Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)
1977-03-26 / 650. szám
10 oldal MEVORA • I§77. március % — KITŰNŐ, — mondta később a tanár. — Gratulálok. — Kicsit primitív, — felelt az ezredes, —— így felolvasva, úgy tűnik, kicsit primitív... Szó sincs róla, — mondta a tanár. — Egyszerű. Világos. Félreérthetetlen. Lefegyverző. Egészen elkapott a sodra. Újból átéltem azokat az időket. Ki hitte volna, hogy ide jutunk? Annyi szép terv! — Öregszünk, — mondta az ezredes. — Miért nem gyújt rá? — kérdezte a tanár. — Az orvosok, — mondta az ezredes. — Ne törődjön velük, — ajánlotta a tanár. — Csupa sarlatán Hiányzik? — Rémesen. Nem is képzeli. — A vérnyomása? — Kétszáz fölött. Szédülök, — panaszkodott az ezredes. — Pihenni, pihenni. Semmi izgalom. — Hát lehet? Manapság? — Nitromint? — Igen. — Nem ér sokat. Csak pillanatnyilag. Kezelik? — Maguknál. — Kicsoda? — Dr. Oswald. — Szintén? — Isten ments! — Ilyesmi előfordul. Manapság. — Azt mondják, reggelenként úszni kell. Négy-öt hossz a Lukácsban. — Tárgyalás? — Titkos. Vasárnap kijön egy kommüniké. Az egész sajtóban. — Teniszezni Próbálja meg. Árnyékos pályán. — Ezzel a szívvel? — Kevéske tréning. Zibolen? — Kötél. Sajnos. — Van egy tükre? — Ez a kicsi. Megfelel? — Micsoda szakáll! — Hivassak borbélyt? — Megnövesztem. Mulatságos. Ki még? — Dr. Kelemen Pál. Társadalombiztosítás. Tizenöt év. — Zoltán? — Az a buta, ijedt nyúl? Talán a következő menetben. — Tisztességes. Az a baja, — mondta a tanár. — Attól függ. kit nevezünk tisztességesnek. — Aki csak magának ás vermet. — És maga esik bele? Remek. Dr. Salgó László. Csepeli Vasmű. Ismeri? — Hát hogyne ismerném! Nem tudja? Hiszen vele beszéltem meg a Martin felrobbantását. Mennyi? — Tíz év. v — Váljék egészségére. Párttag? — Hivő. — A legjobb matéria. Mire vár? — Táblás ház. Minden jegy elkelt. — Erre iszunk. — szólt a tanár. — Meghívnám egy italra. — Hová? — Hozzám. Ma este. Kéknyelű, jegelve. — Hánykor? , — Kilenc után — mondta a tanár. — Szép este lesz. Kiülhetünk a teraszra. A napokban már ott vacsoráztam. Kellemes. — Kilenc után. Nem felejtem el — válaszolt az ezredes. —: A' ciniémÉ tií9ja. ‘tta valami közbejön, odaszól telefonon. — Mi jöhetne közbe? — Az ember sose tudja. A mi korunkban... — Ijesztget, professzorom. De én már meghaltam. — Ki él? • — Igaza van. Senki. Senki. AZ EZREDES a kezét nyújtotta. De a tanár már nem volt sehol. A nyitott ajtón éles, hideg huzat áradt. Még szerencse, hogy legalább a kisértetek élnek, gondolta az ezredes és egy hirtelen mozdulattal cigarettára gyújtott. MIKECZ korán ébredt: tizenegy óra sem volt még. Megpróbált újra elaludni: nem sikerült. Az éjjeliszekrényről elóhalászott egy könyvet, de Akii Miklós kalandjai kivételesen nem kötötték le érdeklődését. Cigarettája is fogyófélben volt, tegnap este elfelejtett új csomagot beszerezni. Dühösen forgolódott a gyűrött, átizzadt lepedőn, de furcsa, nyomott szorongásának horgán nem akadt fenn semmi; pedig határozottan tudta, hogy elfelejtett valamit, amire emlékeznie kellene. Káromkodva feltápászkodott s egy darabig ide-oda lötyögött a szobában, borzasán, mosdatlanul, kellemetlen, savanykás szájízzel. A falak üresen meredtek rá. a képeknek csak porral keretezett nyoma látszott, mert az asszony egy napon sorra leszedte az öreg fotográfiákat. Megmosdott, megborotválkozott.de nem könnyebbült meg|s tovább tűnődött, annál pontosabban tudta, — hogy az üzenetet nem neki kell átadnia, hanem neki kell megkapnia, de csak akkor kaphatja meg. ha eszébe jut, hogy ki adja át. A hiányérzet, mint egy medence vízzel, gyorsan telítődött kellemetlen, érzékeny bizonytalansággal. Ingadozva a tükör felé lépett, s hogy kitépje magát a szokatlan elgyávulás és zavar szégyenének szoros hálójából, felkapta az első kezeügyébe eső tárgyat és teljes erővel földhözvágta. A hangos csattanásra. mely mint a lezuhanó kalapács, egyetlen ütéssel széttörte a köréje épülő nehéz csend öntöttvas lemezét, megkönnyebbülten fellélegzett. Csak most vette szemügyre: tulajdonképpen mit is tört el? Az asszony vastag, fehér csontfésűje két darabban feküdt előtte, érintetlen fogakkal. Felemelte. A selymes, barna hajszálak félénken fénylettek a zizegő napsugarakban KÉSŐBB megállt a Körúton és cigarettára gyújtott. Aztán egy hirdetöoszlophoz támaszkodva szórakozottan figyelte a városból kifelé igyekvő, megrakott teherautókat, nyögdécselő, ócska taxikat, döccenő, üres villamosokat, melyek a harsogó tavaszi ragyogásban tüntető könnyedséggel megemelkedtek, mintha ezzel a lebegéssel akarták volna ellensúlyozni a korareggeli meg a késő-délutáni túlzsúfolt rohamok nyomasztó emlékeit; de ebbe is hamar beleúnt. Egy darabig ácsorgott a sarkon, aztán lassan, poroszkálva nekiindult, mindegy, hogy merre. A nap már magasan állt. Meleg volt. A túlsó oldal árnyékba borult. Átment. Amint a járdára lépett, tekintete egy telefonfülkébe ütközött. Hirtelen, mint aki egész nap erre készül, belépett és fellapozta az orvos nevét. Hiányérzete, mintha elvágták volna az önkínzás anyatestéhez fűző köldökzsinórt, ebben a szempillantásban megszűnt. íüüi ÖREG háromemeletes bérkaszárnya volt, boltíves kapualjjal, letöredezett gipszkariatidákkal, s a rozsdás párkányok alatt szájukat tátó, komor Atlaszokkal. Egy ablakon át vékony énekhang bukott ki a széles, poros, kihalt utcára, s a hirtelen támadó, erőszakos szélroham, mely az Izabella-utca sarkán leskelódve irigyen és ostobán elkapta a dallamot s a járdán heverő újságlapokkal, almacsutkákkal, széttaposott gyufásdobozokkal, elhajított cigarettavégekkel együtt messzire sodorta; az olvasztár szeme-szája megtelt varcogó meleg porral. Befordult a kapun: a névtáblát kereste. De nem találta. Tétován nézett körül: innen alulról, az óriási, elnéptelenedett termesz-boly, körbefutó folyosók, a vakon tátongó, dermedt ablakok, a vörösen felmeredó tűzfal félelmetes, ismerős és szomorú volt. mint a házmesterlakás zárt ablakainak kopott pamutfüggönye mögül leselkedő meduza-arc is, a kerekrenyílt. karikás szempár, a csontos orr. a keskeny, idegesen összeszorított száj s a redős homlok. Az olvasztár zsebkendőjével megtörölte izzadó nyakát, aztán lassan, nehézkesen a lépcsóház felé indult. A félemeleti fordulónál egy színes rongytömeg térdelt és ügyesen, szabályos mozdulatokkal, önfeledten és szorgalmasan, derűs és egyszerű örömmel súrolta a követ. Mikecz megállt a vödör előtt és sokáig szótlanul figyelte a rongytömeget, aki nem vette észre, hogy igyekezetének tanúja akadt. — Bocsánat. — szólt nagyon halkan Mikecz. — meg tetszene nekem mondani, hogy... — A rongytömeg félig hátrafordítótta fejét, majd kiegyenesedett, nyújtózva, nyögdécselve, mint egy nagy, tollászkodó madár, s a piros fejkendó alól egyszerre előbukkant óriási, duzzadt, kemény krumpliorra. esztelenül kékeslila árnyalatokkal. Orra felett kigyulladt láthatatlan madárszemének fázékony mosolya. — Mit enne két üres tálból, fiatalember? — kérdezte váratlanul a rongycsomó mély, érdes hangon, mely furcsa, száraz cuppogásával hirtelen valami szörnyű szomjúságra emlékeztette az olvasztárt, amit szavak híján így fejeznek ki az állatok meg a csecsemők. — Vigyázzon, a cipőjére csurog a víz... — Mikecz egy lépcsőfokkal lejjebb lépett. — Ha megmondaná... — A visszhangos. üres lépcsóházban a név csörrenve verődött a falhoz; egyszerre lehűlt a levegő, a gerincén hideg csepp gördült végig, kelletlen lassúsággal. — Itthon van? — A láthatatlan madárszemek mélyén kialudt a mosoly, az arc elvesztette színét és sápadtan világított az alvadt homályban, mely vaksi hunyorgással telepedett a lépcsőházra. — Második emelet kettő. — recsegte a rongymadár s ismét a súrolókefe után nyúlt. — Mindjárt a lépcső mellett. Ne tessék engem fenntartani kérem. Micsoda dolog ez! Mit tudom én. itthon van e? Énnekem a lépcsőházat kell felmosnom. Tessék megnézni magának. — A horpadt pléhvödör fölé hajolt, mintha a lassan megülepedő szennyvíz tükre mögé szeretne pillantani, a buborékok derűs hártyavilágába, melyen bújkáló fényei közt az erő és nyugalom léggyökerei libegnek. Feje eltűnt a feltornyosuló rongyok közt, csak viszeres, kéklő lábai meredtek elő az átnedvesedett alsószoknya alól. A második emelet kettő nagy. barna faajtaján ott volt az orvos zománctáblája... Dr. Salgó László, belgyógyász, rendel... Vastag, feketekeretes szemüveg, magas homlok, mely szinte észrevétlenül simul a haját-vesztő fejbőr rózsaszín alaptónusába: hevesen gesztikuláló kéz... Mi az ördögnek jöttem én ide? Már biztosan itthon van. megjött vidékről, mit mondok neki, miért jöttem? Olyan beteg vagyok, hogy nem tudtam kivárni a délutánt? Látta az ajtót, a ' hidegen fénylő táblát, a csengő óriási gombját, mely felé I egyszerre közeledni kezdett nagy. nedves tenyere, s már hallotta az éles. vékony cirpelést. mely végignyargalászoll a homályos lépcsőházon, kirohant az udvarra, majd egy hatalmas lendülettel felugrott a második emeletre, egyenest a fülébe. Elkapta a tenyerét a csengőről. A hirtelen beálló gonosz csendben óvatosan kinézett a folyosóra szolgáló recés üvegablakon. Majd kétszer. I halkan kopogtatott. Semmi nesz. Ha most sincs válasz, akkor semmi keresnivalóm nincs itt tovább, gondolta Mikecz. Vagy csak akkor van igazán? Torkát, váratlanul és erőszakosan, szégyennel vegyes düh markolta meg s ismét ránehezedett a csengő gombjára. Bentról most gyors, ingerült ajtócsapkodás hallatszott. — Ki az? — kérdezte egy álmos, puha női hang. — Hagyja már abba. az istenfáját! — a az ajtó felé közeledett, aztán hirtelen megállt. — Nyissa ki az ajtót. — Mt akar? — kérdezte a hang; most már rekedt volt és elutasító. — Salgó elvtárssal szeretnék beszélni. — mondta az olvasztár gyorsan. — Salgó elvtárssal? — A hang megemelkedett, majd lesüllyedt. — Nincs itthon. Elutazott. — Mikor jön meg? — kérdezte az olvasztár. Erősen izzadt. — Menjen a fenébe —* mondta a hang. — Az üzemből jöttem. — mondta Mikecz. Érezte, hogy elvörösödik. — Fontos üzenetet hoztam. — Tartsa meg. — jött a kuncogó válasz, — tartsa meg. üzem elvtárs... — A hétszentségit! — kiáltott az olvasztár, türelmét vesztve, — nyissa ki. vagy azt akarja, hogy betörjem? — Dühében ököllel az ajtóra vágott. — Mit játszik velem? — Játszik magával a halál. — mondta a hang s egy kulcs-csomó csörgése hallatszott. — Kitől hozott üzenetet? — Majd megmondom, ha beenged. — mondta az olvasztár. — Nem fontos, — felelt a hang. — De fontos; nyissa ki! — türelmetlenkedett az olvasztár. — Nyugalom. — szólt a hang. — maga kicsoda? — Nyissa már ki! Fellármázzuk az egész házat! — mondta Mikecz. — Sebaj, — felelt a hang. — szeretik az ingyen cirkuszt. Elefántja van? — Van. — felelt az olvasztár. — két teknősbékát is hoztam. — Az jó. — mondta a nő. maga kicsoda? — A manézsmester. — ; mondta az olvasztár, — nem mindegy? — Egyáltalán nem mindegy. — mondta a hang. — Itt légtornászok laknak. Maga tud légtornászni? — Igen, — mondta 1 az olvasztár. — megcsinálom a halálforgást háromszor egymásután. Megfelel? — Tökéletesen, — szólt a hang, — . mértéken felül. Miért nem kezdte ezzel? — Az ajtó hirtelen l kinyílt. Hullámos szőke haj. magas fehér homlok, kipirult arc. duzzadt. erőteljes száj, álmosan fényló, kerek, szürke szempár, földigérő pongyola,' mely alul kissé szétnyílt s felvillantotta a formás lábszár ívét, a karcsú bokát s a magassarkú, hegyesorrú papucsot; az olvasztár megtorpant a küszöbön, ügyetlen meglepetéssel. — Tessék csak, tessék, mondta a nő, — talán nem ijed meg egy védtelen légtornásztól, manézsmester elvtárs? — Az álmosan fénylő szempár kitágult, aztán megint összeszűkült. — Lépjen beljebb, nem kell felhagynia minden reménnyel. Amíg élünk,, remélünk, igaz-e? Mikecz még mindig nem mozdult. Lábánál meleg motozást érzett. A nő macskája törleszkedett hozzá. j — Te is itt vagy? — kérdezte a nő. — Te dög! — Teljes erővel belerúgott az állatba. A feketén fénylő, kövér macska vinnyogva menekült. — így járnak az árulók, — mondta aztán rezzenéstelen arccal, melyből hirtelen kiszaladt a vér. — Lássuk a teknőcöket. manézs elvtárs. — Könnyedén az előszoba felé mutatott. — Szerény, polgári lakás, kisebb ízléstelenségekkel, ahogy légtornászéknál szokás^ ^Világoskékre festett, tükrös ^ előszobaszekrény. Rongyszőnyég. Esernyőtartó. Néhány kép, olcsó másolatok csupán. Munkácsy Mihály sztájkolói, ott a túlsói falon. Ez is bizonyítja cirkuszunk hűségét a munkásosztályhoz.1 Maga proli, manézs elvtárs? Folytatjuk PATACSI Cipó Szalon EURÓPAI IMPORT GYÓGYBETÉTES NŐI és FÉRFICIPŐK [> 480 Blooi St. West TeL- S33-8122 MIÉRT SÜTNE OTTHON’ IGAZI FINOM SÜTEMÉNYEK, TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARMICVÓKRA - PARTYKRA ROYAL PATISSERIE & BAKERY-NEL. Tel ? 651-7689 732 St.Clair Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ „Toronto legjobb magyar házikosztja -írja a Daily Star és a Globc and Mail H\ ló H/ÍZIKOSZTOT AKAR ENNI , staurant COWHEHmR* BA KELI, MENNI ? PÉNTEKEN: halászlé, tiiróscsusza. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltött bor jó, töltött csirke ESPRESSO Új fulajdonos-.Mr. és Mrs. CSESZKO 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 IDŐSZAKOS ÉLETBIZTOSÍTÁS Hivjd: A.S. Tatár biztosítót 535-7101 Életbiztosítás a mi specialitásunk 1961 óta Gerling Global Life 460 University Ave Toronto AKAR ÖN IS EGY JÓ HAJVAGAST? BILL'S BARBERSHOP MEN'S HAIR STYLISTS Keresse fel LIGETI volt budapesti, Váci-utcai FÉRFI FODRÁSZT ahol I. osztályú volt budapesti két férfi fodrásznö is biztosítja a gyors kiszolgálást. NŐI HAJVÁGÁSOK • AIR CONDITION 559 ST. CLAIR AVE.. W. * Telef.: 653-3779 REAL ESTATE LIMITED 1319 DANFORTH AVE. TORONTO Ont. Tel: 461- 0901 Galádi házak, Bangallowok, Öröklakások, bérházak, uzletházak és investment Propertik. Gulyás (Grossz) Mihály volt nyíregyházi - budapesti ügyvédet Tel: 482-1840 r«»j Az összes EURÓPAI háztartási és konyhafelszerelési cikkek beszerzési helye. FORTUNE H O i; S E W A RÉ S IMPORTING CO., 388 SPADINA AVE., Telefon: 364 - 6999-IV - STEREO SZERVIZ , ELADAS Hívja Mr. TÓTH -ot — 15 éve — Torontóban 633 - 1332 MAGYAR GYÓGYSZERTAH 378 Bloor Street West — Telefon: 923-4606 €lek ^Patika (ALLÉN PHARMACY) GYORS, UDVARIAS, LELKIISMERETES, RECEPT SZOLGÁLAT Nyakas Kati és Elek Zoltán gyógyszerészek GYÓGYSZERKÜLDÉS AZ ÓHAZÁBA! Nyitva: hétköznapokon reggel 10-tŐl este 7-ig szombaton 10-től délután 4-jg. Vasárnap és ünnepnapokon zárva. CSÁRDA Étterem a torontói magyarok találkozóhelye. A legkitűnőbb magyar ételek és italok kaphatók Naponta rántott borjúláb CIGÁNYZENE* HAZAI HANGULAT* FIGYELMES KISZOLGÁLÁS ÜNNEPSÉGRE KÜLÖN TEREM 720 Bay St. Toronto 597-0801 charlesign Charles Sign & Display Studio Limited VILÁGÍTÓ CÍMTÁBLÁK 103 Manville Road Scarborough 705, Ontario (416)752-1590 Charles Knapp MINDENFÉLE asztalos munkát házit és iparit vállalok- Kitchen cabinet, recreation room, bungalowhoz hozzáépítés. Telefonhívásra házhoz men ,J. JERICSKA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 Dr.CRISTA FABINYI Mrs. ON ROT a legmodernebb hollywoodi KOZMETIKAI eljárásokat alkalmazza. TANÍTVÁNYOK szakszerű kiképzése. 716 PALMERSTON AVE. Telefon: LEI - 6318. Általános életbiztosítás A tűzbiztosítás és mortgagebiztosítás valamint az adókedvezményes öregségi biztosítás specialistáj a Hakei Lajos irodai: 92 | -897 I la,ká": 22 1 ■°W05 BUDAPEST NlEAT MARKÉT TORONTO EGYIK LEGFORGALMASABB SZAKÜZLETE LEGVÁLASZTÉKOSABB * LEGFRISEBB * LEGOLCSÓBB Kényelmes parkolás az üzlet mögötti city parkolóhelyen. 200 kocsi férőhellyel. FIGYELMES KISZOLGÁLÁS Tulajdonos: VARGA GYULA TELELONRENDELÉS — FREEZER-ORDER 517 BLOOR ST. W. TORONTO Tel. 531-5202 "6 nap nyitva” 410 Bloor 51. W. 921-8644 Elisabeth Delicatessen & Meat Markét Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és csemege üzlete. Ha jó, Ízletes magyar készitésü FELVÁGOTTAKAT és FRISSEN VÁGOTT HÚSOKAT szeretne fogyasztani.Keresse fel üzletünket, szeretettel várjuk' a B A L E G A család Parkolás az üzlet mögött Kanada területére C.O.I). szállítunk.
