Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)
1977-03-12 / 648. szám
1977. március 12 * MENORA 11 oldal uj jovot nyi t a fejlődésben vissza ma ra dotta kna k Mi t tesz ezért Ontario? Szellemileg visszamaradt emberek gyakran sokkal többre képesek és több eredményt érhetnek el, mint ahogy azt korábban lehetségesnek hittük. Bár lassabban tanulnak, mint mások, a fejlődésben visszamaradottak gyakran alkalmasak olyan szakmák és képességek elsajátítására, melyeknek segítségével beilleszkedhetnek a társadalom egészébe. Ennek a célnak elérésére a Közösségi és Népjóléti Minisztérium egy szervet hozott létre, melynek neve: "Community Living". Ennek elérésére együttműködik a minisztérium a szellemileg visszamaradottak egyesületének helyi csoportjaival és más érdekelt társadalmi szervezetekkel. Alapvetően ez a következőket teszi: Csoportos otthonokat és más közösségi együttlakásokat szerez és biztosít. Növeli a munkaalkalmak és a munkára nevelő programok számát. Kisgyermek kortól kidolgozza a nevelési programot, segít a szülőknek és tanulmányi lehetőséget biztosít. A fejlődésben visszamaradottaknak sokféle közösségi segélyt nyújt. Mindezeknek a célja, hogy jobb életfeltételeket biztosítson Ontarióban a fejlődésben visszamaradottaknak és életformájukat oly közel hozza a normálishoz, amennyire az csak lehetséges. Ez egy új elképzelés. Jó, egészséges. AzÖn megértése és segítsége szükséges ahhoz, hogy sikerre vigyük. További információkért vagy tájékoztató füzetért forduljon a Közösségi és Népjóléti Minisztérium helyi szervezetéhez, vagy írjon a következő címre: Mentái Retardation Community Services Development Branch 3rd Floor, Hepburn Block, Queen’s Park, Toronto, Ontario M7A1E9 William Davis, Premier Keith Norton, Minister of Community and Social Services Province of Ontario Törvényerőre emelték ? február 1 i Kanada Büszkeséggel fogja Önt eltölteni az a amikor el fogja nyerni kanadai állampolgárságát valamennyi előnyével és kötelezettségével. Az új Állampolgársági Törvény nem változtatja meg azoknak a státuszát, akik már kanadai állampolgárok. Érdekelni fogják az új törvényben hozott változások azokat az emigránsokat, akik fel óhajtják venni az állampolgárságot: 1. Nők és férfiak egyenlő módon kerülnek elbírálásra — tekintet nélkül házastársi státuszukra. allam A kérelmezőknek három éven át kell kanadai lakosoknak lenniök. 3. A nagykorúság korhatára 13 év. 4. Bármely országból származó kérelmező egyenlő elbírálásban részesül. Miként a múltban, kérelmezés! díj fizetendő, de az Államtitkársági Osztály tisztviselői ingyenes információt és segítséget nyújtanak a kérvények kitöltéséhez. További részletekért írjon, vagy keresse fel a lakhelyéhez legközelebb eső Kanadai Állampolgársági Bíróságot. polgárság! Vagy forduljon az alábbi hatósághoz: törvényé The Registrar of Canadian Citizenship 130 Slater Street OTTAWA, Ontario K1A 0M5 Secretariat d’État John Roberts Ministre Secretary of State John Roberts Minister KOVÁCS DÉNES: Asszony a neved... Az élet nagy, megrázó, döbbenetes pillanatairól folyt a szó. Az egyik; háborús kalandjait mesélte el, a másik; szerelmi drámáját, a harmadik; a börtönről és a vallatás kínzásairól számolt be. Számomra mégis a legmeglepőbb, barátném története volt. A meghitt társaságban hozzám intézte szavait: — Maga ismer engem, Ervin — kezdte. — Tudja, milyen szürke, hétköznapi teremtés voltam mindig. A férjemnek, később csak a gyerekemnek éltem. Aztán, amikor a férjem meghalt, előbb a fejbevágó gyásztól voltam olyan magamba húzódó, azután a magányosságtól. Igen, a gyerek, a Lacika kitöltötte azéletemet, dehát vele mégsem igen beszélgethettem. A vállalatnál végeztem a dolgomat, meghallgattam mindenki keservét, olyan hivatali “tündérke” lettem, akinek mindenki kiönti a szívét, aki mindenkinek elintézi a dolgait, de akit senki sem kérdez meg: “Hát magának mi baja? Mi bántja? Nem volna valamire szüksége, Giziké?’ Nem vagyok még öreg, ugye, de valahogy úgy bántak velem, mint a vénlányokkal, vagy a tisztes özvegyekkel szokás. Aztán jött a nagy átszervezés, engem is belevontak a tanácskozásokba. Különösen hozzákapcsolódtam akkoriban egy férfihez, bizonyos Zsiga keresztnevűhöz. Kis, sovány, keszeg emberke volt, de akkor valahogy megnőtt, férfiasabb lett, nagyon imponált nekem. Nem, nem udvarolt, szerelemről szó sem esett közöttünk, csak összetartottunk mindenben, megértettük egymást. Amikor elbocsátottak akkor is ő állt mellém, vigasztalt, Lacikával játszott, tréfálkozott: “Gyi, Pacilaci!” lovagoltatta, s halkan nyerített hozzá. Amikor menekülnünk kellett, nem is sírt a gyerek, mint a többi kicsinyek, nem volt vele baj, átnevette az egész kalandot Kapuvártól Panndorfig. Egy osztrák iskola szalmáján találtunk egymásra. A gyerek aludt, körülöttünk fáradt emberek hevertek, lármáztak, ettek s jövőjük fonalait szőtték. S akkor Zsiga is erről beszélt. A jövőről. A jövőnkről. Azt mondta, szeret. Mindig is szeretett. Csak nem merte megmondani. Mert ő olyan gátlásos,..; És Lacikát is imádja és majd meglátom, milyen szép lesz együtt az élet és ilyen nő, mint én nincs több, ilyen bájos és jó és gondoskodó meg minden... És én sírtam és ő megcsókolt. Ott a szalmán, mindenki előtt, csak úgy, ahogy a házastársak szokták... Szóljatok, ha unalmas a történet, csak az elejét meg a végét mondom, pedig volt közte is sok minden, elhihetitek. Letelepedtünk Bécsben, én gyorsan szereztem magamnak egy állást, szép kis lakást, egész nap dolgoztam, bevásároltam, főztem jó hazai ételeket, boldog voltam. Zsiga a gyerekkel volt és a némettel kínlódott. Később rábeszélt, hogy a gyereket be kell adnunk egy intézetbe. Égy sohasem fog tanulni, beilleszkedni az osztrák gyerekek közé, jobb lesz neki is... Az érvei okosak voltak, hagytam magam rábeszélni, ő meg úgy látszik ekkor felszabadult, eljárt otthonról, nem tudom hová, azt mondta: nézi a várost, a parkokat, a múzeumokat. De aztán már éjszakákra is kimaradt. Pedig ugye akkor a múzeumok is bezárnak. De nem szóltam, nem voltunk férj feleség s én kicsit régimódi vagyok, gondoltam nincs jogom beleszólni, talán a barátaival szórakozik, Istenem... Csak sírtam, egyedül, magamban. A gyerek is nagyon hiányzott. És akkor egyik este, amikor jöttem haza a munkából, bementem egy espressóba, egy feketére. És a csészém fölött, egyszerre csak megláttam őt. A Zsigát. Az egyik sarokban bújt össze egy nővel. De micsoda longaléta, reszketőcsontú, semmi teremtéssel. Ha láttátok volna. És az asztalon egy csokor rózsaszínű szekfű. A kedvenc virágom. Ezzel főzött meg először a Zsiga. Hogy kitalálta s aztán mindig csak azzal lepett meg, vagy engesztelt ki. Akkor valahogy elegem volt mindenből. Kifordultam az espressóból. ők nem vettek észre. Csak spgdosódtak, meg nevettek. Ezt az undok nevetést még sokáig hallottam. Bolyongtam a városban, nem tudom merre, de ösztönösen is a Duna felé vitt az utam. Minek nekem az egész? — gondoltam. Lacikára majd vigyáznak, itt jó dolguk van a gyerekeknek, gondoskodnak róluk. Egyszeriben csak németül fog gagyogni, németül fog gondolkodni, én talán meg sem értem majd igazán a fiamat. Reménytelen, szürke volt minden. Az eső is megeredt, furcsa, borzongó, meleg szél kerekedett, amelytől engem mégis a hideg rázott. Csak mentem, keserű volt a szám, folytak a könnyeim s már éreztem a zuhanást, hallottam a loccsanást, szinte vártam a piszkos, szürke víz utolsó, de őszinte ölelését. ...Hát így történt. — mondta barátném, rágyújtott egy cigarettára és hátradőlt székében. — Hogyhogy “így történt” — mondtam kielégítetlenül és türelmetlenül. — Mi történt így? Hát miért nem lett öngyilkos? — Ja! — vonta meg a vállát Giziké és púderezni kezdte az orrát. — A parton, egy fényes üzletben megláttam egy cuki kis, csodálatos nylon blúzt. Olcsó volt. Nagyon tetszett... Inkább megvettem azt. & BAR -MICV0RA, CHASENERA, PARTYRA mindenkor szép és friss virágot, jlueUfi *?tvU4t -tél. 387 Spadina A ve., Telefon : 979 - 2177 , Lakás: 225-0742. POEMS WANTED The National Society of Published Poets is compiling a book of poems. If you have written a poem and would like our society to consider it for publication, send your poem and a self-addressed, stamped envelope to: NATIONAL SOCIETY OF PUBLISHED POETS, INC. P. 0. Box 1976 Riverview, Florida, U S A. 33569
