Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-03-12 / 648. szám

1977. március 12 * MENORA 3 oldal IZRÁEL A HALOGATÓ ? folytatás az 1. oldalról teni Moszkva befolyásának korlátozására. A PLO SEM TUDJA, HOGY MIT AKAR A helyzetet még komplikál­ja, hogy maguk a terroristák sem képesek eldönteni,hogyan állnak. Nem tagadható, hogy a PLO-bán kialakult egy erős szaudi-arábiai befolyás alatt álló mérsékelt csoport,amely állítólag hajlandó Izráel álla­ma elismerésére. Ha az ápri­lisban Kairóba összehivott palesztin konferencián a mér­sékeltek álláspontja győze­delmeskedik, ez még mindig nem biztosíték arra, hogy az ún. "elutasítók" csoportját — mely minden Izráellel való tárgyalást hevesen ellenez — el lehetne hallgattatni. A dr. Habash csoportról sem sza­bad elfeledkeznünk, mely oly buzgalommal gyakorolta légi kalózkodásait. A Líbiában ki­alakult orosz terrorközpont sem fogja beszüntetni működé­sét. De mi a biztosíték arra, hogy az ún. mérsékeltek — miután sikerült országot ala­­pítaniok — nem fogják-e meg­másítani fogadalmukat és nem fogják-e követelni a kalács í­­zesebb felét, Izráelt ? Amikor tehát az arab pro­paganda, nagyon ügyesen, e­­gyedül Izráelt okolja a haloga­tásért, s e bonyolult kérdése­ket elhallgatja, a zsidó sajtó­nak lenne kötelessége, hogy amerikai és más nyugati ba­rátaink nézetét a helyes irányba terelje. BÉKE ARAB ELKÉPZELÉSBEN Tegyük fel azonban, hogy minden probléma elsimítható. Vajon mit várhat Izráel egy békétől ? A diplomáciai és ke­reskedelmi kapcsolatok fel­vételét ? Hogy is lehetünk i­­lyen hiszékenyek. Erről most szó sem lehet. Szádát csupán fegyverletételről beszél. Egy béke megkötése — szerinte — a következő generációkra tar­tozik. Izráel persze állama elismeréséért és egy teljes fegyverszünetért is hajlandó némi áldozatra. Ez az áldo­zat azonban korántsem az, a­­mit az arabok remélnek elér­ni. És csak ismétlésekbe bo­csátkoznánk a többi áthidal­hatatlannak látszó kérdéssel, mint pl Jeruzsálem, a Golán fennsík és különösképpen a menekültek "jogaiba való visszahelyezése" problémá­jával. Ezek után egyet kell érte­nünk Husszein királlyal ab­ban, hogy egy " genfi értekez­let összehívása még semmit sem jelent". Nem dőlünk be azonban fenyegetésének, mely szerint e konferencia össze­omlása a mérsékelt vezetők szélsőségesekkel való pótlá­sát, Moszkva befolyásának e­­rősödését és esetleg egy ötö­dik háborút vonna maga után. Izráel még sohasem volt oly erős mint most, s ezzel az a­­rab vezetők nagyon is tisztá­ban vannak. S bár Szádát is­mét rimánkodik az egyiptomi haderő hiányos felszerelése miatt, ez a lemez Amerika e­­lött már ismerős, s az újabb orosz MÍG repülőgépszállft­­mányok tükrében ennek már nem fognak hitelt adni és nem fognak fegyverkövetelésének eleget tenni. AZ AMERIKAI NYOMÁS ELKERÜLHETETLEN Minden gazdasági és poli­tikai szempontot egybevetve, erősen kétes, hogy a jelenle­gi helyzetben bármely józan arab vezető háborúra gondol­na. Egy békés egyezmény a kialakulóban levőantikommu­­nista arab front eminens ér­deke. E front véleménye sze­rint a béke kulcsa az Egyesült Államok kezében van. Ennek érdekében egyetlen hatalmuk­ban álló eszközt sem fognak felhasználatlanul hagyni az Izráelre gyakorlandó ameri­kai nyomás fokozása érdeké­ben. Rabin miniszterelnök e heti washingtoni látogatása alkalmával természetesen mindent el fog követni, hogy a várható nyomást ellensúlyoz­za. Ez azonban csak részben fog neki sikerülni. Jordánia, Szíria, Egyiptom és főleg Szaudi Arábia képviselői, a­‘‘ ' ' in '"ijSfiiniBk | ~\ ON THE ÓCEÁN AT 175 STREET MINDEN SZOBÁBAN SZÍNES TELEVÍZIÓ, TELEFON, REFRIGERATOR, * KONYHÁS APPARTMANOK IS. FÜTÖTT OLIMPIAI USZODA * GYERMEK JÁTSZÓTÉR USZODÁVAL * SAJÁT TENGERPART * COCKTAIL LOUNGNE, * LUNCHONETTE * KÁRTYA-SZOBA KETTEN EGY SZOBÁBAN SZEMÉLYENKÉNT Április 15-től Április 20-ig $9.50 Április 27-tól Június 24-ig $7.00 REZERVÁLÁS: Telefonon: (305) 932-2100 HA JÓL AKAR VÁSÁROLNI nőn rá iniiAk \n \T» r KERESSE FEL A REGO PARK LEGNAGYOBB BŐRKABÁT SZAK ÜZLETÉT my rtu KIÁRÚSITÁS 15-65 % -os árengedmény! Bel es külfó'ldőn gyártott elsöosztályú BŐR e’s IRHA kabátok, hosszú és rövid, több fazon, nagy választékban A SPORT OSZTÁLYON FARMER NADRÁGOK LEVrS és LEE outique, ltd. 95-08 63 DRIVE, REGO PARK, NEW YORK 11374 TELEFON: (212)275-9110 MAGVAKUL BESZELÜNK Tulajdonos: Barna Sándor Szemben az ALEXANDER'S-el a 63 Driveon kik majd utána következnek, bizonyára bő zsarolóbombák­kal érkeznek Washingtonban. Noltke volt amerikai követ szerint Szaudi Arábia 58 mil­liárd dollár olajból eredő tő­kefelesleggel rendelkezik. Ennek több mint a fele ameri­kai befektetésekben és állami kötvényekben van elhelyezve. Amerika olajbehozatalának25 százaléka Szaudi Arábiából e­­red. 1980-ban az USA előre­láthatólag olajszükséglete fe­lét lesz kénytelen az arab ál­lamokból pótolni. Szaudi Ará­bia akadályozta meg az olaj­árak emelését s növelte olaj­­termelését állítólag Amerika érdekében. Oroszlánrésze van a libanoni békében, Egyip­tom és Szíria kibékítésében, az oroszellenes front Össze­hozásában. Erős befolyást gyakorol a PLO mérsékelt ,/IOjSJTOyÜOi szárnyara s ez több mint ele­gendő arra, hogy az US A mér­legelje óhajait. AMERIKA HAMIS VÁGÁNYON? Arab csúcsértekezletek so­ra követeli egy új katonai szö­vetség létrehozásátIzráel el­len. Ennek ellenére az USA egyes diplomatái a régi elkop­tatott receptet veszik elő. Többek között egy új békeja­vaslatot, mely az erősen se­bezhető 1967-es izráeli hatá­rokra épülne, egy ellenséges országgal a Jordán partján. Cár tér ra vár a feladat, hogy szemétbe dobja e régi recep­tet. Belássa, hogy az arabság egyedüli célja egy könnyen se­bezhető határokkal rendelke­ző Izráel. A Szovjet-USA ri­valizálás és Amerika olajra­­utaltsága persze komplikálja a problémát. De Izráel inkább egyedül lesz hajlandó — akár amerikai támogatás nélkül is — küzdeni, mint hogy bizton­ságát kockára tegye. A libanoni polgárháború be­bizonyította, hogy az arabok fogalma a háborúról és béké­ről teljesen különbözik a mi­énktől. Gondoljunk csak az arabok között létrejött tisza­virág életű közös védelmi e­­gyezményekre és azokra a vé­res háborúkra, melyeket a második világháború óta az arabok egymással vívtak. Forradalmak, árulások, csa­lárdságok az arabok életé­hez tartoznak. Nekik teljesen eltérő fogalmuk van a békéről és a kötelezettségek vállalá­sáról. Az első arab-izráeli háború óta az arab államok több mint húsz olyan egyez­ményt írtak alá, melyet rövi­desen azután semmibe sem —jn^O OM íööiöI öícjfno 1 & tQsí , vettek. Egyiptom pl. többszö­rösen megszegte a szinájie­­gyezményt. E diplomaták szerint az a­­rab türelem a végére ért, a palestinok elkeseredettek s a Közelkelet levegője puskapo­ros. Elfelejtik; minden konf­liktus elkerülhető, ha az ara­bok látják, hogy Izráel olyan erős, hogy minden háború számukra reménytelen. Az USA és Moszkva végre is be kell hogy lássák, hogy ők nem helyettesíthetik a helyi ellenfeleket. A tárgyalásokat az érdekeltek elhatározásától kell függővé tenni.. A megbe­szélések csak akkor lehetnek eredményesek, ha azok biz­tonságos határokat adnak Iz­­ráelnek. Amerikának hangsúlyozni kell, hogy nem tűrheti tovább, hogy a béke ügyét az olajárak emelésével és arab befekteté­sekkel kössék össze. Hiszen Kanadával együttesen kezük­ben van a világ kenyerének há­romnegyed része,s a kenyér hiányát nehezebb elviselni, mint az olajét. Az USA“-nak nem szabad bedőlnie az újabb fenyegetéseknek, új arab szö­vetségekkel és háborúval. Az Izráel elleni pszichológiai a­­rab háború azonban máris e­­redménnyel járt. Az amerikai polgárok egy része hisz egy ónálló palesztin államban, a­­nélkül, hogy gondolna az Izrá­­elt fenyegető veszélyekre, s arra a félmillió arabra, aki már nem lépheti majdátlzrá­­el határait, hogy ott napi mun­káját folytathassa. Genf nem az utolsó állomás. A háború nem az egyetlen alternatíva, s bármelyik kormány is kerül Izráel élére, nem fog engedni egy jottányit sem a biztonsá­gos határokból. SZOVJET FEGYVEREKET KAP SZÁDÁT A két szuperhatalom és a közép-keleti államok érdeke­inek ütközőpontján veszedel­mes politikai játszmát játszik Egyiptom elnöke, Anwar Sza­­dát. Amikor Nasser halála uán, 1970-ben Szádát lett az elnök, 20.000 szovjet katonai tanács­adó és kiképző tartózkodott E- gyiptomban. Szádát látta, hogy* a Nasser által el indított szov­jetbarát politika előbb-utóbb az ő bukásához és a kommu­nizmus uralomra jutásához fog vezetni. 1972 júliusában szakított a Szovjetunióval és kiutasította a szovjet katonai tanácsadókat Egyiptomból. Azt hitte, hogy ezzel megindul a nyugati tőke áramlása Egyiptomba. Téve­dett. Az Egyesült Államok szilárdan kitartott Izráel mellett és a nyugati világ bankjai nem találtak semmi­féle fedezetet kölcsönök nyúj­tására. 1973 október 6-án Jóim Kippur napján, Szíriával szö­vetkezve Egyiptom megtá­madta Izráelt. (Jordánia kato­nai segítséget nyújtott Szíriá­nak, de a saját határán nem in­dított támadást ellene.) Az arabok mind a két arcvonalon, hat nap alatt súlyos vereséget szenvedtek. Csak a szovjet beavatkozás lehetősége men­tette meg Egyiptomot a teljes megszállástól. 1974 január 18-ándr.Kissin­­ger fáradozásai és az Egye­sült Államok anyagi áldozat­­készsége nyomán, a Sinai-fél­­szigeten és aGolán-magasla­­ton létrejöttek a semleges öv­­zetek, amelyek elválasztották egymástól a szemben álló fe­lekét. 1974 februárjában az Egye­sült Államok és Egyiptom újra felvették a diplomáciai kapcso­latokat, amelyek az 1967-es közép-keleti háború idején megszakadtak. Nixon elnök megigérte, hogy nukleáris be­rendezéseket és modern fegy­vereket fog szállítani Egyip­tomnak. Az US Kongresszus csak kis részben hagyta jóvá ezeket az ígéreteket. Szádát fegyvervásárlásai Francia­­országban és Nagy-Britanni­­ában nem vezettek a kívánte­­redményhez. A három háború következ­tében Egyiptom amúgy is vál­ságos gazdasági élete a csőd szélére jutott. Az arab álla­mok 1974-ben, R-abatban meg­tartót csúcsértekezletén Khalid király és Kuwait emirje évi 1 milliárddolláros segélyt Ígért Szadátnak, fegy­vervásárlásokra. Később ezt az összeget leszállították, mert Szádát annak egy részét nem fegyvervásárlásokra, de a munkások élelmiszerének szubvenciójára használta fel. 1976 augusztusában az E- gyesült Államok két milliárd dolláros kölcsönt nyújtott E- gyiptomnak. A feltételek: 40 évi hitel, 3 %-os kamattal. Le­het, hogy ez a kölcsön enyhí­tette az US Kongresszus tag­jainak lelkiismeret-furdalá­­sait, amelyet Nixon elnök ígé­reteinek megtagadása miatt éreztek, de nem segített E- gyiptomon. A két milliárd dol­lár egy csepp vizet jelentett a tengerben. Egyiptomnak lega­lább 20 milliárd dolláros köl­csönre (vagy inkább segélyre) lenne szüksége, hogy talpra­­álljon. Akkor is csak abban az esetben, ha az egyiptomi tár­sadalom a puritánság jegyé­ben újjászületne és többek kö­zött kiküszöbölné a megvesz­tegetést mindennapi életéből. Enélkül a két milliárd dol­láros US kölcsön nemcsak ke­vés, de hiábavaló is volt. A múlt év novemberében E­gyiptom külügyminisztere, Ismail Fahmy, közel 19 hóna­pos feszültség után, Szófiában találkozott a szovjet külügy­miniszterrel, Andrej A. Gro­­mikóval. A találkozás után Fahmy kijelentette: ”Ez a ta­lálkozás a közeli jövőben meg fogja hozni a gyümölcsét.” Ez a ’’gyümölcs” ez év feb­ruárjában beérett. Nemrégi­ben Szádát bejelentette népé­nek, hogy a Szovjetunió 50 da­rab MIG-21 típusú harci repü­lőgépet fog szállítani Egyip­tomnak. Azt nem mondta meg hogy a repülőgépekkel együtt újra meg fognak érkezni a szovjet katonai tanácsadók és kiképzők is. Az egyiptomi nép viszont szívesebben látná, ha harci repülőgépek helyett a mindennapi kenyerük lenne valamivel nagyobb. Szádát igen nehéz helyzet­ben van. A nyugati világtól nem kapta meg azt, amire sürgősen szüksége lenne. Pe­dig a közép-keleti világban ő a legengedékenyebb tárgyaló­fél. Khalid király és Hafez Ássad álláspontja Izráellel szemben sokkal merevebb, mint Szadáté volt. A MÍG 21-es repülőgépek szállítása azt jelenti, hogy a Szovjetunió befolyása Egyip­tomon keresztül megerősö­dik a Közép-Keleten. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy a béke Ugye újra kitolódik. Szádát hét év alatt hozzá­szokott a veszedelmes politi­kai játszmákhoz. Most azon­ban életveszélyes kockázatot vállalt. Úgy a maga, mint Egyiptom népének szempont­jából. Egyetlen hibás lépés a bukását jelenti. Egyben a kommunizmus veszélyét E- gyiptomban. A.P. MCHANAN CARMEL HELYZETIM AGY ARÁZAT K Elődöntő után... Egyáltalán nem titok, hogy Jicchák Rabin, az amerikai elnökválasztások során Gerald Fordnak drukkolt, méghozzá nem is olyan nagyon passzívan, hanem meglehetősen aktívan megtett mindent ami csak tőle tellett, hogy az amerikai zsidó­ság sorában segítsen neki. Most Rabin nagyon hasonló helyzetbe került, mint a múlt nyáron Gerald Ford volt. Mint mindnyájan emlékszünk, Forda saját pártjában is csak nagy-nehezen volt képes legyőzni ellen­felét Rónáid Reagent, és ez a nehéz győzelem után kellett ki­állnia az igazi ellenféllel szemben. Rabin győzelme a Munkapárt kongresszusán Simon Peresz hadügyminiszter felett még sokkal kisebb és bizonytalanabb volt, mint Ford győzelme Reagen fölött. A kongresszusnak 3018 szavazati joggal rendelkező küldöttje volt. Rabin 144 5 sza­vazatot kapott, míg Peresz 1404-et. 169 küldött vagy egyáltalán nem szavazott le, vagy szavazata érvénytelen volt, illetve fe­hér cédulát dobott az urnába. Ebből az eredményből ha jól megnézzük, a következő követ­keztetésekre juthatunk: Rabin az érvényes szavazatokból is csak nagy nehezen 50,7 %-ot ért el, aminél kisebb győzelem már nehezen képzel­hető el. A rá leadott szavazatok száma, ha a tartózkodókat és a nem szavazókat is figyelembe vesszük, nem érte el a kong­resszusi küldöttek számának a felét sem, sőt alaposan elma­radt mögötte Rabin hívei persze joggal állítják, hogy minden győzelem az győzelem, de az is biztos azonban, hogy egy ilyen győzelem egy aktív miniszterelnök számára a saját pártjában nem nagy megtiszteltetés, és csaknem felér egy bizalmatlan­­sági szavazattal. Mindehhez hozzátehetjük még azt is, hogy ugyan a szavazás titkos volt, mégis csaknem teljes biztonsággal meg lehet mon­dént, hogy a kongresszus zsidó küldöttei közül többen szavaz­tak Pereszre, mint Rabinra. A Munkapárt kongresszusának u­­gyanis körülbelül 120 arab küldöttje isvoit, és köztudott dolog, hogy ezek csaknem mindnyájan Rabint támogatták. De akárhogyan is legyen, győzelem, mint mondtuk az győze­lem és Jicchák Rabin a Munkapárt listavezetője a május 17—i választásokon. Ezeket a sorokat néhány órával a szavazás e­­redményének nyilvánosságra hozatala után írom, akkor amikor a Munkapárt kongresszusa még ülésezik, és így természete­sen még nem lehet tudni az ezt követő fejleményeket. A szava­zás lezajlása után — mint szokásos — mind a két tábor veze­tői meghirdették, hogy ezek után egységesen, összefogva men­nek a május 17—i választásokra. Lehet, hogy ez így is lesz. Bár a Rabin és Peresz közötti összecsapás olyan elkeseredett és szenvedélyes hangnemben folyt, hogy nehezen lehet elképzelni, hogy mindez nyomban fe­ledésbe merülj^ ^e^s^^íypi köxüL4 szazáé,előtt néhá­­nyan azzal fenyegetőztek, hogy amennyiben Rabin győz, ott­hagyják a pártot. Talán így is lesz, de az is lehet, hogy még­­egyszer meggondolják a dolgot és mégis maradnak. Nem hi­szem, hogy ennek nagy jelentősége van. Az utóbbi hetekben olyan tömeges kilépések történtek a Munkapártból, hogy egy­­néhánnyal több, vagy kevesebb ilyen téren már nem na­gyon számít. Az ellenzék elsősorban a Likud, és másodsorban Jádin pro­fesszor új pártja számára nincsen semmiféle ok sajnálkozni a munkapárton belüli választások eredménye fölött. Úgy Menachem Begin, mint Jigái jádin számára Jicchák Rabin sokkal kellemesebb és kívánatosabb ellenfél a választá­sokon, mint Simon Peresz lenne. Elsősorban mert Peresz sokkal népszerűbb az országban, mint Rabin. Az összes közvéleménykutatások arra mutattak még a Munkapárt kongresszusa előtt, hogy egy Peresz vezet­te lista jónéhány százalékkal és mandátummal többet ér el a választásokon, mint ha Rabin áll a lista élén. Azonkívül Rabint sokkal könnyebb támadni is mintSimon Pe­reszt. Megválasztása azt szimbolizálja, hogy a kormánypárt nem akar változásokat, hanem ott akarja folytatni, ahol a vá­lasztások kiirása előtt abbahagyta. Az pedig világos, hogy az emberek éhesek a változásokra és elégedetlenek a jelenlegi helyzettel. A Munkapárt kongresszusa előtt több olyan funkcionárius, akik Rabin biztos hívének számítottak azzal az érvvel pártolt át Simon Peresz oldalára, hogy ’’jobb egy gyenge eredmény Peresszel, mint egy választási katasztrófa Rabinnal.” Most Rabinnak be kell bizonyítania,hogy ezeknek nem volt igazuk és ő nem viszi katasztrófába a pártját. Ez nem lesz könnyű feladat. Azonkívül nagyon kérdéses, hogy egy olyan kevéssé vonzó egyéniség mint Jicchák Rabin alkal­mas lesz-e erre. Rabin nagyon szeretné a választásokat elsősorban külpoli­tikai kérdések terén lefolytatni. Úgyérzi, hogy itt jobb a hely­zete, különösen miután sikerült meghivatnia magát látoga­tóba Carterhez Washingtonba március elejére. Ez a látogatás nyilván használni fog Rabinnak, Híveinek azonban az az aggo­dalma, hogy az itt szerzett előnyök két hónap alatt a választá­sokig feledésbe mehetnek, különösen akkor, ha a gazdasági és a belpolitikai téren a botrányok olyan sűrűséggel fogják kö­vetni egymást, mint az az utóbbi fél esztendőben történt. Rabin és pártja úgyszólván egyetlen reménye a május 17—i választásokon, hogy az izráeli választópolgár konzervatív haj­landóságú és fél a változásoktól. Nem lehetetlen, hogy ez a té­nyező tényleg a javukra lesz. Biztosítva azonban nincsen Rabin számára semmi. Nagyon könnyen lehetséges, hogy ő is úgy jár majd mint Ford, aki megnyerte a belső pártválasztásokat, de elveszítet­te az igazi csatát. Tvp-Tcp HUNGARIAN RESTAURANT POLGÁRI ÁRAK —ÍZLETES MAGYAR KONYHA OUTGOING SERVICE 1489 SECOND A VE. (77-78 St. közt) NEW YORK Tolobn: 650-0723

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom