Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)

1976-01-03 / 588. szám

1916. január 3. * MENÓRA 7. oldat Angolnyelvú hirdetések FELVITELE: 695-4456 NSW YORK OFFICE 350 fifth Avenue Empire Státe Building NevóYo rk, N.Y. 10001 ANTIQUE ENERGY INSTRUMENTS - converted into truly unique decor pieces for office, den or reception area. Own ‘an original operating, 1920's-era electric house meter desk/ table lamp. Meter and engraved data plate mounted on polished mahogany within large glass dome. Shaded bulb draws load through meter, activ­ating exposed mechanisms and energy consumption register. Overall 14" tall, 9" diameter. A beautiful touch of sym­bolic irony embodied in timeless de­sign. Jeweled mechanical movements, museum-piece quality. Acquire an heir­loom instrument for yourself or give the perfect gift to a discriminating recipient. Limited meter supply restricts quantity. Forward $1 for photo, data. — James M. Sovalko, 807 Center St., Dept. M, Forward $1 for photo, data. $170 ea. Dealers prices available. — James M. Sovalko, 807 Center St., Dept. M., Throop, Pa. 18512. (90) KOSHER BUTCHER — $400,000 yrly, Flushing-Whitestone shopping center, selling due to death in fa­mily, in hands of auctineer. (212) 964-8643 or 964-1190 (X) GREAT OPPORTUNITY - Rhode Island several good retail locations brand new, neighborhood shopping centers. Ideal for shoes, clothing, foods, boutiques, drugs, etc. High traffic money makers for qualified parties. Good leases available. Call (401) 949-0200 (X) A Via Margutta néhány száz méternyi békesziget a benzin­gőzös, zsivalyos Róma közép­kori szívében. Szépiaszín há­zacskáinak kettős sorfala olyan messziről, mint egy megsárgult, régi fotó. Egyik oldalán a Pincio pálmafás ol­dalára kapaszkodnak az ava­tatlanok elől elrejtett dzsun­gelvad kertek, a másikra a reneszánsz Róma egyik főut­cájának, az antik bútorkeres­­kedések elegáns utcájává lett Via Babuinónak belső ablakai néznek. Kezdetben a ViaMar­­guttát a “popolo minuto”, a pápák szerény kézműves pol­gársága lakta. Máig marad­tak utódaik az utcában, utolsó bölényei a gyári szériára be­rendezett metropolisban a szerszám, a szakma szerete­­tének. Akad itt villanyszerelő, ki szíves örömest megy el megjavítani az elcsöppenő csapokat, asztalos, ki utcára nyíló műhelye előttfütyörész­­ve szeleteli a falapokat mé­retre készülő konyhaszekré­nyekhez, javítja szobrászi gonddal a lábát egy százados használatban megrokkant széknek. És ki igazán jó kép­­keretezőt keres Rómában — ZALÁN MAGDA: VIA MARGUTTA sőt mondjuk Európában — csakis a Via Marguttára men­jen. Aminek magyarázata, hogy legalább kétszáz éve képző­művészek lakják az utcát. A hajdani földön ágyazó, köl­­csönbort ivó, de jókedvű és főleg zseniális mesterek he­lyébe vastagpénztárcájú, de az esetek többségében sótlan ten­gerentúli “artistokat” telepí­tenek az egekig emelt lakás- és műterembérek korában. Azért maradt szerencsére né­hány igazi művész is a Mar­­guttán, a befutott kevesek kö­zül, magnak. Itt volt a múlt században egyik műterme a Napóleon Pauline-jét mezítelen keblek­kel megmintázó, ördöngős kézügyességű Canovának. Itt élt és dolgozott egész éle­tében, a közelmúltban bekö­vetkezett haláláig az etruszk örökség nagy újrateremtője, a naív ízű nőalakokat festő Omiccioli mester, kinek vász­nait dollár ezrekre taksálja a minden galériások nemzet­közi bibliája, a Bolaffi kata­lógus. Marguttai polgár a Manet derűs foltjait idézőMo­­nachesi, minden valamirevaló olasz tárlat kiállítója. Az utca közepe táján található a leg­igényesebb itáliai képzőművé­szeti folyóirat, a Poliedro szerkesztősége. Három egy­másba nyíló, félig üres szobá­ja egyben lakásul szolgál a főszerkesztő-főíró-tulajdonos és kiadó Michele Calabrésé­­nek, ki időről időre kiállítá­si csarnokká alakítja a helyi­ségeket. Nincs Rómában élő, vagy ott megforduló képzőmű­vész, műkereskedő vagy mű­gyűjtő, aki legalább egyszer le ne nyomta volna a Polied­ro ajtajának kilincsét. Ami csak irodalmi szólásforma. A Poliedro ajtaján nincs kilincs, éjjel-nappal nyitva áll akkor is, ha nem tartózkodik otthon senki. Ami nagy ritkaság per­sze, gyakoribb az, hogy min­den sarokban vad viták zaj­lanak régi barátok és egy­mást először látó vadidegenek között, nemcsak művészetről, de gyakran politikáról is. Né­_ _ _ _ each set, hány házzal a Poliedrón túl, l-50”x25” 2-20”x30” tables. Fully handcrafted, no casting or ma- a furcsamód L-alakban meg­törő Margutta könyöke-táján lakik a Termini pályaudvar hatalmas homlokzati reliefjé­nek, a Pier Luigi Nervi vi­lághírű beton ipszilonokon nyugvó sportpavilonja előtt ál-8«. MAARTEN, N.A. Magnificent Town House, Two bedroom. Two bath, kitchen and living room w/balcony overlooking only golf course on the Island. Fully ser­viced by Beach Club Hotel and provides excellent Income thru rental arrangement w/Beach Club. Excellent Tax Shelter. Price $92.600.00. 201-261-8600 9 AM-5 PM 201-891-1480 evenings 90 HANDCRAFTED BRONZE Handcrafted & designed, antique bronze tables chinery work involved. LOU HADDAD ART METAL WORKS 1129 91st St. North Bergen, N. J. Call for price (201) 8694659 , Toronto Város 1976 évi adósegély programja az idős nyugdíjasok számára (Csak Toronto városának háztulajdonosai számára) Hogy az idős háztulajdonosoknak anyagi segítséget nyújtson, a Városi Tanács felhatalmazta a Városi Kincstárnokot, hogy bizonyos lakóház tulajdonosoknak 100 dollárnyi hitelt engedélyezzen az 1976 évi adókra, amelyeket az ilyen tulajdonra kivetettek az alábbi minősítésekkel. A tulajdonos, vagy házastársa, akit ez megillet: A. Az illetőnek hatvanöt évesnek vagy annál idősebbnek kell lennie 1976. már­cius 31-ig, ami az ilyen kérvényezés utolsó napja. B. Kapnia kell a havi garantált jövedelmi kiegészítést, amelyet a kanadai öregségi biztonsági törvény biztosít. C. Abban a tulajdonban kell laknia, amelyre a városi adókat kivetették és D. Ennek a lakóháznak Toronto Városában állandó tulajdonosának kell tekin­teni az 1976. március 31-ét közvetlenül megelőző legalább öt éven keresztül. Ha Ön megfelel ezeknek a feltételeknek és nem kapott folyamodást nyomtat­ványt TELEFONÁLJON A CITY CLERK HIVATALÁBA 367-7036 SZÁMON és egy ilyen folyamodványi nyomtatványt postára adnak Önnek. A folyamodványt minden évben be kell nyújtani ezért a segítségért! Ez a hitel, amennyiben engedélyezik, kifejezett ajándék, amelyet a Varos nyújt és nem kíván semmifele visszatérítést érte. További információért telefonáljon a 367-7036 szám alatt. ROY V. HENDERSON City Clerk Ha Ön megfelel ezeknek a feltételeknek és nem kapott folvamodási nyomtat­ványt telefonáljon a City Clerk hivatalába 367-7036 számon és egy ilyen folyamod­ványi nyomtatványt postára adnak Önnek. A folyamodványokat legkésőbb 1976. március 31-ig kell benyújtani! ló absztrakt szobornak, aRaf­­faello luxus óceánjáró belső díszítéseinek alkotója, Ame­rigo Tot. A 30-as években Emerich Tóth néven a Bauchaus új szeleket vitorlá­jába fogó társaságának jeles tagja volt. Azelőtt Tóth Imre Fehérvárcsurgóról. Illetve a budapesti Iparrajziskolából. A “külföldre szakadt hazánkfia” — ahogy az absztraktoknak is ajtót nyitó új magyar kultúr­politika nevezi a régebben megtagadott mestert — afféle két lábon járó couleur local, helyi nevezetesség a Margut­­tán, amit-akit meg kell nézni, mint a Szent Péter kupoláját a túlparton. Nem az alkotói erényeivel Vitte ennyire. Lát­tak már az Örök Városban különb karón nagyobb varjút: Tóth arrafelé közepesnek szá­mít. őt a nőügyei teszik hí­ressé; ami a nemzetközileg fémjelzett loverek árnyékában nem csekélység. Tóth Imre se nem fiatal — közelebb a hetvenhez, mint a hatvanhoz — se nem szép — arca, mint egy kiszáradt folyómeder, olyan rücskös — és bár szó sincs róla, hogy fukar lenne, nem az a bizonyos pénztár­­canyitogató Sugar-daddy, mégis a szép nők esete. Ma­gas (nála mindig magasabb), seprős pillájú fotomodellek, filmre éhes valódi és álszí­nésznők, üvegpálcaként eltör­ni látszó manökenek és plety­­kalaptöltelék vígözvegyek ka­paszkodnak a karjába, mintha Tóth lenne a világ háborgó tengerén az egyetlen biztos mentőöv. A kapaszkodó szép­lányok és szépasszonyok sza­kadatlanul változó sora az Amerigóba vetett bizalom el­sőszámú cáfolata... A nő, ki Tóth Imrére akarja alapozni római jövőjét, nem kősziklá­ra épít. Legjobb esetben fu­tóhomokra. Egyes, a női lel­ket nálam jobban ismerőMar­­gutta-szakértők szerint épp ez sikerének egyik titka. Van a Via Marguttának még egy ismert magyar lakója, ha nem is ilyen viharkavaró. Pontosabban szólva nem a Marguttán lakik, oda csak a párhuzamosan elnyújtózó Via Babuinói lakásának hatalmas nappali szobája tekint. Három karcsú ablakából a Margutta egyik legnagyobb műteremhá­zára látni: a házra, amelyben a film koronázatlan királyá­nak, Fellininek téli rezidenci­ája van, meg a hajdani fran­cia szépfiúból elkötelezett producerré-rendezővé lett Robert Hosseinnek római pied a térré-je és a mostanság csutkahajú, gombóckövér No­vella Parigini kevés képet, de sok egyebet látott műterme. A festőnőt karcsúbb korában az tette híressé, hogy egy­szerre volt szeretője a hímne­mű Karim Aga kánnak és a lapos hasával meg dús keb­leivel akkortájt hódítani indult nőnemű Ursula Andresnek... Magyar vizavi-juk Stein- Schreiber Edit. De ezen a néven legközelebbi barátjai sem ismerik: Edit Bruck lett az írói neve a hajdani kis tiszamenti zsidólánynak, aki tizenhárom éves korában, ki­szabadulva egy náci haláltá­borból, Izráelba menekült, majd onnan táncosnőként Itá­liába keveredett s ott meg is ragadt. Alig tanult meg olaszul — a hatodik nyelven, amelyet beszél — rögtön belekezdett hányattatásai megírásába. Kockás füzetben, a fodrász szalonban, ahol pénztáros kis­asszony volt. Természetes mesélő készségéhez az a sze­rencsés körülmény járult, hogy a fodrászüzlet tulajdo­nosnője egy jeles filmrendező, Francesco Rosi felesége volt, az üzletbe ki-bejártak a római filmvilág női és férfitagjai. Edit itt ismerte meg a köl­tő Nelo Risit, majdani férjét. így nem túl meglepő, hogy alig száradt meg a tinta a kis önéletrajzon, máris meg­jelent nyomtatásban Chi ti ama cosi'címen. Ami magyar for­dításban “ki téged így szeret”, és egy kevésbé ismert József Attila sor. Ezzel az idézet­eimmel jelent meg a hatvanas évek elején a kisregény ma­gyar fordítása Budapesten. Edit Bruck azóta írt néhány novellát, valamennyi önélet­rajzi, közülük egyből (And­­remo in citta': “Majd ha be­megyünk a városba”) készült a költőférj első filmje, Geral­­dine Chaplinnel a kis mezít­lábas parasztlányka, Edit a­­lakjában. Irt rádió és TV-já­­tékokat, egy színdarabot, leg­utóbb egy verseskötettel je­lentkezett. A rossznyelvek szerint Edit Bruck könyveit Nelo Risi írja; a rágalom legjobb ellenbizonyítékát az* írónő valószínűleg szívesen elengedte volna, viselve in­kább a vád bélyegét: költe­ményeit házasságuk felbom­lása sugallta. A magányosság elől mindenki másként mene­kül, Edit a feminizmusba ve­tette magát, aktív tagja a ró­mai La Maddalena nevű olasz feminista kultúrkörnek, együtt a filmsztár Claudia Cardina­­leval, Moravia élettársával Dacia Maraini újságíró-író­költő - rendezőnővel és még pár tucat Itáliában jól ismert “dühös fiatallal”. Az év háromszázhatvanhá­rom napján vidékiesen csen­des Via Margutta minden év őszén két napra felbolydul, ilyenkor száz festő akasztja a házfalakra festményeit, sza­badtéri galériává változtatva a házfalakat. Ilyenkor a málló vakolaton demokratikusan megfér egymás mellett a ne­mes műalkotás és afertelmes giccs. Az utóbbi években a környék ecseten ceruzán fel­növő gyerekei is helyet kér­tek maguknak a “Cento pit­­tori di Via Margutta” tárla­tain; 1, 2 dollárnalcmegfele­­lő összegért árúsítják tarka alkotásaikat, amelyeket, ha nagy a kereslet, a-helyszínen készítenek el a vásárló sür­gető biztatása közepette.'Egy mesehangulatú kis metszet meg is örökítette a marguttai perzsavásárt, szerintém na­gyon jól: az emberekkel, ku­tyákkal, festményekkel^ vi­rágcserepekkel és miriádnyi más apró, mindennapi tárgy­­gyal zsúfolásig telekarcolt rézlap a budapesti GrossAla­­dár egy római tanulmáriyútjá­­nak gyümölcse. ROMANTIKUS RIPORT IZRAELBŐL Szerelem a sportolók világiban A svéd kosaras és menyasszonya Az izráeli sportrajongók megtanultak egy svéd nevet. Ma már nagyszerűen ejtik. Lorrens. így hivják az izrá­eli kosárlabda-válogatott új tagját. Soha nem gondolta volna, hogy örökre búcsút mond saját hazájának és a zsidó országban lesz otthon. Mindez a szerelem jogán történt. Két évvel ezelőtt egy turista-csoporttal Izrá­­elbe érkezett és nagy érdek­lődéssel járta az országot. Látogatása utolsó előtti nap­ján egy kis gálili — tehát az ország északi vidékén lévő — faluba, Kerem Ben-Zimrába került. Merő véletlenségből. Ott megismerkedett egy lány­nyal, akibe halálosan bele­szeretett. Sorsforduló ez a szerelem az életében. Úgy érezte és azóta is érzi, hogy nem tud nélküle élni. De miért élne nélküle: A lány­nak is megtetszett a jóvágású két méter magasra nőtt fiú és elhatározták, hogy együtt töltik az életük további év­tizedeit. A fiatalember nem ment vissza Svédországba. Itt ma­radt, betért a zsidó vallás­ba, ami önmagában is elég nehéz dolog és elhelyezke­dett. Az utóbbi már köny­­nyen ment, mert a sportolók segítik egymást, ö pedig az egyik legnépszerűbb,. Izrael­ben százezreket mozgósító sportot művelte. ; Kosaras. Olyan nívón játszik, hogy azonnal helyet szor ítottak ne­ki a nemzeti válogatottban. — Nagyon boldog Vagyok, hogy így alakult az ólfetom, A szüleim kicsit meglepődtek mikor közöltem velük hogy Izráelben maradok, de dz­­tán elfogadták az érveimet. A főérvem az volt, hogy sze­retem Chanát — mondja Lór­­rens. Aztán így folytatja: — Szerencsére modern emberek a szüleim. Az apám hadmérnök, a svéd hadsereg kötelékében dolgozik. Az anyám egy nagy cégnél tit­kárnő. Ezen kívül mindket­ten aktív sportolók. Csak azt kötötték ki, hogy mielőbb vi­gyem el hozzájuk Chánát. Ez megtörtént. Úgy fogadták, mint egy királynőt . . . Cháná, a menyasszonya, most tanulja a sport-ábécét. Eddig semmi kapcsolata nem volt a sportolók világával, most egyszerre az izráeli él­sportolók körébe csöppent a vőlegénye által. Az újságíró végül egy in­diszkrét kérdést tett fel Lor­­rensnek: — Maga egy olyan ország­bői jön, ahol köztudomás sze­rint nagyon szépek alanyok. Miért szeretett bele éppen Chánába? — Ha elhiszi, akkor köz­löm, hogy én a svéd Vípusú szépségeket nem szeretem. Hogy miért Cháná az ideá­lom ? A szerelem nem tűri az okoskodást. Nincs magyará­zat. Még magamnak sem tu­dom talán megmagyarázni. Minden esetre tény, hogy Cháná tele van meleg érzé­sekkel, ami csodálatos szá­momra . . . LOLLOBRIGIDA TÁRLATA A nyugat-berlini fHmfeszti­­vól idején Gina LoHobrioi­­da a Berliner Kunstgaíe­­rie-ben megrendelte első tárlatát fotóiból. Összesen nyolcvannyolc képet állí­tott ki, amelyek közül kü­lönösen a közéleti nagysá­gokról készített portrék emelkedtek ki. A kort őrsök közül Loüobrigida a többi között megörökítette Fidef Costrót, Indira Gandhit, Henry Kissingert. Képün­kön Loílobrigido, tárlatve­zetés közben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom