Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-06-11 / 661. szám

1977 június 11. * MENORA WINNIPEGI KÉPESLAP A multikulturalimus káros propagandája Éppen az elmúlt hetekben cikkeztünk a Menora hasáb­jain arról az aggasztó jelen­ségről, hogy a kanadai föde­rális kormány elhibázott tak­tikája következtében a multi­­kulturalizmus korábban nagy hűhóval beharangozott kon­cepciója vakvágányra futott, ami Köteles Gyulának, az or­szágos multikulturális bizott­ság elnökének kormánytagok elleni heves kritikáját, s vé­gül menesztését eredményez­te. Alig múlt el a fenti krí­zis szenzációja, a manitobai multikulturalizmus szenve­dett súlyos sérülést, nyilvá­nosságra került belső prob­lémái miatt. Lehet, hogy vé­letlen, lehet, hogy nem, elég az hozzá, hogy a manitobai konfliktus központi figurája megint csak Köteles Gyula volt. Az ügy alábbi, dióhéjban való ismertetése remélhető­leg tanulságul szolgál más ka­nadai városok (sőt, amerikai városok) nemzetiségi cso­portjai számára, beleértve természetesen a magyarokat is. A Calgary-i Stampede és a — korábbi — torontói Carnival mellett kevés olyan népszerű nemzetiségi feszti­vál található az északameri­kai földrészen mint a Winni­peg! Folklorama. Évente egy­szer a város különböző pont­jain húsz-harminc nemzetisé­gi pa vili ont állítanak fel — rendszerint augusztus máso­dik hetében — hét-nyolc nap­ra, s ezekben a pavilonok­ban jellegzetes etnik ételek­kel, italokkal és kulturális műsorokkal szolgálják a lá­togatókat. Az elmúlt öt év alatt a Folklorama nemzetközi ese­ménnyé nőtt fel: a winnipegie­­ken kívül ezrek és ezrek jön­nek messzi vidékről, hogy az ukránok, németek, magyarok, zsidók, portugálok, olaszok, karibiaiak, skandinávok és más tnemzetiség^, csoportok pavillonjait meglátogassák.* A Folklorama “atyja”, fejlesz­tője és elsőszámú hírverője Köteles Gyula, magyar szár­mazású winnipegi ügyvéd volt, aki az országos multikultu­rális bizottság vezetése mel­lett a Manitoba Folks Art Council elnöke is, melynek hatáskörébe tartozik a Folk­­lorama évenkénti megrende­zése. A konfliktus tavaly nyáron kezdődött, amikor Köteles megtagadta az engedélyt há­rom új pavillon felállítására, köztük egy második magyar pavillonéra.Köteles azzal ér­velt, hogy egy pavillon elég minded egyes nemzetiségi csoport számára; egy máso­dik pavillon legfeljebb csak arra jó, hogy az illető nemze­tiségi csoport belső megosz­tottságát tükrözze, amire nincs szükség egy tanító jelle­gű multikulturális fesztivál keretein belül. (Példaként az íreket hozhatjuk fel, akik azért akartak egy második pavillont felállítani, mert a protestáns írek nem hajlandók a katoli­kus írekkel egy fedél alatt meglenni!) Az engedély megtagadását követően a Folklorama tizen­két tagból álló igazgatósági tanácsából hét igazgató össze­állt és a helyi bíróságon meg­fellebbezte Köteles intézkedé­sét. A bíróság a hét "szaka­­dár” igazgatónak adott igazat és megengedte a szóbanforgó három pavillon felállítását an­nak ellenére, hogy Köteles előzőleg megvonta az enge­délyt. A három pavillon ré­sze volt a tavalyi Folklora­­mának. Köteles megbántva é­­rezte magát, elsősorban azért, mert a szakadár igaz­gatók bíróságra vitték az U- gyet. Még ma sem tisztázó­dott, hogy egy bíróság egyál­talán illetékes-e egyesületek belső vitáiban döntést hozni. A szakadárok azzal érveltek, hogy nem volt más választá­suk, miután a Folklorama e­­gyesületi alkotmánya és alap­­szabályzata az elnöknek biz­tosít teljhatalmú jogot enge­délyek kiadását vagy megvo­nását illetően. Persze, az egészben az a legtragikusabb, hogy mindez a nyilvánosság előtt zajlott le: televíziós és rádióállomások, valamint az újságok napokon át szellőztették a Folklorama vezetőinek heves vitáit, me­lyek során meggondolatlan, s a multikulturalizmus ügyére káros hatású kijelentések is elhangzottak. Senki sem sze­reti, — én pedig kiváltképpen nem — a mosatlan ruhák nyil­vános kiteregetését. Ezzel szemben a konfliktus korántsem simult el. Az el­múlt év végén a Folklorama szakadár igazgatói ismét a bí­rósághoz fordultak (nyilván vérszemet kapva az első bí­rósági ügy számukra előnyös végzése folytán) azzal a pa­nasszal, hogy nem tudnak be­pillantást nyerni a Folklorama pénzügyeit kimutató könyvek­be, mert azok Köteles Gyula birtokában vannak, s ő nem hajlandó kiadni azokat. Már­pedig — így az igazgatók —, az 1977 évi Folklorama en­gedélyének megszerzéséhez feltétlenül szükség van egy pénzügyi kimutatásra városi és tartományi hivatalokban. A bíróság ismét a szakadár i­­gazgatók javára döntött, s a könyvek kiadására utasította Kötelest. Köteles fellebbezett. A feljebbviteli bíróság hely­benhagyta az alsófokú bíróság döntését, s figyelmeztette Kö­telest, amennyiben nem adja ki a könyveket, úgy bűnügyi eljárást indítanak ellene. Na­­mármost, mire ideérkeztünk, mindenki fel volt paprikázva, a józan ész teljesen eltűnt. Egy olyan városban mint Win­nipeg, ahol a lakosság kéthar­mada nem angolszász, se nem francia, a multikulturalizmus legapróbb mozzanata is élén­ken foglalkoztatja az embe­reket. Mondanom sem kell, hogy a szakadár Folklorama igazgatók és a Köteles közöt­ti áldatlan marakodásnak szenzáció jellege lett. Szín­házban, moziban, sportmér­kőzéseken, bárokban és mun­kahelyen mást sem lehetett hallani mint a Köteles-kont­­ra-szakadárok vita különféle fejtegetéseit. Jómagam és né­hány más nemzetiségi intel­­lektuel, akik vezető állást fog­lalunk el tartományi, városi és iskolabizottsági hivatalok­ban, kétségbeesetten próbál­tuk menteni a menthetőt. Per­sze, minden igyekezet hiába­valónak bizonyult: a láva om­lásét nem lehet mentőövvel feltartóztatni. A feljebbviteli bíróság hatá­rozata után Köteles egyszeri­ben eltűnt a föld színéről, a seriff emberei képtelenek vol­tak a bírósági végzést kikéz­besíteni. A körözés sem se­gített, sem magánnyomozás, semmi. Végül is, amikor már azt hittük, hogy Köteles vala­miféle Maffia-bűnügy áldoza­tává vált, az ügyvéd önként adta meg magát a seriffnek. Börtönbe szállították, majd két napi fogság után a bíró­ság szabadon engedte azzal a feltétellel, hogy kiadja a pénzügyi elszámolásokat és a Folklorama könyveit a szaka­dár igazgatóknak. Ez meg is történt, azzal a szépséghibá­val, hogy — mint az később kiderült — a tél folyamán betörők jártak Köteles irodá­jában és — többek között — a Folklorama okmányaiból is elloptak néhányat. Köteles fel­lebbezésének tárgyalására u­­gyan még nem került sor, de valószínű, hogy a legfelsőbb bíróság sem fogja megváltoz­tatni a korábbi döntéseket. Magától értetődő, hogy eb­ben a dzsungelben senki sem tudhatja, hogy kinek van iga­za: Köteles Gyulának vagy a szakadár igazgatóknak. A ma­gam részéről nem is azt tar­tom lényegesnek, hogy kinek vagy kiknek van igaza; csu­pán azt, hogy ezzel az osto­ba pereskedéssel évekkel ve­tettük vissza a multikultura­lizmus ügyét Manitobában és talán egész Kanadában. Már­pedig az angolszászok és fran­ciák végeláthatatlan ellensé­geskedése Quebecben és más tartományokban éppen elég fejfájást okoz a kanadai bel­politikában; kinek van szük­sége további fejfájásra?! Kétségtelen, hogy a Folk­lorama 1977-ben is lezajlik. Sőt, még az is elképzelhető, hogy a botrányt követő szen­zációhajhászás megduplázza a látogatók számát. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy az egy éve húzódó botrány szükség­telenül fekete árnyékot vet a fesztiválra. A Winnipegi Képeslap ro­vat általában derűs helyzet­­jelentést ad a prérifőváros életéről. Sajnálom, hogy ez­úttal gyászszalag van fonva e Képeslap köré. De az újság­írónak nemcsak a kellemes, hanem a kellemetlen hírekről is hű jelentést kell adnia. Miként fentebb említettem, remélhető, hogy más kanadai és amerikai városok nemze­tiségi csoportjai tanultak a winnipegi eseményekből. Hogy miként nem szabad bizonyos dolgokat csinálni. Losonczy László sassssQ DÁJÁN VAGY A MÁSODIK BOMBA POLITIKAI PROSTITÚCIÓ? Amikor nyilvánosságra hozták, hogy Dáján a Likud kü­lügyminiszter - jelöltje és cserben hagyta korábbi moz­galmát, Kárgmán kijelentette, hogy ez véleménye szerint a közéleti prostitúció tipikus e­­sete. Az izráeli politikai életben nem ritkán hangzanak el éles kifejezések, de Dájínnal kap­csolatban ez kicsit erősen hangzott. Mit mond Dáján? Aki ismeri, az jól tudja, hogy a kérdés felvetése önma­gában nagyfokú naivitást mu­tat. Arról is nevezetes sok e­­gyéb mellett a leendő külügy­miniszter, hogy — nem szív­bajos. Ezt a hétköznapi életben használatos kifejezést azért emeltük át vele kapcsolatban egy belpolitikai kérdéseket tisztázni akaró cikkbe, mert az a célunk, hogy az amerikai olvasó kendőzés nélkül ismer­je meg — ha erre eddig nem került volna sor — ezt a külö­nösen kemény fából faragott politikust. Dáján nem beszél feleslege­sen. Nem magyarázkodik. És úgy tesz, mint akit nem érde­kel, hogy az ellenfelei mit mondanak róla. Nézzünk most kicsit mesz­­szebb az időszerű koalíciós tárgyalásoknál. Számtalan­szor megírtuk már ezeken a hasábokon, hogy Dáján mi­niszterelnök akar lenni. Soká­ig ült az asztalfő közelében az anyapártjában, de volt türelme az asztal szélén is ülni, mert azt hitte, vagy remélte, hogy végül is "megérik” számára a párt. Tévedett. Aztán az idő is sürgeti. Már túl van a hatodik X-en. Bizo­nyára fejébe vette, hogy még 65 előtt miniszterelnök lesz. Vagyis két éven belül. Ez a Munkapártban nem le­hetséges. Ott Peresz vette át a hatalmat és noha egy emlő­ből szívták a közéleti anyate­jet — mindketten Ben Gurion tanítványai — mégsem tudja most, belátható időn belül le­körözni őt. Az örökösödési harc nem nélkülöz minden aktualitást. Begin néhány héttel a válasz­tások elö'tt szívrohamot kapott és alig 10 nappal a választások után ismét kórházba kellett őt szállítani. Az volt a nagy aggo­dalom, hogy újabb attak, de vé­gül kiderült, hogy nem. Csak nagyon kimerítette őt a sok tárgyalás, a kormány előké­szítésének fáradalmai. Mindenesetre most miköz­ben e sorokat írjuk, még min­dig kórházban fekszik és ott, a betegágya szélén ült Dáján, amikor pár napja megegyez­tek. Hangsúlyozzuk — csak ab­ban, hogy Dáján lesz a külügy­miniszter. De a félszemfl tá­bornok e paktum által azt je­lezte, hogy igényt tart a mi­niszterelnökségre is. JÓ ez Izráelnek? A régi kérdést —jó ez a zsi­dóknak? — ma már ebben a formában ajánlatos felvetni. E sorok írója némi gondolkodás után megfontolt igennel vála­szol a kérdésre. íme a magyarázat. KEMÉNYEBB A HANGVÉTEL DÁJÁN AZ ÖRÖKÖS Más a helyzet a Likudban. Ott megkapja most a külügyi tárcát, egyszerűen azon az a - lapon, hogy még mindig vonzó személyiség világszerte, s koncepciója is van. A végcél a­­zonban nem ez — Dáján részé­­ről.0 meg akarja örökölni Be­­gintől a pártvezér tisztséget és ami ezzel jár, a kormányfői poziciót. Ez nem teljesen lehetetlen. Begin után történetesen szin­tén egy katonaember, Ézer Weizman szolgálaton kívüli tábornok áll a második he­lyen. Weizman nem elég érett politikus hogy a miniszterel­nökségre pályázzon, ő persze szívesen lenne kormányfő, de bizonyára maga is jól tudja, hogy korai. Az arabok megszédültek attól, hogy a kétkulacsosság gyü­mölcsöző dolog a mai világ­ban. Izráelt nem képesek le­győzni a harcmezőn, de politi­kai síkon már a térdrekény­­szerftés módozatait mérlege­lik és úgy viselkednek, mint a mesebeli vadász, aki előre i­­szik a medve bőrére. Nos, eb­ben a helyzetben nem volt sze­rencsés, hogy Izráel részéről olyan gazsuláló, az arabok ke­gyeit kereső hangok hallat­szottak, amelyek az ő inter­pretálásukban a mi gyengesé­günk — ha nem is katonai, de politikai gyengeségünk — be­ismerésével mutattak egyen­lőséget. Dáján részéről megszokják majd a kemény hangok alkal­mazását. Ami nem jelenti, de­hogy is jelenti, hogy Dáján nem hajlamos a kiegyezésre. Voltak idők, amikor Dáján úgy beszélt, hogy a szava ga­­lambbúgásnak hatott. Akkor a sólymok részéről pergőtűz - szerű támadásban volt része. Most már más a helyzet. Az egykori hadügyminiszter a 43 mandátumra támaszkodó — vele együtt persze 44 man­dátum! — Likud színeiben szólal meg és saját miniszter­­elnökségét készíti elő. Fi­gyeljünk minden szavára. Benedek Pál fNEM KELL MANHATTANBA MENNIE JÓ SÜTEMÉNYÉRT ft ..----- ----­. megnyílt a Törést Hillsben N.Y-ban az MAGYAR SÍRKÖRAKTÁR Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St, - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 Előnyös áron készít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET _____ ctíi cMndrew’ó cMiuncfarian tStruclle & <=Paótrieó jUc. ahol a legkiválóbb minőségű, naponta friss l Rétesek, magyar és Continentális sütemények nagy választékban kaphatók FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, keresse fel és kérjen késtolót az ízletes snteménvekbffl Címünk: 100-28 QUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es suhway állomásnál Tel: (212)) 830-0266 Lázar's húsüztet szomszédságában. CHARTEREK, Egyéni átázások, Rokonkihozataí FÓRUM TOURS (Fnrsft György) 667 Madison A ve. Suite 909. Telefon: 838-8585 N.Y.C. New York központjában, a világ üzleti életének cent­rumában, pont a Brodwoy közepén von ^ ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE ot Sitt ST. telefon : Cl 6 - 9400 Szállodánkat a magyar szí­vélyesség és az előzékeny­ség jellemzi. A világ minden részéről Amerikába érkező magyarok központi találkozó­helye. nCHMMN CARMEL HELYZETMAfiY ARÁZ AT A Mint ahogy a csodák jönnek Amikor vagy hat hónappal ezelőtt, egy hideg téli péntek es­te az első F 15 repülőgépek megérkeztek Izráelbe, Mordecháj Gur tábornok a vezérkar főnöke kijelentette, hogy’’Izrael ettől kezdve nem ugyanaz az ország, amely eddig volt!” Azt hiszem, hogy Gur tábornoknak sejtelme sem volt arról, hogy mennyire fején találta a szeget ezzel a mondással. A re­pülőgépek fogadásával kapcsolatos szombatszegés nyomán in­dultak el azok az események, amelyek a csúcspontjukat május 17-én érték el, vagy még pontosabban a május 17-ről 18-ra vir­radó éjszaka, amikor a választási eredmények nyilvánossá let­tek. Egy bizonyos, ma Izráel valóban nem ugyanaz az ország, a­­mely eddig volt. Sokan reméltek fölcsuszamlást ezen a válasz­táson, ami történt, azonban földrengés volt, annak legmaga­sabb fokozatában, amely kártyavárként összeomlasztotta az eddigi kormányzatot. A legérdekesebb az egészben, hogy mindnyájan meg voltunK győződve arról, hogy mindazok után ami az utóbbi három-négy évben és főként az utóbbi hónapokban történt; a választásokon a kormánynak meg kell buknia. Rabin ’’zseniális manőverjét” amellyel a saját kormányát megbuktatta, követte az Állami Bank kinevezett kormányzójának letartóztatása, a lakásépí­tésügyi miniszter öngyilkossága, majd négy héttel a választás előtt maga a miniszterelnök bonyolódott be egy olyan törvény­szegésbe, amely visszavonulásra kényszerftette. Nincs olyan ország, amelynek már csak ennyi ne lett volna elég ahhoz, hogy menessze a kormányát. Ehhez járult még ép­pen a választások előtti hónapokban egy sztrájkhullám, amely megbénította a repülőforgalmat és a kikötőket és ismetelten bebizonyította a rendszer teljes tehetetlenségét. Ennek ellenére, amikor a választások éjszakáján kibontako­zott a Munkapárt bukásának mérete, mindnyájan megdöbben­tünk. 51 mandátumukból 19-et vesztettek el és 11 mandátummal maradtak el a győztes Likud blokk mögött. Ez arányaiban még nagyobb választási vereség volt, mint Indira Gandhié az indiai választásokon. És ez egy olyan párttal történt, amely az állam alapítása óta való szüntelen kormányzása következtében már azt hitte, hogy ő egyszerűen nélkülözhetetlen és őnélkülenem lehetséges kormányozni Izráelt. Úgy viselkedtek, mintha nem egy demokratikus ország kormánypártja lennének,, hanem egy feudális birtok tulajdonosai. Golda Méir például a választási kampány során kijelentette, hogy’’Nincs senki sem akinek át­adhatnánk a hatalmat...” Tudom, hogy Izráelen kívül a világ zsidóságának soraiban is sokan megdöbbenéssel és meglepetéssel fogadták, hogy Menachem Begin a választások egyértelmű győztese és ő fog­ja megalakítani az új izráeli kormányt. Kevésbé lepett meg, de annál rosszabb érzéssel töltött el az a gyűlölet és rágalom hullám, amely a nyugati sajtó egy részéből áradt Begin személye ellen. Állítólag ’’objektív” új­ságírók minden további nélkül "terroristának” neveztek egy olyan politikust, aki már több mint harmic éve egy liberális jellegű parlamentáris ellenzék vezére, azért, irifert az angol mandátum idejében harcolt az ország függetlenségéért. Ugyanezek az újságok mélyen leveszik a kalapjukat JomoKe­­nyatta, Makariosz és még sokan mások előtt akik egyáltalán nem különböztek az angolok elleni küzdelemben Be gintől, vagy ha igen, akkor csak abban, hogy Beginnel ellentétben nem gon­doskodtak arról, hogy küzdelmüknek ne legyenek polgári áldo­zatai. Még jellemzőbb ezekre az újságokra, hogy ugyanakkor amikor Begint terroristának nevezik, Jasszer Arafát, a gyer­mekgyilkos véres haramia náluk szabadsághős. Azt is megértem, hogy a State Deparment tisztviselői közó'tt is számosán akadnak, akik nagyon rossz néven veszik, hogy a z izráeliek szabad választásokon kifejezték az akaratukat, hogy a jövőben milyen kormányt akarnak és nem őket kérdezték meg, hogy számukra ki a legkellemesebb személy az izráeli miniszterelnöki tisztség betöltésére. Az utóbbi években visszatérő refrén volt egyes újságokban, hogy ’’Izráelnek erős kormányra van szüksége a közelekleti béke érdekében”. Már ebből a követelésből is világos, hogy szerintük eddig Izráelnek egy gyenge, cselekvő- és határozat­­képtelen kormánya volt. Most azután nyugodtan el lehet mondani, hogy Izráelnek e­­zentúl erős és határozott kormánya lesz, amelynek vezetői e­­gész pontosan tudják, hogy mit akarnak. Azonban úgy látszik, hogy ők ezt nem egészen így képzelték... Még nem alakult meg az új kormány, amikor ezeket a soro­kat írom, ha azonban az előzetes hírek igaznak bizonyulnak, akkor ez alkalommal a vezető tárcák élére valóban elsősztá­­lyú személyek kerülnek, bár talán nem mindegyikük neve is­mert a világban Izráelen kívül. A választás utáni hét legnagyobb meglepetése persze Begin­­nek az a bejelentése volt, hogy az új kormány külügyminisz­tere Mose Dáján lesz. Dáján mint tudnivaló, a Munkapárt listáján jött be mint képviselő és beleegyezése ahhoz, hogy mi­niszter legyen Begin kormányában több mint szenzáció. Dá­­jánnak persze ma és mindig is rengeteg ellensége volt, de a­­ligha lehet tagadni, hogy bár a jomkipuri háború meglepeté­se ártott imagejának, mégis az oszág egyik legnagyobb képességű embere és nyilván tevékenysége hasznára lesz az új kormánynak. A drámai változások után azonban Izráelnek még na­gyobb szüksége van, mint a múltban arra, hogy a világ zsidó­sága kiálljon mellette és támogassa. Az amerikai zsidóság vezetői már bejelentették, hogy támogatásuk nem kormányok­nak, hanem Izráel népének szól. Éppen ez amit elvárunk tőlük és reméljük, hogy eszerint fognak viselkedni. Lichtman HomeMadt Pastries&Strudels Hazai módra készült finom RÉTESEK. TORTÁK, MIGNONOK. POZSONYI RUDAK. GESZTENYEPÜRÉ a legfinomabb anyagokból VAJAS KÁVÉ SÜTEMÉNYEK * DANISH * KUGLÓF. TELEFONRENDELÉSEIT még vidékre is a legpontosabban és azonnal szállítjuk. 532 AMSTERDAM AVE., W. (86 S*. sorkqn) N.w York. Tál.: 873-2173

Next

/
Oldalképek
Tartalom