Menora Egyenlőség, 1976. január-június (15. évfolyam, 588-611. szám)

1976-02-28 / 596. szám

1976, február 28 * MENORA 9. oldal ASZTALFOGLALÁS 925-1382 HÁROM BUDAPESTI MŰVÉSZ EGY MŰSORBAN! ESTE FELLEP PALET.ZSUZSA \ táncdaí* \ énekesnő / HA IGÉNYES, SZÍNVONALAS MŰSORT AKAR LÁTNI JÖJJÖN A BUDAPEST TAVARNBE! MIKUdtíSY (ÖZSEF magyamóta a GYŐRI MÁRTA ^ operetténekes^ FELLEPŐ MŰVÉSZEINK A MAGYAR RÁDIÓ és TV SZTÁRJAI! Előzetes jelentés: március 1.-tól 3<Covcic 6 cd-pollónia cigánynóta­énekesnő lép fel! FARKAS NÁNDOR cigányprímás négytagú cigányzenekaréval!^^ r Magyaros r vendégszeretet, előzékeny kiszolgálás Béres Gábor manager Az előjogokat élvező szov­jet elit létszáma jóval egy­millió fölött van, a családta­gokat nem számítva. Pontos számot nem lehet tudni és szovjet hivatalos részről még az elit létezését sem isme­rik be. Hivatalosan csak két társadalmi osztály van, a munkásság és parasztság, ezen kívül az alkalmazottak és az értelmiségiek “rétege”. A szovjet kivételezettek tulaj­donképpen ehhez az értelmi­ségi réteghez vannak számít­va, amely nagyon tagozódott, hiszen a felsoroltakan kívül idetartoznak a különböző szin­tű gazdasági vezetők, az ál­lami és pártbürokrácia kü­lönböző fokozatai, a sajtó és a pártpropaganda emberei. A rendszer idegközpontja a nomenklatúra, egy hosszú és titkos névsor, afféle szov­jet who is who, amelyben a különböző rangú vezetők neve van feltüntetve. A névsorba csak a legmagasabb vezetés hozzájárulásával lehet beke­rülni. A nomenklatúra azon­ban nem csak a legmagasabb vezetőrétegre terjed ki. A po­litikai bizottsági nomenklatú­rán a legfelső vezetők szere­pelnek. De a szovjet társada­lom minden szintjén vannak ilyen nomenklatúrák, le egé­szen a köznépig. Mindenki szerepel valamilyen orszá­gos, tartományi, megyei, já­rási ranglistán, aki számít va­lamit. Ez a rendszer, az elő­jogok árnyalt szisztémája az egész szovjet birodalomra ki­terjed. A nomenklatúra tagjai egyúttal tagjai egy hierarchi­kus felépítésű, zárt közösség­nek, amelynek megvannak a m A KŐVETKEZŐ BESZÁMOLÓ AZ AMERIKAI ,ATLANTIC-ban JELENT MEG.HEDRICK SMITH TOLLÁBÓL van a lehetösé­­hogy előre jussa­maga szigorúan körülírt, ran­goknak megfelelő előjogai. Egy a tagjait kölcsönösen tá­mogató, véd és dacszövetség­ről van szó, amelynek tagjai ugyanakkor részt vesznek a hierarchián belül állandóan folyó, kisebb - nagyobb hatal­mi, pozicionális küzdelmek­ben, egyúttal élvezve a tag­sággal járó előjogokat. A párt aparacsnikokon kívül mások­nak is meg gük arra nak a szovjet társadalmi rang létrán. Így a vezető tudósok, művészek (színészek, tánco­sok, zenészek, íróid kozmo­nauták, élsportolók rendkívüli teljesítményeik révén juthat­nak előre. Egy művész, vagy tudós aki dicsőséget, elismerést szerez a szovjet államnak, ezenfelül még a rendszerhez való fenn­tartás nélküli loyalitásával is kell hogy bizonyítsa: rászol­gál arra, hogy tagja legyen az elitnek. A Párt jutalmazza a teljesítményeket, a Párt ad­ja a jutalmat, a Pártnak kö­szönhető a könnyű élet, a Pár­té mindenben a döntő szó. A Párt előjoga a büntetés, mel­lőzés is. A Párt megtagad­hatja a hivatalos elismerést, ahogyan Szolzsenyicin eseté­ben is történt, akinek még an­nak idején, mielőtt fekete bá­rány lett volna, nem ítélték oda a Lenin Díjat irodalmi munkásságáért. Az előjogokat vissza is lehet vonni. A vi­lághírű csellista, Rosztropo­­vics a példa, aki állítólag megsértette a Pártot, követ­kezésképpen nem engedték többé külföldre, utóbb még odahaza sem léphetett fel. A siker és pártelismerés ismérve az, hogy a művészek Lenin Díjat jcapnak, vagy oda­ítélik nekik az Érdemes Mű­vész titulust. Természetesen mindezt a pártbürokrácia íté­li oda. Az ilyesmi a már em­lített előjogokkal jár, például kényelmes vidéki otthonokkal, valahogyan úgy, ahogy annak idején a cárok birtokokat és címeket adományoztak a ke­­gyenceiknek, szolgá latért cserébe. A cseléd lányi esküt ét el Az általános egyenlőséget a zászlójára tűző Októberi Forradalom győzelme után röviddel, Lenin elrendelte, hogy a szakembereknek maga­sabb fizetés jár mint a mun­kásoknak, a tudósokat pedig külön élelmiszeradagok illetik meg. John Reed, az ismert amerikai kommunista újság­író, a “Tíz nap amely meg­rázta a világot” című munka szerzője a forradalom után megírta, mennyire vonakodtak az akkori szovjet vezetők at­tól, hogy a maguk részére kiváltságokat biztosítsanak. Sztálin vezette be az előjo­gok rendszerét, amelyet az­tán kapitalistáktól kölcsön­zött érvekkel indokolt meg: azzal, hogy bizonyos szemé­lyek, csoportok az állam szá­mára különösen fontos, érté­kes munkát végeznek, követ­kezésképpen külön fizetést, juttatásokat érdemelnek. A Párt Központi Bizottságon be­lül van egy ártatlan nevű in­tézmény, az “Ügyvezetési osztály”, oroszul Upravleni­­je Delami. A szervnek sa­ját, jelentős költségveté­se van. Ebből a pénzből tart­ják fenn a különböző kormány­lakásokat, dácsákat, vendég­házakat, üdülőket, állami gép­kocsik légióját és ebből fi­zetik a biztonsági szempont­ból gondosan megszűrt sze­­mélzetet, szobalányoktól a so­főrökig. Ezeknek az állami háztartási alkalmazottaknak előzőleg nyilatkozatot kell aláírniok, amelyben kijelen­tik, hogy egyetlen szót sem ejtenek a kiválasztott osztály magánéletéről, amelynek tag­jai körül a különböző házi­munkákat végzik. Diszkréci­ójuk révén ezek maguk is egy­fajta kivételezett réteget ké­peznek, jó fizetésük van, a számukra fenntartott üzletek­ben vásárolhatnak és az ál­lam által nekik juttatott sa­ját házban, lakásban laknak. A párttitkar autója még "egyenlőbb" más autónál A nacsaltszvo-k, a “főnö­kök” rangjának, privilégiuma­inak legszembetűnőbb jelei azok a személyi sofőrök ál­tal vezetett, hatalmas gépko­csik, amelyek lefüggönyzött ablakokkal járják az utcákat, hogy elrejtsék utasukat az ut­ca emberének kiváncsi tekin­tete elöl. Ezeknek az állami kocsiknak az az előjoguk — mert a kocsiknak is van ilyen — hogy a főváros kör­útjainak középső sávján halad­hatnak és láttukra a közle­kedési rendőrök sietve a szél­ső sávokra terelik a forgal­mat. A politikai bizottság és a pártvezetés elitjének elitje, összesen mindössze talán húsz személy, fekete ZIL gép­kocsin közlekedik. Külön, ren­delésre gyártott autókról van szó, darabjuk kb. 75 ezer dollárba kerül. Egyszer be­lestem egy ilyen ZIL abla­kán, amíg egy titkosrendőr el nem tanácsolt a közeléből. Külsőre egy meghosszabbított Lincoln Continental-hoz ha­sonlít, fényűzően berendezett belső térrel, puha ülésekkel, szőnyeggel, air conditioning­­gal, rádió-telefonnal és egye­bekkel. Egy mérnöktől hallot­tam, hogy Sztálin bolondja volt a legmodernebb gépkocsiknak és hat magánautója volt, öt ZIL és egy Packard. Minden alkalommal, mikor elhagyta a Kremlt, más-más autóban hajtatott, hogy ne tudják hol van. Hruscsov négyre csök­kentette magánautói számát. Azóta, hogy egy hadnagy 1969 január 22-én a Kreml Boro­­vickij nevű kapujánál Brezs­­nyev autójára lőtt, a pártfő­titkár legalább négy autóból álló gépkocsi-konvojjal uta­zik, hogy ne tudják, melyik autóban ül. Az elit második szintjéhez tartozók már nem ZIL-t, hanem az ugyancsak presztízsre utaló Csajka gép­kocsit használnak, amely úgy néz ki, mint egy terebélyes, 1950 mintájú Packard. A már említett, középső presztízs­­utcasávot Csajka útnak nevezi a köznyelv, azért, mert al­kalmilag az ilyen Csajkák is rásurrannak, noha hivatalosan ezt a sávot nem használhat­ják. Miniszterek, tábornokok, admirálisok és hasonló méltó­ságok utaznak Csajkákban, a­­melynek kb, 13 ezer dollár az áruk. Tehetősebb oroszok mennyegzőkre és hasonló al­kalmakra bérelni szokták a Csajkákat. Olyan sok az állami gépko­csi, — a fentieken kívül a Volga autók is — hogy a köz­népnek már fel sem tűnik. Legfeljebb az, hogyha meg­szegik a közlekedési szabá­lyokat. Egy amerikai fekete asszony, aki 1973-ban részt vett a moszkvai Béke Világ­­kongresszuson, — és hivata­los szovjet gépkocsin vitték ide-oda — szóvá tette a so­főrnek: mért vezet ilyen gond­talanul, tekintet nélkül a já­rókelőkre, akik riadtan ugrot­tak félre a kocsi elől. “Pszt, ne szóljon, ez így szokás” — mondotta neki a mellé ren­delt szovjet tolmács, közvet­ve utalva a hivatalos gépko­csik előjogaira. Ezek a gépkocsi ügyek azon­ban csak a presztízs ritka jelei. Ugyanis a szovjet elit előjogai gondosan el vannak rejtve a nagyközönség elöl. Ahol a proletárok meghúzzák magukat Magam is meglepődtem azon a hűvös, magától értetődő, beidegzett elegancián és fényűzésen, amelyet 1974- ben a Kreml Szent György termében tapasztaltam, Nixon elnök moszkvai láto­gatása alkalmával, egy az elnök tiszteletére adott fo­gadáson. Csak pár lépésre voltam a vezetőktől, amikor beléptek a terembe, majd állva végighallgatták a nem­zeti himnuszokat. Nixon sö­tétkék öltönyben volt, Brezs­­nyeven nyugati mintájú, vö­rös nyakkendője volt feltű­nő. Ott állt a duzzadt orrú Rodgornij elnök, Koszigin miniszterelnök unottan né­zett maga elé, időnként tü­relmetlenül a jelenlevőkre pillantott a ceremónia végét várva. A bankett asztal vagy 100 yard hosszú volt, ros­­kadásig megrakva ínyencfa­latokkal, kaviárral, füstölt lazaccal, sült malaccal. A fehér kabátos pincérek si­etve hordták körül a nehéz csillárok fényében az elő­ételeket, miközben az erké­lyen a zenekar a South Paci­fic dallamait játszotta az amerikai vendégek és a leg­felső szovjet elit jelenlevő, többszáz tagja számára. Az amerikai újságírók számá­ra természetes volt, hogy beszámoltak olvasóiknak a fogadás luxus-külsőségei­ről. A szovjet sajtó azonban diszkréten hallgatott ezekről a részletekről és a pompát, fényűzést, a szovjet televí­zió sem tartotta szükséges­nek bemutatni. A szovjet ut­ca embere bizonyára sejti, hogy a Kreml úri privi­legizált helyzetben vannak, de mindettől gondosan távol­tartják. A Kreml rendkívüli benyo­mást tesz a szemlélőre. Moszkvában nincsen a Fe­hér Házhoz hasonló államve­zetői rezidencia, a szovjet vezetők vidéki dácsáikban, vagy a fővárosban laknak, nem a Kremlben. Brezs­­nyev például egy kilenceme­­letes állami lakóház egyik emeletét lakja a Kutuzov­­szkij Proszpekt 29 alatt. Andropov, a titkosrendőrség a KGB főnöke és Scselokov ÚJ VEZETES AZ INTERCONTMENTU RESTAURANTBAN. Előzékeny kiszolgálással és közismert kitűnő konyhájá­val várja kedves régi és új vendégeit a tulajdonos: SCHILLER ETELKA. — Espresso kávé — 630 BLOQR ST. W. 533-3646 Mindennap nyitva 11-11-ig belügyminiszter ugyanebben a házban laknak Brezsnyev lakása alatt, illetve fölött. Koszigin miniszterelnök a belvárosban lakik, egy mo­dern házban a Lenin dom­bon, közel a Moszkva folyó­hoz. Podgornij lakása egy sárga téglaházban van a Tolsztoj utcában. Ezeken kí­vül még számos állami la­­káskompíex van Moszkvában a politikai elit, a párt- és állami apparátus vezető tag­jai számára. Az oroszokat azonban nem annyira ezeknek a házaknak a külseje, mint a lakások modern belső -berendezése képeszti el. Egy színésznő, aki bejáratos a szovjet: arisztokráciához, elmondot­ta, hogy az elit lakásaiban a konyhában beépített szek­rények vannak, nyugatnémet hűtőszekrények és melegítő lapok (burner-ek) a nappa­li szobák importált finn bú­torokkal vannak berendezve, amelyet a vámvizsgálat szó és díjszabás nélkül enged be. A színésznő elmondotta: ezek a holmik, berendezési tárgyak olyan ritkaságszám­ba mennek a Szovjetunióban, hogy javításukra egyenesen Nyugatnémetországból ho­zatnak szakembereket. Az oroszok számára mar az is óriási dolog, hogy va­lakinek nem a nappaliban kell aludnia, de saját háló­szobája is van. Egy isme­rősöm elmondta, hogy egy alkalommal hivatalos volt Alexej Mikojan tábornok­hoz, a volt külkereskedelmi miniszter fiához. El volt káprázva a hétszobás lakás­tól, konyhától, fürdőszobá­tól, amely az un. Kormány lakóházban fogadta, ahol a Mikojan família “meghúzta magát”. A berendezés luxu­sa a newyorki Park Ave­­nue-n is túltett, legalább is orosz fogalmak szerint. Minden családtagnak saját szobája volt, ezenkívül olva­­sószqba, hatalmas ebédlő, nappali, amelyben egy óriá­si zongora állt. A zongorán még Van Cliburn játszott an­nak idején, amikor Moszk­vában a 60-as évek elején nemzetközi zenei díjat nyert. Ilyen lakásviszonyok az oro­szok 90%-a számára elkép­zelhetetlenek. A szobák tá­gasak és feltűnően magasak voltak. A nyugati látogatót a Szovjetunióban többek kö­zött az is meglepi, milyen feltűnően alacsonyak a szov­jet lakások. folytatjuk NEM FOGJA ELHINNI... HOGY KANADA EGYIK VEZETŐ FOTOGRÁFUS SZALONJA MILYEN MÉRSÉKELT ÁRAKKAL DOLGOZIK! Esküvő-, barmicvó-, gyermek- és családi felvételeknél érdeklődje meg a HORVATH STUDIO árait. HORVÁTH TIBOR C.P. M.P.A. “a photomúvészetek 1975-ben kitüntetett mestere' a művészi kivitelű portrék készítője komplett esküvői fényképszolgálat, albumokkal együtt: $495-tól barmicvók; $395-tól HORVATH STUDIO 456 Eglinton Ave. W. Telefon: 487-344 3 iey él a szovjet Ei/r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom