Menora Egyenlőség, 1977. január-június (16. évfolyam, 641-663. szám)

1977-02-19 / 645. szám

4 oldal MENORA iül7. február 19. Ennek a szombatnak predi­kátuma "Sekálim", mertÁdár hónap elsejétől volt köteles minden huszadik évét elért férfiú egy fél sékel ezüstöt befizetni a Szentély javításá­nak céljára és a közösség ál­dozatainak fedezésére. A sé­kel ezüst forgalmi pénz volt, és így nevezték ősidők óta. A Bibliából tudjuk, hogy már Ábrahám idejében is az volt, hiszen ezzel fizette a Mach­­péla barlang vételárát. A sé­kel azt a célt is szolgálta,hogy ennek alapján eszközölték a népszámlálást és állapították meg a katonaköteles ifjak szá­mát. A bibliai és az előtte való é­­letben igen fontos szerepet játszott a rabszolgaság. Az é­­let nem is volt elképzelhető a rabszolga-intézmény nélkül. Ez annyira hozzá tartozott a mindennapi élethez, hogy'a Tóra igen fontosnak tartotta annak megfelelő, emberséges rendezését. "Ha héber rab­szolgát vásárolsz, hat évig szolgáljon, a hetedik évben pedig menjen el szabadon, váltságdíj nélkül. Ha egyedül jön egyedül távozzék, ha fe­leséggel akkor menjen felesé­ge vele. Ha gazdája ad néki feleséget és szül számára gyermekeket, akkor a nő és gyermekei legyenek gazdájáé, ő pedig távozzék egyedül. Ha azonban a szolga azt mondja: szeretem gazdámat, felesé­gemet és gyermekeimet, nem akarok elmenni szabadon, ak­kor állítsa ura a bíró élé, és vezesse az ajtófélfához a Me­­zuza alá, fúrja át fülét árral, és azután szolgálja örök­ké." Miért kellett a test ösz­­szes szervei közül éppen csak a fülét átfúrni? Mert az a fül hallotta az isteni szót: Az én szolgáim Izráel fiai, és még­is inkább ember szolgája akar lenni, így azt a fület át kell fúrni. Az aktust pedig azért eszközük a Mezuza alatt,mert annak tokjában van elhelyezve a Bibliának kitétele, mely az ember viszonyát Istenhez hirdeti. Hogy ez a rabszolga élete végéig kell szolgálja gazdáját, nem vehető szósze­­rint, hanem az a Jobel évet jelenti, erre csak addig köte­les. " Ha valaki eladja leányát szolganőnek, a leány ne sza­baduljon olymódon, amint a I rabszolgák szabadulnak. Ha | nem tetszik gazdája szemében aki őt magának szánta, akkor J engedje megváltani, de ne le­gyen hatalma idegen népnek eladni, miután hütlenül bánt vele. Ha pedig fiának szánta, a családbeli lányok törvénye szerint bánjon vele. Ha más nőt vesz magának, az előbbi­nek táplálékát, ruházatát és háztartási igazát ne vonja meg tőle. Ha ezt a három dolgot nem cselekszi, akkor a nő menjen el szabadon, vált­ságdíj nélkül". Az akkori i­­dőben meg volt engedve a többnejűség, s a második fe­leség szerepe nem volt lealá­zó. Gyermekei egyenlő jogú örökösök voltak az első fe­leség gyermekeivel. " Aki embert öl, az ölessék meg". Ennek a törvénynek ki­vitele nem olyan egyszerű, mert bölcseink szerint csak abban az esetben lesz végre­hajtva, ha bizonyos előfeltéte­lek adva vannak. Kell, hogy tette előtt figyelmeztessék és még két megbízható tanú iga­zolja, hogy látták a tettet. Ha pedig véletlen folytán, nem előzetes szándékkal ölt em­bert, akkor a zsidó jog mó­dot ad a tettesnek, hogy me­neküljön. "Ha valaki szánt­­szándékkal tör felebarátjára, hogy megölje fondorlattal, ol­tárom mellől vidd ell, hogy meghaljon". Még ha pap is és oltár mellett végez ál­dozást, büntetését nem kerül­heti ki. "Aki apját vagy any­ját bántalmazza, halállal vesszen". Aki átkozza apját vagy anyját, az halált érde­mel. Szülőt átkozni éppen o­­lyan bűn, mint Istent átkozni, mert az ember szellemi ré­szét Isten adja. ’’Ha tusakod­­nak férfiak és megütnek egy terhes nőt és az elveszti mag­zatát de életveszély nem származik belőle, akkor meg­felelő birsággal sújtsák, a­­hogy kiveti rá az asszony fér­je és rója le a bíróság kive­tése szerint. De ha életve­szély áll be, akkor adj em­bert emberért."A Biblia vi­lágosan mondja, hogy csak halálesetben büntethető a tet­tes halállal. Ezután a Biblia az állatok által okozott sérülésekről be­szél, vagy az állatokon ejtett sérülésekről, továbbá vagyon elleni vétségekről készakarva vagy vigyázatlanságból. Ha betörésnél tetten érik a bű­nöst és megütik úgy, hogy meghal, nincs miatta vérbűn, abban az esetben, ha az éjsza­kai sötétségben történik,mert ebben az esetben nem tekint­hető gyilkosságnak. Ha valaki felebarátjához megőrzés mi­att barmot ad és elvész, ak­kor, amennyiben az őrzés in­gyenes, a megőrző esküje a mérvadó, amennyiben nem ő az okozója. Ezután a Biblia az erkölcsi vétkekről beszél. Ha egy fér­fi elcsábít egy hajadont aki még nincs eljegyezve és él vele, mátkabérrel tartozik azt feleségül venni. Ha azon­ban a leány apja vonakodik hozzáadni,ezüstöt mérjen le a hajadonok mátkabére szerint. Ha a férfi erőszakot követ el ellene, 50 ezüst sékelt fizet az apjának és köteles őt fele­ségül venni, amellett nincs meg a joga, hogy később el­váljon tőle. Ha a leány el volt jegyezve, akkor a férfi tette házasságtörésnek szá­mít ha a bűntett városban tör­ténik, de ha a mezőn a szabad­ban történik, akkor a férfit ha­lállal sújtják. Az eljegyzés annak idején már házasságnak számított. A városban a nő­nek módjában van segítségért kiáltani, de a mezőn nem, ott csak a férfi a bűnös. ''Varázslónőt ne hagyj élni.* Azért beszél a Biblia varázs­lónőről, mert leginkább ezek foglalkoznak ezzel az aljas mesterséggel, de természe­tesen a férfivarázsló épp úgy büntetendő. A középkorban különösen elharapódzott a bo­szorkányok működése. Ezek a boszorkányok méregkeve­réssel foglalkoztak. "idegent ne gyötörj és ne zaklass, mert idegenek vol­tatok Egyiptom országában. Özvegyet és árvát ne sanyar­gass. Ha ezek bánatukban Is­tenhez fordulnak, akkor fel­lángol Isten haragja és meg­torolja bűnötöket. Midőn pénzt adsz kölcsön az én né­pem közül valakinek aki sze­gény, ne légy vele szemben mint hitelező, ne terheld őt kamattal. Ha zálogként lefog­lalod ruháját, mielőtt leszáll a nap add vissza neki, mert ez az ő egyedüli leple, testé­nek takarója, mibe burkol ódz­zék fekvőhelyén? — A kamat­szedés minden formája tilos, nemcsak szegénnyel, hanem gazdaggal szemben is. Nincs olyan régi vagy új tör­vénykönyv, amely oly igazsá­gos és egyben könyörületes és kíméletes lenne a gyengével és a szegénnyel szemben,mint a zsidó törvény. 11 Bírót ne szidalmazz és né­pedben fejedelmet ne átkozz.* — A Biblia itt bíró kifejezés helyett " Elohim" kifejezést használ, hogy ezzel is han­goztassa, hogy a bírónak o­­lyan igazságosnak és szava­hihetőnek kell lenni, mint ma­gának Istennek. "Ne terjessz hamis hírt.Ne kapcsold össze kezedet a go­nosszal, hogy hamis tanúként lépj fel. Rossz irányba ne kövesd a sokaságot és perben ne légy részrehajló."A Bib­lia jogi felfogására jellemző a feltétlen szigorú pártatlan­ság. "Ne terjessz hamis hírt...1’— Mert a rágalmazás a Talmud I szerint három embert ölj meg, azt aki terjeszti, azt | aki hallgat rá és azt aki rá­galmaznak. Bölcseink joggal úgy határoztak, hogy peres e- . setekben az egyik félnek nem szabad ügyét előadni, ha a másik fél nincs jelen. — "Ha rátalálsz ellenséged Ökrére vagy szamarára, amely elté­vedt, juttasd vissza hozzá és ha látod ellenséged szamarát amint leroskad terhe alatt, segíts rajta." — "A vesztegetés elfogadásától tartsd távol magad, mert magvakítja az éleslátókat és elferdíti az iga­zak érveit.—Hat éven átvesd be termőföldedet, a hetedik évben hagyd magára. Ezzel pihenteted a földet." A Tóra előírja, hogy hat napig dolgozz, míg a hetedik napon, szombaton pihenj. Rö­viden említi a Biblia a három zarándokünnepet. Az utolsó verseket citáljuk: "És szólott az örökkévaló Mózeshez, jöjj fel hozzám a hegyre és maradj ott, hogy át­adjam neked a két kőtáblát.És felkelt Mózes és Józsua az Ő kísérője és Mózes felment Is­ten hegyére. És honolt az ö­­rökkévaló dicsősége a Színáj hegyen és a felhő befödte hat napon át. És hivta Mózest a hetedik napon. És Mózes be­ment a felhő közepébe és fel­ment a hegyre és ott maradt Mózes a hegyen negyven nap és negyven éjen át." Hat nap telt el míg Mózes előkészült arra, hogy Isten elé léphes­sen. B.D. A Nobel-dijus, magyarul káromkodik... nyen hallgat és csak egyenes kérdésemre árulja el, hogy ő, pontosabban az ő szülei litvákok. A pár sort, amelyet a zsina­gógában felolvasott a Tórából, tulajdonképpen kívülről is el­mondhatta volna. — A jesivában, ahová jártam, ugyanis illett, hogy az ember könyv nélkül is tudja legalább egy részét a Tórának. Egy or­vosprofesszor, aki jesiva-bocher volt? Apám talmudhochem volt és nem akarta, hogy a fia amhorec legyen. Megengedte, hogy az orvosi egyetemre menjek, végre isRambamis orvos volt, de csak azzal a feltétellel, hogy előbb egy évet jesívába járjak. Nem vált káromra, — biztosíthatom. A modern heberjere is ad Blomberg professzor magyará­­catot. — Amikor Izráelben először hallottam hogy beszélnek a szábrek ivritül, en is elhatároztam, hogy megtanulom az iz­­ráeli kiejtést. Szép, szép a tradíciói és rákacsint Friedman­­ra), de ha az ember beszél egy nyelvet, beszélje azt azzal a kiejtéssel, ahogy azok beszélik, akiknek anyanyelvűk. Nem vagyok a kormányok tanácsadója A beszélgetés szinte önkéntelenül Izráelre kanyarodik mint minden beszélgetés zsidók között szerte a világban. Baruch Blomberg elmeséli, hogy szoros kapcsolatban van az izráeli orvoskutatókkal, évenkint utazik Izráelbe, szemináriumokra, vagy kongresszusokra. — Egy remek generáció növekszik fel Izráelben — mond­ja. -Ot-tíz éven belül a svéd király majd nem amerikai zsi­dóknak fogja átnyújtani a Nobel-díja kát, hanem izráelieknek. Milton Friedman nem akar elmaradni a barátja mögött és gyorsan elmondja, hogy jó néhány fontos pozícióban lévő iz­ráeli közgazdász az ő tanítványa volt és ma is tartják a kap­csolatot a chicagói iskolával, ö maga is elég gyakran jár Iz­­ráelbe. — Szokott tanácsot adni az izráeli kormánynak? — kérdem. Friedman elérti a kérdés élét és nevetve válaszol: — Maga is tüntetni akar ellenem, mint tegnap az a pár kom­munista diák ? Nem vagyok a kormányok tanácsadója, sem a chileinek, sem a jugoszlávnak, sem az amerikainak, sem az izráelinek. Az én szakmám a közgazdasági kutatás és nem a tanácsadás. Ha megkérdeznek, elmondom a véleményem ame­lyet egyébként mindenki ismer, aki közgazdasággal foglalko­zik. Nem szeretnek a kommunisták Professzor Blomberg kicsit húnyorosan közbeszól: —Még én is ismerem a friedmani téziseket. A kormány ne adjon pénzt a szociális és egészségügyi célokra. Tartsák fenn a kór­házakat, meg a kutató laboratóriumokat jótékony adományok­ból. — Nem, nem, ennyire nem egyszerűek a dolgok — til­takozik nevetve Friedman. Annyi azonban igaz, hogy ellene vagyok annak, hogy a kormányok beleavatkozzanak a gazda­sági fejlődésbe. Minden kormány-intézkedés, amely egy prob­léma megoldását célozza, csak egy újabb és komplikál­tabb problémát okoz. — Most már értem, miért tüntetnek és írogatnak a kommu­nisták Milton Friedman Nobel-díja ellen, — konstatálom.— Igen, — bólint a professzor, — ezért is. Tudják, látják, hogy igazam van, hogy a kormány-dirigálta közgazdaság a csődhöz vezet, és ezért dühösek. De meg azért is, mert zsidó vagyok. Három zsidó Nobel-díjas ugyanabban az évben túl sok nekik. Ma szélsőbaloldal antiszemita, azt hiszem mindig is az volt. Minthogy az orvoskutatóba nehéz belekötni, Saul Below meg politikailag közömbös, hát rajtam töltik ki dühüket. De hát soha nagyobb bajunk ne legyen . . . Professzor Blomberg most átveszi az én szerepem és ő kérdezi Friedmant: — Mi a véleményed Izráel gazdasági hely­zetéről? — Izráel gazdasági problémája függvénye a politikai szi­tuációnak. Ha sikerül békét teremteni, a gazdasági problémák megoldhatóak lesznek és meg is oldódnak. Az izráeli terme­lési apparátus jól megalapozott és az izráeliek tudnak dolgoz­ni, — válaszolja Friedman. — Professzor, itt valami ellentét áll fenn az ön teóriája és az Izráellel kapcsolatos optimizmusa között, — vetem közbe. — Hogy jöhet rendbe az izráeli gazdaság, ha az állam diri­gálja az izráeli gazdasági életet ? Milton Friedman nem veszi rossznéven az ellenvetést, er­ről tanúskodnak nevetésre húzott arcvonásai. — A logikájában nincs semmi hiány, barátom ! — válaszol­ja kapásból. — Csak egy körülményt elfelejtett. Igaz, hogy Izráelben él egy hetven esztendős szocialista tradíció. Az a zsidó tradíció azonban, hogy hogyan lehet megkerülni a kor­mányzatok korlátozásait, sokkal régibb, majdhogynem 2000 éves. Blombergné asszony jön be a szobába és emlékezteti fér­jét, hogy át kell Öltöznie a sítúrára. Az autó mar várja őket hogy kivigye a lidingöi sítelepre. Friedmanek meg kavera hi­vatalosak a svéd gazdasági miniszter GÖsta Bohman brom­­mai villájába. Búcsúzóul autogramot kérek a két zsidó No­­bel-díjastól, emlékül, hogy találkoztam két zsidóval, akik zsidók. Valahogy megérzik gondolatom, mind a ketten ivri­tül is aláírják nevüket . . . ERDÉLYI 48 éves diplomás korrekt hölgy, -New York-i lakos- ismeretség hiányában, ezúton keresi, jólelkű, dip­lomás férfi, vagy üzletember ismeret­ségét. Leveleket "Rózsalevél" jeligé­re a New York-i kiadóba kérem. MAGYAR SÍRKÖRAKTÁR Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HUSTON St. - NEW YORK N.Y. 10002 Telefon: AL4-2360 Előnyös áron készít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET __________________ Lichtman HomeMadt Pastries&Strudels Hazai módra készült finom RÉTESEK. TORT OK. MIGNONOK, POZSONYI RUDAK. GESZTENYEPÜRÉ a legfinomabb anyagokból vajas kAvé sütemények * danish * kuglóf. TELEFONRENDELÉSEIT még vidékre is a legpontosabban és azonnal szállítjuk. S32 AMSTERDAM AVE., W. (86 St. sarkán) New York. Tel.: 873-2173 HUNGÁRIÁN MEAT CENTER, Inc. SERTÉS-, MARHAHÚS KÉSZÍTMÉNYEK HÁZI FÜSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK, SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK 1592 SECOND AVE. (82 és 83 utcák közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — Tel.: 650 1015 PÚSKI-C0RVIN HUNGÁRIÁN B00KS, REC0RDS A IRKA 1590 Sec«rf Am. (12-83 St kfct) New York, NY. 10021 — (212) 079-0093 TÖBBEZER KÖNYVBŐL, HANGLEMEZBŐL ÉS HANG­SZALAGBÓL VÁLOGATHAT. IKK A, COMTURIST, TŰZ EX BEFIZETŐHELY. Látogassa meg boltunkat - Postán is szállítunk. Szombaton is egész nap nyitva -lulqdonos: J ELISABETH a volt TIK-TAK étterem konyhai ónoké í §j Nyitva: naponta este 11-ig, vasárnap este 10-ig | Ö Töltött csirke,fokhagymás naturszelet,resztéit borjumdj,stb..| 4 ASZTALFOGLALÁS: 472-2892 ( A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE Miami Beaclii tagozatának Clubja (azelőtt Hungárián American Jewish Club) 1520 Lenox Ave. (LincolnRoadhoz közel.) Tel: (305) 531-1113 Kártya est minden szerdán és szombaton 6 órától Akár szabadságon van, akár véglegesen telepedett le SZERETETTEL VÁRJA AVEZETŐSÉG Goldstein Irén Weinberger Artúr elnöknd titkár 1500 BAY ROAD Tel: (305) 673-5154 HÉTFŐN ESTE AZ FEBRUAR | EMKEBEH amelyre szeretettel meghívunk minden kedves vendégünket CIGANYVAJDA KORONÁZÁS! Szépségkirálynő választás! BŐGŐTEMETÉS! _ ^ 1494 SECOND AVENUE, ( 78. utca sorok) NEW YORK

Next

/
Oldalképek
Tartalom