Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)

1977-10-01 / 676. szám

Ő. oldal MENORA • 1977 Oktober 1 A leányinternátus alsó lépcsőjén ültek és nézték, amint az étkezőterem előtt rendezik az asztalokat. Benn nem volt elég a hely, kint is terítettek. A hangszórót próbálták közben, mert persze, beszédek nélkül nincs hazafias esemény. — Minden zsidó központban beszélnem kellett, hu­szonnyolc városban hatvan beszédet tartottam és mind­egyiket ugyanaz a vita előzte meg. Más szellemű beszé­det akartak, mint amire készültem. A cionista vezetők természetesen minél több pénzt akartak kiénekelni az amerikai zsidók zsebéből és az európai tragédia után a kézenfekvő téma a hitlerizmus borzalmainak ecsete­lése. Meg kell indítani a könnyzacskókat, mert akkor kinyílnak a pénztárcák is. Persze, mint a jövő perspek­tíváját, szembe kell állítani a koncentrációs táborokkal a palesztinai építőmunkát, a kibucot, a visszatérést a földhöz. Azt akarták, hogy főleg arról beszéljek, mit éreztek a brigád katonái, amikor a felszabadult zsidó maradványokkal találkoztak. Ez volt a begyökerezett gondolatmenet és természetesen tőlem is ezt kívánták. No, Sir, mondottam, én ezt az olcsó demagógiát nem szeretem, a tehetetlen tömegek eltiprásának ecsetelését, az érzések felkavarását nem vállalom, a krematóriumok füstjéről, az egész szörnyű képről való szónoki bűvész­kedés számomra visszataszító feladat, nem teljesíthe­tem ... — Sálom — mondotta Aliza sápadtan. Felrohant a lépcsőn; a szobájába. Cinizmust, ridegséget, kegyetlen­séget érzett Jóéi szavai mögött, élesen vágtak bele, mint­ha minden mondata most köszörült kés volna, amellyel az ő belsejét akarta felmetszeni. Mélyen felkavarva é az elhangzottak fölött hitetlenkedve vetette magát a ágyára. Valóban azt mondta, hogy visszataszító feladat a számára ? Olcsó demagógia... Zakatoló szívére szo­rította kezét. Saját hisztérikus nevetését hallotta. Hogyan fogadná Jóéi Kárni az ő életéről szóló vallomást? ... Oh, micsoda balga, ostoba remény ébredt benne, r.mikor megtudta, hogy az Ismeretlen Kottaforgató kicsoda ... Siető léptek közelednek a lépcsőn, Dundika jön. — Ne ijedj meg, nincs semmi bajom — felülve fo­gadta —, csak legyengültem egy kicsit a játéktól és az izgalomtól... Igyekezni fogok a táncoláshoz lejönni. — Biztos, hogy nem fogsz újra ... úgy sírni ?... — kéri Dundika és olyan sírós, aggódó hangja van, hogy muszáj magához vonni, megsimogatni. — Édes vagy, Dundika, de nem kell félni, nincs sem­mi bajom. — Ott terítettek neked a parancsnokok között — sze­­pegte —, és üresen maradt a helyed. Úgy megijedtem. De felhozom neked a vacsorát. Ott sem volt már Dundika, valósággal gurult ki a szobából. Aliza csendesen feküdt. A kihalt, nagy épü­letben itt-ott megreccsent egy-egy bútordarab, de jó, nagy csend uralkodott körülötte és az ablakon keresz­tül csillagoktól körítve a Tábor hegye^ nézett feléje. A kimondhatatlan titkok felkívánkozása szűnni kezdett benne, Dundika szerétetének érzése elég volt ahhoz, hogy megnyugodjon kissé. Megint erős lesz, magányos, de erős. Magabiztosan fog előrehaladni a hangversenydobogó felé, ez a mai tapsvihar, amely őszinte és spontán volt, újabb bizo­nyíték, hogy hihet önmagában. A művészek csillogó, de egyedülvaló világát fogja élni, magányos individualista módjára, lehet, hogy ez alaptermészete, az a fal, amely a normális életű és múltú emberek társadalmától el­választotta, úgy látszik, eredendő hajlamosságából szü­letett belső világába zárja vissza. És ha így van, miért kell Jóéi Kárainak az ő belső világábá behatolni? Miéit ragaszkodjék a vele való teljes közösséghez? Érezte hódoló tekintetének izgató melegségét, ami tovább fűtötte, kedves, fiús arcában volt valami szenti­mentális elmélyültség, amiből azt olvasta ki, hogy mély érzésekre képes és távoli horizontokat is befoead. nem­t» BARZILAY ISTVÁN SZAKADÉK csak azt, amely a saját szemének látóképességével vég­ződik. Bízott a saját vonzerejében, tudta, hogy szép volt a színpadon, a siker áthevűlésében, érezte, hogy nagy hatást tett rá, sokkal többet kapott, mint amennyit Smu­­lik Tennenbaum közléseiből várhatott. Miért ne tarta­ná meg magának ezt az élményt, miért engedje ki a kezeiből ezt a férfit, akit tálcán kínálva hoztak neki ? ... Dundika jött vissza nagy tálcával, amelyen kívána­tosán gőzölgött a dupla csirkecomb, az étel étvágyger­jesztő remek szaga azonnal türelmetlen éhséget ébresz- 1 tett benne. — Csak most tudom, hogy mi a bajom — mondotta nevetve —, rettenetesen éhes voltam. — Az éhes ember nem szalad el a vacsora elől — bölcselkedett Dundika —, biztosan a parancsnok elől szöktél meg, pedig szép fiú, az öszes lányok szerelme­sek lettek bele. Aliza falánkul evett, ölében a tálcával és ezúttal nem ügyelve az evés szabályaira. — Ha nagyon kellek neki, majd megtalál — mondta tele szájjal —, de nem is igaz, hogy előle szöktem el. Percek alatt elpusztította a tekintélyes adagot és megelégedetten lépett a vízvezetékhez, kezet mosni, szá- . jat öblíteni. — Angyal vagy, Dundika, köszönöm szépen. — A többiek azt mondták, hogy biztosan én magam akarom megenni az adagokat — panaszkodott Dundika, — de szaladok vissza, mert most fog beszélni a pa­rancsnok ... Aliza eloltotta a villanyt, cigarettára gyújtott és az ágyon ülve várt. Mire? Nem tudott határozni, hogyan kapcsolódjon vissza most a társasághoz... Leghelye­sebb, ha megvárja, amíg felhangzik Őszi tangóharmó­­nikája és odalent táncolni kezdenek... A hangszóróból beszédek hangja tört elő, ez Meira, aki a növendékek nevében üdvözli a harcosokat... Nem lehet kivenni a szavakat... de rövid, Aliza tudta, hogy csak öt percig beszél, ismerte a szónoklatot, amelyet a kultúrbizottság ülésén fogalmaztak meg... És aztán taps és kellemes baritonhang hangzik fel. Aliza felélénkül, a szíve is gyorsabban ver, ez a Parancsnok hangja, milyen ter­mészetesen érvényesül a mikrofonon keresztül. Az órán méri az időt, egy, kettő, három perc... három és fél perc és máris taps?... Úgy látszik, Jóéi Kárai csak Amerikában szeret, vagy akar hosszabban beszélni, itt megelégszik néhány szóval... Milyen lármát csapnak ezek odalenn, megint kitódul­tak az udvarra, szinte látta a gyerekeket, amint benn, az étkezőteremben szedik le az asztalokat és állítják a falak mellé, hogy hely legyen a tánchoz ... Nehéz léptek a lépcsőn, ez férfi és Aliza szíve még hevesebben kezd dobogni. A lépések közelednek, van va­lami végzetszerűség ebben az egyhangú, pontosan ütem­szerű kopogásban, az ember mindig egyformákat lép, az okozza az izgató monotonizmust... Ez a valaki meg­áll minden szoba ajtajában és beles a nyitott ajtókon. Aliza gyakorlatiasan felkattantja kis olvasólámpáját, halvány fény szűrődik ki a folyosóra, nem bánja, ha a Valaki ezt szándékosságnak fogja tartani... A magas alak most az ajtóban áll, Aliza szeme kö­veti lépteit. Van valami szokatlan himbálózás a mozdu­lataiban, hullámzik tőle az alakja — furcsa, férfinek is lehet érzéki járása. Az ablaknál áll meg, előtte, eltakarja a Tábor hegyet. — Hallom, nem érzed jól magad... nagyon sajná­lom, ha... — Oh, már elmúlt, amúgy is lementem volna a tánc­hoz ... köszönöm, hogy feljöttél... — Félek, hogy én bántottalak meg... Smulik figyel­meztetett rá, hogy talán... nem kellett volna úgy kez­denem a beszámolómat, ahogyan tettem. Mondd meg, ha igen, hátha jóvátehetem. — Én azt a korszakot képviselem, amelyről te nern szeretsz vizenyős érzelmességű beszámolókat halla­ni... és undorító feladatnak tartod az arról való be­szédet ... — suttogta Aliza —, ... sajnos nagyon bele­tartozom, alaposan megtaposott az a korszak ... Csönd lett, a férfi nem válaszolt, érdeklődő tekinte­téből fel nem tett kérdéseket olvasott ki. — Ezen az ablakon keresztül, amit te most eltakarsz, látom az émeki tájat. Reggel felébredéskor az első pil­lantásom ráesik, este kénytelen-kelletlen a Tábor hegy látványával alszom el. Te ösztönösen háttal álltái ehhez a tájhoz, talán azért, mert nem érdekel ? ... A furcsa kérdésre mosoly suhant át az arcán, amely­re felcsigázott kíváncsiság ült ki. — Lehet, hogy ösztönszerű. Túlságosan ismerem ta­lán ezt a tájat, hiszen itt nevelkedtem, belenőttem, min­den kis ösvényhez, szikladarabhoz személyes élmény fűz. Közvetlen kapcsolatom alakult ki e tájtöredékkel... amint az embernek a hozzátartozóival van ... Aliza érezte, hogy ezekkel az engedékeny válaszok­kal őt akarja szóra bírni, s nem bánja, olyan könnyen tör fel belőle a sok keserű panasz. — Én nem ismerem a táj minden zugát, ez a ket­tőnk közötti különbség. Más táj, vagy város ösvényeit, vagy utcáit ismertem úgy, mint a hozzátartozóimat. De ezekbe nem nőhettem bele. Az a táj, az a város kidobott magából, mint nemkívánatos idegen testet. Csak az­után kerültem ide, nem mint te, akinek olyan szeren­cséd volt, hogy a szüleid itt hoztak életre. Térden csúsz­va, rokkant lélekkel, megalázottan jöttem, könyörögtem ennek a tájnak, hogy fogadjon be... A tájnak és az embereknek, akik benne születtek... mondom, térden csúszva közeledtem hozzájuk ... — És visszautasítottak? A kérdés szigorúan, szemrehányóan hangzott. Aliza hosszasan gondolkodott. Elutasították-e? Ki? Nicá? Vagy Mici? Vagy Grinspann nagymama? — Nem... — mondta őszintén — ... ellenkezőleg, sokan, nagyon sokan fogadtak szeretettel... csak éppen otthagytak a földön, a térdemen csúszva. Tudomásul vették, hogy vannak közöttünk olyanok, akik magasan hordják a fejüket, mert a gerincük egyenes, az emlékeik tiszták, mint a kristály és nem óhajtanak gondolkozni afölött, hogy mi zajlik le azoknak a belsejében, akik itt sem tudnak egészen felszabadulni. Az ágy megreccsent Jóéi Kárni súlyos testétől. Oda­ült mellé. Az ablakon át felszabadult a táj, a csillagok­tól övezett Tábor benézett a szobába. A fiú nyugodtan és izgalomtól mentes hangon szólalt meg. — A felszabadulás után bejártam Európát. A győz­tes hadsereg tisztje voltam, megnyíltak előttem az aj­tók. Az egykori táborokat is végiglátogattam, amennyi­re a szolgálati időm engedte. Beszéltem az életbenmara­­dottakkal. Rekonstruáltam a szörnyű éveket. Azt hit­tem eddig, hogy mindent tudok erről a problémáról. De először találkozom ... ilyen közelről... a tűzből meg­menekült fatönkkel, amint a próféta mondja. A szétron­­csoltságot, amelyet a tűz a fatönk legbelsőbb rostjai­ban előidézhetett, nem lehet kívülről látni. — Most... láthattad... PATACSI CIPŐ SÁLON Magyar—Import fehér, piros, kék és barna vászon kismama cipók raktáron 6—10 számig. $ 10.99$ 11.99 Postán is bárhová Kanadában portokoltséggel együtt előre kérjük beküldeni Postai, vagy Bank moneyorderrel Import n^met gydgybetétes női- és férficipok extra széles lábakra is! 480 Bloor St W Toronto M5S 1X8 Ont Telefon; 533-8122 MIÉRT SÍIT NE OTTHON ? IGAZI FINOM SÜTEMÉNYEK, TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARMICVÓKRA - PARTYKRA ROYAL PATISSERIE & BAKERY NEL. Tol.: 651-7689 732 St.Clair Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ „Toronto legjobb magvar há/.ikos/lja írja a Daily Star és a Globe and Mail II v irt II:\/|KOSZTOT AKAR ENNI . sstauram •ÉNTEKEN: halászlé, tiíróscsusza. /,OMBATOM: sólet, töltött kacsa. AS.XRN AP: töltött borjú, töltött csirke ESPRESSO Új tulajdonos:Mr. és Mrs. CSESZKQ 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 BA KELI. MENNI IDŐSZAKOS ÉLETBIZTOSÍTÁS Hivja: A.S. Tatár biztositól 535-7101 Életbiztosítás a mi specialitásunk 1961 óta Gerling Global Life 460 University Ave Toronto Akar ön is egy jó haj vágást? Keresse fel Ligeti volt buda­pesti Váci utcai férfifodrászt. Hair Stylist ahol két I osztályú volt budapesti férfi fodrásznő is biztosítja a gyors és jó ki­szolgálást. Női hajvágások. Air condition. Bilis BARBER SH0P MENS HAIR STYLIST 559 St.Clair W. Tel:653-3779 Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fel l Tüske Meat & Delicatessen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött Az összes EU ROP Al ház­tartási és konyhafelszere­lési cikkek beszerzési he-FORTUNE H O i; S E W A R E S IMPORTING CO 388 SPADINA AVE Telefon : 364 - 6^9^ TV - STEREO SZERVIZ . ELADAS Hivja Mr. TÓTH -ot — 15 éve — Torontóban 633 - 1332 Jóéi hatalmas, barna keze birtokába vette az övét — A fatönk rostjai beszélni szeretnének — lehelte Aliza szinte akaratlanul. — Rajta, drágám, megtisztelsz vele ... Hálásan a bátorításért, felnyitotta magában a szava­kat záró zsilipet. Kicsordult belőle a sok minden. Úrim kibuc elsőszülöttjével kezdte... — Máti ? Remek fiú, kiváló harcos... De persze, nem érthet meg ilyen komplikált összefüggéseket. — Első csalódásom volt itt... s mindjárt aztán ta­lálkoztam a kibuci gyerekekkel... A történet kereken bontakozott ki elbeszélésében; Jóéi érdeklődő arca unszolta. A férfi pedig figyelte a mélyről előtörő történetet, amit Aliza szép és változa­tos héberséggel akart előadni, de Jóéi érezte, hogy a gondolatok nem ezen az öreg nyelven alakulnak, mon­datai más világból való nyelvből, vagy talán nem is egy­ből kavarodnak elő. A következtetéseket, amelyeket Ali­za e tapasztalatokból levont, Jóéi értette is, nem is. — Ezek tehát számodra annak voltak a jelei, hogy ez a palesztinai valóság nem fogadja be a te múltadat, nem érti meg egészen ... Nem gondoltál egy percig sem arra, hogy a kommunikáció hiányának más okai is van­nak ... hogy a kapcsolat nélküliség legalábbis kölcsö­nös? Hogy éppen olyan mértékben vagy te is az oka? ... — Magyarázd meg ezt érthetőbben... és mélyeb­ben ... — kérte. — Példával élhetek. Akik az antiszemitizmus lélek­tanát tanulmányozzák, arra a felismerésre jutottak, hogy kölcsönös pszichológiai hatások teremtették meg. A zsidók épp úgy elzárkóztak a más népektől, mint azok tőlük. A közeledés mindkét fél ellenállásán akadt meg. Valahogyan ezt a kölcsönhatást kellene keresni az euró­pai menekültek és az itt született generáció közötti kap­csolatokban is. S talán ugyanez a gondolat távolított el engem a gáluti zsidóktól, akik azt akarták, hogy főleg a szenvedésekről beszéljek, mert ezzel több pénzt lehet kiszedni a jótékony zsebekből. A kettőnk helyzetéből persze nehéz párhuzamot vonni... De a probléma azo­nos, azért okoztam neked fájdalmat, akaratomon kívül. Akarsz nagyon idefigyelni? — Igenis, Parancsnok... — mondta újra, belső bol­dogsággal, mert minden porcikája azt érezte, hogy en­gedelmeskednie kell ennek a férfinek. — Vannak, akik azt állítják, hogy a zsidóknak azért kell új hazát keresni, mert a többi népek nem fogad­ják be. Mert antiszemitizmus van. Mert a zsidók végső fokon képtelenek asszimilálódni, de a többi népek sem hajlandók őket befogadni. Világos? Aliza keze békésen nyugodott a nagy tenyérben. — Igen, persze, hogy az... — suttogta, és cserepes ajkait nedvesítette nyelvével. Ha közben meg is csó­kolná ... — A zsidók nemzeti forradalmát nem ez a negatí­vum indította el. Hanem az a felismerés, hogy haza nél­kül semmiféle nép nem élhet. Sem zsidó, sem más. S ez elméletben független attól, mi történt Európában. Azaz mindaz, ami a zsidókkal történik, annak a következmé­nye, hogy a zsidó népnek nincs hazája. Világos? — Igenis, Parancsnok ... — Tehát nem azért kell idejönni, mert a múltunk tele van borzalmakkal, hanem azért, mert hazát kell magunknak építenünk, mert csak így kerülhetjük el azt, hogy megalázzanak, meghurcoljanak, meggyilkoljanak bennünket... A szenvedések ecsetelése helyett ezt mon­dottam az amerikai zsidóknak... ezt akartam neked megmagyarázni, amikor elszöktél tőlem ... Aliza befelé sóhajtott; erőt gyűjtött, hogy logikus mondatokat tudjon megfogalmazni, legyőzve a pezsgést, amelyet a férfi közelsége, kezének érintése indított el benne. MAGYAR GYÓGYSZERT ÁR 378 Bloor Street West — Telefon: 923-4606 ^íefe atika (ALLÉN PHARMACY) GYORS. UDVARIAS, GYÓGYSZERKÜLDÉS LELKIISMERETES. Az (JHAZ^BA! RECEPT SZOLGALAT Nyakas Kati és Elek Zoltán gyógyszerészek Nyitva: hétköznapokon reggel 10-tÖl este 7-ig szombaton 10—tői délután 4-ig. Vasárnap és ünnepnapokon zárva. 566 Bloor St. W. » 533-3453 f Volt már Oi Csárdábar LEGYENA VENDÉGÜNK Asztalfoglalás a 597-0801 számon charlesign Charles Sign & Display Studio Limited világító címtáblák 103 Manville Road Scarborough 705, Ontario (416)752-1590 Charles Knapp MINDENFÉLE asztalos munkát házit és iparit vállalok- Kitchen cabinet, recreation room, bungalowhoz hozzáépí­tés. Telefonhívásra házhoz meg) J. JERICSKA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 . STAR PAINTING \ í | f. minden külső—belsff festést, tapétázást, v * | vállalunk 17 éves európai gyakorlattal. I Magas színvonal.Alacst \ TEGYEN PRÓBÁT \T0R0NTC:267—4804 Dr.CRISTA FAB1NYI Mrs ON ROT a legmodernebb hollywoodi KOZMETIKAI eljárásokat alkalmazza. TANÍTVÁNYOK szakszerű kiképzése. 716 PALMERSTON AVE. Telefon: LEI - 6318. ^ranz^iózt „ étterem KONYHÁNK, MINT RÉGEN, MAGYAROSAN KÉSZÍT MINDENT kHeti különlegességek: Töltöttpapri ka-Töltött kacsa Töltött borjú-Töltöttkáposzta Debreceni ludaskdsa Borsostokdny-Gombds borjú Vadas marba zsemlyegombóccal irkirkirk Húsleves májgaluskával Bableves csülökkel Borsá-gomba-karTiol és zöldbableves i Bussines Lunch 12-3-ig- 1 TELJES ITALMÉRÉS A zongoránál: Juhász Bandi. f; Esküvőre 30 személyig különterem Frank Keller 603 MARKHAM ST. 8/oor-Baíf.ursf-nél MIRVISH VILLAGE I Tel: 53 1 6063 Parkolás az üzlet mögött

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom