Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-06-25 / 663. szám

12 oldal MENORA * 1977 június 25 FARKAS IMRE: A jövőben a montreali sarki szatócstól csak francia nyel­ven érdeklődhetünk a saláta áráról és az úrvezetőnek le kell állítania kocsiját az ARRET-et jelző pirosvillanylámpa előtt. Az amerikai turista, ki eddig a STOP jelző előtt állt meg, némi francia nyelv ismeretre igy tesz szert. Ezek jelenték­telen problémák, helyesebben furcsaságok ezen a 225 mii- Bó lelket számláló, angol nyelvű . kontinensen. Dr. Camille Lantom A, a Parti Quebecois ideológiai illetőjének és a „Fehér Könyv“ értelmi szerzőjének a kötelező francia nyelvről KÓk> javaslata, mely a hangzatos Bili 1 nevet kapta a ke­­rcsztségben, olyan változást idéz elő Quebec és Kanada éle­tében, mely pária-sorba taszítja a québeci angolszászokat és velük együtt a kisebbségeket, köztük a zsidóságot is. NYELVÉBEN ÉL A NEMZET A törvényjavaslat megszavazása után angol iskolákba csak azok a gyerekek vehetők fel, akiknek a szülei angol nyelvű elemibe jártak Quebecben. Öccseik és bugáik Is be iratkozhatnak. Akik nemrég telepedtek Quebecben, gyerekei­ket kizárólag francia iskolába Írathatják. A törvények, bírósá­gi Ítéletek, kollektív szerződések hivatalos nyelve a francia. Közmegegyezés alapján a jogi személyek képviselői a bíróságon angolul tárgyalhatnak. Megfelelő nyelvtudás nélkül közhiva­talnok nem nevezhető ld, nem helyezhető át és nem léptet­hető elő. A vállalatok üzleti nyelve kizárólag francia. A játékokon, sportszereken kötelező a francia felirat. Kérvények, nyugták, számlák, a vendéglői menük és borlapok nyel­ne szintén francia. Egy éven belül eltüntetik az angol nyel­vű cégtáblákat, neon-reklámokat, útjelzőket és a hirdetőosz­lopok feliratait Az uj tőrvény végrehajtásáról egy sereg újonnan kreált ellenőrző szerv gondoskodik. Törvényszegés ese­tén, az egyének büntetése 500, a vállalatoké 1000 dollár. Újabb kihágás esetén a büntetés 1000, illetve 5000 dollár és az iparengedély és más kedvezmények visszavonása. Csak a nemzetgyűlésen tűrik meg az angol nyelv használatát. Csoda hát, ha az angolszászok az angol kultúra eltűnését féltik Quebecben? Ez a nyelvi begubózás egyfajta társadal­mi gettó létrejöttéhez vezet, olyan szűklátókörű nacionaliz­mushoz, melyben az angolszászoknak és mát kisebbségeknek — Dr. Laurin megnyugtató szavai ellenére —, nincs helyük. Érthető a vállalatok és magánszemélyek tömeges menekü­lése, áttelepülése az ország különböző részeibe. A hatalom-át­vétel napjától február végéig 91 vállalat központja hagyta el Quebecet. További 13 óriásvállalat foglalkozik az áttelepü­­lés tervével. Ezek közt említhető a Royal Bank, országunk elv ső pénzintézete, a Bank of Montreal, rangban a harma­dik, a legnagyobb biztositó, a Sun Life, a Canadian Paci« fic, a legjelentősebb vasnt-társaság, a Bell telefon, az Ál­cán alumínium, a Seagram (Bronfman) a világ legjelentő­sebb italvállalata, a Dn Pont of Canadg és más cement-, fém- és repülő-konglomerátumok. Szinte lehetetlen felsorol« ni ezeknek a vállalatoknak a tőkebefektetéseit és az álta­luk foglalkoztatott alkalmazottaknak a számát. Ezek a válla­latok nem mondhatnak le az angol nyelv használatáról, mert több mint száz országgal állnak üzleti összeköttetésben. A vállalatok áttelepülése növelni fogja Quebec munkanél­küli seregét, mely elérte a 10 százalékot az országos 8,1 szá­zalékkal szemben. Közvetlenül kb. 40.000 alkalmazottat érint a leépítés, közvetve számuk 100.000-re tehető. Az összegszerű kiesés kb. évi 4,3 milliárd dollárt jelent. Jellemző, hogy szá­mos québeci francia nagyiparos tőkéjét texasi olajfinomí­tókba fektette. Az angolok a tőke menekítésével saját be­folyásukat szüntetik meg Quebecben. „A KANADAI ALOM“ SZERTEFOSZLOTT Akadémikus jellegű minden spekuláció Quebec és az or­szág jövőjével kapcsolatosan. Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy ha Quebec elszakad, Kanada nincs többé. De a Szövet­­ségi-Németország él és virágzik Kelet-Németország nélkül. Az ország tartományai túlélnék a francia országrész kiválását és nem jutnának Pakisztán sorsára. Sokan az ország bom­lásáért Trudeau miniszterelnököt teszik felelőssé. Mások még mindig remélik, hogy politikai manőverezéssel mindent helyre billent, a lidérces álomnak végeszakad és minden visszatér a régi kerékvágásba. Tévedésük több mint hiba. Naiv vágyálom. Később rájönnek majd, hogy a kanadai álom­nak végkép befellegzett. Vége a kísérletezés időszakának, a költséges bllingnalizmusnak. Kormányunk 600 millió dollárt kiütött 6500 köztisztviselő nyelvi átképzésére. A bilungualizmus­­tói eljutottunk a egyn^elvüségig. Pedig ez volt Trndean vesszőparipája. A P.C. agresszív nyelvi törvényjavaslatát a szavazás előtt Trudeau nem akadályozhatja meg. Azzal gyakorolt nyomást Quebecre, hogy leállította a decentralizá­ciós terveket, a federális kormány egyes hivatalait nem he­lyezik át a francia fővárosba. Ezzel elüti a franciákat több­száz állástól. Ez csak olaj a tűzre, hiszen I.evesque már a vállalatok áttelepítését is szabotázsnak tekintette. Hadd említsük itt meg, hogy a vállalatok felső berkeiben franci­ák alig találhatók. Az angol igazgatók többsége husz-har­­minc év után sem beszél franciául. Trudeau miniszterelnök a törvény megszavazása után bírói utón követelheti annak módosítását. Nagyobb koncesszióra nem számíthat. Arról nincs szó, hogy egységes kisebbségi front jöjjön létre, mely a javaslat elfogadását megakadályozhatná. Minden tiltako­zás üres szófecsérlés. Trudeaunak család) problémái vannak, mióta felesége fényképezésre adta a fejét. Nagyobb családját, az országot, hogyan tartsa össze, ha saját házatáján sem tud rendet te­remteni? Levesque kijelentette, esetleges kudarc nem tánto­rítja el és megismétli a népszavazást, mig honfitársai kiki­áltják Quebec függetlenségét. Szilárd meggyőződése, hogy már az első menetben pártja győzni fog. Levesque fáradt­nak látszik. Mint mondotta, megalázónak tartja, hogy a franciák nyelvi jogainak biztosítására törvényt kell hozni. A földkerekség egyetlen országa Quebec, mely törvénnyel biz­tosítja saját hazájában az anyanyelv használatát. Az ön­­kormányzat és szuverénitás kivívása után nem lesz a nyelv­törvényre többé szükség. 3 C ö szö n tü n k ^S zü le té sn a p o d o n Z lC a n a d a HARMADRANGÚ ZSIDÓ ÁLLAMPOLGÁROK A nyelvi törvénytervezet zavart, idegességet keltett a qué­beci zsidóság körében. Egyre több zsidó költözik másfelé. Aki te­heti, gyerekeit Quebecen kívüli iskolába és kollégiumba Íratja. Életüket megnehezítik a magas adók és a bürokrácia túlka­pásai. Fájdalmas újra a régi nótát hallani, hogy csak al­kalmazkodásuk esetén élvezhetik a québeci élet gyönyörűsége­it A vitalitását elvesztő Quebecben, ahol utcasorok eladók, a zsidóság „nem leli többé honját a hazában“. Hiába jelentette ki Dr. Laurin április 6-án Rimouskihan. hogy a történelem során a zsidók remekül alkalmazkodtak és reméli, hogy a nyelvi javaslatok a magukénak vallják. Ma­gyarul: nem lesz baj velük. Levesque szintén megnyug­tatta a zsidóság képviselőit, hogy pánikra nincs ok. Mont­real zsidó képviselői tudtára adták a P.C. vezérének, hogy kisebbségi státuszt kívánnak a többség és nem a kisebbség köré­ben. Egyszerűen nem akarnak harmadrangú állampolgárok­ká válni. Általában a nyelvi törvényjavaslat a történelem leg­sötétebb korszakaira emlékezteti őket, mikor a hatalmon le­vők rákényszeritették alattvalóikra nyelvüket, kultúrájukat, vallásukat. A zsidóság nem hajlik meg a hatalom előtt és nem fog asszimilálódni. Inkább tovább áll. A régi életformának vége. Mark Golub, a montreáli „Béth Sholom“ templom rabbija, az amerikai „Reform Ju­­daism“ áprilisi számában Levesque politikájának a következ­ményeit elemzi. Felidézi Hitler faji-törvényeit és utal arra, hogy a várakozási időszak végéhez közeledik. A zsidóság félelme indokolt. A zsidóság nagyrészét az angolszász kö­zösség szerves részének tekintik. Minden csapás, mellyel az angolokat sújtják, a zsidókat is éri. A zsidóság nem hitte, hogy a várakozási időszak a végéhez közeledik. A zsidóság franciáiul és angolul egyaránt beszél a nemzsidók 25.4 százalékkal szemben. Egyelőre tovább folyik a népvándorlás. Nagy zsidó töme­gek települnek át Torontóba és más városokba. Az idők jele, hogy a következő hónapokban 74 zsidó család visszatér Izraelbe. Ebben az egy mondatban’ — mint cseppben * ten­ger •** benne van népünk kétezer év«s tragédiája. PANNÓNIA DELICATESSEN 557 St. Clair W. 651-3318 MAGYAR CSEMEGÉS A ST. CLAIR-VAUGHAN RD. KÖRNYÉKÉN NE MULASSZA EL MEGTEKINTENI MEGNYÍLT ÚI ÜZLET az 532Eglinton Ave. alatt 488-5092 MINDKÉT ÜZLETÜNKBEN; IMPORTÁLT EURÓPAI átelkülőnlegességek meleg és hideg büfé, finom saláták, szendvicsek helybeli fogyasztásra és elvitelre. Szemeskávé - sütemények - fagylalt - szalámik - felvágottak Tulajdonos o DEUTSCH HÁZASPÁR Gesztenye Cukrászda €$ dél i c 3 ttsst n í ,s de a régi finomságú süteményekkel. Szeretettel várja régi és új vevőit : KEMÉNY IDA tulajdonos. 1394 Eglinton Avenue West TELEFON: 782-0*8 z 1Oszt étterem KONYHÁNK, MINT RÉGEN, MAGYAROSAN KÉSZÍT MINDENT Heti különlegességek: Töltottpaprika-Töltött kacsa Töltött boriú-Töltöttkáposzta Debreceni ludaskdsa Borsostokány-Gombds borjú Vadas marba zsemlyegombóccal irkirkirk Húsleves májaaluskával Bableves csülökkel Borsó-gomba-karfiol és zöldbableves Bussines Lunch 12-3-ig TELJES ITALMÉRÉS A zongoránál R.l'reiná. Esküvőre 30 személyig különterem Leslie Keller és családja »03 MARK HAM ST.(Bloor-Bathurst-nélj MIRVISH VILLAGE re|. 53 1 6063 Parkolás az üzlet mögött • *9 KANADA..... a Jövő országa KANADA... hataiamas immáron 110 éve KANADA..... óriás ország (gy kis világban KANADA.... a mi országunk, őrt állunk feletted MULTIKULTURALIZMUS A különféle nemzetiségek egysége ■I . jm Hon. Joseph P. Guay L’hon. Joseph P. Guay ■ dp ■ Minister of State Ministre d'Etat STOP GETSETW DRIVING SCHOOL V TEL: 635-1102 este 661-0364 Mismrnu TIBOR 10 év Kanada-i és 10 év Izráel-i gyakorlattal ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, ANGOLUL MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN. Munkahelyén vagy a lakásán kezdünk és hazaszállítjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom