Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)
1977-03-12 / 648. szám
AZ (SZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA Vol. 16. No. 648 . 40 cent MARCH. 12 1977. SZÁLASI TAVASZA TORONTÓBAN Na persze nem kell megijedni. A nemzetvezető személyesen váratlan akadályoztatás miatt nem érkezik, bár úgy tűnik, hogy a torontói magyar közéletben akad néhány vezető személy, aki őt is szívesen meghívná. Szálasi nem jön, de helyette jön a " súgó", a nemzetvezető egykori sajtófőnöke, Fiala Ferenc, hogy előadást tartson a torontói Magyar Házban. Legalábbis erről értesülünk a Magyar Ház hivatalos — kulturálisnak nevezett-folyóiratából, a Krónikából. Fiala Ferenc mester március végén tartja majd torontói előadását az egykori Shaarei Shomayim zsinagóga előadótermében. Mindennek van határa. Hoszszú éveken keresztül próbálgattuk mi, a magyar zsidó közösség vezetői kimélyíteni a felekezetek közötti békét, és eltemetni a múlt keserves emlékeit — legalábbis azokkal szemben, akik nem voltak aktív gyilkosok, legfeljebb a közömbösség, a gyávaság, esetleg a félrevezetettség bocsánatos bűnében leledzettek. Igazságtalanok volnánk, ha azt állítanánk, hogy a túlsó oldalról nem voltak ehhez méltó partnereink és nem akadtak ott is szép számmal, akik békére, emberi megértésre, együttműködésre, közös kultúrhagyományok közös ápolására törekedtek volna. Ha voltak is néha kisebb-nagyobb viták, dr. Zágon Zoltán rabbi úrnak sikerült egészséges kapcsolatot teremtenie a Szt. Erzsébet Egyházközség jezsuita atyáival csakúgy, mint a különböző protestáns gyülekezetek nagytiszteletű uraival. A Menóra szerkesztősége pedig más torontói laptársaival — ha nem is értettünk mindig mindenben egyet — legfeljebb kultúrált hangú, elvi vitákat folytatott, sőt legtöbbször még ezeket is sikerült személyes megbeszélések alapján- megelőzni. Az utolsó hónapokban sajnálatosan megváltozott ez a helyzet. Amíg azelőtt a magyar közéletet mérsékelt beállítottságú vezetők jelképezték, addig az utolsó hónapban egyre inkább előbukkantak eddigi bujkálásukból a hírhedt nyilas világ legviszolyogtatóbb figurái is, hogy helyet követeljenek a közéletben. Érdekes módon tele vannak panasszal, hogy a magyar emigráció nem csatlakozik hozzájuk kellő számban, s ezt ők annak tudják be, hogy a Torontóban élő magyarokból kihalt a nemzeti érzés. Mi, akik e pillanatban teljesen kívülállóknak tartjuk magunkat a Magyar Ház ü-A dolgok teljes megértéséhez azonban egy kissé vissza kell mennünk a múltba. Még tavaly nyáron történt, hogy a Toronto Star egyik riporternője cikket kanyarított a magyar közéletről, amelynek végén dr. Zágon Zoltán rabbit is megszólaltatta.Rabbink a teljes igazságot mondta, azt, hogy a magyar zsidóságot egyesek ugyan felkérték, hogy vegyen részt a kultúrközpont munkájában, — főleg, hogy adakozzon rá, — de aztán a zsidók kénytelenek voltak viszszahúzódni, mert a kultúrközpontban egyre erőteljesebben hallatszottak antiszemita hangok is. óriási botrány kerekedett belőle. Milyen csúnya dolog a zsidó rabbitól, hogy ilyen széthúzást szít, és még azt is rossz néven veszi, ha 1977- ben valaki " zsidó vérrel akarja felmosni a Magyar Ház küszöbét", — azét a Magyar Házét, amely, mint mondottuk két évvel ezelőtt még zsidó templom volt. A nagy felzúdulásba még mérsékeltebb embereket is sikerült bevonni, és így került sor egy nagyon érdekes beszélgetésre Allan Grossman, a magyarok nagy barátja, az egykori tartományi miniszter irodájában. Ezen, Allan Grossmanon kívül az azóta elhúnyt dr. V illányi Pál, László András, a Magyar Élet kiadója, dr. Zágon Zoltán rabbi és e sorok írója vett részt. Az ott folyó vitában elhangzott a megállapítás: vajon demokratikusnak tekinthető-e egy olyan Magyar Ház, melynek vezetésében Szálasi egészségügyminiszter - helyettese dr. Kovács Ernő is helyet foglal. Ez ahírdr.Villányi Pált teljesen váratlanul érte, míg László András helyéről felugorva így kiáltott: "He is out, the fascist swine, — és magyarul is hozzátette: — már ki is rugattam a fasiszta disznót”. Ez a kijelentés megnyugtatóan hatott ránk, s még csak gyeitől, ezt nem hisszük el. Csupán azt, hogy a torontói magyarság túlnyomó többsége tisztességes, demokratikus felfogású, értelmes ember, akik nem hajlandók azonosítani magukat Fiala Ferenc vendéglátóival. nem is tűnt lehetetlennek, hiszen László András a Kanadai Magyarok Szövetségének főtitkára volt, tehát feltételeztük, hogy befolyása elterjed a Magyar Házig. Sajnos úgy tűnik, hogy ott az erőviszonyok megváltoztak, és László Andrásra nem hallgattak nemcsak akkor, de még az azóta lezajlott választásokkor sem,amikor Kovács Ernőt a Magyar Ház titkárává választották.Azt ugyanis elképzelni sem tudjuk, hogy László András ne próbálta volna betartani az Allan Grossman előtt tett, sőt már a múlt időben tett ígéretét, hogy az általa fasiszta disznónak minősített funkcionárius már ki is van rúgva. Hát nincs kirúgva. Annyira nincs, hogy a Magyar Ház ma már Fiala Ferencet, Szálasi, a nemzetvezető sajtófőnökét látja vendégül, nyilván azért, hogy Fiala az Egyesült Államok és Kanada politikusait oktassa ki demokráciáról, melynek nevében 1943-44-45- ben a nyilas lapokban arra uszított, hogy a Magyarország felett lélőtt amerikai és kanadai pilótákat minden további nélkül koncolják fel. Tisztelt uraim, vendéglátók, ennyire talán mégsem szabadna visszaélni a vendégjoggal, nemcsak Fiala Ferencnek, de önöknek sem, akiket ez az ország egyenragú állampolgárokként nyilván azzal a feltételezéssel fogadott be, hogy rájöttek a múlt bűneire, és jóvátenni szeretnék azt. De nem Fiala Ferenccelí Vajon van-e valaki, aki nem emlékszik e névre ? Ha van, hadd mondjunk néhány szót róla, mégpedig nem az 1940- es évek elejéről, amikor Fiala egyike volt a legfélelmetesebb uszítóknak, zsidófalóknak. Nem erről akarunk írni, mert véleményünk szerint Fiala Ferenc meghívása nem kizárólag zsidóügy, sőt elsősorban nem zsidóügy. Nem a zsidó olvasóinkat akarjuk hitványságáról meggyőzni, és Kérdezzük a lapszerkesztőt... Ne mulassza el | a Bnai Zion Nagyvárad & Vicinity Chapter 56 i; „77" NAGYSZABÁSÚ MŰSOROS ESTJÉT március 26-án szombat este cor a DESSER CATERER nagy báltermében 169-07 Jewel Ave Flushing. COCKTAIL PARTIÉ - COMPLETT VACSORA - KITŰNŐ MŰSOR NAGYSZERŰ ZENEKAR - TÁNC. Személyenként $20.- ( adóból levonható) Rezerváljon mielőbb: Mr. George Stern (212) 352-9136 or 352-3764 Fiala Ferenctől ma már nem félünk, legfeljebb csak undorodunk tőle. Meg aztán kicsit hitetlenkedve ingatjuk a fejünket mikor arra gondolunk, hogy Fiala Ferencet a népbíróság az ország elveszejtésében való alapos részességéért halálra ítélte és életét egy jószándékú és széplelkű, de sajnos naiv kiváló zsidó írónak köszönheti, aki szót emelt érte a sváb származású szociáldemokrata igazságügyminiszternél, s akik együttesen így leemelték Fiala nyakából a hurkot. A szociáldemokrata igazság- Ugyminisztert az Avo hóhérai verték agyon az Andrássy-út pincéjében, Fiala Ferenc pedig együtt szabadult a börtönből a zsidó íróval, aki humanizmusát még őrá is kiterjesztette. Fiala bűnlajstromát tehát ezúttal csak 1945 október 19- ével kezdjük, amikor a Budapesti Közlöny, a hivatalos lap első oldalán az alábbi rendelet jelent meg: "A Magyar Királyi miniszterelnök Höiffler István miniszteri tanácsost, a M. Kir. miniszterelnökség III/A sajtópolitikai és dr. Dulin.Elek miniszteri tanácsost aM.Kir. miniszterelnökség III/ B sajtóközigazgatási osztályának vezetésével való megbízatása alól felmentette, és ezen osztályok vezetésével Fiala Ferencet megbizta". Kérdezzük a honvéd tiszteket. Vagyis Fiala Ferencet Szálasi Ferenc nevezte ki arra a posztra, amely ebben az időben s máshol is a világban a legfontosabb sajtófeladat. Miniszterelnöki sajtófőnök. Különösen fontos megbízás egy olyan rendszerben, mint Szálasiéknál, ahol a lapok szerkesztőit és kiadóit a miniszterelnö^<!ég nevezte ki. A Budapesti Közlöny 1944 november 11.-i számában olvashatók ezek a kinevezések, nyilvánvalóan a sajtófőnök ajánlása alapján, melyben a lapok élére Kolozsvári Borosa Mihályt, Rátkai Kálmánt, Virtsologi Rupprecht Olivért, Milotay Istvánt és a többit kinevezik. Azt tehát, hogy Szálasi Ferenc főpropagandistája Fiala Ferenc volt, felesleges tovább bizonygatni. Külön propaganda-miniszter nem lévén, Fiala Ferencet nyugodtan tekinthetjük a magyar Göbbelsnek és a magyar Július Streichernek egy személyben. Szándékainak tisztességtelenségéből mitsemvon le, hogy sokkal tehetségtelenebb azoknál, sőt fasiszta karrierjét annak köszönheti, hogy az egykori liberális beállítottságú " 8 órai Újság"nál nem sok gyümölcs termett számára, ehhez túlságosan primitív és írástudatlan volt. De gyerünk tovább. Fiala Ferenc mint miniszterelnökségi sajtófőnök irányította a nyilas lapokat s ezzel kapcsolatosan néhány kérdésünk van, — ismételjük nem zsidó olvasóinkhoz, hanem a tisztességes keresztény magyar társadalomhoz. Első kérdésünk egykori magyar katonatisztekhez szól, akik Horthy Miklósra esküdtek fel és az ő utasítására vettek részt egy háborúban, melynek okos Ivagy oktalan voltáról nem ők tartoztak dönteni. Az őhűségeskűjük azonbanl944 október 15-Kérdezzük Szeretnénk megkérdezni a Szt. Erzsébet Egyházközség általunk rendkívül tisztelt atyáit. Mit szólnak ők ehhez? Tudják-e, hogy a közlemények kibocsátásáért, amiket Mindszenty későbbi hercegprímás akkori veszprémi letartóztatásával kapcsolatban adtak ki, Fiala Ferenc a sajtófőnök felelős? A letartóztatásért talán nem, de az indokok újságközleményekbe való megjelentetéséért igen. Tudják-e, hogy amikor Mindszenty József veszprémi, Apor László győri püspököt, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapátot a nyilasok letartóztatták még HÓman Bálint is tiltakozott a miniszterelnök sajtóosztályánál. Ott azonban azt a választ kapta, hogy Mindszentyt közönséges lopásért tartóztatták le. Most megkérdezzük az atyákat(1977-ben kivel válón, amikor Horthy kormányzó bejelentette a fegyverszünetet, lejárt. Aki ezután felesküdött Szálasira, az Horthy Miklós szempontjából hazaáruló. Tehát megkérdezzük ezeket a Torontóban élő egykori honvédtiszteket: 1977— ben kihez köti őket hűségeskűjük ? Horthyhoz, vagy Szálasihoz ? És ha Horthyhoz, úgy hogy tűrhetik el, hogy Szálasi legsötétebb .sajtópribékje tartson előadást a Magyar Házban — vagyis szinte az ő nevükben ? ,z atyákat... lalnak erkölcsi és szellemi azonosságot? Mindszenty József hercegprímás bíborossal, esetleg Angelo Rótta pápai nunciussal, akit Szálasiék ugyancsak letartóztattak, vagy az őket letartóztatok egykori propagandafőnökével, Fiala Ferenccel. Eltűrik-e, hogy a hercegprímás bebörtönzésének ideológiai magyarázója okítsa ki őket magyarságról. És megkérdezzük az itt élő egyszerű magyar embereket akik a politika ösvényein kevésbé ismerik ki magukat, de emlékeznek a Dunába rogyott hidakra, a kiégett városokra, a rombadőlt várra, a hullaszagra a levegőben, az éhezésre. Vajon kiváncsik-e arra az emberre, meg akarják-e hallgatni azt az embert, aki mindezeknek egyik fő előf oly tatás a 2. oldalon RUBIN FERENC: IZRÁEL A HALOGATÓ? Mást sem hallunk a lapokból és a légen át, arab potentátok interjú özönéből, mint hogy egyedül Izráel hibáztatható a béketárgyalások halogatásáért. Szomorú, hogy az arab propaganda ezúttal felülmúlta a galut és Izráel hírközlő szerveit, holott talán sohasem volt nagyobb szükség a szabad világ tárgyilagos támogatására. A palesztin kérdés, mely csupán apró töredéke egy békeegyezménynek, főhelyet kapott a lapokban. Szerencsére Cyrus Vance, az USA értelmes külügyminisztere tökéletesen egyetért Izráellel abban, hogy amíg a terrorista szerv meg nem változtatja célkitűzését, melyben felesküdött Izráel elpusztítására, addig nem vehet részt a genfi tárgyalásokon. A történelemben még nem volt példa és remélhetőleg nem is lesz, hogy törvényes országokat kényszerítsenek kalózokkal vagy terroristákkal való tárgyalásra. Vajon mit szóltak volna a spanyol birodalom vezetői. ha Erzsébet királynő ragaszkodott volna ahhoz, hogy Francis Drake kalózkapitányt meghívják a béketárgyalásokra ? A már unalomig idézett 242-es ENSZ határozat—igen helyesen — a palesztin kérdést mint " menekült problémát" említi. A terrorszervezet most ezt politikai problémává kívánja kiszélesíteni. De vajon hányán szólaltak fel az ENSZ-ben az ugandai diktátor által kiebrudalt ázsiaiak visszatérési és vagyonkompenzálási jogainak érdekében? Avagy sietett-e visszaadni Románia az erdélyi menekültek vagyonát? Vajon hány millió pakisztáni menekült térhetne most vissza Indiába? Minden háború szomorú utókövetkezménye egy népvándorlás. Az ENSZ és a szabad világ egyaránt bűnösök abban, hogy megengedték az arab államoknak, hogy az emberi nyomorból politikai tőkét kovácsoljanak, megtagadván a menekültek ügyének konszolidálását. AMERIKA HABOZIK Többen boldogan állapították meg, hogy Vance külügyminiszter — Kissingerrelellentétben — nem gyakorolt nyomást Izráelre. De már hogyan is gyakorolhatott volna, amikor Amerikának jelenleg fogalma sincs arról, hogy milyen irányban igyekezzék Izráelt befolyásolni. Hiba volna Kissinger megbízatását a jelenlegi amerikai külügyminiszterével összevetni. A ma már legendássá vált "Henry mosoly"-nak feladata az volt, hogy egy Összecsapást részleges területengedményekkel elhárítson. Biztosítsa az olaj szabad folyását és kikapcsolja Egyiptomot a Kreml bűvköréből. Vance megbízatása — a jelen körülmények között — 1 kizárólag a békelehetőségek kiszimatolására szorítkozhatott. Amerika politikai irányvonalának hiánya persze nem zárja ki a külügyminisztériumra nehezedő arab befolyást. A szfvóbomba szállításának letiltása, azizráeliolajfeltárások megbélyegzése, csupán rossz előjelek. Hosszú idő óta nem volt ilyen jó alkalma Washingtonnak egy határozott politikai irányvonallal befolyást gyakorolnia az arab államokra, mint most. Ez államok nagy része kénytelen összefogni a vörös veszedelem és Moszkva csatlósai, Líbia, Irak és azabeszszin terroristák ellen. Szaudi Arábia külügyminisztere leszögezi, hogy Szíria, Egyiptom, Szudán és Jordánia új szövetsége a Vörös-tenger biztonságát szolgálja. Lehetséges, hogy megállapítását szándékosan fogalmazta meg képféleképpen értelmezhető kifejezéssel. Az USA helyzete sem irigylésre méltó. Tradicionális politikai érdekei szinte megkövetelik, hogy őrködjék a jordán dinasztia megszilárdításán. Ez a közelmúltban erősen felfújt botrányból, az információs szolgálatot támogató titkos pénzátutalásokból is kiderült. Már 1972-ben felmerült egy helyi autonómiával rendelkező palesztin ország megalapítása a Jordán nyugati partján, valamint a Gáza földnyelven, a tárgyalások azonban, kideríthetetlen okokból abbamaradtak. A jomkipuri háború után, 1974-ben Kairóban összehívott konferencián —erős arab nyomás következtében — Husszein királynak el kellett fogadnia, hogy a PLO terrorszervezet szónoka képviselje a palesztin menekülteket. Ez a király presztízsét erősen megingatta. Azóta az új arab szövetségbe tömörült államok 180 fokban megfordították politikájuk irányát és nem óhajtanak egy Moszkva egyenes befolyása alatt álló terrorországot közvetlen szomszédságukban. Másszóval, a PLO részükre csupán akkor lenne szalonképes, ha a haderő irányítása Jordánia kezében összöntosulna. A másik zavaró körülmény az amerikai politika kialakulásában, az erőskezű szíriai elnök, HafezÁszád nagyhatalmi ambíciója. Senkit sem ért váratlanul, hogyÁszádcsapatait örök időkre Libanonban kívánja tartani, mint a "béke őrangyalait". Az is nyilvánvaló, hogy a jelen szövetséget csupán kiindulópontnak tekinti egy minden naszszeri álmot felülmúló szaladin-i hatalom kialakítására.Az USA most úgy látja, hogy Szíria lassan eltávolodik Moszkvától. E tényt alátámasztja, hogy Ászád lépett Irán helyébe és nyíltan felfegyverzi a kurdokat az iraki kommunista kormány ellen. így Washington kénytelen barátságos arccal nézni a szíriai elnök törekvéseit, aki nem csinál titkot abból, hogy a jelenlegi PLO vezetőséget egy neki megfelelő és az ő irányítása alatt álló személyekkel szeretné behelyettesíteni. Bár egy ilyen szövetség ellenkezik Jordánia és Izráel érdekeivel, amerikai szemszögből komoly lépésnek lehetne tekinfol.ytatás a 3. oldalon