Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)
1976-03-20 / 599. szám
12. oldal MENÓRA 1976, március 20. WALLENBERG ES A SVEDEK Irtai ROBOZ OTTÓ Egy értékes cikk foglalkozott korábban a Menórában a svéd zsidóság jubileumával és kiemelte, hogy az Ünnep-! ségen a svéd király is megjelent yarmulke-vel a Tején. Bár a yarmulke nem zsidó eredetű, a király nyilván ezzel akarta kifejezésre juttatni együttérzését az ország zsidósága iránt. Ez a gesztus ma, amikor a zsidóságnak mind kevesebb barátja mer kifejezést adni baráti érzésének, — nem becsülendő le. Azt hiszem azonban, hogy a cikk írója túlzott jelentőséget tulajdonít a svéd király részvételének. Nyilván azért, mert a pesti zsidóság megpróbáltatása idején egy svéd férfiú állott mellettük. Raoul Wallenberg kiemelkedően örökítette meg nevét a magyar zsidóság történetének legszomorúbb korszakában. De a svéd kormánynak alig volt más része ebben, mint hogy 1944 júliusában (hangsúlyoznom kell: ez már a szövetségesek normandiai partrászállása után történt), nagy nyomásra végül is engedélyt adott arra, hogyRaoul Wallenberg diplomáciai státusszal a pesti követségen dolgozzon a magyar zsidók érdekében. Wallenberg megérkezésekor a magyarországi vidéki zsidóság sorsa már beteljesedett. Ugyanígy annak a több mint ötvenezer zsidó fiatal férfinek sorsa is, akik már a német megszállás előtt magyar munkatáborokban pusztultak el. Raoul Wallenberggel Pestre érkezése után két nappal, 1944 július első napjaiban találkoztam. Mint a fiúárvaház igazgatója, azt az üzenetet kaptam, hogyStern Samu lakásán egy fontos személlyel való megbeszélésen vegyek részt. Dr. Vadász Aladárral, aki mindvégig legaktívabb elöljárónk volt és Léderer kollégámmal együtt ott találkoztam Wallenberggel. Wallenberg fiatalsága meglepett, — szerénysége még jobban. Beszámoltunk neki arról, ami addig gyermekmentési vonalon történt. Amint ismeretes, a németek egyik első rendelkezése volt, hogy a legtöbb zsidó intézmény épületét lefoglalták. A gyermekeket egy fedél alatt helyeztük el a fiúárvaházban, ahol egyre több gyermek: árva és nem árva talált menedéket. Napról napra mind sürgetőbben merült fel a gondolat, hogy a fiúárvaház kapujára valamilyen védettséget jelző táblát tegyünk ki. így született meg a “Vöröskereszt Gyermekotthon” gondolata. A jobboldali beálítottságú magyar vöröskeresztnél ennek engedélyezése szóba sem jöhetett. De a Nemzetközi Vöröskereszt kitűnő svájci megbízottja szívesen nyújtott ehhez segítő kezet. Példánkat néhány lekes fiatalember követte és állított fel kisebb méretekben ugyan, de hasonlóan kitűnő eredménnyel u.n. “Vöröskeresztes Gyermekotthont”. Wallenberg az első találkozás során hosszasan, csaknem minden részletre kiterjedően fejtette ki meglepő tervét: svéd védelem alatt rövidesen egy gyermek-vonatot fog megszervezni “svéd zászló alatt” és ezzel a vonattal a fiúárvaházban elhelyezett sokszáz gyermeket Svédországba telepíti át. Erre sohsem került sor, a terv fantasztikus és természetesen kivihetetlen volt. De talán ez a legjellemzőbb dokumentuma annak, hogy Wallenberg, aki Pestre érkezésekor még naív volt az elébe tornyosuló akadályokkal szemben, a növekvő veszély súlya alatt nőtt meg nem alkuvó harcossá. Nem mondunk sokat azzal, hogy Wallenberg egymaga többet tett a zsidóságért, mint a többi svéd együttvéve. A német zsidóüldözés bosszú évei alatt a Háború előtt mindöszsze ezer németországi zsidó kapott svéd bevándorló vízumot. Ez a szám később osztrák és cseh zsidókkal 3,000-re emelkedett ugyan, de nem kell hozzá nagy matematikai készség, hogy rádöbbenjünk arra, hogy mindez alig fél ezreléke volt az elpusztított hat milliónak. Nemcsak a svéd kormány, maguk a svéd zsidók sem állottak feladatuk magaslatán: a “munkanélküliség” szólamán kívül ők is belekapaszkodtak ■ abba a kifogásba, hogy zsidó M ULTIKULTURA? Önökön múlik l A multikúltúrális politika lényege, hogy minden kanadai igyekezzék megérteni a tőle kiilömbözőt, a másmilyen eredetiieket. Noha ez az egész kanadai nemzetet érintő állandó kormányelv, a multikultúra mégis, egyéni program.Igazában rajtunk múlik, hogy jól miikődjék.Szövetségi kormányunk a következő programokkal és lehetőségekkel segít minket, hogy ápolhassuk kultúrális hagyományainkat. AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG A Többkultúrájú Program támogatni és fejleszteni valamennyi kanadai nemzetiségi csoport kulturális fejlődését, hogy minden csoport ápolhassa hagyományait, a kanadai összíkultúra gazdagítására. Ezt a célt az alábhi tevékenységek szándékoznak elősegíteni: NEMZETISÉGI CSOPORTOK KAPCSOLATAI A Program a csoportok rendelkezésére bocsátja valamennyi szervezési és tömegkommunikációs felszerelését állami és helyi szinten. KANADAI SZELLEM A Program igyekszik kiszélesíteni a kisebbségi csoportok kulturális szemléletkörét, továbbá arra törekszik, hogy az iparművészetek, a színház, a főik fesztiválok és az irodalom segítségével a különféle kanadai kultúrkörök közelebb kerüljenek egymáshoz, megismerjék, megértsék egymást. NEMZETISÉGI TANULMÁNYOK KANADÁBAN A Canadiarí Ethnic Studies Advisory Committec programja a Kanada területén élő nemzetiségi csoportok tanulmányozását szorgalmazza. Ugyanez az Advisory Committee szervezi a különféle kanadai egyetemek idevágó előadásainak látogatását. NEM HIVATALOS NYELVISKOLÁK Anyági lehetőséget nyújt a nyelviskolák fejlesztéséhez és azoknak didaktikai anyaggal való ellátásához. A TÖBBKULTÚRÁJÚ KÖZPONTOK PROGRAMJA Segítséget nyújt a különféle műkedvelő csoportoknak a helyi többkultúrájú központok megteremtésében és működtetésében. A BEVÁNDORLÓK INTEGRÁCIÓJA A Prögram támogatja a különféle csoportokat, amelyek a bevándorlókat segítik abban, hogy minél zökkenőanentesebben illeszkedjenek bele a kanadai társadalomba. alkalmi ösztöndíj program Pénzügyi alapot biztosit, önke'ntes csoportoknak sokféle multikultúrális akciók rendezésére. NEMZETI FILM BIZOTTSÁG A National Film Board azzal járult eleddig hozzá a Többkultúrájú Programhoz, hogy mintegy 400 filmet készített 19 különféle nyelven. Ezeket a filmeket a Nemzeti Film Bizottság az alábbi városokban díjmentesen kikölcsönzi: Vancouver, Winnipeg, Toronto, Montreal, Ottawa és Halitax. EMBERTANI MÚZEUM Az ottawai National Mu'seum of Mán valamennyi kanadai nemzetiségi kultúra történetét feldolgozza. A múzeumnak gazdag tárgy-, hangszalag, videoszalag és filmtekercs gyűjteménye van. Különös érdeklődéssel kíséri a múzeum a nemzetiségi építészeket, a lakberendezés, az élelmiszerek preindusztriális feldolgozási folyamatai az iparművészetek és a hagyományos mesemondás, a családi és társadalmi élet, az ünnepek és rítusok területeit. Kulturális kiállítások és tanulmányi utazások előkészületben. NYILVÁNOS ARCHÍVUMOK A National Ethnic Archives feladata felkutatni és megőrizni a nemzetiségi kultúra mindennemű jelenségeit. Egy, a tárgykörben képzett kutatócsoport egyideje a nemzetiségi csoportok kulturális szervezeteinek, társaságoknak és magánszemélyeknek a bevonásával gyűjti ezt a gazdag kulturális örökséget. NEMZETI KÖNYVTÁR A National Library létrehozott egy többnyelvű könyvtár-szolgálatot, amelynek célja a Kanadában beszélt nem hivatalos nyelveken íródott könyvek vásárlása és az olvasóközönség szolgálatába állítása, kiszélesíteni ezúton a könyvtárak nem hivatalos nyelvű könyvállományát. Az első IQ nem hivatalos nyelven íródott könyvszállítmány 1975 márciusában indult cl Ottawából. A tervek szerint évi 5 új nyelv felvételével 70 nyelvre bővül majd a sor. Véleményével, vagy kérdéseivel forduljon írásban az alábbi címre: Multiculturallsm, P.O. Box 366, Station A, Ottawa, Ontario K1N 8Z9 Hon. John Munro L’hon. John Munro Minister Responsible Ministre chargé for Multiculturalism -,u multiculturalisme menekültek beengedése Svédországban is antiszemitizmust fog előidézni. Nem is fogadott be Svédország egyetlen lengyel vagy' balti-állambeíi zsidót a sok millió közül. Csaknem valamennyi elpusztult. Később ugyan 900 norvégiai zsidó 1942-ben, és a dán zsidók nagyrésze 1943 októberében menedéket nyert, — ők azonban skandinávok voltak és így mint testvér-nemzetbeliek léphették át Svédország határát. De innen, az Atlanti Óceán amerikai partjáról nehéz a svédeket kritizálni. Az utolsó 900 németországi zsidó menekült, akiket a németek 1939 májusában kiengedtek, a Saint Louis gőzösön hányódott az Atlanti Óceánon: a hajó Amerikában nem tudott lehorgonyozni. Az egyébként zsidó körökben is népszerű elnök, Franklin D. Roosevelt, körülvéve zsidó barátokkal, akik közül nem egy miniszter, magasrangú bíró vagy elnöki tanácsos volt, mosta kezeit: “a német quota betelt”. Az amerikai zsidó vezetők felfogása és előrelátása 1939-ben nem /olt jobb, mint a svéd zsidóké. Tiltakozás nélkül vették tudomásul az elnöki elutasítást. Sok írás jelent meg a háború után Wallenberg önfeláldozó munkájáról a pesti zsidóság megmenekülésével kapcsolatban, és valóban: nem érdemtelenül. De mert Wallenberg tarsolyában többek között gyermekmentési tervvel érkezett Pestre, azt hiszem nem érdektelen, ha ezzel kapcsolatban néhány adatot megemlítek. A fiúárvaház két épületében tömörült 800 gyermek és közel 400 felnőtt megmenekülése Wallenberg segítségén kívül annak is köszönhető, hogy egy fiatal cionista csoport valódi és hamis igazolványokat igyekezett szerezni. U.n. svéd menlevele senkinek sem volt az árvaházban. Néhány igazolványt a Nemzetközi Vöröskereszt bocsátott rendelkezésükre 1944 szeptemberében. Mindez persze a legtöbb esetben nem jelentett tényleges védelmet a németekkel szemben, még kevésbé a nyilasokkal szemben. Inkább lélektani hatása volt: zsidó testvéreink “menlevelekkel” jobban bíztak a megmenekülésben. Magam karácsony-tájt egy kis karácsonyfával a vállamon cikáztam a fiúárvaház két épülete között. Ezt a mozaikot okulásul a jövő nemzedék számára jegyzem fel, hogy egy ötlettel több maradjon számukra, ha a gyűlölet lángja valaha megint fellángolna. Az, hogy a fiúárvaház túlélte azokat az időket, az isteni gondviselés után elsősorban a zsidó életrevalóságnak köszönhető. A vöröskeresztnek egyetlen képviselője sem vett részt az intézmény munkájában, a fiú- és leányárvaház alkalmazottainak és önkéntes munkásainak lelkes gárdája “alkotta” az u.n. “vöröskeresztet”. Az épületbe 'beszállásolt zsidó munkaszolgálatos csoport közreműködése is feljegyzésre érdemes; ők voltak segítségünkre akkor is, amikor karácsonykor a nyilas katonák által elhurcolt egyik gyermekcsoportot kimenekítettük és visszahoztuk az árvaházba. Vihar Béla: “Sárga Könyv” 194 5, című munkája bővebben foglalkozik a nyildd katonák karácsonyi vérengzésével a fiúárvaházban, aminek tizenhárom halálos áldozata volt, — akik hiányoztak az 1,200 megmenekült sorából. Ma, amikor napról napra világosabban látjuk, hogy mi zsidók elsősorban saját mágunkra számíthatunk, és eríe Izráel az elmúlt negyedszázad során oly csodálatos példát mutat, — ezt kétezer esztendő, de 1944 is megmutatta. A mi hőseink gyermekek voltak: fiúk és lányok, akik a kártyavárszerű épületben jobban viselkedtek, mint sok felnőtt. Serdülő koruk dacára, amikor minden gyermek éhes, sohsem zúgolódtak a szűkös kenyér miatt. Az a két kisfiú: Révész Gábor és Katz Izsák, akiket a nyilasok a Dunához , kísértek, deg^ jj fiök »(„yjfe^alá buktak Ás a^,. H jeges Duna sodrával menekültek el a puskagolyók zápora elől. Az a 12 éves árvagyermek, aki egy kis kézikocsival naponta vitt az árvaházból élelmet egy razzia során elvitt gyerek-csoportnak, — ők voltak az igazi hősök és a zsidó élniakarásmintaképei. SSAL ADVANCE FURIERS LTD. Tulajdonosok: SZÉKELY KÁLMÁN és ROTH KÁROLY Budapesti szűcsmesterek Telefon: 364 - 9788
