Menora Egyenlőség, 1975. január-június (14. évfolyam, 543-565. szám)

1975-02-15 / 548. szám

1975. február 15. * MENORA 3. oldal NÖVEKSZIK AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓK SZÁMA AMERIKÁBAN Leonard Chapman, az ame­rikai ImmigrationandNatura­­lization Service egyik vezető­je nemrég közölte, hogy a je­lenleg illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó sze­mélyek száma 6-8 millióra tehető, de lehet, hogy még ennél is több. Ezek az ille­gálisan az országban élő sze­mélyek évi 10 milliárd dollárt keresnek, hiszen legtöbbjük dolgozik, bár általában ala­csonyabb fizetésért. A prob­léma régóta foglalkoztatja az amerikai hatóságokat és rpos­­tanában, a növekvő munkanél­küliség következtében egyre súlyosabbá válik. Magyarán szólva; az illegális beván­dorlók a " valódi" amerikai­ak elől veszik el a munkát, kenyeret. EMBERCSEMPÉSZÉS Az illegális bevándorlás mé­reteire jellemző, hogy New- Yorkban másfél millióra, Chi­cagóban 600 ezerre, Los An­gelesben százezerre becsülik az illegálisan az Egyesült Ál­lamokban tartózkodó idegenek számát. Különösen az enge­dély nélkül bejutó mexikóiak száma növekszik. Mexikóban jóval alacsonyabb az életszín­vonal mint az USA-ban, ez a magyarázata annak, hogy — a hatóságok szerint —napon­ta 2000 mexikói érkezik az Egyesült Államokba érvényes papírok nélkül. Javarészük — ezért hivják őket "wetback"­­nak, vizeshátúnak — a Rio Grande folyót átúszva érke­zik amerikai területre. De más módszerek is vannak. Az embercsempészés az idők fo­lyamán valóságos iparággá fejlődött ki. Egy hamisított útlevél ára 250 dollárnál kez­dődik, a mexikói határon ugyanekkora összegért hozzák be az idegent, de 1000 dol­lárért egészen New Yorkig biztonságban eljuthat, ahol az­tán eltűnhet a metropolis em­bertengerében. HÁZASSÁG - DOLLÁRÉRT Természetesen Európából is szép számmal érkeznek il­legális bevándorlók, főként o­­laszok, görögök, többnyire ke­reskedelmi hajókon, elbújtat­va a rakományban. Az illegá­lisan bevándorló természete­sen siet "legalizálni" ameri­kai jelenlétét, főként úgy, hogy gyors — és tiszavirágéletű — házasságot köt "valódi" ame­rikaiakkal. A hatóságok sze­rint sok fiatal nőt fogtak le, akik Üzletszerűen házasodtak és váltak. Egy washingtoni asszony rövid idő alatt tizen­öt "házasságot" kötött illegá­lis bevándorlókkal. Ilyen e­­setekben a kiutasftási eljárás nehezebb, különösen, hogyha a házasság tartósabbnak bizo­nyul és gyermekáldás követi. Az illegális bevándorlás el­lenőrzése igen nehéz. Az Im­­migration Service 1350 ügy­nökkel rendelkezik a mexikói határon, amely csaknem 3500 km. hosszú. M inden két és fél kilométerre jut egy határ­ellenőr. Az ellenőrzés azon­ban nem teljesen hatástalan. 1973 júniusa és 1974 júniusa közt kb. 800 ezer illegálisan érkezett idegent fogtak el vagy már a határon, vagy később, az amerikai hatóságok. Ez a szám az évi legális bevándor­lási kvóta csaknem kétsze­rese. A washingtoni törvényhozás előtt különböző javaslatokfek­­szenek az illegális bevándor­lás korlátozására. A beván­dorlási hatóságok véleménye szerint azonban egyre növek­vő problémáról van szó, amely a jövőben csak súlyosbodni fog. S.K. DÖNTŐ HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN New York koipontjóbon, o világ üzleti életének cent­rumában, pont a Brodway közepén van g ABBEY VICT0RIA HOTEL 7th AVE. olíUt ST. TELEFON : Cl 6-9400 A magyar szívélyesség és előzékeny­ség, s az amerikai nagyvonalúság ve­­*érl* ezt a gyönyörű szállodát, fényes éttermet, a világ minden részéről Ame­rikába érkező magyarok e központi ta­lálkozóhelyét. NAGYVÁRADI ÓVONO 20 éves avakorlattól vállal-C‘ i bejárással, vagy bentla­­ással kisgyermek nevelé­sét, idős egyén, esetleg be­teg gondozását, vagy ház­tartás vezetését New York­ban, New Jerseyben, Tren­­tonban, vacjy New Bruns­­wickban. MEZŐ ZSUZSA Tel.: (609) 448 - 8407. (folytatás az 1. oldalról) hogy Abu Rodeisz Izráel o­­lajszükségletének közel két­harmadát fedezi és annak ho­zama a mai olajárak mellett évi 380 millió dollár. De úgy tűnik, az izráeli olajellátást biztosították és garantálták, és — noha ez nem volt köz­tudomású — Izráel eddig is fi­zetett az Abu Rodeisz-i olajért annak az olasz cégnek, amely az olajkutak birtokosa. A há­gók stratégiai fontossága u­­gyan elvitathatatlan, de a Szi­­nájban elegendő tér van egy esetleges támadás fölfogásá­ra, ha a nagy béke-szerencse­­játék nem jól ütne ki. Szádátnak tehát óriási sikert és nagy megerősödést jelen­tene, ha a lépcsőzetes béke­tárgyalások következő étápja­­ként vissza tudná kapni ezt a - területet. t | Az egyiptomi érdekek azon­ban e téren gyökeresen ellen­keznek a szíriaiakéval és a Palesztina! terrorcsoportoké­val, akiket az arab államok többsége ugyancsak támogat. A szélsőséges arab álláspont azt követeli Szádáttól, hogy ne fogadjon el semmiféle részletmegoldást, hanem "mindent vissza vagy háború" alapján tárgyaljon, nem any­­nyira Izráellel, hanem in­kább az Egyesült Államokkal, mely egyedül rendelkezik (és sajnos, rendelkezik) azzal a befolyással, amely Izráelt e­HUNGARIAN Lvp-íop RESTAURANT polgAri Arak — ízletes magyar konyha OUTGOING SERVICE 1489 SECOND AVE. (77-78 St. koxt) NEW YORK Tilehn: 734-9881 Hungárián A/leat Center, Inc SERTÉS- MARHAHÚS KÉSZÍTMÉNYEK házi füstölt kolbászfélék, szalámi ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK 1592 SECOND AVE., (82 és 83 utcÉk kozott) New York, N.Y. 10028. Tel.: RE 4-8787. setleg saját jólfelfogott érde­kein is túlmenő engedményre kényszeríti. A jelenlegi szituációban nin­csen szó Szíria ésIzráel köz­ti tárgyalásokról, annál ke­vésbé, mert a zsidó állam e­­gyelöre semmi körülmények között nem adhatja fel a Szí­ria által visszakövetelt teljes Golán fennsíkot. A Paleszti­nái Felszabadító Mozgalom­mal való tárgyalások elöl pe­dig nemcsak Izráel, de az E- gyesült Államok is mereven elzárkózik. Az amerikai ál­láspont ugyanis az, hogy addig nem ismerheti el a PLO-t, a­­míg a PLO nem ismeri el Iz­rael létezésének jogát. Ha te­hát mégis létrejön Kissinger ingázásának eredményeként valamilyen megegyezés ez év tavaszán, úgy ennek nemcsak Izráel, de Szíria és a Szovjet­unió is vesztese. Nem is be­szélve a palesztinokról. A rá­­báti konferencia eredménye­ként ugyan Husszein királytól elvették a Jordán keleti part­vidéke fölötti tárgyalások jo­gát, de ha kiderül, hogyAra­­fáték ez ügyben mitsem tud­nak elérni, úgy egy újabb dön­tés könnyen ismét Husszein királyt helyezheti nyeregbe. Ez is olyan komplikált, szöve­vényes kérdés, mint a közel­­keleti komplexum minden megnyilatkozása. Mit követel Izráel cserébe a jelentős területfeladásokért? Természetesen békét nem is remélhet. De szeretne egy olyan ünnepélyes egyiptomi nyilatkozatot kapni, amely megszünteti az állandó fegy­veres összecsapás! veszélyt, például olyan formában, hogy Egyiptom három évig semmi körülmények között nem kezd háborút Izráel ellen. Egy ilyen ígéretnek a tényleges értéke nem sok, de erkölcsi jelentő­sége a távoli jövőre elvitatha­tatlan. A nyilatkozat mellett Izráel csak kisebb konkrét en­gedményeket szeretne kapni. Ez például az, hogy a nemzet­közi légiforgalom a jövőben Kairó-Tel Aviv útvonalon bo­nyolódjon le, azaz harmadik ország repülőgépei egymás után is leszállhassanak a két ellenséges fővárosban. A dip­lomácia titkait nem ismerők számára ez jelentéktelen, szőrszálhasogató probléma. Pedig ez nagyon is fontos. A legnagyobb arab állam főváro­sával való légi kapcsolat je­lentősebb lépés a tényleges béke felé, az emberek, áruk és gondolatok áramlása felé, mint a legünnepélyesebb nyi­latkozat. A kérdés csupán az, hogy módja van-e Szádátnak, aki bizonyos realitása mel­lett is foglya az un. arab szo­lidaritásnak és a saját propa­gandája által felkeltett hiszté­riának, egy ilyen nyilatkozat kibocsátására és egy ilyen en­gedmény megadására? Diplomaták arra hivatkoz­nak, hogy az egyezmény lét­rejöhet úgy is, hogy Szádáték a nyilvánosságra hozott meg­egyezéstől függetlenül, egy titkos záradékot írnak alá, mint ahogy ezt a tavalyi egyez­ménykor tették, amikor vál­lalták, hogy a Szuezi csatorna megnyitása után izráeli hajó­kat vagy izráeli árut is átfog­nak engedni a nemzetközi ví­­ziuton. A két probléma azonban nem azonos. Tavaly Szádáték o­­lyasmit vállaltak titokban, a­­minek teljesítésére kb. más­fél éves határidejük volt. A mostani vállalást néhány hó­napon belül kellene teljesíteni. Azonkívül az is kérdéses, ér-e valamit Izráelnek egy ilyen titkos záradék? Hiszen a je­lentős visszavonulás ellenté­tele épp a nyíltság lenne, ami­vel Szádát hajlandó lenne Iz­­ráelt tárgyalópartnerként el­fogadni, és amivel bizonyos fokig elkülönítené magát töb­bi arab szövetségesétől. Mit ér egy olyan titkos záradék, amely szerintSzádát nem kezd háborút Izráellel, de erről nem szabad tudni szövetsége­seinek, mert azok háborút a­­karnak Izráellel és ehhez a vezetést Egyiptomtól várják. Ha Egyiptom nem meri a bé­két nyíltan vállalni, úgy az egésznek nem sok az értelme. Sajnos, letagadhatatlan, hogy Izráel a gyenge esélyek elle­nére is kénytelen engedmé­nyeket tenni. Az olaj-diplomá­cia valóban tökéletesen elszi­getelte a zsidó államot, és nem engedheti meg magának, hogy egyetlen magmaradt barátját maga ellen ingerelje látszó­lagos merevséggel, még ak­kor sem, ha e barát megbíz­hatóságában van némi oka ké­telkedni. Érdekes módon, az izráeli kormányon belül is megoszla­nak a vélemények. Rábin mi­niszterelnök és Jigál Álon kül­ügyminiszter a lépcsőzetes diplomácia híve. Peresz had­ügyminiszter és Aba Eban, volt külügyminiszter viszont azon a véleményen vannak, hogy Izráel tulajdonképpen egy szalámi-taktikának lehet ál­dozata, és szerintük helyesebb lenne visszatérni a genfi tár­gyalóasztalhoz, ahol nagy területek visszaadása ellené­ben nagy békét lehetne elérni. Sosem fog kiderülni, mi történhetne Genfben, mert genfi értekezlet nem lesz,.leg­­főképpen azért, mert ezt a je­lenlegi amerikai külpolitika nem akarja. BARTÓK ELŐADÁS A NEW YORKI METR0P0LITANBAN A Metropolitan Opera múlt­heti műsorának kiemelkedő pontja a kettős előadás volt, amikoris Bartók "Kékszakál­lú herceg vára" és Puccini " Giani Scicci" című vígope­rája szerepelt a programon. INCOME TAX RETURN elkészítését bízza szakemberre Irodánk gyakorlott szakemberei lelkiismeretesen, pontosan végzik el mint mindig az idén is, az ön és eaaládja adóbevallását. készítesse el korán - előbb kap vissza BIÍCHSBAUM ENTERPRISES, INC IH3 SECOND AVBWE (81. utca tarok, Manhattanban) Tolofon: 628*5771 (Ww*n SZOMBAT-VASÁRNAPRA AJÁNLATOS A TELEFONBEJELENTÉS. Egy estére két operát kétféle módon lehet összeállítani. Vagy úgy, mint a híres Pa­­rasztbecsület — Bajazzók pá­rosítás, ami stílusban és han­gulatban egyaránt összeillik, vagy mint a Metropolitan mos­tani választását, amely két homlokegyenest ellenkező stí­lust illeszt be egy estére, ahol a második rész könnyedsége pihentetően hat a hallgatóra az első’, zeneileg nehéz Bartók­­mű után. A hallgató úgy érzi, hogy egy század választja el stí­lusban a két művet, holott a romantikus hangvételű Giani Scicci-nek ősbemutatója New Yorkban fél évvel később volt, mint a Kékszakállú budapesti premierje. Mindkettőt 1918— bán ismerhették meg előadás­ban a zenekedvelők. A Kékszakállú herceg vára az ismert tartalmon kívül, az egyes ember teljes elszige­teltségét hangsúlyozza, hi­szen meg sem lehet állapíta­ni, hogy Judit él-e a herceg álmaiban, vagy fordítva: Ju­dit képzeli-e el magának a herceget. Esetleg mindkettő csak a zeneszerző, illetőleg a néző agyréme, amiből nem lehet kitörni. Két kiváló é­­nekes, Dávid Ward és Shirley Verret éneklik végig a művet, amit a Metropolitan rendezője és főleg világítás-technikusai bátor vetített díszletmagyará­zatokkal tettek közérthetővé. Puccini operája volponei hangulatot idéző zenei gri­masz, melyneic főszereplője, Raymond Gibbs, egyetlen kí­nos balfogástól eltekintve, re­mekelt. Rajta kívül FrankGu­­arrera és Loretta di ííranco tették emlékezetessé az elő­adást. Mindkét operát Sixten Ehrling vezényelte. JOCHANAN CARMEL HELYZETMAGYARÁZATA A BALTI ÁLLAMOK SORSA Korunk egyik legnagyobb és legpozitívebb csodája a szov­jet zsidóság feltámadása. Rengeteget írtak és beszélték már arról, miként is lehetséges egyáltalán, hogy több mint fél­­évszázadnyi elnyomás után az unokák ismét megtalálták iga­zi nemzetiségüket, amelyet az apák legtöbbször talán már szívesen elfelejtettek volna. Aki azt hiszi, hogy ennek a nagy nemzeti feltámadásnak a bölcsője Moszkva, az téved. Az a város, ahol a zsidó ön­tudat a legnagyobb a Szovjetunióban, a Balti-tenger partján fekszik. Riga. Csak példaképpen — a híres leningrádi per vádlottal csaknem kizárólag rigai zsidók voltak. Rigai Szil­va Zálmánsohn és Grisa Feigin, valamint az általunk ismert és tisztelt új olék jelentős része. Azok között, akik cionis­ta meggyőződésükért és azért a szándékukért, hogy alijáz­­zanak, börtönbüntetést szenvednék, vagy szenvedtek, a szov­jet zsidóságon belüli arányukon jóval felül találhatók rigai zsidók. Nem hiszem, hogy ez véletlenv A történelemben és a po­litikai eseményekben a véletlennek is vannak törvényszerű­ségei. A rigai zsidóknak ugyanis van egy jelentős előnyük moézkvai testvéreikkel szemben. Gk nem ötvenhét, hanem csak harmincnégy éve élnek rabságban. A balti államokban huszonkét éven keresztül szabad zsidó és cionista tevékeny­ség folyt, amelyre Oroszországban soha nem volt példa a történelem során. A Szilva Zálmánsohnok — annak ellené­re, hogy már a szovjet uralom alatt születtek, mégis olyan emberek gyermekei, akik valaha résztvettek ebben a sza­bad zsidó szervezkedésben. Nem véletlen például, hogy Izráel története során csak egyetlen egy olyan ember létezett, aki miniszter lett Izra­elben, de korábban már miniszter volt alijázása előtt egy másik országban is. A néhai Nurok rabbiról van szó, aki postaügyi miniszter volt Izraelben, de előtte egy ideig nem­zetiségi miniszter a független Litvánia kormányában. Köz­ben természetesen megjárta Szibériát és különböző szovjet haláltáborokat. Ha más okunk nem volna, akkor már önmagában ez a tény, az a kiváló emberanyag, amely az alija során a balti álla­mokból érkezik, arra kötelez bennünket, ne felejtsük el a balti államokat és népüket. De nem ez az egyetlen ok, amely érdemessé teszi számunkra, hogy foglalkozzunk a balti ál­lamok, Litvániai Lettország és Észtország sorsával. Van még egy, nem kevésbé fontos indok erre. Nap mint nap módunkban áll olvasni a legkülönbözőbb kö­zös nyilatkozatokat és ehhez hasonló megnyilvánulásokat, amelyekben bizonyos államok vezetői ünnepélyesen kifeje­zik véleményüket, hogy tilos hódítás útján területeket sze­rezni. Az ilyen nyilatkozatok aláírói közül úgyszólván még soha nem hiányzott a szovjet kormány vezetőinek aláírása. Ne legyünk naivak. Mindnyájan tudjuk, hogy ezek a nyilat­kozatok nem ünnepélyes elvi megnyilatkozások, hanem az Iz­­ráel ellenes legmocskosabb kampány részei. Foglalás vagy hódítás útján csak egyetlen egy országnak tilos területeket szerezni. Ez az ország Izráel. Éppen ez az ország, amely a "hódításait" nem idegen földön,hanem saját hazája terü­letén belülvégzi. Ezzel szemben azok, akik ilyenkor emlékeztetnek arra, hogy Európában egyetlen olyan ország van, amely a hódító és amely a fegyver erejével százmillió embert hajtott a rab­sága alá, aki ezt az egyszerű tényt és igazságot ki meri mon­dani, az nyilvánvalóan "fasiszta, reakciós és háborús uszí­tó ". Aki a szemét látásra és a fülét hallásra használja, az már biztosan tapasztalhatta, hogy a szovjet kormány milyen hisz­tériás gyűlölettel reagál arra, ha valaki bármilyen formában csak meg meri említeni a balti államok sorsát. Ez egyálta­lán nem véletlen, mert itt a Kreml egyik Achilles sarkáról van szó. Lettország, Litvánia és Észtország évszázadokig sínylő­dött a cári uralom rabságában. Lettország és Észtország területét, amely akkor a Kurlandi nagyhercegség volt, a ti­zennyolcadik század legelején szerezték meg a cárok, Lit^ vániát pedig, amely Lengyelország társállama volt, vagy száz évvel később, Lengyelország felosztásakor. Soha egyik balti állam sem akart orosz uralom alá kerülni. Mondjuk, hogy a tizennyolcadik században éz még nem voltfontos. De később! A kommunisták és szocialisták, amikor a cárok ellen har­coltak, mindig elitélték a balti államok népeinek elnyomá­sát. Amikor a cári rendszer összeomlott, hosszú évszáza­dok után kisütött a szabadság napja Litvánia, Lettország és Észtország felett. A szabadság és az önállóság azonban csak huszonkét évig tartott. Az orosz kommunisták közben szü­net nélkül törekedtek a Balti-tenger stratégiailag fontos meleg-tengeri kikötőinek megszerzésére. A balti államok szabadságának halálos ítélete a Sztálin- Hitler paktum volt 1939 augusztusában. Ebben a paktumban a németek szabad kezet adtak az oroszoknak a balti államok­ban. Néhány héttel Lengyelország Hitler és Sztálin közötti fel­osztása után, az oroszok már katonai támaszpontokat zsa­roltak ki a balti államoktól. 1940 júniusában orosz csapatok szállták meg a három balti államot. Bábkormányokat helyez­tek uralomra, amelyek a Kreml parancsszavára kérték fel­vételüket a Szovjetunióba. Ezzel befejeződött a balti államok függetlensége. 1941-től 1944-ig a balti államok német megszállás • alatt voltak. De a németeket kiűző szovjet hadsereg a balti álla­mokat már mint Szovjetunió részét tekintette. Az oroszok részére ugyanis a Hitlerrel, való egyezségek érvényesek — ha ez az ő javukat szolgálja. Nekünk, izráelieknek minden alkalommal, ha az oroszok bármilyen nemzetközi fórumon is szót emelnek a "hódí­tás" ellen, fel kell elevenítenünk Észtország, Lettország és Litvánia szomorú sorsát. Érdemes emlékeztetni a vilá­got a szovjet imperializmus készínűségére. HIRDESSEN A MENORÁBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom