Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)
1977-04-02 / 651. szám
AZ (SZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA Vol. 16. No. 651 Ara: . 40 cent APRIL. 2. 19‘ "Na és ha Brezsnyev tüsszent" i KEZDŐDIK A \ Nehogy azt higgyék kedves olvasóink, hogy az újságíró saját feje után többet lát meg a jövőből, mint az átlag olvasó. A jó újságíró — akire azt szokták mondani hogy mindent előre tud — titka,hogy nagyon figyel, és még elejtett jelentéktelennek tűnő megjegyzésekből is igyekszik valamilyen tanulságot levonni. Még tavaly nyáron történt, hogy egy kiválóan értelmes amerikai születésű barátommal beszélgettünk, és a szó Carterre, az akkor még elnökjelölt C ártér re terelődött. Barátom ezt mondta: Jimmy Cártér győzni fog, és jó, hogy győzni fog. Ez az ember mélyen vallásos. A déli baptisták mind azok. És valdásossá vált "első száz nap" eredményeiről beszámoljunk. Általában ezt az első száz napot tekintik mindig az új elnök próbatételi idejének. Nos még egy hónap van hátra, de úgy érzem, hogy amerikai barátom jellemzése tökéletesen stimmel, próféciája bevált. Véleményem szerint Cár tér eddig jelesre vizsgázott, — még akkor is, ha a tanfolyam alatt volt egy-két rossz felelete is — és működése alighanem az emberiség történelmének új fejezetét nyitja meg. A kommunista és a szabad világ harcában tisztességes meggyőződésű emberek a múltban fogcsikorgatva foglaltak állást Amerika mel-Brezsnyev talán haragos, de Cyrus Vance vidáman a szemébe nevet a moszkvai repülőtéri fogadáson lásosságukkal megdönthetetlen és merev erkölcsi meggyőződés jár együtt. Carter, ha elnök lesz, valószínűleg fog súlyos hibákat is csinálni, hiszen az országvezetéshez és különösen a külpolitikához nincs gyakorlata. De erkölcsi kérdésekben sosem fog tévedni, és az amerikai népnek vissza fogja adni önmagában és az emberi tisztességben vetett hitét. Még egy teljes'hónap van hátra ahhoz, hogy a közmonlett, " nincsen jobb" felkiáltással. A rabszolga világ XX. századi moszkvai, vagy akár pekingi változatához viszonyítva Amerika nemcsak kincses Kanaán, de a szabadság édenkertje is volt. Azt azonban még legjobb indulattal sem lehetett volna állítani, hogy a XX. századi Amerika abba az irányba fejlődött volna, amerre azt az államalapító atyák, Washington, Jefferson, Franklin, Adams, vagy később Lincoln Ábrahám iámét erre az eszmére és bár közben sok sikeres világbirodalom alakult és szűnt meg, a függetlenségi nyilatkozatig nem volt olyan államdokumentum, mely az állami élet középpontjába az egyén méltóságát állította volna. Igen, Amerika függetlenségének megalapítói a tiszta erkölcs alapján álltak, azén a er-Galambtollba öltözve E hét folyamán Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere Moszkvában tárgyal. Etárgyalások előkészítésemég a Ford adminisztráció kezdeményezése és feladata volt, és a Kreml urai egyáltalán nem titkoljak, hogy október végére megszületik az új SALT II. egyezmény, amely további általános lefegyverzési ígéretekkel mélyíti el a Kissinger külügyminisztersége idején kitalált detentet. Amerika hajlandó volt engedményekre, mint ahogy hajlandó volt korábban is, hajlandó volt Helsinkiben is, ha cserébe a Szovjetunió is hajlandó később be nem tartandó engedményekre ígéretet tenni. Többször megírtuk, hogy a szép reményekkel induló kissingeri koncepció legnagyobb hibája a hit hiánya volt. Kissinger meg volt győződve»hogy a szabad világ vesztésre áll, tehát a politika alapelvének annak kell lennie, hogy ez a vesztés minél később következzék be. De csodálatosan változott meg a helyzet három hónap alatt ! Cyrus Vance egy olyan elnök nevében érkezik meg Moszkvába tárgyalni, akinek hite van. Hisz abban, hogy a szabad világ vezető hatalma, az Egyesült Államok nem érkezett el pusztulásának határához, hogy győzelmi esélye van, és ezért a győzelmi esélyért érdemes, sőt kötelező kockázatot vállalni. Carter nem kíván visszatérni a ww U ,---v*\«t Ilit ^ y ap/ Cií KCDICSÍ kérdéseken nem ismerek megalkuvót, kompromisszumot. Vajcnem kell-e egy ilyen elnölek jelest adni, és ( hogy lefedésünkben túlzó szavakat hiználjunk) könynyes szemel rohanni a zászlója alá, m<dvan; szívesen megyünk ved minden nehézségen át, híényleg az köles felé vfetsz. ~«wv(uai3l hidegháborúvonalhoz. Nem, ő detentet ár, a szó valódi értelmében, e úgy, hogy a két félnek egyen! jogai és egyenlő kötelesséf vannak. í detentet a múlsn mindkét oldal Djásképpagyaráza. A iefegyveriésérdésében volt egyszerűbb térdés, nyugat betartotta ígétét, kelet nem. De már az idtógiai kapcsolatok ügyéber helyzet kissé komplikáltablolt. Mert míg az amerikabolitika a "ne bántsuk egynst gyerekek" szellemét éri is kiterjesztette (lásdKiángr-Sonnenfeldt vonal) 3dig a kommunisták azt hiiették, hogy ideológiai kérsekben nincs detente. Ok igis támogatják a szabad vijban működő kommunista ártokat, akik véleményük érint egy igatságtalan ndszert megdőltem akart, sőt a detente eUépzelésiikhiég az is belefér, hogy lógassák az úgynevezett mzeti függetlenségükért [zdő terrormosgalmakat < Mist aztáCarter saját fegyverükkel* vissza. Amíg Főre elutazta korunk legnagyobb írjek Szolzsenyicinnek láttáját, addig az új elnök aabzdte működését, hogy i"£ hangú levelet írt a Nobebcedíjas szovjet ellenzéki ihrov atomfizikusnak, yfen biztosította őt arról, ;y z amerikai nép szimpátimigötte áll. Nem sokkal k>b a Szovjetunióból szántt Bukovsky tÖr>i, ami narom héten keresztül olyan tempóban áradt hozzánk, hogy szinte lehetetlenné tette a rendszeres munkát. Egy újság szerkesztőségének minden biztatás természetesen jólesik, hiszen ez bizonyítja, hogy a közvélemény ütőerén tartja a kezet. De ez nem jelenti azt, hogy egyetértettünk minden levélíróval, telefonálóval,aki velünk ^egyetértett. A számtalan érdekes hozzászólás közül kettőt szeretnénk kiemelni, mert ebben a két cseppben igazán benne van a tenger. Az egyik a kedves B-né telefonja volt, aki gratulációjához hozzátette, hogy a Szt. Erzsébet Egyháznál a vasárnapig mise után a Menóra cikkéről beszélgettek és megjegyezték, hogy " bár minden magyar ember olyan tisztességgel és bátorsággal állna ki a meggyőződése mellett, mint a Menóra szerkesztője". Egy másik levéllel, amelyet Montrealbol írtak, viszont nem értünk egyet. Nem értünk egyet, mert a szélsőségeket meg zsidó oldalon sem szeretjük, és azt károsnak tartjuk. Márpedig e levél írója arra biztat minket, hogy "ne hagyjuk abba". Hosszasan fel is sorolja, miféle valódi, vagy vélt antiszemita csoportokról tud, s azt kívánja tőlünk, hogy ezeknek működését akadályozzuk meg. Egyáltalán nem vagyunk meggyőződve arról, hogy ha mostantól kezdve minden számunkban valódi, vagy vélt antiszemita hecccsoportokat, vagy személyeket lepleznénk le, ezzel jól szolgálnánk ügyünket. Mégkevésbé, hogy ezzel barátokat tudnánk szerezni a zsidóságnak és Izráel államának. Az egész hálegaicaűalyozm m ^ véleményüket — bármi j ^ badon kifejtsék. Hane mert ha állandóan ezze veszítenénk hitelünket, jóindulattal, nem azzal fogadnák állapításainkat, hogy " biztosan jó okuk van amiért felemelték szavukat" hanem azt mondanák; íme összeférhetetlenek, kötekedők, kákán is csomót keresők. És legközelebb, ha ismét valami főbenjáró ügyről lenne szó,nem állnának mögénk keresztény magyar olvasók ezrei, márpedig a fasizmus elleni harcban— ugyanúgy, mint a kommunizmus elleni harcban, közös érdekeink vannak és együtt kell dolgoznunk. Mindezzel nem azt mondjuk, hogy montreáli levélírónknak sok mindenben ne lenne igaza, és hogy 30 év után is fennálló keserűsége ne lenne jogos. Nagyon is az ! De aki politikai térén, vagy a betű fegyverével szolgálja népét, az messzebb kell hogy lásson. A fasiszta világ néhány figurája még időnként megjelenni próbál közöttünk, de nem ők képviselik az igazi veszélyt. Panoptikum figurák, nem kevésbé mint Madame Tusseaud párisi viasz-múzeumában a Hasfelmetsző Jakab szobra. Az igazi veszély manapság a világra s ezzel együtt a zsidóságra is a szélső-baloldalról leselkedik. Éppen ezért a Menóra a jövőben is higgadt, mérsékelt, minden demokratikus erővel és demokratikus szellemű emberrel együttműködésre örömmel kész,középpárti újság kíván maradni, nem pedig az antiszemitizmust egyszerre üldöző és terjesztő hecclap. eténészt személyesen is fogad ta. Moszkvában ez nagy fel háborodást váltott ki. Úgy rezték, hogy ez az ő belügye ikbe való beavatkozás, amely " rontja a detente esélyeit". Carter elnök olyan ártatlan képet vágott amilyen csak telik tőle. De hiszen, — mondotta, — éppen a Szovjetunió mondta, hogy fenntartják maguknak a kritika jogát, a mi politikai rendszerünk ellenében. Mi ezt a jogukat tiszteljük, tudomásul vesszük, sőt örömmel vállaljuk az ideológiai vitát. Beszéljünk tehát a világ nyilvánossága előtt arról, hogy kinek jobb és kinek rosszabb a rendszere, és támogassuk egyaránt az ellenfél országában azokat, akika mi felfogásunkat osztják. Az előbb azt írtuk, hogy Carter olyan ártatlan arcot vágott, amilyen csak telik tőle. Hát azért azt ne higgyük, hogy Carter valóban olyan naiv, amilyennek mutatja magát. Sőt még azoknak is, akik korábban bizalmatlanul néztek a gyakorlatlan új elnök működése elé, el kell ismerni, hogy Carter nemcsak tisztességes, de okos is. Amikor a múlt hét folyamán Moszkvából az a hír érkezett, hogy a Kreml rossz néven veszi az amerikai elnök beavatkozását és ez veszélyezteti Cyrus Vance útjának sikerét, Washington gornyedésbe merevedett hátgerincü hivatásos diplomatái rémült óbégatásban törtek ki. Mi lesz most ? Mi lesz az amerikai külpolitikával? Brezsnyev haragszik. És ekkor az elnök sajtófőnöke kiállt az újságírók elé, és a IXK következőt mondta hivatalosan az elnök nevében: — Vannak ebben a városban egyesek, akik rögtön megrémülnek, ha Brezsnyev tüszszent egyet. Erre semmi okuk nincs. S ezután részletesen kifejtette, hogy Carter véleménye szerint Cyrus Vance útjának sikere, vagy sikertelensége teljesen független a szovjet és a keleteurópai disszidensek szabadságjogának támogatásától. Ha a Szovjetunió békét akar, megkaphatja. De ha a Szovjetunió azt akarja, hogy erkölcsünkről, meggyőződésünkről, tisztességünkről lemondjunk, ezt nem kaphatja meg. Még a fegyverkezési verseny csökkentésének árán sem. És Carter szavainak alá- Folytatás a ÍZ. oldalon T 0 I 0 N T 0 MEGHÍVÓ A Torontói Magyarajkú Zsidók Szövetsége Izrael állam önállóságának 29. évfordulóját | 1977 április 17-én, vasárnap délután fél négykor ünnep H fs I • v r • I I mm* | | r\ / rs I o, ■ £ a Shaarei Tefilah Templomban, 3600 Bathurst Street. Az Izrael Nap teljes bevételét szegény sorsú izraeli testvéreink támogatására és kulturális célokra tjük Ünnepi szónok Moshe Carmilly ( New York). Szórakoztató műsor: Eggerth Márta, az operett és film legnagyobb csillaga. Belépti díj uzsonnával együtt: személyenként'jlO. Jegyek megrendelhetők. Stern Tibor (Sasmart) 368-4132 Menczeles Pál (Fortune) 364-6999 Mrs. Kurta Magda 633-8886 (e&itán) __________________________ ____________________—w -JV -VK-----------------------------3 MEGHÍVÓ A Hadassa Lea Chapterje Izrael 29 éves évfordulójának megünneplésére április 16-án szombaton este 8 órakor a Temple Sinai (210 Wilson Ave) helyiségében JÓM HAACMAUT BÁLT rendez, melyre ezúton is szeretettel meghív mindenkit. Vacsora, tánc, doorprice. Earl Barnes és zenekara. Műsor. Belépődíj: $18, amiben már a vacsora ára is benne van. Jegyek kaphatók: Judy Florist 979-2177 Weiss Margaret 667-8179
