Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-03-05 / 647. szám

1977. március 5. * MENORA 3 oldal KÜLÖNVÁLÁSI PÁNIK NYUGAT-KANADÁBAN " A régi jó időkben alapos ok kellett egy házasság fel­bontásához. Manapság sem­milyen ok sem kell hozzá". — Earl Malcolm Jagger, világ­hírű angol közjogi szakértő. ( Folytatás előző számunkból) A kettős nyelv és kultúra ta­nulmányozására kiküldött bi­zottság azt javasolta, hogy a francia egyenértékű hivatalos nyelv legyen az angol mellett, akárcsak a francia kultúra az angolszász kultúra mellett. Az ország harmadik harmadát képező nem-angol és nem­francia lakosság ugyan elfo­gadta a kétnyelvűséget, de alaposan felhördült a kettős kultúra béklyója miatt. ( Mi­nek következtében a parla­ment 1971 októberében elve­tette a kettős kultúrát ( bicul­­turalism) és törvénybe iktat­ta a multikulturalizmust. (Ér­dekes, hogy a kétnyelvűségei éppen az a réteg —nem-angol és nem-francia — fogadta el zokszó nélkül, melynek ezál­tal saját anyanyelve mellett két hivatalos nyelvet kell megtanulnia az eddigi egy ( vagy angol, vagy francia) he­lyett. A québeci nyelvi és kultu­rális függetlenségi akció — a már említett nyugat-kanadai angolszász felhördüléstől függetlenül — a négy nyugat­kanadai tartomány valameny­­nyiében rokonszenvre is ta­lált, elsősorban a nemzetisé­gi csoportok táborában. Ez a tábor semmi kivetnivalót sem talált abban, hogy egy, túlnyo­mó többségében francia-lakta tartomány hivatalos nyelve francia legyen. Az egyébként is laza kötelékfl kanadai kon­föderációban, ahol a tartomá­nyi kormányoknak számos te­rületen (oktatásügy, egész­ségügy és jólét, stb.) elsőd­leges kormányzási joguk van, ott egy francia-nyelvű tar­tomány is egyenlő bánásmód­ban részesülhet. Következés­képpen a manitobai, saskat­­chewani és albertai szülők semmi kifogásolnivalót sem találtak abban, hogy gyerme­keik az iskolában francia nyelvoktatásban is részesül­nek az angol mellett. ( Az eu­rópai tradíció azt vallja, hogy " attól még senkinek sem származott kára, ha több nyelvet beszélt".) Ezután jöttek a legutóbbi québeci választások és a Mr. Levesque többségével asszo­ciált québeci szeparáció po­zitív és negatív pánikot oko­zott a négy nyugat-kanadai tartományban. Pozitív pánikot Saskatchewanban és Manito­bában, negatív pánikot Alber­téban és Brit Kolumbiában. A pozitív pánikQuebecnek a konföderációból való esetle­avagy: Mikéooen vélekednek a ’ vadnyugatiak' a québeci szeparálásról -ges kiválása felett érzett ő­­szinte tiltakozás. Manitoba és Saskatchewan hajlamosak voltak a québeci francia nyelv és kultúra önállóságának tá­mogatására, de csak nyelvi és kulturális vonatkozásban. Mindkét tartományban rend­kívül erős a federalizmusba vetett hit, s ezen az alapon ez a két tartomány feltétel nél­küli támogatója lesz annak az akciónak, amely Quebecet a konföderáción belül akarja tartani, ugyanúgy mint Onta­rio, az Atlanti-tartományok és - remélhetőleg - a québeci lakosság zöme. Az albertai és brit kolum­biai negatív pánik legalább annyira aggasztó, mint maga a québeci különválás: mind­két tartomány közvéleménye uJj°ng. hogy "elérkezett az idő a Quebectöl való megsza­badulásra". Mielőtt a québeci párt döntő győzelmet aratott a választásokon, ez a két tarto­mány sírt krokodilkönnyeket: " mi lesz a konföderációval ha a szeparatista párt jut hata­lomra?! "Sokan estünk abba a hibába, hogy ezeket a kroko­dilkönnyeket komolyan vettük. A levesquei győzelem utáni negatív pánik nyitotta ki sze­müket: nyilvánvaló, hogy Al­berta és Brit Kolumbia titok­ban — és kezdettől fogva — ab­ban reménykedett, hogy Que­bec egy szép napon kiválik a konföderációból. Persze, mindkét tartomány úgy viselkedik, mint akiket "kész tények elé állítottak". Vagyis: bármennyire is saj­nálják ( szegények!) , hogy Quebec elszakad Kanadától, ez nem az ő ötletük volt, ha­nem Quebecé. Márpedig de­mokráciában ( I ) -nem lehet • • megakadályozni egy társaság ( partnership) feloszlását, ha valamelyik partner úgy kíván­ja. S hogyujjongásukat minél mélyebben leplezzék, folytat­ják a krokodilkönnyek hullaj­­tását a konföderáció és fede­­ralizmus jövője felett. Mielőtt kelet-kanadai olva­sóink rokonszenvező sírásba törnének ki a brit kolumbiai és albertai krokodilkönnyek láttán, meg kell jegyeznünk, hogy az utóbbi tíz évben ép­pen ez a két tartomány mu­tatkozott rebellisnek a fede­­ralizmus laza kötelékében. Vancouverben és Victoriában ugyanúgy mint Calgaryban és Edmontonban egyre több szó esik egy, az Egyesült Álla­mokhoz való csatlakozás le­hetőségéről. Az albertai mi­niszterelnök nem egy esetben vágta federális miniszterek arcához azt a kijelentést, hogy "Alberta méltányosabb üzle­teket köthetne Washingtonnal, mint az Egyesült Államok öt­­venegyedik állama, miként arra jelenleg van van lehető­sége Ottawával". A vita alapját természetesen az al­bertai olajbőség és az azzal kapcsolatos federális-tarto­­mányi szerződés képezi. Al­berta azt hiszi, hogy Ottawa igazságtalanul zsákmányolja ki a tartományt federális já­rulékok, árszabás, piacok ki­jelölése és egyéb rendeletek alkalmazásával, amiknek csak bizonyos százaléka ta­lálható meg Washington és a tagállamok egymás közti vi­szonyában. Ugyanakkor Brit Kolumbia gazdasági élete— elszigetelt­sége és a keleti tartományok­tól való nagy távolsága miatt — a szomszédos amerikai ál­lamokkal való kereskedelmi kapcsolatok nagyságától függ. A tartomány legnagyobb ex­portcikke — a faáru — meg­fizethetetlenül drága Ontario­­ban vagy Quebecben a csilla­gászati közlekedési költségek miatt (viszont normális Washington, Oregon és Neva­­da államokban) , akárcsak a kelet-kanadai iparcikkek,me­lyek lényegesen drágábbak Brit Kolumbiában mint a szomszédos amerikai álla­mok cikkei. A probléma per­sze nem újkeletű: gazdasági szakemberek szerint sok e­­setben előnyösebb az "észak­dél" irányú kapcsolat, mint a " kelet-nyugat" irányú. A Barrett-kormány bukása óta egyre több szó esik Brit Ko­lumbiában arról, hogy az E- gyesült Államokkal való fe­­deráció minden tekintetben e­­lönyösebbnek tűnik, mint a kanadai konföderációban való megmaradás. Magától értetődő, hogy a megosztott nyugat - kanadai állásfoglalás, az ún. "vadnyu­gati következetlenség" sok bosszúságot okoz az ország keleti tartományaiban. Te­gyük hozzá, nem ok nélkül. A magam részéről úgy ér­zem, hogy mindez felesleges szalmacséplés és csak a ke­délyek felzaklatására jó.Que­­bec — minden ellenkező hí­reszteléssel szemben — je­lenleg a kanadai konföderáció szerves része és ha minden jól megy, az is marad. A ka­nadaiak politikai érzékének e­­gyik hírhedten gyenge oldala a feltételesség federális és provinciális viszonylatban egyaránt. A Jélafrikai és rhodesiai nyugtalanság kéz-A KÖZELKELETI JÁTSZMA Az Egyesült Államok kül­ügyminisztere, Mr. Cyrus R. Vance üres aktatáskával in­dult közelkeleti útjára és üres aktatáskával tért vissza. Ere­detileg az volt a szndéka, hogy meghallgatja az érintett államok politikai vezéreinek javaslatait és azok alapján keresi majd a bonyolult hely­zetből kivezető utat. Hat nap alatt, hat fővárosban, hatszor hallott ugyanarról a problé­máról hat különböző megvi­lágítóban. És az eredmény? Megálla­pította, hogy az ellentétek még ma is áthidalhatatlanok és az útja nem vitte előbbre a közel­­keleti béke ügyét. ON THE ÓCEÁN AT 175 STREET MINDEN SZOBÁBAN SZÍNES TELEVÍZIÓ, TELEFON, REFRIGERATOR, * KONYHÁS APPARTMANOK IS. FÜTÖTT OLIMPIAI USZODA * GYERMEK JÁTSZÓTÉR USZODÁVAL * SAJÁT TENGERPART *' COCKTAIL LOUNGNE, * LUNCHONETTE * KÁRTYA-SZOBA KETTEN EGY SZOBÁBAN SZEMÉLYENKÉNT Április 15-től Április 20-ig $9.50 Április 27-től Június 24-ig $7.00 REZERVÁLÁS: Telefonon: (305) 932-2100 Első állomásán, Tel Aviv­­ban, Vance külügyminiszter több panaszt, mint javaslatot hallott. Izráel miniszterelnö­ke, Jicchák Rabin kifogásol­ta, hogy Carter elnök megvé­tózta az Izráelben készült "KFIR" harci repülőgépek szállítását Ecuadorba, vala­mint a" vákum bombák'( con­cussion bombes) szállítását az izráeli katonai erők szá­mára. Azt is rossz néven vet­te, hogy a Carter kormány el­lenzi az izráeliek olajkutató tevékenységét a megszállott területeken. Ami a közelkeleti békét il­leti, Izráel kormánya halla­ni sem akar "Arafát államról" a West Bank területén. A PLO képviselőivel nem ül le a tár­gyaló asztalhoz. Elfogadná a­­zonban azt a megoldást, hogy a jordán küldöttségben Husz­­szein király által kiválasztott mérsékelt irányzatú palesztin arabok is résztvehessenek. Rabin miniszterelnök to­vábbi feltételei: Megvédhető határok és Izráel államának elismerése. Amikor a sajtóértekezleten az Egyesült Államok külügy­minisztere arról beszélt,hogy a genfi konferencián a Szov­jetunió képviselőjével karölt­ve meg lehetne találni a kibon­takozás lehetőségét, Álon, Iz­­ráel külügyminisztere tilta­kozott e terv ellen. — A Szov­jetunió már előre elhatározta hogy mi legyen a megoldás, — mondotta. Kairóban Szádát elnök meg­ismételte a közelkeleti béké­re vonatkozó elgondolását: Palesztin-arab állam a West Bank területén, Jordánia fel­ügyelete alatt. Eddig az e­­gyetlen pillére a közelkeleti helyzet kibontakozásának. Beirutban Vance külügymi­niszter átadta Sarkis elnöknek C ártér elnök üzenetét az 50 millió dolláros újjáépítési "gyors-segélyre" vonatkozó­lag. Sarkis elnök indítványoz­ta, hogy Libanont vegyék fel a béketárgyaló felek sorába. Kérésének indokolása: több mint 300.000 palesztin arab él Libanonban. Vance külügymi­niszter nem lát nehézséget Sarkis kérésében, de Izráel ellenzi a javaslatot. Ammanban Husszein jordán király nem lelkesedett Szádát elgondolásáért, amely az ú­­jonnan létesítendő palesztin­arab államot Jordániával hoz­ná kapcsolatban. Felhívta Vance külügyminiszter fi­gyelmét arra, hogy 1974-ben Rabatban megtartott arab csúcskonferencia úgy határo­zott, hogy a PLO az egyetlen és kizárólagos képviselője a palesztin araboknak. Amíg ezt a határozatot nem vonják vissza, ő nem tehet lépéseket ebben az irányban. Emlékez­tette továbbá az Egyesült Ál­lamok külügyminiszterét, hogy a Jordániában letelepe­dett palesztin arabok és Izrá­­el között folyó gerillaharcok és megtorlások 1972-ben vé­res polgárháborúba sodorták Jordánia népét. A három milliós jordán nép nem képes se beolvasztani, se féken tartani a több mint egy­millió palesztin arabot. Jor­dánia többnyire földművelő népét az izlám vallás és an­nak törvényei tartják össze. Ezzel szemben a palesztin a­­rab ifjúság, évtizedek óta, a kommunista eszmék melegá­detekor már azon vitatkoztunk hogy milyen alapokra fek­tessük az "elkövetkező" fe­kete kormányokkal való kap­csolatunkat. A közép-keleti krízis láttán elképzeléseket állítottunk fel arra az esetre, ha 1.) Izráel végső győzelmet arat, 2.) ha az arab országok elsöprik Izráelt a föld színé­ről. Az átlag kanadai ezt a módszert " reálpolitikának" nevezi; mi, akik tapasztala­tokkal a birtokunkban teleped­tünk itt le, merő ostobaság­nak. A reálpolitika tényekre és nem következtetésekre, vagy éppenséggel jóslatok­ra támaszkodik. Ha a konföderáció fenntar­tása az ország jövőjének a­­lapja, akkor meddő viták he­lyett annak megerősítését kell szorgalmazni. Az egyenlőség elve alapján minden tar­tományt ugyanazok a jogok kell hogy megillessék, függet­lenül attól, hogy milyen nyel­vi és kulturális alapokra tá­maszkodnak a tartományok. És minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az országnak végre saját alkotmánya legyen, s azt Ottawában őrizzék és ne Lon­donban. A québeci nyugtalan­ság egyik főoka az volt, hogy egy száz esztendős, angol szájíz szerint szerkesztett gyarmati papírdarab az or­szág alkotmánya. Ha valóban multikulturaliz­must hirdetünk, akkor e mul­­tikulturalizmus szellemében szerkesztett alkotmány j le­gyen jelenünk és jövőnk zálo­ga. Losonczy László _ gyában, a menekült táborok­ban nőtt fel. A damaszkuszi tárgyalások­ról keveset tudunk. Háfez Asszád állítólag ragaszkodik ahhoz, hogy az izráeli erők vonuljanak vissza a megszállt területekről. Ragaszkodik a hadiállapot megszüntetéséhez és a "palesztin-arabok jogai­hoz". G maga azonban lefegy­verezte a Szíriában élő pa­lesztin arabokat és megfékez­te a Libanonban működő ge­rilla csoportokat is. A Riad-i találkozóval kap­csolatban a tévén láttuk azo­kat a szívélyes kézszoritáso­­kat, amelyekkel Fejszál her­ceg, külügyminiszter, és Fahd Ibn Abdulaziz trónörökös üd­vözölte az Egyesült Államok külügyminiszterét. A megbe­szélésekről semmi sem szi­várgott ki, pedig Riadbanvan a békelehetőség súlypontja. Khalid király ésKuwaitemir­­jének dollár-milliárdjai tart­ják össze az Izráel ellen fel­sorakozott arab államokat, A rabati csúcsértekezleten Khalid király évi egy-egy mil­liárd dollár fegyverkezési se­gélyt biztosított Egyiptomnak és Szíriának. Jordánia évi 300 millió, a PLO pedig 50 millió dollárt kap. Az utóbbi két évben Khalid király le­szállította az Egyiptomnak biztosított segélyt, mert Szá­dát a pénz egy részét állító­lag nem fegyvervásárlásra, hanem a lakosság élelmiszer szubvenciójára fordította. A közelkeleti politikai játsz­ma már csak azért is érdekes mert Khalid kezében vannak a dollármilliárdok, a PLO ge­rillák kezében a kommunista ideológia. Az Egyesült Álla­moknak a világpolitika piacán eddig még nem sikerült dol­lárokért megbízható baráto­kat szerezni. Sikerül-e Kha­lid királynak ? A közelkeleti játszma folyik tovább. Eddig mindenki csak vesztett, és nyerésre senki sem áll. A.P. I Házvétel 35 percre NewYork-tól! Akar Long Island leggyönyörűbb részén élni - hívja: HORAN REAL ESTATE irodáját. 116 Jackson Ave., Syösset, N.Y. 11791 (516) 921-2884 Jericho, Syosset, Wóodbury legszebb házait ajánlja Önnek. Keresse Steven-t a magyar eladót. ► Vasárnap is nyitva tartunk o Long Island Expressway 43 Exit, 2 mérföld északra az iroda. OOOÖÖOOÖ' I | MAGYAR ASSZONYOK KEDVENC HELYE A ROTH és FIA IMPORT- ' J HÁZ, MERT BÁRMIRE SZÜKSÉGE VAN, ITT MINDENT-MINDENT \ * UPr.TAI Ál | IKKA - TŰZ EX - FORINT | Importált paprika, frissen darált mák, y dió; Konyhafelszerelési cikkek ha-1 talmas választékban. Gramofon leme- S zek, tapek, könyvek. — CLAIRE KENNETH könyvei: A hermelines hölgy, Éjszaka Cairóban,stb. Kitűnő tape és cartrige játszók hihetetlen olcsó áron! H. ROTH & SÓN EKVAR*BY*THE*BARREL, INC. IMKKTID FOOC6 » GITTS • KFTOUNVAU 1577 FIRST AVENUE ot 82nd STREET NEW YORK, N. Y. 10028 Te/.: RE 4-1110----LE S-2322 r/kr/«/er/i NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS Érdemes felmenni a harmadik emeletre, hű olcsó és divatos szőrmét akar vásárolni. ANTON FURS MANUFACTURER and RETAILER FURRIER MEGŐRZÉST ÉS JAVÍTÁST VÁLLALOK Mink jacket, stóla,’ kabát, bunda és mindenféle szőrme készen és mérték utón kapható, jutányos áron. 350 Seventh Ave.fBetw. 29—30th Streets) New York, N.Y. 10001 Home: 472-0407 flViUers FLEISCHMANNS. N.Y. 12430 ^ennAlLíaunk 5. évfordulóját ünnepeljük! NAGy DECORATION DAY Weekend 5 nap és 4 éjszaka Kitűnő ételek, kiváló művészek NE MULASSZA EL EZT AZ ALKALMAT, MÁR MOST REZERVÁLJON! Különleges olcsó (Vak júniusban Bár Mitzvó, EskOvó, vagy más olkalmi összejövetelek rendezése, tépjen kapcsolatba velünk és egy vacsora áráért amit megszokott éttermében tizet tSltsSn nálunk egy felejthetetlen napot és éjszakát. ELŐZÉKENY TULAJDONOSOK: EDITH & IRVING MILLER (301) 593-2027 (914) 254-5535 2 és fél órára New York Cifytől a 28-as kijáraton. Izraelnek most nagyobb segítség kell mint eddig bármikor 1882 6ta a legbecsültebb külföldi,bor,pezsgő és likőr Ennek bizonyítására megkaptuk a világ legjobb borának kijárd ARANYÉRMET! Nem csoda ha CARMEL védjegy az Ínyencek kedvence CARMEL hemn ne Certified Strictly Kosher by tliQ Chief Rabbinate of Israel •SWEET WINES »TABLE WINES • DESSERT WINES • VERMOUTHS «CHAMPAGNES »BRANDY »WISHNIAK • SLIVOVITZ »VODKA • VARIETAL WINES • REGIONAL WINES Imported by ■ . CARMEL WINE CO.,INC. 114 East 40th Street, New York,N.Y.10016 Th e only wines and liquors produced and bottled in famed Richon Le-Zion, Zichron Jacob, Israel since 1882 r ^ HUNGARIAN.. restaurant POLGÁRI ÁRAK — ÍZLETES MAGYAR KONYHA OUTGOING SERVICE 1489 SECOND AVE. (77-78 St. közt) NEVI YORK Telefon: 650-0723

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom