire Relle azt mondta, jöjjek fel másnap este a Világhoz, bemutat Purjesz Lajos főszerkesztőnek. Felmentem. Már beléptemkor észrevettem. hogy szokatlan idegesség uralkodik ide-oda futkosnak a munkatársak. Kisvártatva kijött az előszobába Relle Pál. „Na, maga is jókor jön... — mondta keserűen. —De nem baj, megpróbálok beszélni Purjesszel... Annak ellenére, hogy nagy baj van: a kormány ma megvonta a lap kolportázsjogát...’ Bement a főszerkesztőhöz és két perc múlva kinyílt az ajtó előttem. Purjesz Lajossal álltam szemben. Esetlen voltam és dadogtam, mint mindig, életem sorsdöntő pillanataiban. „Maga Zsolt Béla? — kérdezte Purjesz. — Nagyváradról?’ Igen, feleltem. „Akkor üljön le és írja alá ezt a szerződést. Holnaptól kezdve a Világ belső munkatársa...’ Irta: Szombati Sándor így lettem 23 éves koromban az ország egyik legtekintélyesebb napilapjának a belpolitikai vezércikkírója. Szerződtetésem furcsa körülményei évekig izgattak, mig végül egy napon feltettem a kérdést Purj esznek: „Mondja főszerkesztő úr, hogyan lehet az, hogy engem akkor a legnagyobb zűrzavar közepette, a kolporázsjog megvonásának napján szó nélkül angazsált?’ „Tudja fiam az úgy volt, hogy egyszer egy kávéházi terraszon beszélgettem Bródy Sándorral. Es ő azt nondta: Van Nagyváradon egy újságíró, úgy hívják, hogy Zsolt Béla. Félelnetesen tud magyarul. Csak attól félek, zogy zsidó... Amikor maga megjelent a szobámban, eszembe jutottak a mester zavai. Ezért szerződtettem.’ Flauberti gondossággal dolgozott. Cikkei, amelyekről az embe azt hihette volna, hogy minden javítá: változtatás nélkül úgy jelennek meg, ahgy kifolytak tollából, napok és éjszakk kemény munkájával készültek. Nem mintha nehézségekbe ütközött volna azrás, távolról sem. Hanem, mert mindig tkéletesebbet akart, mindig javított rajta egészen az utolsó pillanatig, amikor má a gépekben forgott szövege. A vasárnapi lapnak szántvezércikkről már szerdán kezdett beszéln barátainak. Kétszer, ötször, tízszer (mondta, s minden alkalommal gazdagotta, szélesitette mondanivalóját. Csiörtök este. rendszerint otthon ágyban üre, rengeteg cigarettát szíva és tengerny feketekávé ivása közben, töltőtollal, dióvi nagyságú betűket róva írt rotációspapra. Minden mondatot többször átszövéséit, beleszúrt, kihúzott, eltépett kés oldalakat, újrakezdte az egészet. Nerrsak értelmi szempontból mérlegelte moriatait, nemcsak a kifejezés tökéletesége, világossága izgatta, hanem azcnak ritmusa, lejtése, zenéje is. Soh nem tagadta meg költői mivoltí prózavetés közben sem. Péntek regeire végre elkészült a mű. Legalábbis ezt lehetett eltételezni. Bement a szerkesztőségbe, sott gépbediktálta. Persze diktálás ;özben is rengeteget változtatott. Majd orrigáita a szöveget. Olyannyira, hogy égül újra kellett gépelni az egészet. Most a főszerkesztő kezébe került a cikk, akivel az egészet „átbeszélte! Ezután harmadszor is legépeltette s leküldte a nyomdába. A kefelevonatot újra „átnézte! Olyannyira, hogy ismét ki kellett szedetni az éditorialt. Es újra. Egészen szombat délig, amikor már nem lehetett változtatni. mert a nyomda a formákat már kiöntette. — Tolvajnyelven kell beszélnem. — mondotta lázadozva. A sorok közé kell elrejtenem a valódi mondanivalót... Mikor jön majd el a az idő, amikor nyíltan és szabadon megírhatom azt ami a szívemet nyomja? Ez az idő soha sem jött el. Mindig tekintettel kellett lennie valamire, legtöbbször a hatalom uraira. 1947 októberében, amikor a Radikális Párt vezéreként bejutott a képviselőházba, ezt szűzbeszédében nyíltan meg is mondta. így: — Engem mélabússá tett. hogy a sajtó új helyzetéről kormányrendelet intézkedett. Nekem a sajtószabadság nemcsak foglalkozásomnál fogva elsőrendű ügyem, s nemcsak azért, mert a szabad sajtót a demokráciának a parlamenttel egyenrangú garanciájának tartom, hanem azért is, mert az én újságírói pályámon tulajdonképpen igazi sajtószabadsággal sonasem írnattam. Felkiáltások a jobboldalon: Es most? Zsolt: Most sem! S ami most következik, azoknak mondom el, akik sohasem bocsátották meg neki, hogy „még egy bizonyos időpont után is otthonmaradt! Nem is teljesen egy évvel halála előtt történt, 1948 év márciusában. Budapesten voltam, s ottlétemkor érkezett vissza Davosból, ahol súlyos tüdőbajára keresett gyógyulást. Sokat oeszelgettünk. hajnali órákig és kiöntötte szive minden keservét afelett, hogy a moszkoviták egyre jobban szorítják a hurkot. De állni kell a sarat, vallotta addig, amíg erre mód van. Védeni ami védhető, addig, amig lehet. Egyetlen pozíciót sem feladni harc nélkül. A lelkiismeret kősziklája volt. Minden igazságtalanság fájt neki. mintha rajta esett volna személyesen. Fizikailag, s szellemileg egyetlen lázban égett közel három évtizeden keresztül. Komáromban született. Nagyváradon tűnt fel Steiner Bélaként indult és legendásnevű Zsolt Bélaként tündökölt a sajtóban. Egy szál tollal a kezében nagyhatalom volt. féltek az eszétől, stílusától’, lelkesedésétől. gúnyától. 1938-ban gr. Bethlen István volt miniszterelnök elmondotta, hogy egyetlen újságíró tollától tartott, s ez Zsolt Béláé. Azt is tudom, hogy a náci Gömbös Gyula, miniszterelnök korában hivatalba érkeztekor, reggel elsőnek az ő cikkét olvasta el. Az elnyomott, üldözött zsidóságért, élete kockáztatásával is kiállt. Talán valahol Izraelben elültethetnének egy fát emlékére azok. akikért szive utolsó dobbanásig küzdött. zés takarékos hő-megor sdgot jelent Önnek. Ontario a következőket javasolja hogy a haza energiaköltségeit csökkentse: Melyek azok a módok, amelyek az energia-költségeket csökkentik? Milyen tipusu szigetelőanyagok vannak a piacon? Hogyan válasszuk ki a szigetelési céget? Mit jelent az ’R” érték? Mi az a párolgási határ? Ez csak néhány fontos kérdés, amelyeket kiragadtunk abból az ingyenes közleményből, amely kapható az Ontario Ministry of Consumer and Commercial Relations (fogyasztási és kereskedelmi kapcsolatok) és az Ontario Ministry of Energy hivatalaitól. A két minisztérium együttműködik azzal a céllal, hogy informálja az ontariói lakosokat: mennyiben segíti a helyes ház-szigetelés a növekvő energia-költségek csökkenését és egyben kiemel más, energia-takarékossági módszereket. A szigetelés adatait közli a Ministry of Consumer and Commercial Relations érdekes közleménye: “ Szigetelés: Hő a házában, pénz a zsebében” (Insulation: Heat in your House, Money in your Pocket) Olyan adatokat közöl mint: * az “R” érték jelentése és a párolgási határ * szigetelési anyagtípusok * helyes ventiláció * hogyan ellenőrizzük házunkat a meglévő szigetelés szempontjából * hogyan találhatunk egy megbízható vállalkozót * információt tartalmaz a fogyasztó- vállalkozó közötti szerződés értelmezéséről * hogyan ellenőrizzük a befejett munkát A közlemény ingyenes példányáért írjon a következő címre: Consumer and Commercial Relations/Home Insulation, Queen’s Park, Toronto, Ontario M7A 2H6 Eg;b ötletek az energia és pénzmegtakarítíról a Ministry of Energy füzetében találítók, melynek a címe: Energiatakarékoság: a választás Önön áll. (Energy Corervation: The Choice is You re) A pénziegtakarítási javaslatok között találhatók: * a nappali és éjszakai hőmérséklet csökteitése ’ viharálló ajtók és ablakok beszerelése * a meleg-levegőfütési rendzerek légszűpjének havi egyszeri kicsrélése * az ablakfüggönyök belzása a téli hónapokban Ingyenes példányért írjon a kö tkező címre: Ontario Energy Conservation Program Ministry of Energy 56 Wellesley Street — 12th Floor Toronto, Ontario M7A 2B7 Larry Grossman, Minister of Consumer and Commercial Relations James Taylor, Minister of Energy William Davis, Premier Province of Ontario Gallery Gabor Szász Endre közismert festőművész gyűjteményes kiállítása. Eredeti olajfestmények, rajzok, rézkarcok, lithografiák méltányos árszinten. Október 28-tól November 10-ig Keddtől - Szombatig 11.00 - 5.30, Vasárnap 2.00 - 5.30 602 Markham Street, Toronto 534 1839 goulash Party Pestaurant & 'Tavern 498 QUEEN ST. WEST 863-6124 Kitűnő magyar házikosztal várjuk kedves vendégeinket. Frissensültek, napi specialitásokat talál étlapunkon. Keresse fel a goulash PARTY restauranton, ez egy jó party. cAfanacfti: JUd it ÍZ^a/2 MIAMI MINDEN HOTELUNK A TENGERPARTON VAN ] hét 2 hét 3 hét 4 hét $1997- $289.- $379.- $499.Az árban benne van a repülő transfer és a hotel. MINDEN NAP INDULHAT! 14-45 Budapest * $450.napra Bécs * $435.-14-60 London * $299. napra Frankfurt « $349. 8 NAP EURÓPÁBAN MÁR $422.)ól KARÁCSONYI INDULÁSOK: 2 hónapra BUDAPESTRE vagy 2 hétre $570.ROKONOK KIHOZATALA: Dec 17 -22-45 napra 60 napos elővétel) Zágrábon keresztül 4-6-8 hétre ♦ jegyét 45 nappal indulás előtt meg kell venni. Márc. 28 $479.$599. $399. IKKA — TUZEX — COMTURIST Kérjen részletes tájékoztátást! 1 hét 1 4-60 napig Kérjen részletes tájékoztatást. $499-tŐI $599—tol ACAPULCO, HAWAII SZIGETEK, HAJO KIRÁNDULÁSOK APOLLO TRAVEL esi-4i02 es 1 -4333 1 500 BATHURST ST. TORONTO, M5P 3H3 ISRAEL
