Menora Egyenlőség, 1977. július-december (16. évfolyam, 664-688. szám)
1977-09-17 / 674. szám
1977 szeptember 17 * MENORA 3. oldal. Az elmúlt két hónapban ér-i kezett olvasói levelek közül néhány olyan közérdekű prob- i lémával foglalkozik, melyek megérdemlik a nyilvánosságot. Isaac S. newyorki olvasónk párhuzamot von napjaink fontosabb eseményei és az egyházak tradicionális törvényei között. Bár a levélíró elismeri, hogy a vallásosság sok helyütt elvesztette igazi jelentőségét és csak másodrendű fontossággal bír a mindennapi eletben, számos országban még mindig a szent könyvek szellemében gondolkodnak és cselekszenek az emberek. Utal a keresztény Biblia, valamint a Talmud, a Korán és a Gotáma (Buddha) féle Biblia törvényeire és azok mai hatására. A konkrét példák között megemlíti Pakisztánt, ahol a Korán előírása szerint még ma is levágják a tettenért tolvaj kezét, vagy Szaudi Arábiára, ahol kivetik a társadalomból a férjét megcsaló asszonyt. Kétségtelen, hogy ideológiákkal, politikai platformokkal és szélsőséges filozófiákkal fertőzött világunkban sokan fordulnak a szent könyvekhez tanácsért, s az évezredes tanítások és törvények felújításában szeretnék látni az ideológiai káoszból kivezető utat. Csakhogy e törvények modern világunkban való alkalmazása nem éppen egyszerű feladat, elvégre a gyilkosság, lopás, csalás, hűtlenség, hazugság, félrevezetés, stb., bizonyos mértékig csaknem alkotó eleme a modern társadalomnak. A pakisztáni tolvaj kezéneklemetszése nemcsak a szabad világban vált ki iszonyatot és felháborodást, hanem olyan országokban is, ahol a Korán számít szent könyvnek. U- gyanaz a pakisztáni tolvaj — ha Észak-Amerikában élne — feltételes megrovással úszná meg bűnét, akárcsak a Szaudi Arábiában kiközösített feleség, miután Európában vagy Amerikában egy férjét megcsaló asszony olyannyira mindennapos jelenség, hogy senki sem tulajdonít neki különösebb jelentőséget. Szegény Einstein nem is álmodhatott arról, hogy relativitási elmélete mi mindenre alkalmazható. Ugyanakkor nehezen tudnék egyetérteni azzal a feltételeA SZENT KÖNYVEK TRADÍCIÓJA és a SZABAD VILÁG a MENEKÜLTEKRŐL Válasz olvasói levelekre zéssel, hogy a szent könyvek bármilyen mértékben befolyásolják országok és kormányok gondolkodásmódját. Ma már nincs világi hatalom és egyházi hatalom; csupán világi kormányzás. A keresztény Biblia legtöbb tanítása ma már olyan volt keresztény fellegvárakban mint Olaszország, Portugália vagy Spanyolország sincs befolyással; Gotáma szerzetes (Buddha) törvényei pedig szemrebbenésnyi mértékben sincsenek hatással Burma, Ceylon, Thailandvagy más — buddhista többségű — ázsiai ország kormányára. Nyilvánvaló, hogy Izráel bélés külpolitikája, közigazgatása és mindennapi kormányzása csak részben, vagy egyáltalán nincs összhangban a Talmud törvényeivel, miként a Koránt is csak abban az esetben idézik az arab országok kormányai, ha annak valamelyik kitétele saját szájízük szerint vonatkoztatható valamilyen intézkedésükre. Érdemes ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy az Iszlám vezetői és az arab országok diktátorai között évek óta .komoly ellentétek vannak világnézeti felfogást illetően. Ennek következményeként például Irakban, Szíriában és Líbiában számos egyházi vezető börtönben sínylődik amiatt, hogy fel merték emelni szavukat a diktatúra léptennyomon elkövetett, s a Korán tanításával merőben ellenkező bűnök során. Egyiptomban, Jordániában és Szudánban az egyháznak nincs többé joga bírálni a világi kormányzatot, míg Szaudi Arábiában és a vörös-tengeri olajfejedelemségekben az egyháznak csupán a szent ereklyék Őrzésére és az ige korlátozott hirdetésére van lehetősége. A szent könyvek tradicionális törvényeit a legtöbb esetben erősen cenzúrázzák a hatalmon lévő világiak. tu— «V Még mindig szép számban érkeznek olvasói levelek me-OKTÓBERI KÜLÖNJÁRAT (Egyszeri, egyedülálló lehetőség.) ZÜRICH: $185.00°« BUDAPEST: $275.00 O/H AKAR IDE AKAR ODA! Végig Jettel Budapestre 12 óra; Budapestről 14 óra. Es ezenkívül: ABC charterek ege'sz évben 2-3-4 és sok-hetes tartózkodásra. CSAK TESSÉK HÍVNI azt a MEGNAGYOBBODOTT, azt a MEGERŐSÖDÖTT, -azt a “MEG BOCK ROCHEAU D'OTT" HUNNIÁT azon a 734-6900 telefonszámon, vagy személyesen HUNNIA H0USE & TRAVEL, INC. 1592 Second Ave. at 83rd St. New York City, N.Y. 10028 nekültügyi cikksorozatommal kapcsolatban. Legtöbbjük egyetért a felsorolt problémák mielőbbi megoldásának szükségességével, s aggodalommal viseltetik a még mindig menekült - táborokban sínylődő szerencsétlenek — köztük magyarok — sorsa iránt. Vannak azonban — szerencsére — nem nagy számban — negatív jellegű megnyilatkozások is. S mert a világ eme felében tiszteletben tartjuk a saját véleményünkkel ellenkező véleménynyilvánítást is, a következőkben egy ilyen levél részleteit közöljük. G. Sándor (Boston, Massachussets) azt írja, hogy a menekültügyet szándékosan fújják fel egyesek óriási méretű luftballonná, hogy szánalmat keltsenek, s hogy minél több segélyt tudjanak kicsikarni a tehetősebbektől. “Mi lenne” — kérdezi olvasónk, — “ha mindenki, akinek A híres — vagy hírhedt — Kappler ügy nem kavarta fel a nyugatnémet politikai kedélyeket. A 70 éves, halálos rákbeteg volt SS ezredes, aki háborús bűnösséggel vádolva 30 évet töltött az olasz börtönben, utolsó heteit éli az északnémet Soltau városában, augusztus elején történt megszöktetése óta. Amíg Olasz- és Franciaországban — jórészt kommunista kezdeményezésre — zajlik a politikai lárma, a nyugatnémetek fáradt rezignációval tudomásul veszik, hogy a “csúnya németekről alkotott régi vélemény keveset változott a háború óta. Inkább csak a fiatalabb korosztályok ingerültek, mondván, hogy Nyugatnémetország lakosságának 70%-a 1945 után született, hogyan lehetne a mai 40 éven aluliakat felelőssé tenni az öreg apák es meg öregebb nagyapák vétkeiért? Különösen az olaszok ellen mutatkozik — bár tompított tónusban — ellenszenv, több okból is. Az olaszok aztán igazán nincsenek abban a helyzetben, hogy fasizmust emlegessenek Kapplerrel kapcsolatban, hiszen Mussolini már akkor bevezette a fasizmust, amikor Hitler még csak kezdő hordószónok volt a müncheni sörözőkben, — hangzik a vélemény. Aztán, vagy másfélmillió olasz dolgozik Nyugatnémetországban, küldi haza a jó keresetet, az évi 15 milliónyi Olaszországba látogató turistáról nem is szólva. Meg arról a tavaly adott, kétmilliárdos kölcsönről sem, aaz átlagnál egy kicsit rosszabbul megy a sora, fogná magát, s más országokba vándorolna?' Majd felsorolja az okokat, hogy miért nem ért egyet a “menekültek túlzott istápolásával”: 1. ) Mindazok, akik elhagyják hazájukat, megbízhatatlanok ( ?) . TovábbmenŐleg, aki nem képes hazájában boldogulni, arra sehol sem vár igazi boldogulás. 2. ) Nincs egyszerűbb és könnyebb dolog a világon mint külföldre menni és melldöngetve hangoztatni, hogy "menekült vagyok; most aztán a ti kötelességetek utánam nézni". 3. ) Sokkal tiszteletreméltóbb az a személy, aki menekülés helyett odahaza marad, s meggyőződéséért a "helyszínen harcol". 4. ) A menekültek nagyrésze — Palesztina, Koré, Csüe, stb. — korrupt, szélsőséges anarchista, aki bárhová kerül is, mindig csak felforgató és bajkeverő marad. 5.) Miért a szabad világ kötelessége a menekültekkel való törődés, amikor éppen elég belső gond vár megoldásra ? Mint fentebb említettem, a nyugati világban tiszteletben tartjuk a szabad véleménynyilvánítást, s ez alól a Menóra sem kivétel. Következésképpen eszem ágába se jut G. Sándor jogát saját felfogása kiformálására kétségbe vonni, sőt, még annak szellőztetésére sem. A demokrácia — durva fogalmazásban — azt is jelenti, hogy G. Sándornak nem kell azonos véleményen lennie velem (vagy megfordítva), mégis szépen eléldegélhetünk egymás mellett. Ugyanakkor — s ez még a dialektikus materializmus fogalmazása szerint is szerves része a demokráciának — ha az én véleményem egy tézisnek számít, s a G. Sándor véleménye egy antitézisnek, akkor valahol egy szintézisnek is kell lennie, ami vagy a két tézis "félúton" való találkozása, vagy a téziseket eredetileg elindító problémák legjobb megoldásnak tűnő módszere. Nos, a menekültügy szintézise sem különíthető el a demokrácia alapvető szabályaitól. Cikksorozatomban részletesen kitértem azokra a veszélyekre, amelyek a menekültek kategóriák szerinti osztályozásában rejlenek. Ha például a csilei menekültek menekült státuszát kétségbe vonnám, miután nagyrészük marxista világnézetet vall, akkor jómagam is annak a katonai diktatúrának a színvonalára süllyednék, amelynek tevékenysége menekülésre kényszerftette az ellenzéki csileieket, s alapjában véve Nyugatnémet képeslap mellyel Bonn az olaszokat újra kihúzta — a makaróniból. A bőröndben megszöktetett Kappler tehát nem fog felelni többé bűneiért, mert a német alkotmány tiltja német állampolgárok külföldi kiadását, hiába kérte ki Roma. Ez azonban nem jelenti, hogy nem folyik a náci háborús bűnösök keresése, az elfogottak megbüntetése. 1952, a nyugatnémet háborús bűnös bíróság felállítása óta kb. 50 ezer egykori nácit ítéltek el. Csepp az óceánban, mondhatná az ember. Talán az sem jelent sokat, hogy ezekre a nyomozásokra eddig 300 millió dollárt költöttek. Tény az, hogy a bűnösök jórésze eltűnt, meghalt, elmenekült külföldre. Szóval a szerencsésebbek megúszták, nem mint a majdaneki haláltábor 14 volt SS őre, akiknek a pere már két éve folyik Düsseldorfban. A nácik üldözése egyre nehezebb feladattá válik. Múlik az idő. Az egykori SS fenegyerekek elhaltak, megöregedtek. A mostani perek vádlottai szinte kivétel nélkül 65-70 éves emberek, vagy még idősebbek. Megritkultak a vád tanúi is. Három évtized után kopik az emlékezet, nehéz olyan pontosan visszaemlékezni. A bíróság pedig szigorú bizonyítékokat kér. Ilyenformán be kell érni a megállapítással: a gyilkosok köztünk vannak, de — hála a múló időnek — már nem sokáig. MAGYAR SÍRKŐRAKTÁR Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 Előnyös dron készít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET Ml KELL MANHATTANBA MENNIE JÓ SÖTEMÉNyÉRT \ megnyílt a Forest HiHsben N.y.-ban az c7/> oQ ndrew’ó cHiuncfa iStrudle & <=^aótrieó ZJnc. ahol a legkiválóbb minőségi, naponta friss | Kétesek, magyar és Continentátis sütemények nagy választékban kaphatók í * FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, keresse fel és kór jen kóstolót az ízletes süteményekből * Címünk: 100-28 QUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es subway állomásnál Lázar's húsüzlet szomszédságában Tel: (212)) 830-0266 Magyar hentes J. MERTL NEW YORK 1508 SECOND AVE (78-79 St kozott ) rH RH 4 - 8292 Hazai szalámi és minden más, jó, hazai tzű HENTESÁRU kapható A Kappler üggyel összefüggésben és más, állítólagos jelekből következtetve, mostanában a nyugatnémet sajtó is felvetette a kérdést; talán a nácizmus felszín alatti jelentkezésének vagyunk a tanúi? Erről nincsen szó. Arról azonban igen, hogy a közvéleményben, főleg a fiatalabb korosztályok körében bizonyos fokig növekszik az érdeklődés a két háború közti korszakkal kapcsolatban, amely jórészt a hitlerizmus jegyében telt. Az ok alighanem az, hogy különösen az 1933-45 közti éveket valósággal agyonhallgatták és a fiatalságnak a hitlerizmus kényes témájáról szinte halvány fogalma sincsen. Mintegy ki akarták törölni a memóriákból Hitlerék sötét emlékét. A fiatalok általános tájékozatlanságát tanúsítja egy júliusi közvéleménykutatás. 3000 diákot, ifjúmunkást kérdeztek meg, akik — a válaszokból következtetve — szinte semmit sem tudtak Hitlerről és a nácizmusról. A nyugatnémet szélsőjobboldal éppen olyan jelentéktelen, mint a szélsőbaloldal. Összesen kb. 35 ezerre teszik a szélsőséges pártok taglétszámát a 63 milliós országban. Jellemző, hogy a tavalyi parlamenti választásokon ezek a pártok együttesen, az összes szavazatok alig egy %-át szerezték meg. Több gondot okoz a szociáldemokrata-liberális kormánykoalíciónak a terroristák tevékenysége. Ezeknek az ideológiailag teljesen zavaros, anarchista csoportoknak az összlétszámát ezerre teszik. Vagy száz már lakat alatt van, köztük a hírhedt Baader-Meinhof banda három, életfogytiglanra ítélt vezetője. A terroristák ölték meg a ko^ ranyáron a nyugatnémet főügyészt, politikusokat raboltak el, bankokat raboltak ki. A közvélemény fel van háborodva, az ellenzéki kereszténydemokraták — ezúttal a többség véleményét fejezve ki — tehetetlenséggel vádolják a kormányt és határozott intézkedéseket követelnek. Valójában azonban ők sem tudnak alternatívát ajánlani ezeknek a fanatikusoknak a megfekezesére. Németország jogállam, halálbüntetés nincsen, mással pedig aligha lehet vísszariasztani a terroristákat. Az ország gazdasági helyzete — más, recesszió-sújT egyetértek ezzel a katonai diktatúrával, hiszen bensőmben mindent és mindenkit gyűlölök aki marxista, vagy a bosevizrnussal kokettál. G. Sándorra bűzöm ennek a felfogásnak a tragikumát, illetve elbírálását. Ami a levél többi idézetet lile ti, nem tudom elképzelni, hogy G. Sándor komolyan érti ama kitételét, hogy "mindazok akik elhagyják hazájukat megbíz hatatlanok", mert "aki saját hazájában nem boldogul, az máishol sem fog boldogulni". Mert ha komolyan érti, akkor kiváncsi vagyok, hogy önmagát is megbízhatatlannak tekinti-e ? G,, Sándor — saját levele szerint — 1956-ban hagyta el Magyarországot, s látszólag kitűnően boldogul az Egyesült Államokban. Losonczy László tóttá európai államokhoz hasonlítva — még mindig a legjobb. Tavaly csak 7%-os volt az infláció, egymillió volt a munkanélküliek száma. A gazdasági életben azonban kétségtelenül mutatkozik egyfajta stagnálás és egy darabig nem is várnak jelentős javulást. Most adóreformról suttognak, de az igazság az, hogy az ellenzék sem tud alternatívát ajánlani, hiszen a recesszió vüágjelenség és a legtöbb német a szíve mélyén mégiscsak Örül, hogy Ők aránylag átvészelik a jelenlegi bajokat. A német márka továbbra is a világ egyik legstabilabb valutája. Egy átlag ipari munkás 1600-1800 márka körül keres, a hivatalnokok, tanárok 1200-tól felfelé, jól megy a parasztságnak, mert a mezőgazdaságot a kormány erősen szubvencionálja. Az átlag paraszti havi jövedelem 2000 márka. (Egy dollár kb. 2 márka 30 pfennig. Másrészt, a saját ház, vagy öröklakás — amerikai fogalmak szerint — nagyon drága. Egy 3 szobás városi öröklakásért 200 ezer márkát is elkérnek. Az élelmiszer és ruhaárak kb. 25-30%-al magasabbak mint Amerikában. Az autó sem olcsó. Egy Volkswagen, vagy hasonló kiskocsi 7-8000 márkába kerül, nagyobb autókért, pl. egy Mercedesért 20 ezer márkát is elkérnek. A benzin ára csaknem duplája az amerikainak. Problémában nincsen hiány politikai téren sem. A kormányzó szociáldemokratákat belső bajok osztják meg. Liberálisokkal való együttműködésük sem zavartalan. A szociáldemokrata párt kicsiny, de hangos balszárnya, elsősorban az ifjúsági tagozat radikalizmusa a tavalyi választásokon is sok szavazatába került a pártnak, mert ezek elriasztották a mérsékelt, radikalizmustól viszolygó választópolgárokat. Schmidt kancellár és pártjának szerencséje, hogy az ellenzéki kereszténydemokraták soraiban is van éppen elég széthúzás és személyi vetélkedés is Kohl pártelnök és a bajor Strauss közt. Külpolitikai téren a híres Ostpolitik, a szovjet tömbbel való egyezkedés lelassult. Németország szilárdan bele van ágyazva a nyugati gazdasági, politikai, védelmi rendszerbe és ez így marad, függetlenül attól, milyen párt van hatalmon Bonnban. Az oroszok expanziós törekvéseiktől nagyon félnek, ami nem is csoda. Nem jó a viszony Kelet német országg.al sem. Örökös viták vannak Nyugat-Berlin státusáról, a különböző államközi szerződések értelmezéséről. A keletnémet rezsim még mindig hermetikusan el akarja zárni a keleti országrészt a nyugatitól, mindenféle akadályokat gördít az érintkezés, utazás elé. Azért köz ben egyre jönnek Keletről a vonatok, lengyelországi, cse hszlovákiai, romániai, szovjetunióbeli népi németekkel i negrakodva. Az elmúlt 25 évb en félmillió érkezett Lengye lországból, 60- 60 ezer Román tiából és a Szovjetunióból. Errefelé “embervásárnak” nevezik az áttelepedést, utalva arra, hogy Bonn számára általában hátrányos gaz:dasiági szerződésekkel kell Fizetni azért, hogy kiengedjék őket a szocialista államokból. Érd ekes módon, a negyedmilllióny i magyarországi német :ségkcírebŐl szinte alig települnek át., A másik — és teljesen értheitő — jelenség az, hoj?y az áttelepülők közül senki sem akar Keletnémetorszádban lelni új hazára. Az érkezetnek beleilleszkedése nem könnyű, annak ellenére, hogy a kormány ehhez jelentős anyagi tá mogatást nyújt. Bon és Izrael viszony a korrekt. A nyugatnér ien k igyekeznek kívül maradni az arab-izraeli ellenteteken. Szemben niáis országokkal — különösen Franciaországgal — a nyugatné metek elzárkóznak Izrael bí rálatától és nem nyújtanak pol itikai segítséget az araboknak; még közvetve sem. Ennek a . semlegességnek az értékét az:on is fel lehet mérni, hogy a németek szinte teljesen az a irabokra vamutk utalva az olajé llátás terén. E:z a semlegesség; azért is sokba kerül Bonnak, mert miatta jelentős arab piacoktól is elesik. Ezt az áldozatot azonban — tisztes ségére legyen mondva — a ma I Németország vállalja. Az eléggé ap olitikus közvéleményt még mindig élénken foglalkoztat ja az, hogy Beckenbauer, a müncheni Bayern FC és a német labdarúgó válogatott csillaga a newyorki Cosmos csapatához szerződött. A máj usi nemzeti jjyász lassan alá ibbhagy, de az amerikaiakra n tég mindig neheztelnek a játék os “elcsábítása” miatt. Enn yi nacionalizmust azonban el lehet viselni egy olyan országtól, arrjely egy időben iaz egesz világot a maga fc>ot. ball labdájának tekintette. — Havas Kornél --