Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)
1977-05-28 / 659. szám
1977 május 28 * MKNORA 13, uiílal A kanadai könyvpiac egyik szenzációja mindenképpen e lap érdeklődési körébe tartozik. Negyedik hete áll a bestseller lista élén Jónás György és Barbara Amiéi könyve a Demeter perről. "Ismeretlen személyek által" by persgns unknow” címen jelent meg. A recenzióhoz szükséges tárgyilagosság ezúttal hiányzik nálam. Hiába is tagadnám, hisz túl sokan tudják, hogy Jónás Györggyel együtt kezdtük kanadai pályafutásunkat, sőt hosszabb időn keresztül lakótársak is voltunk. így tanúja voltam Jónás első nyelvleckéinek, s annak a szinte emberfölötti igyekezetnek és szorgalomnak, amivel az angol nyelv titkait később mind mélyebben fekvő titkait sajátította el. Hogy ez az igyekezet milyen eredményt szült, azt nem csupán a mostani könyv igazolja, hanem az, hogy George Jónás, a CBC egyik legkitűnőbb munkatársa, ma már Kanada legnívósabb angol költői közé tartozik. Barátom tehát most egy nagysikerű könyvvel jelentkezik a piacon, s bennem illene, hogy meglegyen a szükséges pártosság és elfogultság. De nincs meg mégsem, mert amennyire örülök Jónás Gyuri sikerének, ugyanannyira bosszant valami más. Ezt a könyvet a Demeter per történetét tudniillik én akartam megírni. Már hozzá is kezdtem, de aztán a terv félbemaradt mert úgy éreztem, hiányzik belőlem valami ahhoz, hogy ezzel a témával megbirkózzam. Miután így a két érzés kiegyenlíti egymást, tehát elfogadhatják tárgyilagos, higgadt és mérsékelt véleményemet, mely szerint a könyv remekmű. Nem mernék ilyen nagy szavakkal dobálózni, ha egy hirtelen megírt könyv irodalmi értékéről lenne szó —ezt Jónásék valószínűleg el sem hinnék — de amilyen célból a könyv készült, ennél kitűnŐbbet csinálni nem lehet. Legalább is erről kellett meggyőződjék Thomas Berger British Columbia-i főbíró, akit a kanadai központi kormány azzal bízott meg, folytasson vizsgálatot a megépítendő északi olajvezeték ügyében. Az Alaszkában kitermelt olajat ugyanis az Egyesült Államoknak el kell juttatnia a kontinens többi részére, s ezért egy olajvezeték felállítását tervezték. Az elképzelés az volt, hogy a McKenzie folyó völgyében vezetik végig ezt a hálózatot, s ílymódon a költségeket megosztják Kanadával. Ez a javaslat elég ésszerűen hangzott. Kanada az amerikai olaj átengedéséért természetesen megfelelő díjazást húzott volna, s ugyanakkor itt lehetett volna átvezetni a kanadai olajat is, illetőleg az amerikai olaj is olcsóbb módon kerülhetett volna kanadai piacra. Éppen ezért, bár voltak más elképzelések is, pl. az alaszkai országút mentén való vezetés, az amerikai és ugyanígy a kanadai hatóságok is a McKenzie folyó völgyét látták a legalkalmasabbnak. A vizsgálattal megbízott Berger azonban megkontrázta az egész elképzelést. Miután többezer északi eszkimóval vagy indiánnal tárgyalt s meghallgatta őket, olyan jelentést terjesztett a kanadai kormány elé, melynek alapján a csővezeték építését tíz évre el kell halasztani. Az indokolás nemcsak egyszerű, hanem nagyon kézenfekvő is. Az olajhálózat megépítése károsan befolyásolná Yukon és az északnyugati területek vadállományát, megbontaná a természeti egyensúlyt, s megváltoztatná a bennszülöttek életmódját és feltételeit. Berger bíró jelentése nem váltott ki egyhangú lelkesedést. Amikor Jack Horner, a ISMERETLEN TETTESEK Maga a párosítás is nagyon szerencsés. A nemzetközi feltűnést keltett Demeter-per megírása csak olyan embernek sikerülhetett, aki nem - csak a magyar lelkületnek, de a magyar nyelvnek is tökéletes ismerője, mégpedig felsőfokon, vagyis úgy, hogy azt is megérti a magyar beszédben, amit nem mondanak ki (ebből a szempontból akár én is megírhattam volna de a többiadottság hiányzott} Ez pedig az, hogy Jónás György angolja nemcsak a klasszikus angolra de az összes elképzelhető angol slangre is kiterjed, még a legidegenebbnek hangzó magyar vagánynyelv szavaira is megtalálja a megfelelő angol kifejezést. Felesége és szerzőtársa Barbara Amiéi pedig egyike a legjobb reseachereknek, akivel valaha találkoztam. A könyv sokkal többet tud a Demeter-perrŐl, mint amit a bíró tudott, az ügyész tudott, a védő tudott, az esküdtek tudtak. Néha az az érzésem, hogy többet tud az ügyről, mintamit Demeter Péter tudott. Mert az még csak hagyján, hogy Jónásék kikutatták, hogy ki volt az ismeretlen tanú, akit a rendőrség, mint Mr. X-et csuklyával a fején jelentetett meg. Az ilyet még csak valahogy ki lehet nyomozni. De az angolszász judikatúrában valószínűleg példa nélkül áll az, hogy egybírót utólag meg lehessen interjúvolni és az el is mondja őszintén véleményét, érzéseit, sőt időnként még azt is, hogy mikor értett egyet a védelemmel, mikor a váddal, s voltak pillanatok amikor hajlamos volt arra, hogy az egész permenetnek új fordulatot adjon. A könyv tartalmát persze majdnem mindenkiismeri, hiszen az újságok hónapokon keresztül részletesen számoltak be az ontáriói Londonban folytatott tárgyalásokról. Demeter Krisztinát egy gazdag építkezési vállalkozó feleségét férje és annak vendégei szétvert fejjel találták meg a ház garázsában. A gyanú a férjre Demeter Péterre terelődött, s több hónapos tárgyalás után az esküdtszék ki is mondta a bűnösségét. Igaz, hogy a vita azóta is folyik, hiszen Demeter valakit felbérelt volna a tett elkövetésére, de azt a gyilkost sosem sikerült megtalálni. Demeter védelmezői tehát azon az állásponton vannak, hogy az esküdtszéknek a kételkedés jogán felmentést kellett volna kimondania. Jónás és Amiéi ebben a vitában nem foglalnak állást. Valószínűleg igazuk van, amikor az egész Ügyet nem Demeter Krisztina vagy akár Demeter Péter egyéni tragédiájaként fogják fel, hanem az egész kanadai törvénykezést, a birósági eljárások módszerét teszik górcső alá. Ha jól értelmezzük, a ki nem mondott állásfoglalást ez körülbelül a következő: lehetséges, sőt valószínű, hogy az esküdtszék igazságos ítéletet hozott, de ha történetesen Demeter ártatlan lett volna, ez sem változtat a Ítéleten. Ez ugyanis csak a legritkább esetben függ attól, bűnös-e valaki, vagy sem. Sokkal inkább attól, milyen felkészültségű a védő és azü-V*-------«« ------gyész, milyen hangulatot tudnak teremteni a tárgyalóteremben, mennyire tartja fontosnak a rendőrség, hogy kierőszakoljon egy Ítéletet, szimpatizál-e a bíró a vádlott személyével, etnikus és kulturális környezetével, habitusával. Vagyis, mondja kimondatlanul a könyv, akit egyszer rátesznek az igazságszolgáltatás futószalagjára, annak többé beleszólása nincs abba, hogy milyen kész árú lesz belőle, s az un. igazság teljesen másodrendűvé válik a paragrafusok és jogszabályok mindent elöntő sűrűjében. Lehet vitatkozni azon, hogy igazuk van-e ebben az íróknak vagy sem, de akárhogy is van — még ha a rosszat tételezzük is fel a kanadai bírósági rendszerről — akkor is be kell látnunk, hogy a jogszolgáltatás és törvénykezés független a társadalmi rendszerektől és ideológiáktól, legalább annyiban, hogy nem csak a diktatórikus országokban tekintik a jogi folyamat mellékproduktumának az embert, de a demokráciákban is. Azt írtuk, hogy a szerzők többet tudnak az ügyről, mint bárki más. Ez kétségtelen. Két éves aprólékos gyűjtögető munka eredményeként látnak ilyen tisztán. Ugyan melyik *x"~; " xk ~ " xx_____xkz: zsűritag tudná felvenni a versenyt Jónással, aki anyanyelvén hallgatja végig azt a hangszalagot, ahol Demeter és a koronatanú, Szilágyi Csaba félszavakban és utalásokkal beszélgetnek egymással, s amit aztán három tolmács, három különböző verzióban fordít le angolra. Vagy melyik esküdt vehetné magának azt a fáradtaságot, (joga és jogalapja sincs rá) hogy úgy az áldozat, mint a vádlott előéletét végigkutassa, barátokkal és ismerősökkel, volt szeretőkkel és üzleti ellenfelekkel készít interjút. És ugyan ki lenne képes olyan jól megérteni azt a kölcsönös bizalmat és szeretetet, ami az ügyben nyomozó kanadai és magyar rendőrség között kialakult mint Jónás György, akinek módja volt megismerni azt a magyar rendőrmentalitást is, amely két egymás után következő diktatúrában teljesen azonos volt és amit a kanadai vidéki kisváros nyomozói példamutatónak tekintenek. Rendőrparadicsom, mondják a kanadai detektívek. Micsoda szigorúság, milyen kemény kéz. Mennyire mások ezek a vasfüggönyön túli szocialisták, mint azok a szocialis—---------------------------VVÍ Nem olyan egyszerű dolog az a természetvédelem kanadai kormány legkonzervatívabb tagja ( csupán egy pár hónappal ezelőtt lépett át a konzervatívoktól a liberális pártba) emelt szót a döntés ellen, még semki sem csodálkozott. Horner szerint nem a caribouk jóléte dönti el, szükség van olajvezetékre, vagy sem. Ha a bijok szempontjait vették volna figyelembe, — mondta —, még ma sem vezetne vasútvonal Kanadán keresztül. De aztán kiderült, hogy Horner nem az ún. konzervatív álláspontot képviseli, hanem vele azonos véleményen van az északi területek tanácskozó szervezetének ( olyan parlament-féle) a többsége. Berger csak ezer emberrel beszélt, mondták, s ezen a vidéken 26 ezer ember él, akiknek többsége sokat profitálna nemcsak a hálózat építéséből, hanem abból a civilizációból is, amit az olaj magával hozna. Igaz, néhány ezer eszkimó életfeltetele megváltozna, de ez anyagi megerősödést jelentene részükre, s vajon van-e amúgy is lehetőség arra, hogy az ipari fejlődést bárki is leállítsa ? Egy üzletemberrel beszélgettünk nemrégiben, aki azon kívül, hogy a fa-szakma egyik legeredményesebbje Kanadában, s azonkívül széles látókörű, kulturált ember. Érdekes érvet mondott. Azok, akik tiltakoznak az erdők kivágása ellen, akik legjobban hangoztatják a természetvédelmi jelszavakat, nem lennének hajlandók lemondani arról, hogy a vadászkunyhóban a kandallóban tüzeljenek, egyetlen darab újságpapírral, egyetlen darab egészségügyi papírral nem lennének hajlandók kevesebbet fogyasztani. Nem mondom — így az üzletember —, hogy nem lehetne élni kevesebb civilizációval. De egyszer el kell dönteni, hogy az emberek anyagi jólétét növelő ipari civilizáció mellett döntünk-e, vagy az emberek kellemes életformáját jelentő természetvédelem mellett. A kettő együtt nem megy. Hát akkor mit is mondok?... Végeredményben ma már mindenről lehet beszélni! Óvatosan, okosan. Mert azért vigyázni kell. Nekem itt könnyű. De nekik ott még bajuk lehet. Meg kellene mondani okvetlenül, hogy a hazalátogató Jolánka viszi magával az ezer borotvapengét. Akkor nem kell azt a tenger vámot megfizetniük, nincs is miből, és kicsit könnyebben élhetnek egy ideig... Talán azt lehetne mondani, hogy a brazíliai Miklós nagynéniének az unokahuga, hiszen tudjátok, majd meglátogat titeket és átad tőlem ezer éles csókot. Ez az „éles” csók nagyon jó! Éles-édes... A pasas, aki lehallgatja a telefont, azt hiszi majd, hogy nyelvbotlás. Nagyon jó!... De mi az, hogy a nagynéni unokahuga? Várjunk csak... Es brazíliai Miklós?... De mi az, hogy a nagynéni unokahuga? Várjunk csak... És brazíliai Miklós?... Nem, nnem, ez túlságosan kémhistóriának hangzik. Isten ments! Akkor hogyan mondjam?... És azt is meg kellene tudni, hogy szegény Feri a feketézés miatt börtönben van-e még, vagy kegyelmet kapott-e? Talán így lehetne fogalmazni... Meggyógyulte már a Feri, vagy szanatóriumban Érdekes, hasonló úgy látszik a vélekedése az északi területek vezetőinek is. Tiltakoznak Berger bíró döntése ellen s azt kérik a kormánytól, hogy az olajvezeték ügyében népszavazást rendeljen el. Érvként azt hozzák fel, hogy ha tíz évvel elhalasztják szépítkezést, úgy az Egyesült Államok maga oldja majd meg a kérdést, kivan-e még? Ez a szanatórium átlátszó. Azt is meg kellene kérdezni. lesz-e valami a nővérem és a férje bécsi utazásából? Hogy nem utasították-e megint vissza az útlevélkérelmet? Hopp, megvan! Hová mentek nyaralni az idén? Miért nem jösztök Pécsre? Pécsett semmi dolguk, ebből mindjárt tudni fogják, hogy, hogy tulajdonképpen Bécset akartam mondani. Különösen, ha hangsúlyozom, hogy miért nem jöttök? Ez nem látszik rossznak... Akkor azt is értésükre lehetne adni, hogy küldök pénzt Bécsbe, ne aggódjanak a szállodaszámla miatt... Nem lesz semmi gondotok Pécsett, a Lajos bácsi, — az én második keresztnevem Lajos, ezt csak ók tudják, könnyű lesz kitalálniok — a Lajos bácsinak van pénze... Minden mást pedig meg tudok mondani nyíltan. Hogy én már teljesen meggyógyultam a vakbélműtétemből, erős vagyok, mint egy bika... „A brazíliai Miklós nagynénjének az unokahuga átad tőlem ezer éles csókot. Feri szanatóriumban van még? Es miért nem jösztök Pécsre, a Lajos bácsinak van pénze és én erős vagyok, mint egy bika!” Te jó Isten, ez olyan, mint egy rémregény! És semmi értelme a világon. Még én sem értem. Most vezeti az olajat a tengerpartra ahonnan szállítóhajókkal fogják tovább vinni. Kanada pedig tíz év múlva hiába jelentkezik, az üzlet akkorra már kútbaesett és az északi szomszédnak egymagának nem lesz elég anyagi ereje egy olajvezeték felépítéséhez. Nagyon valószínű, hogy ha népszavazásra kerül sor , a természetvédők maradnak kisebbségben és az iparosítok győznek. A nyilvánvalóan jóindulatú Berger b(ró alighanem melléfogott. mi lesz? Már csenget a központ... „Halló. Budapest? Igen. én. Halló, igen... Szervusztok! Jaj, de jó hallani a hangotokat! Igen, úgy hallak, mint a szomszéd szobából. En jól vagyok, mint egy bika. Izé... Hát ti? Tis is jól? Biztos? Hála Istennek! Hát a Stefi néni hogy van? 6 is jól? A kis Tibiké? Már nagy gyerek? Nahát! Hogy repül az idő! Igen, mondom, én jól vagyok. Ti hogy vagytok? Hogy mit akartam a bikával? Semmit Mi ez a sípolás?... Jaj, már vége a három percnek! Még csak azt akartam mondani, hogy a brazíliai Miklós nagynénjének... Halló, hogy nem értitek?... Semmi, semmi... Be kell fejeznünk... Csókolok mindenkit. Csók élesen! Ér-ti-tek?! Nem? Igen, igen, én jól vagyok Vigyázzatok magatokra! Halló, halló!...” Letették. No de mindegy. Fő, hogy jól kibeszélgettük magunkat!_______ Dr. Kelényi Pál NOTARY PUBLIC Volt magyar ügyvéd jogtanácsos és közjegyző 887 Bathurst Street Telefon: LE 4-9154 KOVÁCS DÉNES: Interurbán ták akikkel nekik van dolguk, akik különböző táblás felvonulásokon rendetlenekednek, s akiket, ha előállítanak a rendőrségre, különböző szabadságjogokra hivatkoznak, I- lyesmi a szocialista országokban nem fordulhat elő. Tulajdonképpen ennél is hosszabb recenziót kellene írni, mert a könyv minden sora nemcsak lélegzetállftóan izgalmas, de minden sor három sornyi elgondolkoztató anyagot is tartalmaz. Ahhoz nem kell különösebb jóstehetség, hogy tudjam: barátaim, George és Barbara megcsinálták a szerencséjüket. A könyv nemcsak sokáig fog bestsellter listán maradni, de nyilván film is lesz belőle. Mégpedig, hajókezekbe kerül, rendkívüli sikerű film. A Perry Mason-sorozat megnyitotta a tárgyalótermi filmek korszakát s ilyen izgalmas tárgyalást, ilyen váratlan fordulaté feszültséget, ilyen hirtelen felvonultatott tanúkat, amelyek szinte napról-napra új helyzetet teremtenek, ilyen éles összecsapásokat vád és védelem között, még soha senki sem tudott kitalálni. Ilyet csak az élet tud produkálni — mondanánk — ha ezt a mondatot nem tartanánk hülye, banális és ezerszer agyoncsépelt frázisnak. Frázis, de tény. Mert ha olvasóink emlékeznek még Demeteréken kívül a vágottszájú Kacsa, az utcai harcban agyonlőtt Eper László, a besúgó boxbajnok-betörő Dinardo szerepére, akkor tudják, hogy ez a per időnként még Rejtő Jenő P.Howard-i fantáziáján is túltett. Demeter Krisztinát ismeretlen tettes ölte meg. S mivel mindenki aki egyáltalán a tettel gyanúsítható lenne, már halott, s mindenki aki még valami újat tudhat okosabbnak látja ha sírba viszi magával a titkot, a per teljes titka sosem fog kiderülni. A zseniálisan megírt könyvön kívül ez Jónás György és Barbara Amiéi szerencséje. A mű, amely aMac-Millen of Canada kiadásában jelent meg az ország minden könyvesboltjában kapható. E.G. Exkluzív magyar étterem a St.Clair—Yonge—nál! HUNGARIAN CAVE Esküvőkre, Shower-okra, összejövetelekre külön party-terem 100 személyig 76 St.Clair W.*Te 1:967-9460 * Tulajdonos:Rózsa Magda [STOP CET-SETW DRIVING SCHOOL ■ V TEL: 635-1102 este 661-0364 HEISME MIÉ R TIBOR 10 év Kanada-i és 10 év Izráel-i gyakorlattal ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS, ANGOLUL MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN^ Munkahelyén vagy a lakásán kezdünk és hazaszállítjuk Gesztenye Cukrászda e$ dél teát essen t,.után. de a regi jinomságú süteményekkel. Szeretettel várja régi és új vevőit KEMÉNY IDA tulajdonos. 1394 Eglinton Avenue West TELEFON: 782-13*8 294 COLLEGE STREET-AJ 1JV-A —A a I BUDAPEST TAVERN ILYEN MÉG NEM VOLT! Hétfőtől- péntekig komplett 4 fogé sós vacsora; leves, főétel sütemény kávé csak 4.75 Keresse fel délben is éttermünket friss, olcsó specialitásokkal állunk rendelkezésére A LEGHANGULATOSABB MAGYARORSZÁGI ZENEKAR VÁRJA ÖNT ÉTTERMÜNKBEN BALO-SCHWmER DUÓ! Magyaros vendégszeretettel várja Béres Gábor manager
