Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)

1976-03-20 / 599. szám

1976, március 20. * MENÓRA

5. oldal

ZSIDÓ KÓRKÉP

U 1944-ES MAGYAR ZSIDÓ TRAGÉDIA HAGYMÁZOS ARCULATA EGY líl BUDAPESTI KDNYVBEN

Ez a hónapról hónapra megjelend rovatunk a korszak sajátosan és jellegzetesen zsidó eseményeinek világtükre akar lenni.

A szóbanforgó könyv “Hajtűkanyar” címen néhány hónappal ezelőtt a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában Budapesten jelent meg. A csaknem 400 oldalas mű szerzője a még fiatal Ember Mária, aki eddigi regényeivel többékevésbé észrevétlen maradt, de a “Hajtűkanyar”-ral egyik pillanatról a másikra az érdeklődés központjába került. Először azért, mert a “Hajtűkanyar” valóban kivételes írói eszközökkel fordítja maga felé az olvasók figyelmét. Másodszor azért, mert Ember Mária témájának, a magyar zsidóság 1944-es tragédiájának kulcsregény formájában történt feldolgozásához új lehetőséget keresett és talált: a 44-es apokalipszis meséjét eredeti illusztrációkkal teszi szemléletesebbé. Ezek az illusztrációk azonban nem képek, hanem korabeli rendeletek, dekrétumok, titkos utasítások, melyeket a Magyar Országos Levéltár, az Új Magyar Központi Levéltár és az osztrák ellenállási mozgalom adattára (Dokumentationsarchiv des Österreichischen Widerstands) segítségével ásott ki a múlt avarja alól, vagy az ismeretlenségből Ember Mária. Ezek az 1944-es dokumentumok úgy illesztődnek be a szövegbe, ahogyan a cselekmény, amely főként a vidéki zsidóság elhurcolását örökíti meg, tovapereg. Egy példa: a mese, mely egyébként az akkor még kisgyerek szerző személyes élményeit dolgozza fel, azzal indul, hogy egy csomó deportálandó zsidót összeterelnek egy gyűjtőtátíorba. íme, a könyv első sorai:

— Én tévedésből vagyok itt! — mondotta egy ember, akinek nem volt orra. Csak orrlikai voltak, megnőtt, megnyúlt fekete lyukak az arc kö-Ezerkilencszáznegyvennégy szörnyű szelleme szívszorítóan árad a “Hajtűkanyar” oldalairól. Ember Mária például kiásta a sátáni esztendőből a hírhedt, de ma már jobbadán elfeledett laktanyai nótát. Elhangzott a szó,

Zeng az induló, Kubikolnak már Grün és Kohn Izsó.

Nézd a Glücköket,

Törik a követ,

Lehajtott fejjel Nehéz kő felett.

Édes Erdély itt vagyunk, Érted élünk és halunk, Győz a szittya förgeteg, A rohanó sereg.

Ember Mária azonban megtalálta az 1944-es évben azt is, ami emberi és nemesebb értelemben vett magyar volt benne. Például Dobos Ilonának az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent “Tárcái története a szóhagyományokban” című tanulmányában meglelte és a “Hajtűkanyar”ba átvette a falubéliek eme, magnószalagra felvett emlékezését:

" Itt majdnem az egész falu siratta őket... Olyanroszszul esett náluk... Husvét után ... nem vót kenyerük. Szombaton összeszedték őket. A nép vitt nekik enni. Vóttakitt, ötvenöt család ... Hat szekér vitte őket. Vitték a Felsőuccán... A templomba gyűjtötték őket. Úgy vitte a nép a kenyeret. Mi mit... Itt maradtak a lovaik, a jószág is mind itt maradt. Öszeszedték azt is, oszt elvitték. Elárvezezték... Mikor a zsidókat elvitték, nékünk is menni kellett, vinni kellett őket szekéren. A csendőrök hajtották az emzepén. Hogy az orrhegyet felvarrták-e az orrnyeregre, vágy egyszerűen lemetszették karddal, azt nem lehetett megállapítani. Én tévedésből vagyok itt! Én az első világháború főhadnagya vagyok. Arany vitézségim van... Én. tévedésből vagyok itt, kérem!

Ez a zsidó, az 1914-es világháború orrnélküli rokkantja azt hitte, hogy őt, mint a zsidótörvény kivételezettjét, mint “kétes” esetet csak tévedésből hurcolták el, mindjárt szabadon fogják ereszteni. De a szövegbe ékelve, mintha illusztráció lenne, feltűnik egy régi rendelet. íme, szószerinti

MAGYAR KIRÁLYI

BELÜGYMINISZTÉRIUM

A kétes zsidók szintén a gyűjtőtáborokba szállítandók, tisztázásuk ott történik.

Budapest, 1944 április hó 7-én.

Baky László, s.k. államtitkár

Ez a “tisztázás” azután végső soron, a gázkamrába és a krematóriumba vezetett. Ha a zsidó rokkant hős volt, annál inkább. Ámbár sűrűn megesett az is, hogy a gyűjtőtábori “tisztázás” után némelyeknek nem is kellett útrakelniük Aschwitz vagy Bergen-Besen felé. Amint erről például ez a szövegközi dokumentum tanúskodik:

NAPI JELENTÉS

Jelentem, hogy a szolnoki gyűjtőtáborban özvegy Neuberth Lajosné zsidónőt szökés miatt a németek lelőtték. Tíz jórészt ismeretlen zsidó személy ismeretlen méreggel öngyilkosságot követett el. Valamennyi öngyilkosság halálos kimenetelű volt.

Szolnok, 1944 június 29-én vitéz Ferenczy László csendőr alezredes.

bért. Bizony ez szomorú eset volt. A náci csinálta ezt,mert csak az csinálta. Akárhogy sajnálta az ember őket, nem lehetett semmit tenni, kisérték a csendőrök".

így tükröződik a " Hajtűkanyar" -bán a korabeli magyar köznép hangulata. S most feljebb, a társadalmi skálán. Hadd idézzünk a könyvből egy másik dokumentumot is, amelyhez Ember Mária doktor Edmund Veesenmayer SS Standartenführernek, a hitleri birodalom magyarországi követének és teljhatalmú megbízottjának 1944 május 8-iki, a Birodalmi Külügyminisztáriumba küldött távirati jelentésében lelt meg.Ime:

"A kolozsvári bevetési parancsnokság jelenti, hogy Szolnok-Doboka vármegye főispánja és alispánja, Bethlen Béla gróf és doktor Shilling János, az ottani körzetben folyamatban lévő zsidóakciókat nem helyeslik és betegszabadságot vettek ki. Bethlen gróf kijelentette, hogy nem kíván tömeggyilkos lenni és inkább lemond. Követelni fogom Bethlen gróf és doktor Shilling leváltását".

Az egyszerű, töirzsökös falu-magyarság és a főrendű réteg között pedig a középosztály, annak tisztább értelmű és lelkiségű része, nyilván elsöprő többsége. mely borzongva utasította vissza az idők keselyű-szellemét. Ennek állásfoglalását egy öreg orvos, doktor Szabó Imre alakján keresztül érzékelteti a "Hajtűkanyar". Ez a Szabó doktor, aki nyilván a saját nevén szerepel, a zsidórendelet megjelenésekor beállított hozzájuk, a zsidó orvoskollégához és családjához. A vizitet így írja le a könyv:

" Gyalázat, mondotta Szabó doktor bácsi, gyalázat,hogy ezek mit tesznek a magyarsággal. Pedig mi, magyarok, hidd el nekem, fiam, vendégszerető nép vagyunk. Ezt mindennek ellenére el kell hinned".

— Hogy jön ez ide, Imre bátyám? — kérdezte Apa. — Ha jól értettem, az új rendelkezésről akartál beszélni...

— Arról, arról — bólogatott az öreg.— A magyar, a^ kérlek szépen, előzékeny. Tiszteli a vendégjogot. A megbecsülés jele, hogy Mojse de Hungária neve például évszázadokon át fennfnaradt. Zsigmond királynak háziorvosa volt, nem tudtad? Látod, látod, mi magyarok, számontartjuk az érdemeiteket.

— Köszönöm, Imre bátyám. Igazán jól esett, hogy meglátogattál minket — mondotta Apu.

— Igazán szép volt, hogyel-Hogy mennyire sok, az lélekbemarkolóan kibontakozik az Ember Mária felkutatta, egykori dokumentumokból. E kortörténelmi adalékokból mutatóban leközlünk néhányat. Ezt a mondatot a "Harc" című hetilap 1944 május 20.-i számából, Nagykálnai Levatich László cikkéből idézi Ember Mária:

" A magyar társadalomnak régi óhaja teljesült azzal a május 2.-i rendelettel,amelylyel a belügyminiszter eltiltotta a megkülönböztető jelzés viselésére kötelezett zsidókat a nyilvános fürdők látogatásától".

íme, egy bizalmas körrendelet a poklok esztendejéből: M. kir. Belügyminiszter Szám: 6163/1944 Tárgy: Zsidók lakhelyének kijelölése

A mw kir. kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól. A tisztogatást területrészenként rendelem el, melynek eredményeként a zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyüjtőtáborokba kell szállítani.

A zsidók összeszedését a területileg illetékes rendőrség és a m. kir. csndőrség végzi.

A zsidók összeszedését az alábbi sorrendben kell foganatosítani: kassai, marosvásárhelyi, kolozsvári, miskolci, debreceni, szegedi, pécsi, szombathelyi, székesfehérvári és budapesti csendőrkerületek, illetve ezek területén fekvő rendőrhatóságok felügyeleti területe, legvégül Budapest székesfőváros.

Az elszállítás vonaton, szükség esetén városi, illetve községi elöljáróságok által kirendelt előfogatokon történjék.

Jelen rendeletem szigorúan bizalmasan kezelendő, és a hatóságok, illetve parancsnokságok vezetői felelősek azért, hogy erről senki a tisztogatási akció megkezdése

előtt tudomást ne szerezzen.

, ) Budapest,1944.április 7.

A miniszter helyett: Baky László s.k. államtitkár

E rendelet nyomán a közigazgatás munkához látott. Hogy miként ? Ezt beszédesen szemléltetik a helyi rendeletek, Egy közülük, mutatóba:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 4952 sz.

Zsidók zárt lakónegyedbe

való telepítése

HATÁROZAT

A vármegye alispánja az 1610/1944 M.E. rend. 9. pajött! — mondotta Anyu is".

Némi csend következett. Amit az a gyermek tört meg, aki akkoriban Ember Mária volt. Ilyenképpen:

— Annak a Mózesnek, vagy hogy hivták, az unokái, az ükunokái, az ük-ükunokái még mindig csak Vendégek?

Ezt kérdezte a szülőktől, gyermeki ösztönnel és logikával rátapintva a zsidó dráma nem 1944-es, de hagyományos és keserű lényegére.

A "Hajtűkanyar" a gettósitással indul, a deportálással folytatódik és az ausztriai Stosshof táborába torkollik, amely — noha hullottak az emberek — nem jellegzetes haláltábor volt, inkább munkatábor, lakói többségükben viszsza is tértek a véres fergeteg elülte után. Ember Mária, minden intellektuális tisztességgel, nem keresi a szélsőséges lehetőségeket, annyit ír rpeg, amennyit megélt, szóval se többet... De persze, ennyi is elég. Sőt nagyon sok.

ragrafusa alapján a megkülönböztető jelzés viselésére kötelezett zsidóknak zárt lakónegyedbe való telepítését elrendelte.

... A területen a zsidók teljesen elkülönítve kötelesek élni, melyet saját költségükön 180 magas keritéssel kell lezárni.

... A zsidók az általuk lakott házaknak a szabad utcára néző ablakait kötelesek saját költségükön fehér papírral,

teljes táblájukon beragasztani.

Kisújszállás, 1944. május 13.

Olvasható aláírás s.k. polgármester

Talán — a szemléletesség kedvéért — nem lesz felesleges ez anyagkörben még egy korabeli dokumentumot közölni:

A kapuvári járás főszolgabírájától 2508/1944

Tárgy: A zsidók összeköltöztetése

TÁJÉKOZTATÓ

Az összeköltöztetést 1944. május hó 10. napján reggel 5 órai kezdettel kell végrehajtani és 12-én pénteken este a végrehajtást be kell fejezni.

... Az átköltöztetést megelőzően Kapuvárott és Beléden még a mai napon zsidó tanácsot kell alakítani.

... A kiköltöztetés a következőképpen történik: A bizottság átveszi a kiköltöztetésre kerülő zsidóktól a lakásleltárt, vagy maga készíti el, mégpedig öt egyenlő példányban,

... A bizottságot a községi elöljáróság nevezi ki. A bizottsági tagság elfogadása kötelező, a szolgálat megtagadása internálással jár, zsidókkal szemben a zsidótanács tagjainak kivégzésével.

... A kiköltöztetett zsidó nem vihet magával mást, mint a következőket:

Két váltás fehérneműt, a rajta levő jó minőségű ruhát. Kabátot nem vihet magával. Egy pár cipőt, egy kalapot.

... A család vihet 14 napra élelmiszert.

. . . Legfontosabb, hogy semmiféle, még a legcsekélyebb értékű zsidó vagyon se kallódjék, vesszék el.

... A szállítási költségeket a zsidók fizetik. Nevezetesen a keresztények átköltöztetési költségeit is abban az esetben, ha a zsidók részére kijelölt lakóhelyen a keresztények nem kívánnak megmaradni.

Kapuvár, 1944. május 9.

Olvasható aláírás s.k. főszolgabíró

BEZSÚFOLANDÓ!

Az előbbi intézkedésekből azután okszerűleg következett az a távirati jelentés, amelyet doktor Edmund Veesenmayer SS-Standardenführer, a Nagynémet Birodalom teljhatalmú magyarországi főmegbízottja intézett 1944 május 11-én Joachim Ribbentrop birodalmi külügyminiszterhez. Idézzük csak három mondatát: -■

"Menetrendtárgyalások május 6-án zárultak. A Kárpáttérségből és Erdélyből f. hó 15-én megkezdődik kereken 325 ezer zsidó elszállítása. Terv szerint napi négy vonatot indítunk célállomásra" .

Eichmann Adolf rendeletea gettókból való elhurcolás kezdetekor:

" Vagonhiány miatt sehol egyetlen zsidó nem maradhat le. Valamennyi bezsúfolandó! "

S még egy, egyben utolsó idézet a " Hajtűkanyar" dokumentumtárából. Ez az idézet egy jegyzőkönyvi részlet, mégpedig Dr. Ravasz László református püspöknek a Dr. Endre László és társai ügyében 194 5 december 17. — 1946 január 7. között Budapesten megtartott népbírósági főtárgyaláson elhangzott tanúvallomásából:

Elnök: , . .mik történtek

a gyűjtötáborokban?

Ravasz: Karámszerüen

összeterelték az embereket, férfiakat, nőket, aggokat együtt. Nem adtak nekik enni, nem gondoskodtak a legminimálisabb... Levelek jöttek, fellázadt és kétségbeesett levelek... Felmentem a kormányzó úrhoz és elmondtam ezt neki ... A kormányzó úr akkor azt mondta nekem, munkaszolgálatra viszik ki azokat, akiket katonai szolgálatra nem vehetnek igénybe, családjukat pedig azért, hogy együtt legyenek... és családjukat ne a nemzet tartsa el,

amikor ők ott kint keresnek!

' ***

Oldalszámra lehetne még folytatni, de mivégre? Ehelyett inkább megjegyezzük, hogy a "Hajtűkanyar" dús nyelvkultúrával, rendkívüli megjelenítő erővel és sajátos dokumentációs eszközökkel festi föl napjaink horizontjára 1944 hagymázos képét. E bús anyaggal azonban a szerző mégsem tör silány hatások felé. A komor esztendő ténybeli és érzelmi komoonensei a maguk igazában nyilvánulnak meg: a zsidó tragédia

mellett, történelmi párhuzamossággal, a magya tragédia is.

Ezért a "Hajtűkanyar"nemzeti történelemkönyvnek tekinthető.

Aki tiszta szándékkal olvassa, az emberséget és bölcsességet gyűjthet belőle a jelenre is, s a jövendőre is.

KOMPILÁTOR

A JÖVEDELMI ADÓVAL

KAPCSOLATOS FONTOS KÖZLEMÉNYEK

Mindenki köteles bejelenteni a jövedelmét. -Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ki-ki köteles évente egyszer kitöltve visszaküldeni a Revenue Canada Taxatiop föderációs bevételi adóívet Ottawába.

Valamennyi kanadai lakos, aki az 1975-ös évben bármiféle jövedelemhez jutott, köteles annak — a különféle megengedett levonások vagy személyi adókedvezmények leszámítolása utáni — összegéről kitölteni egy TI INDIVIDUAL INCOME TAX ívet és legkésőbb 1976 április 30-ig az illetékes hivatalba eljuttatni.

Az adóív lényegében ki-ki személyazonossága igazolására szolgál, továbbá valamennyi lehetséges forrásból származó bevétele felsorolására, a különféle megengedett levonások és adóengedmények feltüntetésére és végül az adó összegének kiszámítására. Az ív helyes kitöltésében, minden esetleges felmerülő kérdésben segítségére lehet az űrlapokhoz mellékelt Bevételi Adó Kalauz (Income Tax Guide).

Igen fontos, hogy mindenki pontosan és figyelmesen töltse ki az adóívet. Először is győződjünk meg róla, hogy valóban minden jövedelmet megemlítettünk; nemcsak azt, amely a munkaadó által kitöltött T4 szalagon szerepel, de minden más összeget is, amelyet az év során T4 szalag nélkül kézhez kaptunk, a készpénzben felvett borravalókat és honoráriumokat, az ingatlanok után esedékes bérleti járandóságokat, a bármely forrásból származó kamatokat, beleértve a barátoknak vagy rokonoknak nyújtott kölcsön után esedékeseket is, továbbá a családi pótlékot, ha jogosultak vagyunk rá.

1+

Revenue Canada Taxation Hon. Bud Cullen Minister

Revenu Canada Impőt

L’hon. Bud Cullen Ministre

Éljünk a törvény által biztosított levonási lehetőségekkel. Például ha eltartunk vagy segítünk eltartani valakit Kanadában (vagy Kanadán kívül, ha az illető, amennyiben kanadai lakos lenne, az eltartottunknak számítana), jogában áll ezen a címen adóengedményért folyamodni. Ha az eltartott személy nem él Kanadában, ki kell töltsünk egy űrlapot (TIE-NR), amelyet a helyi Adóhivatalból (District Taxation Office) lehet kérni. A kitöltött űrlapot a szükséges számlákkal együtt mellékelni kell az adóívhez. Ezen az űrlapon fel kell tüntetni az eltartott személy nevét, címét és életkorát.

írjuk válaszainkat pontosan a megfelelő sorba, végezzük figyelmesen a számításokat, ellenőrizzük az Útmutató segítségével minden beírt adatunkat, kétszer is.

Amennyiben mindezek ellenére nehézségeink lennének, forduljunk a helyi Adóhivatal (District Taxation Office) alkalmazottaihoz, akik mindenben igyekeznek segítséget nyújtani. Valamennyi helyi Adóhivatal telefonszáma és címe megtalálható az Útmutató hátsó címoldalán. Emlékezzünk rá, hogy az adóbevallási ívnek 1976 április 30-án legkésőbb éjfélig a postaszekrényben kell lennie.

Egy korszak szelleme versben és prózában

Néhány elfelejtett, de felejthetetlen dokumentum