Menora Egyenlőség, 1975. december (14. évfolyam, 586-587. szám)

1975-12-20 / 587. szám

1975. december 20. * MENÓRA 3. oldal ZSIDÓ KÓRKÉP Jóllehet Francisco Franco, 39 éven át Spanyolország "Is­ten kegyelméből való Caudil­­lója", a nyilvánosság előtt sohasem hangoztatott zsidó­barát gondolatokat, s ámbár Izráelt sem ismerte el álla­mi létében, az antiszemitiz­must mégis félreérthetetle­nül elutasította, szembeszállt a hitleri végmegoldás, az Endlösung tervével is, s 60.000 európai zsidót men­tett meg a gázkamrától. A németországi zsidók közpon­ti lapja, az "Allgemeine" az önkényúr elhunyta alkalmából " Franco és a zsidók" címen terjedelmes cikkben foglalja össze Franconak a zsidó­problémával kapcsolatos ügyködését. Ebből idézzük az alábbi, lényeges részleteket. "A második világháború során Franco visszaemléke­zett egy törvényre, amelyet elődje, Primo de Rivera tábornok, a "szelid diktátor" a huszas években emelt jog­erőre. Ennek értelmében azoknak a zsidóknak külföl­dön élő leszármazottait, aki­ket 1492-ben hitük miatt száműztek Spanyolország­ból, spanyol állampolgárok­nak kell tekinteni, mégpedig minden más állampolgárt megillető jogokkal és köte­lességekkel. Tehát jogosultak spanyol útlevélre, valamint a spanyol diplomáciai és kon­­zuláris képviseletek védel­mére is. Franco e képvise­leteknek rendeletet küldetett, hogy minden zsidónak, aki a német megszálló csapatok­kal, a Gestapoval,az SS-szel, vagy a "Nagynémet Biroda­lom" bármi más szervével nehézsége támad és spanyol védelemért folyamodik, min­den feltétel nélkül állítsanak ki útlevelet. Ilymódon.Fran­ciaországban, a balkáni és í keleteurópai államokban a zsidók ezreit ragadták ki a hitleri halálkülönítmények karmaiból. Az athéni spanyol követség például a Szaloniki-i szefárd kolónia 3.000 tagját mentette át ibér földre. Ugyanilyen spanyol mentőak­ció folyt Európa más szefárd településein is. A spanyol F R A N földre átköltöztetett zsidókat penziókban és szállodákban, majd utóbb modern negyedek­ben helyezték el, s tetszésük szerint választhattak a . pa­­lesztinai kivándorlás, vagy a végleges spanyolországi le­telepedés között. Egy meg­rendítő mozzanak: a menekült zsidók jobbadán Barcelo­nában, Toledóban, Madrid­ban, Cordobában, Szevillá­­ban és Granadában helyez­kedtek el, mégpedig általá­ban azokban a városokban, melyekből ötödfél századév­vel ezelőtt őseiket száműz­ték. A visszatérő utódok, akik egyébként hű őrzői voltak a spanyol nyelvnek és kultúrának, legtöbbször ma­gukkal hozták az 1492-benel­hagyott családi ház kapukul­csát. De a hűség e szimbó­lumának már csupán múzeu­mi értéke volt, hiszen a há­zak is rég eltemetődtek azé­­vek forgatagában. Amikor nyolc évvel ezelőtt felavatták Madridban az 1492 óta első új zsinagógát, az ün­nepségen a katolikus egyház képviselőivel együtt a kor­mány több tagja is résztvett. Egyikük, felolvasta F'ranco álamelnök ez alkalommal ki­bocsátott rendeletét, amely — szószerint — így hangzott: — Kasztiliai Erzsébet és Aragóniái Ferdinand, e leg­­katolikusabb felségek 1492 március 30-án kelt ama e­­diktuma, amely a zsidókSpa­­nyolországból való eltávolí­tásáról intézkedett, ezennel hatályon kívül helyeztetik és érvénytelennek nyilvánitta­­tik. Minden zsidó polgár kor­látlanul élvezi az állampolgá­ri jogok teljességét. Egy 1967-ben közzétett, a vallásszabadságról szóló rendelet eltüntette a diszkri­mináció utolsó nyomait hit­életi téren is. Egyébként az 1946-os zsidó világkongresz­­szus Atlantic Cityben jegy­zőkönyvileg elismerte Fran­­co érdemeit a zsidók menté­sével kapcsolatban Európa pokoli éveiben. Ugyanekkor Franco nem volt hajlandó Izráellel a dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­li 0 E S A Z S lére, s e tekintetben süketfü­lekre találtak nála még a ka­tolikus egyház és egyes gaz­dasági érdekcsoportok sür­gető felhívásai is. Franco képtelen volt ugyanis elfelej­teni, hogy az izráeli delegá­ció Spanyolországnak az ENSZ-be való felvételét meg akarta akadályozni és más ü­­gyekben is a madridi érdeke­ket sértő magatartást tanú­sított. Fasiszta csoportok Spa­nyolországban is igyekeznek a légkört az antiszemitizmus miazmáival megfertőzni. E csoportok közül többnek a befolyása —például az A m i - gos de Európa,a F u - erza Nueva, a Cruz I bérica befolyása — nem is jelentéktelen. A Cruz I- berica még a progromra és az inkvizíció visszaállításá­ra való uszítástól sem riad vissza. Mivel Franco nem mondhatott le zsidóellenes híveiről, ez alakulatok mű-I D 0 K ködését nem akadályozta meg, ámbár ha e csoportok a propaganda síkjáról a cse­lekvésre akartak volna át­nyergelni, a Caudillo azon­nal közbelépett volna. A mad­ridi zsinagóga falait minden­esetre már többször is gyű­lölködő jelszavakkal mázol­ták össze: Zsidó dögölj meg! . . . Halál a zsidókra! . . . Zsidókés vörösök ki Spa­nyolországból! Telefonos merénylet-fenyegetések nyo­mán a rendőrség szorosan őrzi újabban a zsinagóga épü­letét. Az összefoglaló kép így fest: Franco zsidópolitikája több­arcú volt. Messzemenőleg humanitárius Hitler esze­veszett tombolásai idején, el­utasító, amikor a Caudillo Iz­­ráeltől indokolatlanul táma­­dottnak érezte magát, en­gedékeny az antiszemita cső­cselékkel szemben, mivel ez lelkesen lojálisnak mutatta magát Franco iránt." JUAN CARLOS és A ZSIDÓK kozatosan felszámolódik. Franco minden tőle telhető erővel megpróbálta a zsidók­kal való egyetértést létre­hozni és a sokszázados igaz­ságtalanságot az útból elta­karítani, de erőfeszítése bel­politikai okokból, melyekre , még egy olyan korlátlan au­tokratának is, mint Franco volt, tekintettel kell lenni, csak részlegesen bizonyult eredményesnek. A végleges megbékélés és norinalizáló­­dás annak a fiatalabb nemze­déknek a műve lehet majd, a­­melynek képviselőjeként Juan Carlos trónralépett". A GIBRALTARI ZSIDÓK és SPANYOLORSZÁG Az előbbieket kiegészíti a gibraltári zsidókról szóló helyzetkép. íme,lényeges ré­szei: " Ismeretes, hogy Spanyol­­ország már hosszabb ideje visszaköveteli Gibraltárt, mely félsziget valaha a spa­nyol államterülethez tarto-MEGÉRKEZETT AZ IDEI FRISS SZALONCUKOR VALÓDI MAGYAR SZEGEDI ÉDES-NEMES RÓZSA PAPRIKA "PAPRIKÁS“ MAGYAR SZALÁMI ÉS CSABAI KOLBÁSZ Idei frissen darált mák, dió, mogyoró, mandula; élesztő, magyar szilvalekvár, baracklekvár, hecsedli, ribizli, málna. Legfinomabb importált GESZTENYEPÜRÉ és LIBAMÁJ. Kockatészta, rétestészta, magyar akácméz, eszenciák, tarkabab, lisztek. VALÓDI IMPORTÁLT FRISSEN DARÁLT ESPRESSO KÁVÉ, orosz tea, MÁLNASZÖRP, KRUMPLI CUKOR, rumos drazsé, importált marha-, disznó- és pacalpörkölt, szegedi halászlé, stb. - Magyar babák, fakanalak, MAGYAR SZAKÁCSKÖNYVEK, gyúró­deszkák, bús- és mákdarálók, magyar blúzok és kendók, MAGYAR JÁTÉKKÁRTYA, magyar hangleme­zek és tapek óriási választékban. - Nokkedli szaggató, HERENDI PORCELLANOK nagy válasz,­­tékban érkeztek, DIANNA sásborszesz, ODOL szájvíz és fogkrém, palacsinta sütők. , , , .. IKK A gyors átutalás. KERJE INGYENES UJ ÁRJEGYZÉKÜNKET PAPRIKÁS WEISS IMPORTER 1546 SECOND AVE.,NEW YORK, N.Y. 10028 - (212) 288-6117 (between 80-81 Streets) Cabel: Paprikás, New York POSTAI RENDELÉSEIT GYORSAN ÉS PONTOSAN SZÁLLÍTJUK zott. A gibraltári zsidók a brit szuverénitás mellett fog­lalnak állást. Sir JoshuaNas­­san, Gibraltár zsidóvallású miniszterelnöke áll az élén a "Mozgalom az angol Gibral­tárért" nevű akciónak is. A gibraltári kormánynak rajta kívül még két zsidó tagja van: Sir Abraham Sarfatti idegen­­forgalmi és Sir A.S. Suraja jpzdaságügyi miniszter. Jo­­shua Nassan, akit nemrégi­ben nagy többséggel válasz­tottak meg kormányelnöknek, vezető szerepet játszik a hit­községben is. A zsidók ötszáz évvel eze­lőtt, az inkvizíció idején tö­megével menekültek Spa­nyolországból és Portugáliá­ból Gibraltárba. Ma mintegy ezer zsidó él a félszigeten, a­­kik egy nagyon jól szervezett, négy zsinagógával rendelke­ző hitközségbe tartoznak. A zsidó iskolát a helyi kor­mányzat művelődésügyi mi­nisztériuma irányítja és ellenőrzi. A zsidó befolyás megnyilatkozik több zsidó ut­canévben is: Ben-Zimrah Avenue, Benoliel-Passage, Sarfatti-Passage, Seraya- Ramp, és így tovább. A brit flotta 1704-ben hó­dította meg a félszigetet, a­­mely 1713-ban, az ultrechti békét követőleg, angol bá­zis lett. Ekkor lett a zsidó hitközség elismert intéz­mény. Egy1776-ban lebonyo­lított népszámlálás adatai szerint Gibraltár akkoriban csak 3.000 lakosából 1000 volt a zsidó, tehát lélekszá­múk már akkor is megfelelt a mainak. A zsidók saját bí­rósággal ( Beth-Din) rendel­keztek, amelyet minden zsi­dók közötti vitás ügyben meg­illetett a döntés joga. Ez a bíróság azokkal szemben, a­­kik nem ismerték el a Beth- Din jogkörét, vagy életvite­lükkel ártottak a zsidó hír­névnek, kimondhatta a kikö­zösítést, a Cher em-et is. A zsidóknak az angolokkal való szolidaritása pillanat­nyilag sem ingott meg a szá­zadok folyamán. Amikor a spanyolok megpróbálták a félszigetet fegyverrel meg­hódítani, a zsidó kötelék nagy véráldozatok árán hősiesen harcolt és az egyik zsidó ön­kéntesnek, Abraham Hazzan­­nak a neve máig is legendás a félszigeten. 1843 óta "Cro­­nica Israelita" címen zsidó újságja is van Gibraltárnak. Egy érdekes mozzanat: a hit­község a maga szegényeiről a jómódú zsidó sírköveire ki­vetett adóból gondoskodik. S a másik sajátos jelenség: a spanyolok és angolok örök vi­tájában a zsidók, mint mon­dottuk, a britek pártján áll­nak, ami történelmi magatar­tás. Az inkvizíció spanyol­jaival szemben az emancipá­ció és egyenjogúsítás angol­jaival tartanak. De akkor, ha egy idegen erő fenyegeti Gib­raltárt, például Napóleon spanyolországi inváziója ide­jén, a két hagyományos el­lenfél, a spanyol és a brit összefog a harmadik ellen. I- lyenkor a gibraltári zsidók egyidejű szövetségesei a spa­nyoloknak is, az angoloknak is. New York kozpontjabon, o világ üzleti életének cent­rumában, pont a Brodwoy közepén von ABBEY VICTORIA HOTEL 7* AVE telefon Ot 51 st ST Cl 6-9400 A magyar szívélyesség és előzékeny­ség, s az amerikai nagyvonalúság ve­zérli ezt a gyönyörű szállodát, fényes éttermet, a világ minden részéről Ame ába érkező magyarok e központi ta­lálkozóhelyét. EMKE M K E az EMKE E M K EMKE FENNÁLLÁSÁNAK 13. ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT TARTJA SZILVESZTER ESTE NINCS MINIMUM, NINCS COVER CHARGE. A KITŰNŐ CIGÁNYPRÍMÁS GÁSPÁR PALI ÉS ZENEKARA SZÓRAKOZTATJA K. VENDÉGEINKET. REZERVÁLÁS SZEMÉLYESEN Új teleionszám: 650-9324 vagy 650-9357 1494 SECOND AVENUE, NEW YORK (78-ik utca sarok) E M K EMKE magyar SÍRKŐRAKTÁR Weinreb Bros & Gross, Inc. MANHATTANBAN 287 EAST HOUSTON ST.,- NEW YORK, N.Y. 10002 Telefon: AL 4 - 2360. Előnyős áron készít minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET Jochanan Carmel helyzetmagyarázata VÁRHATÓ VOLT... A Bár-lián egyetem diákjai küldöttséget menesztettek a telavivi amerikai nagykövetségre. A küldöttség ajándékot nyújtott át dr. Henry Kissinger külügyminiszter részére. Meg kell hagyni, merőben szokatlan ajándékot . . . Az ajándék egy kő volt. Semmi más. Magyarázatképpen a diákok hozzáfűzték, hogy ez az a kő, amely — saját kijelen­tése szerint leesett Kissinger szívéről, amikor az UNO Biz­tonsági Tanácsa megszavazta az UNO csapatok mandátumá­nak meghosszabbítását hat hónapra a szíriai arcvonalon. "Mi visszaküldjük ezt a követ — magyarázták —, mert ez minket talált el ... " Valóban aligha lehet jellemzőbb dolgot még kitalálni is arra a helyzetre, amelyben jelenleg Izráel van, hogy ugyan­az nap, amikor az izráeli csapatok kiürítették az abu-rodeiszi olajmezőket, az amerikai kormányzat pofonütött és szemközt köpött minket. Ford és Kissinger behódoltak a szíriai zsarolásnak, és nemcsak hogy nem emeltek vétót a Biztonsági Tanácsban a határozat ellen, amely gyakorlatilag az UNO hadsereg man­dátumának meghosszabbítását egybeköti a terroristák bevo­násával a Biztonsági Tanács januári tárgyalásaira, de még mellette is szavaztak. Az izráeli külügyminiszter tiltako­zását figyelembe sem vették. Sőt, mint tudjuk, dr. Kissin­­gernek nagy kő esett le a szívéről . . . Ez a pofon nagyon is fájdalmas volt, azonban egyáltalán nem váratlan, sőt nagyon is várható volt. Azt lehet monda­ni, hogy ez volt a csattanós válasz azoknak, akik olyan nagy lelkesedéssel üdvözölték augusztusban az egyiptomiakkal kötött szerződést, és annak mint legfőbb előnyét azt hirdet­ték, hogy megszilárdította az amerikaiak támogatását Izra­elben. Ez a naivitás iskolapéldája volt. Hiszen mindenki tudja, hogy az egyiptomiakkal való szerződést az amerikaiak a leg­nagyobb nyomás segítségével ráerőszakolták Izráelre. Az már csak szomorú és csaknem komikus volt, hogy az izráeli kormány azok után hogy behódolt a nyomásnak, micsoda ha­talmas erőfeszítéseket tett annak a látszatnak a keltésére, hogy meg van győződve arról, hogy valami nagyszerű dolgot cselekedett. A parlamenti ellenzék és az izráeli városok utcáin az e­­gyezmény ellen tüntető többtizezres tömegek akkor már e­­lőre megmondták, hogy mi lesz ennek a behódolásnaka kö­vetkezménye: az amerikaiak még sokkal kevésbé fognak tö­rődni a véleményünkkel, mint eddig. Ez annyira előrelátható volt és olyan természetes. A politikában nem léteznek érzel­mek. Mindenki csak annyit ér amennyi kártya van a kezében, és aki a kezében lévő kártyákat semmi ellenében kijátssza ugyanakkor meggyőzi partnerét arról is, hogy a megmaradt kártyáit sem fogja hasznosabban felhasználni;' -aaáaí mait egyáltalán nem kell törődni. Akik a nyáron védték az egyiptomi egyezményt azt állítot­ták, hogy Izráelnek nem volt más választása, mert nem tu­dott ellenállni az amerikai nyomásnak. A szerződés ellenzői nem vonták kétségbe az amerikai nyomás súlyosságát. Azzal is tisztában voltak, hogy mennyire fontos Izráel számára az amerikai támogatás, mégis rámutattak arra, hogy az ameri­kaiakkal az újabb nézeteltérés elkerülhetetlen lesz, és ha egy­szer már behódoltunk, akkor a következő alkalommal az ame­rikaiak természetesnek fogják venni, hogy a jövőben meg sem kell kérdezni a véleményünket. Pontosan ez következett be. Rövid idővel az egyiptomiakkal kötött szerződés után le­velet kaptam egy, az amerikai földrészen lakó nagyon jó ba­rátomtól, aki azt írta, hogy nem teszem helyesen, ha táma­dom ezt a szerződést, és felsorolta az egyezmény hívei ál­tal felhozott összes érveket annak védelmére. Amikor vá­laszoltam neki — gondolom, az ő legnagyobb meglepetésére — azt írtam, hogy tiszta szívből kívánom, hogy neki legye a igaza és nem nekem, mert amennyiben nekem volna iga­zam, az nagyon nagy baj volna mindnyájunknak. Rettenetesen sajnálom, hogy igazam lett, még hozzá sok­kal gyorsabban és nyilvánvalóbb módon, mint ahogy általában elvárható lett volna. Ugyanis azt lehetett remélni, hogy az amerikai kormányzat legalább egy ideig megőrzi a látszatot, ha másért nem, legalább azért, hogy megmentse a Rábin­­• kormány tekintélyét, hiszen ennél jobb kormány már nem lé­tesülhet Izráelben a Kissinger ízlése számára . . . Kiderült, hogy ez sem számít, csak a leghidegebb számítás. Bár az az érzésem, hogy ez esetben még abba is hiba csú­szott. Az egyiptomiakkal kötött szerződés esetében gyako­rolt amerikai nyomás célja ugyanis világosan az volt, hogy az amerikai táborba vonja Szádátot, akár az izráeli érdekek rovására is. A szíriaiaknak való behódolás azonban pofon Szádát szá­mára, még akkor is, ha az kifelé kénytelen jó képet vág­ni hozzá. Ászád szíriai elnök ugyanis a legdurvább hangon támadta a szináji szerződést és azzal vádolta Szádátot, hogy behódolt az amerikaiaknak és eladta "a palesztinai érdeké­két". Most az amerikaiak behódoltak az Amerika-ellenes Ászád zsarolásának, aki diadalmasan mutathat Szádárra es joggal állíthatja, hogy ő többet ért el az amerikaiaknál annak elle­nére, hogy nyíltan a szovjet táborhoz tartozik. A legfájóbb az egészben az, hogy az amerikai behódolás teljesen fölösleges volt, A szíriai elnök ugyanis üres re­volverre fenyegetőzött. Neki az UNO csapatokra a Golánon sokkal nagyobb szüksége van, mint az izráeiieknek. HÁZAT AKAR VENNI VAGY ELADNI? Forduljon bizalommal Yorkville ingatlan specialistájához, a MAUTNER-GLICK INGATLANIRODÁHOZ 1484 FIRST AVE. (77-78 utcák kötött) New York, N.Y. 10021 BU8-1208 BU8-1999 Minden ingatlan kérdésben (mortgages, stb.) segítségére van! GORODY ANTAL A NAGYNEVŰ MAGYAR ZONGORAMŰVÉSZ ESTÉNKÉNT fél 9.-től t óráig JÁTSZIK ÉS ÉNEKEL VASÁRNAP ÉS HÉTFŐ KI VÉTELÉVEI CARLTON HOUSE CARLTON ROOM-JÁban 680 MADISON AVE.& 61 Street NEW YORK REZERVÁLÁS'838-3000

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom