Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-03-19 / 649. szám

0 oldal MENORA * 1977. március 19. ZSIDÓ KÖRKÉP Ez a rovatunk a korszak sa­játosan zsidóvonatkozású eseményeinek tükre. Egy megrendítő zsidótünemény: a "bifurkáció" Ismeretes, hogy a Szovjet­unióból Becsen át nyugatra érkező zsidók egy része Izrá­­el helyett más országok, fő­ként az Egyesült Államok,Ka­nada és Ausztrália felé veszi útját, azaz — hivatalos nyel­ven — bifurkál. Ez a bifur­­káció korántsem jelentékte­len: az elmúlt, 1976-os év­ben például 4562 személyre terjedt ki, vagyis a bécsi gyílj­­tőállomásról a szovjet-zsidó alija 47 százaléka ágazott el a Szentföld helyett más orszá­gokba. Ez izráeli szempont­ból siralmas folyamat felde­rítésére és a bifurkáció mér­séklésére a jeruzsálemi kor­mány nemrégiben nyolctagú, négy izráeli és négy amerikai szociológusból álló vegyesbi­zottságot küldött ki. A kér­dés, amire a kutatócsoportnak válaszolnia kell, a következő: idegen országokban köt ki, il­letékes helyen már eleve fi­gyelmeztetnek akövetkező szempontokra: Köztudott, hogy a Szovjet­unióból elvándorló zsidók je­lentős hányada eredetileg sem gondolt az Izráelben való le­telepedésre. Ha mégis izrá­eli vizűmért folyamodtak, ezt inkább csak azért, mert más­fajta lehetőség az adott szov­jet körülmények között nem adódik részükre. Ám pillan­tásuk, mégha izráeli vizűmért folyamodtak is, már eleve az Egyesült Államok, Kanada vagy Ausztrália felé szegező­­dött, egyfelől azért, mert a könnyebb egzisztenciái is fel­tételeket keresik, s ezeket nem a létéért küzdő, baljában puska, jobbjában szerszám Izráelben lelhetik meg. Az ef-A zsinagóga a délafrikai Port-Elizabethben. mi a magyarázata annak, hogy ezernyi és tízezernyi szovjet zsidó, aki a börtönt és a de­­portációt is vállalta az útle­vélért és az izráeli vizűmért, szabad földre érve lemond az iérimflrA * i ü Erre a kerdesre a kimerí­tő válasz még nem munkáló­­dott ki. Mivel azonban a cio­­nisi.a-ellenes gócok Moszkvá­val az élen lelkendező propa­ganda-művészettel haszno­sítják azt a tényt, hogy az ere­detileg Izráelbe készülő szov­jet zsidóknak csaknem a fele fajta kényelmesség, hedoniz­­mus nem csupán a szovjet zsi­dók egy részénél kerekedik a cionista öntudat és áldozat-, készség fölébe. A 116.000 főt számláló délafrikai zsidóság Üllii^a világ legszervezet­tebb, leglelkesebb cionista néptömbje, az új-óhaza építé­séért hozott; anyagi áldozata " per capita" messze megha­ladja még az amerikaiét is. A délafrikai alija mégis na­gyon mérsékelt, 250 léleknél nem több évente. Még jellem­zőbb ennél a következő moz-■X* »'■?■ ■'!■!'■ :Y: ■ : ■ :V:v *v♦v;VjVj«y»yífö Házvétel 35 percre NewYork-tól! Akar Long Island leggyönyörűbb részén élni - hívja: HORAN REAL ESTATE irodáját. 116 Jackson Ave, Syosset, N.Y. 11791 (516) 921 -2884 Jericho, Syosset, Woodbury legszebb házait ajánlja Önnek. Keresse Steven-t a magyar eladót. ► Vasárnap is nyitva tartunk Long Island Expressway 43 Exit, 2 mérföld északra az iroda. Izraelnek most nagyobb segítség kell mint eddig bármikor ^EJKIUIIL 1882 óta a legbecsűltebb külföldi,bor,pezsgő és likőr Ennek bizonyítására megkaptuk a világ legjobb borának kijáró ARANYÉRMET! Nem csoda ha CARMEL védjegy az ínyencek kedvence Certified Strictly Kosher by the Chief Rabbinate of Israel • SWEET WINES »TABLE WINES • DESSERT WlNES • VERMOUTHS »CHAMPAGNES »BRANDY »WISHNIAK • SLIYOYITZ »VODKA • VARIETAL WINES • REGIONAL WINES IX *v ,\ ;:iev and liquors produced 'tilt’d HTT.imi'd Kithon le-Zion. •' I.k.o .Uxiel yfkv IHH: Imported by CARMEL WINE CO.,INC. 114 East 40th Street,NewYork,N.Y.10016 zanat: Jakobowitz angliai fő­rabbi nemrégiben néhány hé­ten át Pretoriában tartózko­dott és vendégeskedése so­rán élesen kárhoztatta, hogy a délafrikai zsidók nemcsak tartózkodók az " apartheid " kérdésében, hanem erősen el is kötelezték magukat a fehé­rek oldalán, sezért fekete ha­talomátvétel esetén nem szá­míthatnak engedékeny bánás­módra. "A megoldás csak a tömeges elvándorlás lehet! — írta a minap a londoni Obser­ver is. Angola és Mozambique már befejezett és Rhodézia sokáig nem késlekedhető füg­­getlenítődésével ennek az el­vándorlásnak a kényszerűsé­ge mind parancsolóbban je­lentkezik, s a délafrikai zsi­dóság már számot is vet a drámai költözéssel. Ám ho­va, melyik irányba ? Talán Izráelbe ? Nem, szó se erről. Ezt a kísérletet, a zsidó ha­zában való letelepedést leg­feljebb 5 százaléka vállal­ja közülük. Az elsöprő több­séé Amerikára vagy Auszt­ráliára gondol, mert — s most a Jerusalem Post-ból i­­dézek: — Mert ott véli folytathat­ni eddigi életmódját, megtar­tani társadalmi státusát és békés létbiztonságát. Tehát a földkerekség leg­cionistább zsidó néptömbje is töredékesen alijázik csak, mert az Izráelben való lete­lepedés kemény egziszten­ciális helytállást, sőt talán a legfőbb honpolgári áldoza­tot követeli meg. A szovjet zsidó kivándorlók egy része éppen úgy tart az izráeli sors­ba való integrálódás nehézsé­geitől, mint a délafrikai zsi­dók. Ez az egyik oka a bifur­­kációnak. De ennél az önös józanság­nál még jelentősebb tényező a szovjet hatóságok elszánt fondorlatossága akivándorol­ni szándékozó zsidókkal szemben. A cionisták zöme a deportáció vagy a börtön kín­jait nyögi, mint például dok­tor Mikhail Stern orvos is, a­­kinek nyolcévi rabságából va­ló kiszabadítására éppen most szólította fel a nyugatot Vladi­mír Bukovszki. A vád először úgy szólt Stern doktor ellen, hogy kémkedett. Utóbb ezt gyermekmérgezésre váltot­ták át. Végül — mondja Bu­kovszki felhívása — hivatalos személyek megvesztegetési kísérlete címén szabták ki a 8 évet ellene. E barbár üldö­zésekkel egyidejűleg azonban a világ közvéleményének nyo­mása alatt engedélyeznek egy szűkmérvű elvándorlást is, s ennek során főként azok ré­szére teszik lehetővé a távo­zást, akikről a politikai rend­őrség, a KGB tudja, hogy Bécsből nem Tel Aviv, hanem New York felé folytatják útju­kat. Ennek a manővernek ket­tős célja van. Az első az,hogy aláássák a cionista mozgalom hitelét. A második pedig az, hogy az amerikai zsidó közös­ségben a lakást, egzisztenciát igénylő szovjet zsidó beván­dorlókkal kapcsolatban nyug­talanságot keltsenek. Tényleg az utóbbi időkben 20.000 szov­jet zsidó emigráns érkezett New Yorkba és e tömeg integ­rálódása súlyos nehézségek­kel jár. A bevándorlók több­sége tele van panasszal: a ha­tóságok meg nem értését, el­helyezkedésbeli gondokat, eg­zisztenciális nyomorúságot emlegetnek. íme, a bifurkáció mindenol­dalról gyászos arculata, a­­mely a kulisszák mögötti fő­rendezőnek, a szovjet rend­őrhatalomnak ugyancsak al­kalmatos érvekkel szolgál az izráeli kivándorlás elleni küzdelmében. E probléma megoldásán munkál most az izráeli kormány kiküldött ve­gyesbizottsága. Hinni kell benne, hogy tevékenységük nem marad meddő. Ámbár azt nem lehet hinni, hogy ma­radéktalan megoldásra lel­hetnek. Mert a bifurkáció korszakunk adott zsidó sorsá­nak, tehát a klasszikus zsidó sorsnak jelensége. A világnak kell megváltoznia ahhoz, hogy a bifurkáció, az örök zsidó bolyongás siralmas fogalma kitörölödjék végül az emberi­ség szótárából. Dreyfus kapitány rehabilitása. Képeslap 1906-ból. A legújabb aianyvaluta: a zsidó képeslap 300 frankot. A Páristól 180 kilométerre levő Vesoul vá­roska zsinagógáját ábrázoló egykori képeslapért ugyan­ennyit fizetnek. Ezt a zsinagó­gát a Dreyfus-per idején ke­gyeletsértőn beszennyezte a félrevezetett csőcselék. Még nagyobb értékük van azoknak * mmr*n A bélyeg és a régi érmék mellett új aranyérték tűnt fel a nemzetközi piacon: a régi képeslapok aranyvalutája. Ezek a lapok eddig efféle hul­ladék-árunak számítottak az antikváriusoknál, vagy a pá­risi Szajnapart legendás könyvárusainál. Hirtelenében azonban felfelé szökő árfolya­muk támadt, s hogy nem múló divatról van szó, azt tanúsít­ja, hogy ez év elején Gérard Neudin francia pénzügymi­nisztériumi osztályvezető szerkesztésében már megje­lent az első képeslap-kataló­gus "L'árgus international des cartes postales 1977 "cí­men. E testes albumot egyéb­ként a gyűjtők órák alatt szét­kapkodták s így most nemcsak a ritka lapok, hanem katalógu­sok is vagyonnal érnek fel. Természetesen csak a tör­ténelmi érdekességű képes­lapoknak támadt nemzetközi ázsiója. A mi szempontunk­ból főként az érdekes, hogy a zsidótárgyú lapok a mind ke­resettebb értékek közé szá­mítanak. Az említett kata­lógus szerint például egy-egy Sarah Bernhardt-levelezőlap árfolyama már meghaladja a piacra dobott képeslapokért: azért a lapért például, mely­nek fényképmását itt közöl­jük, bárki gyűjtő leperget már 1000 dollárt is. A párisi "L'Arche" című folyóirat legújabb számában beszélgetést közöl egy Gerard Silvain nevű gyűjtővel, akinek kollekciója már felül van a 400.000 képeslapon. E gyűj­temény egyik részét egy meg­közelítőleg teljes zsidó soro­zat képezi. Képeslap az első, 1897-es cionista kongresszusról Értéke: 1000 dollár, a képeslapoknak, amelyeken Dreyfus kapitány is megörök­lődött. A Dreyfus rehabilitá­lását ábrázoló képeslapok ár­folyama például már 1500- 2000 frank, vagyis körülbelül 300-400 dollár körül mozog. Még többet kérnek és adnak az első, 1897-es bázeli cio­nista kongresszus kapcsán — Ezekből a képeslapokból megismertem a zsidók tör­ténetét! — mondja Monsieur Silvain. S ehhez csak a szeme pil­lantásával fűzi hozzá, hogy búsabb történetet nem is is­merhetett volna meg. Kompilátor A szovjet flotta a világtengereken Az elmúlt hetekben a nyugati lapoknak ugyszóván állandó té­mája volt a szovjet hadsereg, mind nyomasztóbb és egyre foko­zódó fölénye. A Szovjetunió csak­úgy mint annnakidején a cári Oroszország szárazföldi nagyhata­lom volt. A tengeri haderő mindig­­is másodlagos jelentőségű volt (— a II. világháborúban úgyszólván semmilyen szerepe nem volt az Északi Jegestengeren, Balti, illetve a Fekete-tengeri kikötő-védemi fel­adatokon kívül.) Az utóbbi másfél évtizedben a szovjet hadiflotta azonban, pél­dátlan arányban és iramban fej­lődött, annak ellenére, hogy né­hány távolkeleti kikötőn, elsősor­ban Vladivosztokon kivül máig sincs — mint ahogy soha sem volt — a Szovjetuniónak olyan egész évben használható kikötője, mely a világtengerekre szabad hajózást biztosítana. A Fekete-tengeri szovjet flottá­nak csak egy kijárata van; a tö­rökök által ellenőrzött Boszporusz — a Földközi-tengerre, mely szin­tén csak beltenger két kijárattal: az egyik Gibraltár az Atlanti­óceánra szoros — angol kézen. A másik a Szuezi csatorna, melyet most 7 évi zárlat után ismét az egyiptomiak tartanak nyitva... Európa fölött a Balti-tengeri szovjet kikötőkből vezető út az Atlanti-óceán északi vízterületeire a dán, illetve svéd szigetek közötti szűk csatornákon át visz. Ezeket a viziutakat igen könnyű hajózhatatlanná tenni, ahogy az I. és II. világháborúban be is zár­ták ilymódon a német hadiflottát a Balti-tengerre... adottt esetben ugyanez megtörténhet a Balti­szovjet flottával is. Áz északi Jegestenger kikötői pe­dig az év legnagyobb részében ha­­józhatatlanok, a szeptembertől-áp­­rilis végéig szilárd jégréteg miatt. ★ A szovjet hadiflotta ezért hosz­­szú ideig a természeti körülmé­nyek mint megváltozhatatlan adottságok tudomásulvétele mel­lett másodosztályú fegyvernem­ként szerepelt a hadműveleti ter­vekben. Az utóbbi két évtizedben és kü­lönösen azóta, hogy a szovjet ha­ditengerészet parancsnokává Szer­­gej Gorshkov admirálist nevezték ki, teljesen megváltozott a flotta jellege, fejlesztési programja és szerepe a hadműveleti tervekben. Fontossági sorrendben, mint a szovjethadsereg támadó fegyver­neme közvetlenül a légihaderő után következik, s mint ilyen je­lenléte a világtengereken napról­­napra fenyegetőbb. A szovjet tengerészet vezérkará­nak az elmúlt tíz esztendőben si­került egy olyan támaszpont há­lózatot kiépítenie, mely a vörös flotta egységei számára a sok ezer is rendelkeznek támaszpontokkal, így például az Adeni-szorosban a Vörös-tenger déli kijáratánál, az Arab-félszigeten és az afrikain. tehát mindkét parton szovjet tá­maszpontok ellenőrizhetik a kijá­rást az Indiai-óceánra háború ese­tén. De ez még nem minden; Nyu­­gatafrikában Guinea állam fővá­rosa, Conakry mellett hatalmas szovjet tengerészeti bázis épült ki. mely az Atlanti-óceán déli viszony­lag legkeskenyebb részét uralhatja Brazíliával szemben és ezt az At­lanti-óceáni fő támaszpontot egé­szíti ki a másik stratégiailag nem Az 1977-es esztendő első hónapjában nyilvánosságra hozott ada­tok alapján készült kimutatás sízerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió flottái az alább részletezett erőviszonyban állnak egymással szemben. REPÜLŐGÉP ANYAHAJÓK CIRKÁLÓK Helikopter vivő Konvencionális és rakéta tüzérség­gel TENGERALATTJÁRÓK Atommeghajtássa] Diesel motoros RAKÉTA-CIRKÁLÓK Középtávú ballisztikus rakétavetők ROMBOLÓK KÉTÉLTŰ TÁMADÓ HAJÓK FREGATTOK TENGERÉSZETI LÉGIERŐK Anyahajó bázisú gépek Szárazföldi bázisú gépek LEGÉNYSÉG Tengerészek Tengerész gyalogság A szovjet hadiflotta egyik legveszedelmesebb hadihajó típusa: A táv­­rakétakilövő romboló, mely mint rendkívül gyorsjáratú hajó, nagy ön­védő tűzerővel a világtengerek bármely pontjáról közvetlenül támad­hat ipari centrumokat bármely kontines belső területein is. kilométerre az anya-kikötőktől tá­vol is biztosítja az utánpótlást, fenntartva a teljes hadműveleti­akció lehetőségeket. Nem szólva most arról, hogy a Földközi-tengeren Algíria, Málta, Líbia és Szíria külön egyezmények alapján nyitvatartják hadikikötői­ket a szovjet hadiflotta egységei előtt, melyekben üzemanyagot, é­­desvizet, élelmet vételezhetnek, (egyes kikötőkben pedig — külön egyezmények alapján felállított depóikból hadianyagot is) — ma már az Indiai-óceánon valamint a Perzsa öbölben és Keletafrikában kevésbé fontos újabb nyugatafri­kai szovjet bázis, mely Angola ugyancsak tengerparti fővárosa Luanda mellett létesült. Keletafrikában Szomália, az egy­kori olasz gyarmat adott lehető­séget két fő kikötőjében arra, hogy a szovjet hadiflotta egységei üzemanyagot vételezzenek. Mindezen pontokat a kubai tá­maszponttal együtt a mai szállí­tási-technika lehetőségei melletti, szükség esetén a távolkeleti szov­jet Vladivosztok anya-kikötőből 10—12.000 tévolságból is el lehet látni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom