Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-05-07 / 656. szám

1977 május 7.MENORA 3 oldal “A férfiak zöme megveti és lekicsinyli az asszonyo­kat; én élni sem tudnék nélkülük”. -----Dante Allighieri. xxxxxxxxx Az UNESCO és a Nemzet­közi Munkaügyi Intézet évi jelentésében arról is beszá­mol, hogy milyen mértékben halad az asszonyok egyenlő kereseti lehetőségekért és bá­násmódért folytatott mozgal­ma a világ különböző orszá­gaiban. (E jelentésnek külö­nös nyomatékot adott az a tény, hogy 1976-ot az ENSzaz“asz­­szonyok évének” szankcionál­ta.) Persze, az ilyesfajta jelen­téseket ugyanúgy a relativitás tükrében kell vizsgálni, mint magukat az egyenjogúságért folytatott célkitűzéseket. A nők egyik legjelentősebb nem­zetközi szervezete, az Inter­national Women's Cong'ess, melynek gócpontjai Észak- Amer lkában, Angliában és Franciaországban találhatók, egyszerűen és velősen fo­galmazza meg ezeket: 1./ Teljes nemi szabadság, 2./ A férfiakéval egyenlő munka­bér, 3/ . A közéletben való sze­replés korlátozás nélküli le­hetősége, 4./ A hagyományos női kötelességek egyenlő arányban való megosztása a férfiakkal (például házimunka, > gyermekgondozás). A kommunista országok évek óta melldöngetve propa­gálják, hogy náluk minden, nemeket elkülönítő és meg­különböztető válaszfalat le­romboltak; ez azonban ugyan­olyan félrevezetés mint min­den más kommunista “vív­mánnyal” kapcsolatos propa-Íganda. Az orosz, lengyel, cseh és .magyai;oíiasszonyok nem szabad akaratukból dolgoznak, hanem egyszerűen azért, mert egy család képtelen lenne megélni kizárólag a férfiak keresetéből. Ugyanakkor a vasfüggöny mögött nyoma sincs az asszonyok jogainak és érdekeiknek kedvező rendele­teknek, melyek pedig nyuga­ti országokban egyre jelen­tősebbnek bizonyulnak. Ebben az egész egyenjogú­sági komplexumban az a leg­nagyobb probléma, hogy ál­talános rendeletekkel csak bi­zonyos részleteket lehet meg­oldani. Egy kormány például törvényt hozhat a női munka­béreknek a férfiakéval egyen-A Broadway Színházak és mozik utcájában a BROADWAYNAL VAN A ASHLEY HOTEL a legjobb polgári szálloda (Magyar vezetés) KITŰNŐ KISZOLGÁLÁS - OLCSÓ ARAK TELEVÍZIÓ - INGYEN PARKOLa's 157 West, 47. Street - New York - Tel: 245-6090 MAGYAR SÍRKÖRAKTÁR Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 Előnyös dron készít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET AMAZONOK FÉNYKORA------Terebélyesedik a női egyenjogúságért folyd küzdelem------­lő szintben való megállapítá­sára (ami a legtöbb nyugati országban már megvalósulás előtt áll), vagy a nőknek a közéletben való szereplése le­hetőségének biztosítására, de a nemek közti szabadság vagy a hagyományos női köteles­ségek megosztása a férfiak­kal nem kormányozható ren­deletekkel. Az amerikai kong­resszus vagy a kanadai kép­viselőház furcsa színben tűn­ne fel, ha törvényt hozna ar-' ra, hogy minden férjnek kö­telessége főzni, vasalni és takarítani, vagy hogy a “ne­mi szabadság” értelmében ezentúl a nők is megkérhetik leendő házastársuk kezét; vagy hogy a gyermekszülés során a férfiakat ötven szá­zalékos részvétel kötelezi fáj­dalomra, görcsökre, stb. A női egyejogúság meg­valósítása, akárcsak a faji vagy egyéb diszkrimináció el­tüntetése, hosszú és sok ne­velőmunkát igénylő proce­dúra, elvégre évezredes ha­gyományokat és szokásjogokat kell megváltoztatnia. Ezt még a hagyományos női “fegyve­rek” sem tudják siettetni. Tudott tény, hogy a délame­rikai Kingu folyó felső folyá­sa mentén elterülő Amazonia tartományban, a csaknem kő­­korszakbeli szokások alapján élő indián törzsek asszonyai időnként megelégelik a fér­fiak basáskodását és saját ma­gukat kiáltják ki a törzs “ügy­intézőinek”. Legelőször egy spanyol szerzetes útinapló­jából értesült a világ a gö­rög mitológia “amazonjaihoz” hasonlított indián asszonyok szokásáról. Padre Gáspár de Caravajal, a felfedező Fran­cisco Orellana expedíciójának tagja, 1541-ben csoportjával Peruból az Amazonas folyón hajózott a brazil dzsungelon keresztül, amikor is a Kin­gu mentén, Manaus várostól mintegy hétszáz mérföldnyire délkeletre, tanúja volt a sajá­tos asszonylázadásnak. A törzs hölgytagjai először megtagadták a nemi kapcso­latot a férjekkel, később pe­dig egyszerűen kizavarták őket a faluból, sőt, e kiza­varás művelete közben ala­posan el is páholták őket. A hagyományosan férfiakat megülető fejdíszeket saját fe­jükre helyezték, az ugyancsak férfitulajdont képező fegyve­reket magukhoz ragadták, s a falu főterén gyújtott tűz körül ugyanazt a táncot lej­tették, ami addig kizárólag a férfiak privilégiuma volt. Emellett halásztak, vadász­tak, s szomszédos törzsek férfitagjaival kokettáltak, akik rémülten menekültek a dzsun­gel mélyébe a harciasán ki­kent és felfegyverzett amazo­nok elől. (A jámbor Caravajal atya szerint “...mindez olyan sikftozással ment végbe, ami nem vala kellemes fülünk­nek...”) És az elkergetett fér­fiak? Első ízben életükben — idézzük megint padre Carava­­jalt — “...megrettent csecse­mőkhöz hasonlítva fák mögé bújtak, siralmas módon viny­­nyogtak és tanácstalanul kan­dikáltak a fényben úszó falu felé. Később töméntelen fes­tékkel borították testüket, hogy visszanyerjék fellázadt asszonyaik kegyét”. Az amazon hölgyek eme ri­tuális “hatalomátvételét” a tu­domány “iamuricama” néven könyveli el, amely keveréke a portugál és Kamaiura törzs nyelvének. Antropológusok szerint az iamuricama amo­lyan “biztonsági szelep” (safety vént; volt — s manap­ság is az — a túlzott férfi dominálás elleni asszonyi elé­gedetlenség levezetésére. Ca­ravajal atya megfigyelése szerint a férfiak játszi köny­­nyedséggel leverhették volna az asszonylázadást, ha akar­ták volna. Hogy nem akarták, annak nyilván egyszerű pszi­chológiai oka volt: mit ér a győzelem, ha a vesztes nem hajlandó — a vereség követ­kezményeként — alávetni ma­gát a férfiak akaratának (há­zimunka, nemi kapcsolat, stb.)? Az iamuricama általában néhány napig tartott; nagyon ritkán húzódott egy hétnél to­vább. A napok múlásával az asszonyok lázadó kedve lelo­hadt, kiváltképpen a korábban férfiak által gyakorolt fogla­latosságok közepette adódó nehézségek miatt, miközben nemi ösztönük is követelőző lett. Végül is a férfiak visz­­szatérhettek a faluba, vissza­kapták fegyvereiket és fejdí­szeiket, s mivel bizonyos ide­ig a szokottnál nagyobb figyel­mességet és udvariasságot ta­núsítottak asszonyaik iránt, Keresek fózonot hetenként háromszor egy személy részére. Manhattanban. Tel:(212)923-2968 Magyar hentes J. MERTL NEW YORK 1508 SECOND A VE . (78-79 St.. kozott) Tel RH 4 - 8292 Hazai szalámi es minden mós, jó, hazai izü HENTESÁRU kapható INEM KELL MANHATTANBA MENNIE J0 SÜTEMÉNYÉRT \ megnyílt a Forest HiHsben N.Y.-bán az WJC7 ff (^Mndrew’ó ** cnLuncjaricin sStrudLe & ^^aótrieó Vnc. ahol a legkiválóbb minőségűi, naponta friss békesség uralkodott a törzs mindennapi életében. Az idő múlásával azonban minden a régi, megszokott életmódhoz kanyarodott vissza, s a férfi­ak domináló szerepe újra ki­domborodott. Amikor aztán ez a dominálás az asszonyok megítélése alapján elviselhe­tetlenné vált, újabb iamuri­­cama-ra került sor. Jorge Machaio, ismert brazil antro­pológus szerint, aki csaknem negyven évig tanulmányozta a Kamaiura törzs életformá­ját, egy emberöltő alatt há­rom-négy iamuricama fordult elő. Korunk asszonyait is élén­ken foglalkoztatja a férfiak és nők közti status quo meg­változtatásának számos lehe­tősége. Olvashatjuk időnként az újságban, hogy egy-egy el­­szántabb feleség “háztartási” sztrájkba lép férje ellen; né­hány évvel ezelőtt nagy port vert fel egy new-jerseyi kis­város esete, amikor öt-hat háztömb asszonyai össze­beszéltek és nem voltak haj­landók addig férjükkel hálni, amíg be nem engedték őket az addig kizárólag férfiakat ki­szolgáló helyi klubba. És a “nemi felszabadulás” jelszava alatt egyre többet hallhatunk unatkozó középosztálybeli fe­leségekről, akik amatőr pros­tituáltakként “járulnak hozzá” a háztartási költségekhez a férjek tudomása nélkül. A Nők Nemzeti Szövetsége a világ értésére adja, hogy be­következett az “amazonok fénykora”, vagyis eljött az idő a női egyenjogúság mérkőzé­sének utolsó menetére. Ez nyilvánvalóan új trükkök és meggyőző “érvek” sorozatát jelenti, talán a modern kor iamuricama - jának megjele­nését technológiával fertőzött századunkban. Az Isten legyen kegyelmes szegény férfilelkünkhöz! Losonczy László II ÉRTEM AZ EER0K0MM11ZMIIST Folytatás az 1 oldalról hogy az a pár cipő illeszkedjen rá, ami rossz. Ha a lábat, ami természetesen jó, átfaragják rosszra, akkor ettől a cipő jó lesz. Most itt vagyok a legnagyobb gondban én, a cikkíró, aki va­laha egy pillanatig hajlamos voltam elhinni azt, hogy ez a cipő bizonyos körülmények között viselhető. Fölpróbál­tam, fájt benne a lábam és eb­ből az ostoba polgári gondol­kodásmódom következtében azt a tanulságot vontam le, hogy ezt a cipőt ki kell dobni. Most azonban elmagyarázzák nekem, hogy a cipővel valóban baj volt, de csak azzal, amit én viseltem. A valóságban ez a cipő a cipő plátói ideáljának a megtestesítője, vagyis az a tökéletes cipő, ami ha rossz, akkor is jó, tehát ha nem aka­rom, hogy a lábamat műtéti úton változtassák meg, akkor leghelyesebb, hogyha igyek­szem önkéntesen megváltoz­tatni lábamnak formáját, vagy még helyesebb, ha új lábakat növés magamnak, amik ebbe a kommunista cipőbe tö­kéletesen beillenek majd, en­nek viselése nem fog fájni. Azt hiszem, hogy mialatt e sorokat papírra gépeltem, si­került tökéletesen megoldani az euro-kommunizmus ideo­lógiáját. Ha mégsem így lenne, ak­kor alkalmasint valami ha­missággal állunk szemben. De mivel? A kérdésre a választ talán a harmadik hír adja meg, ami Spanyolországból érke­zett. Köztudott, hogy a demok­ratizálódó Spanyolországban két hónappal ezelőtt engedé­lyezték a kommunista párt hivatalos működését, azét a kommunista pártét, amely 1938 óta, a Franco-féle fa­sizmus győzelme óta be volt tiltva. A nyár folyamán Spa­nyolországban választások lesznek, amin a kommunista párt is indul. Ennek következ­tében már most folynak a vá­lasztási harcok és így ter­mészetesen érdekes aprósá­gokat kotornak elő a múlt­ból." Például előkaparták Ca­rillo élettörténetét is, aki már a polgárháború alatt is a spa­nyol kommunisták főtitkára volt. Igaz, hogy akkor még nem az euro-kommunizmus zászlaja alatt működött, ha nem a monolitikus és autok­ratikus moszkvai változatot hirdette és gyakorolta. A tör­ténelem följegyzi Carilloról, hogy azért nevezték el a “Paracuellos - i mészáros­nak”, mert 1936-ban Paracu­ellos városában többszáz hadifoglyot és túszt mészárolt le, mert a város lakossága nem volt hajlandó elfogadni a kommunista párt direktívá­ját, amit a polgárháború meg­vívásának módozatáról adott ki. Negyven év persze hosszú idő s az emberek természe te változik. Elvben elképzel­hető, hogy aki élete korai sza­kaszában paracuellosi mészá­ros volt, az öregségére meg­változik és békés természetű lesz. Elvben igen, de ha azt olvasom, hogy Carillo most már nem akar minket legyil­kolta tni amiérj:, a cipő vise­lését fájdalmasnak érezzük, csupán a lábunkat akarja le­vágni, akkor bennem mégis­csak valami bizalmatlanság támad. Valamilyen érthetetlen gon­dolattársítás alapján Gerő Ernő neve jut az eszembe. Azé a Gerőé, akit “Barcelona hóhérának” neveztek, mert Barcelonában többszáz anar­chistát és szocialistát mészá­­roltatott le, akik nem akarták a polgárháború idején a kommunisták irányítását el­fogadni. Gerő aztán hosszú időn keresztül továbbra is — ugyanúgy mint Carillo — hű­ségesen követte a moszkvai utasításokat, egészen addig, amíg 1956 nyarán Rákosi bu­kásakor ki nem nevezték a magyarországi kommunista párt főtitkárává. Ekkor vi­szont egy beszédet mondott, amelyben megállapította, hogy Rákosi rosszul csinálta a dol­gát és ezért az ügyeket Ma­gyarországon egy kissé más­ként kell vezetni. Lehet­séges, hogy a világ elsőeuro­­kommunistája Gerő Ernő volt? Egy szóval sem állítom, hogy ez az analízis elfogulat­lan és mindenre kiterjedő. Hosszú tanulmányra lenne szükség, hogy az összes le­hetséges és lehetetlen válto­zatokat kidolgozzák. De ahogy a mostani euro-kommunisták megnyilatkozásait figyelem, az az érzésem, hogy a lehet­séges változások kidolgozásá­ra nincs szükség, csakis a lehetetlenekére. Szilárd meg­győződésem ugyanis, hogy a kommunizmus “úgy rossz, ahogy van”. Teljesen fölösle­ges tovább próbálkozni újabb és újabb változataival. Van viszont a kérdésnek egy másik vetülete, amit a nyugateurópai szocialista ve­zetők szempontjából nem ér­tek. A Spanyolországban je­lenleg uralkodó post-franco­­ista rezsim ugyanis nem akar­ta legalizálni a kommunista pártot. Féltek attól, hogy sza­bad mozgást biztosítsanak ne­ki és az előbbiek szerint ta­lán nem is alaptalanul. Devé­­gül be kellett hogy adják a s derekukat, mert Spanyolor­szágnak alapvető gazdasági érdeke, hogy előbb-utóbb be­jusson az európai gazdasági közösségbe. Az európai gaz­dasági közösségben viszont a szocialistáknak jelentős sze­repük van, hiszen Angliában és Németországban a szoci­alisták vannak kormányon, mint ahogy Önállóan vagykoa - liciós alapon kormányoznak az európai gazdasági közösség több kisebb országában is. És a spanyol kommunisták lega­lizálását ők követelték leghe­vesebben, úgy érezve, hogye­­nélkül nem teljes a spanyol de­mokrácia képe. Ha Spanyolországban a kommunisták a választások során megszerzik maguknak a várható 8-10 százalékot, úgy ezzel jelentősen növelik a szo­ciáldemokraták és keresz­tény-szocialisták esélyét a kormányra kerülésre. Ellen­kező esetben a konzervatívok maradnának hatalmon. Tehát a kommunistákat legalizálni kell, mert ha nem tennék, akkor nem lenne kivel szövet­ségre lépni. Az ügy különben sem veszélyes, hiszen ezek a kommunisták nem moszkvai kommunisták hanem euro­­kommunisták, már pedig a francia szocialisták vezére, Mitterand megmondotta, hogy... Mit is mondott Mitterand? Ja persze! Azt mondotta, hogy “Ne bízzunk a szövetségesek­ben, mert azok, ha a hatalmat elértük, ellenünk fordulnak es minket legázolva fogják biz­tosítani egyeduralmukat”. Nehéz mesterség.e-z,a polIF tika. Nagyon kell érteni hozzá. És úgy látszik igazán csak azok a moszkvai kommunisták értenek hozzá, akik euro­­kommunizmus néven képesek eladni azt a moszkvai kommu­nizmust, amit moszkvai kom­munizmus néven senki sem Venne meg, de euro-kommu­nizmus néven megveszik an­nak ellenére, hogy pontosan tudják, hogy az új csomagolás­ban ugyanazt a romlott büdös húst adják el nekik, amit egy­szer már kiokádtak. HUNGÁRIÁN COLD CUTS OF REGO PARK — 97-03 64ih AVENUE Látogassa meg a Rego Park i hentesüzletünket. Kaphatók nálunk: MINDEN FAJTA HIDEG FELVÁGOTTAK, SZALÁMIK, IMPORTÁLT CSEMEGÉK, LEKVÁROK. 3 FÉLE HALÁSZLÉ, GULYÁS és TÖLTÖTT KÁPOSZTA, CSIGA TÉSZTÁK, Széles KOCKÁK. DARÁLT Friss Mák és Dió VALAMIT RÉTESLAPOK. IMPORTÁLT BELGA. HOLLANDI ÉS MAGYAR SAJTOK. KITŰNŐ SONKÁK. Telefon: 275-0066 HUNGÁRIA TRAVEL BUREAU 1603 SECOND AVE. NEW YORK. N.Y. 10028 ____________________________ TELEFON: (212) 249 -9342 és 249-9363 CHARTER UTAZÁS BIZALOM KÉRDÉSÉ KLM és a HUNGÁRIA Utazási Szakiroda kombinációja garancia arra, hogy valóság lesz a nyárra tervezett vakációja. KLM-mel átszállás nélkül utazhat Budapestre. 1977-es HUNGÁRIA CHARTEREK MENETRENDJE: !♦♦♦»»»♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦+ New York - Budapest -New York ♦+♦♦»»■»♦+♦♦+»■»♦♦♦( K OZVETLEN T TkiT GÉPPEL JLi JVL BUDAPESTRE «CHARTERS | i 0 s ti J 0 l ti l Rétesek, magyar és Continentáíis sütemények nagy választékban kaphatók f FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, keresse fel és kérjen késtolót az ízletes süteményekbűíl Ói Címünk: 100-28 QUEENS Blvd. NEW YORK a 67-es subway állomásnál Tel: (212)) 830-0266 i Lázar's hűsüztet szomszédságában Név ;; j Indulás New Yorkból. •• í Vissza Budapestről............................... í :: i cím :: Telefon Jelentkezéskor személyenként S150.00 előleg szükséges Jelentkezési határidő, legkésőbb 30 nappal az indulás előtt. j IKK A - TUZEX COMTURIST

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom