Menora Egyenlőség, 1975. január-június (14. évfolyam, 543-565. szám)

1975-06-21 / 565. szám

10. oldal MICHAEL GOULD: GOMBÁK A BRONX PARKBAN FORDÍTOTTA: BREUER ELSIE Michael Gould 1894-ben született New Yorkban, küszködő új emigrán­sok gyermekeként. Jelentős írásai a huszas és harmincas években jelentek meg, melyekben nehéz gyermek- és ifjúkorára visszanézve, a zsidó új-emigránsok nehéz életéről, álmaik elvesztéséről, kiszol­gáltatottságukról írt. Mint ebben az időben sok társa, a szocializmus­ban, sőt kommunizmusban vélte sorsuk orvoslását megtalálni. Az alábbiban “Jews Without Money" c. könyvéből fordítottam egy rész­letet. A nyár. Lélegzeni is fájdalmas volt. A nap gyilkosán égetett egész nyáron át. Xjjel pára szállt fel a gettó köveiből, mint egy gőzfürdő­ből. Nem volt semmi ami meg­könnyítette volna a nehéz szorító érzést ami nyakunkra és koponyánk­ra nehezedett. Az emberek betegek voltak, az orvosok nagyon tevéke­nyek. A zsidó bébik nyöszörögtek és haltak el. A legyek virultak. Mindenki nyugtalan volt; veszekedé­sek hangja jött a “lichthóf”-ból. Néha, felébredve az éjjel közepén úgy véltem, az egész bérkaszárnyát nyögni és forgolódni hallom. Em­berek alvóhelyért kutattak, mintha kincset kerestek volna. Mint bee­sett szemű szellemek járták az ut­cákat éjjelente. Családok aludtak a járdán, dokkokon, a parkokban és a háztetőkön. Az egész világ forró volt. ★ Vasárnap lett. Anyám végre el­határozta, hogy kirándulunk a Bronx parkba. Fölkelt hatkor, hogy mindent rendbe tegyen. Kivasalt egy ruhát Eszternek, egy mellényt nekem, megstoppolta a zoknikat és lancsot készített szalámival, uborkával, to­jással, süteménnyel és naranccsal. Aztán kiseperte a lakást, reggelit főzött és felkeltett bennünket. “Felkelni!” — mondta sürgetve, lehúzva a takarónkat. “Miért ilyen korán?’ — nyögött apám álmosan. “Megyünk a Bronx parkba” mond­ta anyám “ahogy elterveztük. El­felejtetted?’ Reggelinél a húgom és én majd megbolondultunk az izgalomtól a kirándulás miatt. Anyánk ránk kel­lett csapjon. Izgatott volt és zsém­bes; az utazás gondolata megzavar­ta. A felüljáró-vonaton az arca li­lára hevült a hőségtől és rémü­lettől. Nem csoda. A vonat rosszabb volt mint a marhavagon. A zsúfolt embertömeg hányingert okozott. Iz­gatottan sikongó anyák, apák gör­nyedve a hatalmas ennivalós ko­sarak súlya alatt, a gyerekek ki­abálva, hányva és futkosva mindenki lába alatt. Egy öreg ember vesze­kedett a kalauzzal, egy banda ir kö­lyök baseball öltözetben visítva ver­sengve lógott a foggantyúkon. Iz­zadó testek, feszülő idegek,csikor­gó tántorgó vonat, hirtelen megál­lások, mikor száz test Utődött egy­máshoz, lábak, kezek tébolydája, tüsszögés, köpködés, szitkozódás, sóhajtozás: — ez volt a szuperbér­­kaszárnya kerekeken! Észak felé a Bronxba! És injnden állomáson új tömege az izzadó, Őr­jöngő családoknak, megrakva uzson­­nás kosarakkal és csecsemőkkel — tódult be az ajtón. Hely nem volt részükre, lábainkon állva csináltak helyet maguknak. Apám átkozódott valahányszor a mellette álló kövér, izzadó asszony­ság belepottyant az ölébe vagy a tyúkszemére lépett. Ez volt New York vasárnap. M.'n­­<Jen vonat, minden villamos tömve volt mint a miénk. Hétmillió ember rohant, hogy lélegzetnyi friss leve­gőt szívhasson. “Fuj” — mondta a­­pám “Romániában csak egy kis séta kellett és a szabadban voltunk. Itt mintha az ember az éltéért har­colna. Micsoda bolond ország!” De anyám boldogabb lett ahogy a vonat tovább gördült. Kihajolt az ab­lakon és mosolygott. Alattunk az ut­cákon a tömör bérházak sánckerí­tése eltűnt. Itt gazos házhelyek kö­zött kis házakat láttunk. És fák is voltak! “Milyen élvezet zöldet lát­ni!” — mondta. “Nézzétek, megint egy fa. LJgy örülök, hogy jöttünk! Ha Bronx -parkba érünk majd le­vetem a cipőm és a füvön járok. Nem lehettem tizenöt éve már.” “Majd letartóztatnak" mormogta apám ahogy a kövér asszonyt bá­multa, aki álhatatosan a nyakába bo­rult ahányszor a vonat dülöngél­ve meglódult. “Én margarétát akarok szedni” — kiáltott fel kishugom. “Igen igen drágám — mondta a­­nyám gyengéden. “Margarétát és gombát is. Megmutatom majd hogyan lehet gombát találni. Az még érde­kesebb, mint margarétát szedni." ★ Végre a Bronx park! Apám pat­togatott kukoricát vett nekünk meg piros ballonokat. Aztán zöld földe­ken mentünk keresztül. Anyám só­hajtott ahogy beszippantotta az il­latos levegőt. “Ó” — mondta bol­dogan — “ez olyan, mint Magyar­­ország! Van hely bőven és az ég olyan nagy és kék! Az ember tud lélegzeni itt!” így sétáltunk, míg egy állatkert­hez értünk. Itt láttunk egy csomó majmot egy ketrecben. Fogócskát játszottak. Megetettük őket mogyo­róval és figyeltük míg feltörik a héját. Aztán láttunk egy oroszlánt, két tigrist, fehér medvét, kígyókat, madarakat és egy elefántot is. Mo­gyoróval etettük mindet. Aztán továbbmentünk egy mezősé­gen át. Nagy terület volt és egy lé­lek sem volt látható. Egyik végén volt egy erdő. Körülnéztünk táblák után, hogy : A FŐRE LÉPNI TILOS. De sehol sem voltak táblák. így a mezőföld közepére sétáltunk ahol egy nagy fát találtunk. Ezt magun­kénak nyilvánítottuk. Újságpapírt te­rítettünk a fa alá és anyám kirak­ta a lancsot. Éhesek voltunk az u­­tazástól és a sétától. Megettük a szalámi szendvicsket és a többi fi­nom dolgot. Apám megivott egy U­­Veg sört aztán elnyújtózott, szívta a pipáját és az eget nézte. Román pásztordalokat énekelt, aztán hor­­tyogva elaludt. Anyám elrakta az újságpapírokat. Aztán körülnézett, hogy nincs-e rendőr a közelben. Nem volt rendőr, így levetette a cipőjét és harisnyá­ját és körülsétált a füvön. Hugóm és én otthagytuk őt, mar­garétát kerestünk. Találtunk néhány szálat, anyámnak adtuk. Font nekünk koszorúkat, olyanokat, mint amiket gyerekek fonnak Magyarországon. Aztán megfogta a kezünket, “gyer­tek” — mondta halkan — “míg papa alszik mi bemegyünk az erdőbe gombát szedni.” Apám meghallotta a suttogást, a hortyogása abbamaradt. “Nehogy el­vesszetek!” mormolta nem is nyit­va ki álmos szemeit. “Ugyan" — mondta anyám — “elveszni egy er­dőben? Én? “Na jól van” mondta apám, oldalára fordult és aludt to­vább. ★ Az erdőben minden hűvös volt és zöld. Olyan volt mintha egy misz­tikus házba léptünk volna. A fák o­­lyanok voltak, mint falak, a levelek mint a mennyezet. Tiszta és kedves hangok hallatszottak a házban. Ezek voltak a madarak. Kicsi hangyák és tücskök futkostak a lábunk alatt. E- zek a “ház” padlóján laktak. Érde­kes erős illatokat szagoltam. Egy nagy aranyérmet láttam a zöld fű között. Közelebbről megnéztem és láttam, hogy becsapódtam. A csaló­ka napsugár volt. A nap rajzolt más arany vonalakat és köröket is. Cso­bogó vizet is hallottam. Anyám előttünk járt. Az arca fia­talabb lett. Minden pár percben ti­tokzatosan meg-megállt és bele­szippantott a levegőbe. “Kiszagolom a gombákat” magya­rázta. “Tudom hogyan kell azt csi­nálni. Még Magyarországon tanul­tam. Minden gombának más szaga van. A legjobbak tölgyfák alatt te­remnek.” “Akarok szedni egy párat” mond­ta Eszter. “Nem!” — mondta anyám élesen— “sohase tedd azt. Te egy amerikai gyerek vagy, nem értesz ilyen dol­gokhoz. Van olyan gomba ami mér­gező, meg lehet halni tőle. Sohase szedjél gombát!” “Spárgákon lógnak a gombák?’ kérdeztem én. “Azok zöldségüzletbe való gom­bák” magyarázta anyám. “Oh Ame­rika, te tolvaj, ahol a gyerekek csak száraz halott gombákat látnak a fű­szeres üzletében! Várjatok, én mu­tatok nektek Igazit.” Izgalom pirította sötét cigányos arcát. Meg voltunk lepődve. Olyan lassú mozgású és vigyázatos volt mindig. Most nagy köveken és po­csolyákon ugrott át és nevetett mint egy lány. “Megállni. Azt gondolom gombák vannak azok alatt a nagy levelek a­­latt. Hadd nézzem meg. Igen, igen! Látjátok? Az orrom, a szaglásom még éles e sok év után is! Milyen szép ezüst sapkája van ennek! Ez egy nyírfa gomba. Amikor gombák fenyőfa alatt nőnek azok zöldek és fenyő ízűek. De a tölgygomba a leg­finomabb. Gyönyörű barna színű.” v Apró darabokat tört a gombából, hogy csipegessünk. “Jobb sóval", mondta. “De jó Is ez! Nem az a szemét amit itt pincékben növesz­tenek. Igazán, az amerikai gomba semmit sem ér. Olyan íze van és úgy néz ki mint a papír. A valódi gombának olyan íze van, mint a földje, vagy a fája. Magyarorszá­gon tudjuk azt.” Mi követtük őt, ahogy tapogatóz­va keresgélt á fák és bokrok alatt imádott gombáién. Sokat talált, föl­fogta a szoknyája alját mint egy zacskót, hogy helyet találjon nekik. Minden új gomba Magyarországra emlékeztette és dolgokra amiről sohasem beszélt nekünk. Csendes simogató hangon beszélt. Lehajolt a gombákhoz és szemei csillogtak, mjht egy gyereké. “Oh, hogyan szeretik az emberek a gombát Magyarországon! A gom­baszezonban mindenki az erdőben van egy nagy kosárral. Meg volt a kedvenc helyünk ahová évről évre jártunk. Sohasem téptük ki a gom­bát, hanem lemetszettük közel a gyö­keréhez, így. Ez azért kell,hogyúj­­ra nőjjön. Két másik zsidó lány és én mindig együt): mentünk gombát szedni.” “Mama, tudnak a gombák egy­mással beszélni?’ “Vannak akik azt mondják, hogy tudnak. Van aki azt mondja, hogy nemcsak beszélnek, de táncolnak is egymással. Éjjel vidám öregember­kékké válnak, szakállal. Reggel újra gombává lesznek. Madarak is be­szélnek egymással, azt mondják. Minden madárnak tudtam a nevét és ismertem az éneküket is. Ismer­tem a jó és rossz kígyókat. Tud­tam, hol lehet sötét málnát talál­ni és hol áfonyát. Akár húsz mér­földet is tudtam sétálni egy erdő­ben és visszataláltam. Egyszer a két lány és én elvesztünk egy er­dőben napokra, de megtaláltam az utat vissza. 6, milyen Jó volt Ma­gyarországon!” Anyám hirtelen átölelt bennünket, megcsókolta Esztert is, engem is. “Ó, Isten”, mondta, “Olyanboldog vagyok az erdőben! Ti, amerikai gyerekek nem tudhatjátok, ez mit jelent. Olyan boldog vagyok!” KANADA LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKÚ iHANGSZER SZAKÜZLETE A VILÁG LEGFINOMABB ZONGORÁI: STEINV/AY. BLUTHNER. PETROF-FORSTER VONÓS-FÜVÓS-PENGETÓ HANGSZEREK lElőnyós árak - Csere - Javítás — Bérleti Remenu house OF MUSIC LTD. 553 QUEEN STREET WEST. TORONTO AKAR ÖN IS EGY JÓ HAJVAGAST? BILL'S BARBER SHOP MEN’S HAIR STYLISTS Keresse fel LIGETI volt budapesti, Váci-utcai FÉRFI FODRÁSZT ahol I. osztályú volt budapesti két férfi fodrásznij is biztosítja a gyors kiszolgálást. NŐI HAJVÁGÁSOK * AIR CONDITION Gesztenye Cukrászda ás delicatessen Uj vezetés alatt, de a régi finomságu süteményekkel. Szeretettel várja régi és új vevőit: KEMÉNY IDA tulajdonos. 1394 Eglinton Avenue West TELEFON; 782-1598 559 ST. CLAIR AVE.. W Telei.: 653 - 3779 Megjött Budapestről ZANOTTI JUDIT a budapesti Savoy Bár Sztárja Nyitva vagyunk déli 12 -töl, éjjel 1 óráig, vasárnap este 10 -ig. 3 tagú TÁNC és CIGÁNYZENE. TELJES ITALMÉRÉSSEL a W00DEN PLATE ÚJ MAGYAR Tavemben Itt van JÁNOS a közkedvelt zongorista Magyarországról Vili hegedül MINDEN NAP Rántott borjúláb, töltött borjú és kacsa, vadas marhahús, halászlé - rántotthal. espresso - Gundelpalacsinta és sok más finom ételek. EGY JO REGI PESTI HANGULATÉRT ÉRDEMES A WOODEN PLATE -BE MENNI Asztalfoglalás: 923*6599 200 Blooi St.W. Mindenkit szeretettel vár JÁNOS és LADÁNYI ARTHUR csaladja CD PARKOLÁSHOZ BEJÁRAT A BEDFORD ROAD-RÓL (City Parking) CITY OF TORONTO 1975 INGATLAN ADOK A municipál és Assessment Act rendelkezé­se értelmében és a City .of Toronto By-law­­jának 200-75 sz. és 201-751 számának értelmé­ben az ingatlan adók 1975 évre következőkép­pen fizetendők. A hátralévő részt a következő részletekben lehet fizetni. Minden Negyedik Ötödik Hatodik kerület - részlet . részlet részlet JULY 3 SEPTEMBER 4 OCTOBER 22 Az ingatlan adók számlái minden kerületben JUNE 19 eiőtt kézbesítve lesznek. Az adófizetők, akik nem kapták meg az adó­számlájukat az időpontra, vagy közvetlenül az időpont után, azonnali hatállyal kérjék az adó információs hivatalban, a City Hall földszint­jén, vagy telefonon 367-7115, vagy levélben a Tax Collector, City Hall Toronto, címén. AZ ADÓK FIZETÉSE: az adóját kifizetheti egyben vagy részletekben bármelyik hivatalos bankban a Metropolitán Toronto területén az esedékes napon vagy előtte. (A bank egy mini-« mális összeget számol ezért a szolgáltatásért.) Csekk, vagy pénzesutalvány kiállítandó a City Treasurer nevére és a városházára kell cí­mezni. Hivatalos órák: reggel 8.30-tól du. 4.30-ig hétfőtőt péntekig. w, M Campben, City Treasurer KÖZPONTI AIRCONDITIONER $ 995,— -toi, teljes beszereléssel Telefon: 661-8765 :m *c ixk: ix k: I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom