Menora Egyenlőség, 1975. január-június (14. évfolyam, 543-565. szám)

1975-06-07 / 563. szám

6. oldal MENÖRA * 1975. június 7. LION FEUCHT',UNGER: HÁBORÚ ..Nézd csak“, mondta rá beszélőn, bajtár­si asan, ,.ez az én Canisem is csak cgy egy­szerű nőszeméiy, űgy-c, vén csataló? Nagy igények és címek nélkül. Sok pénzt keres ne­kem; amit az én öreg szemem már nem lát meg, azt ő felkutatja. Ennek ellenére egész Róma szereti, kivéve persze azokat, akiknek közvetítési jutalékot kellett űzetniük a kezé­hez. Canis római nő. De a te zsidó nőd, ez a hercegnő, éppen, mert olyan pompázó, a já­rásával, meg az egész keléti lényével... Mi még fiatal uralkodóház vagyunk, fiam, én vagyok az első és te a második, mi még nem engedhetjük meg magunknak ezt a rend­kívüli iirhölgyet. Igazán jóindulatúan mon­dom, hidd el, de nagyon komolyan. Egy Nero, az igen, az megengedhette volna magának, elog regi családból származott. De ha te vagy mi tennénk ilyesmit, azon meghotránkozná­nak. Meg is hotraukoznak, fiam. Mondd meg te is, (kmis és maga is, öreg.Mucian: úgy-e, hogy megbotránkoznak? No hallod? Ügy van, ahogy mondom. „Szeretnék neked valamit mondani, apám“, kezdte Titánt és a hangja olyan kemé­nyen csengett, mintha csapatait vezényelné. „Alexandriában a fejemre tehettem volna Kelet koronáját. A légiók akarták. Közel vol­tam hozzá. Ha a hercegnő csak egyetlen szóval biztat, meg is teszem. De a hercegnő nem mondta ki ezt a szót.“ Vespasian félemelkedett. Azt mesélték Titusnak, hogy apja nagyon megöregedett, de ez csak üres szóbeszéd volt; ez a sabin pa­raszt keményebb, mint valaha. Egészen közel lépett a fiához, ott álltak egymással szemben, két izmos, ugrásra készülő vadállat. Mucian érdeklődve nézte őket, kemény, keskeny szája körül izgatott mosoly rángatódzott; Canis közbe akart lépni. De az öreg legyűrte indu­latát. „Ez a közlésed“, mondta, „nagyon ér­dekes. De most már nem vagy Alexandriában, itt Rómában pedig, úgy hiszem, akkor sem igen fogsz arra gondolni, hogy félretólj en­gem, ha kedves barátnőd kívánná. No, ugy-e?“ Leült, fújt, köszvényes karját dör­gölte és lehiggadtan beszélt tovább: „Nem fogod otthon tartani tudni, mint valami kis­lányt. A hölgy valószínűleg mutatkozni akar veled, igaza van, hercegnő és a családja sok­kal régibb, mint a mienk, aégét: „A Messiás Judeából indul útjára, de nem zsidó, ön az, Vespasian konzul*'. Ez a kalandos, szemtelen hazugság meg­zavarta a jelenlevőket. A Messiásról ők is hallottak, egész Kelet teli volt ezzel a szó­beszéddel. A Messiás a félisten, akiről a Föld­nek ez a része álmodozik, hogy majd megje­lenik és a leigázott Keletért bosszút áll Ró­mán. Bizonytalan lény, titokzatos, földöntúli, kissé gúnyra ingerlő, mint általában a keleti babona minden szüleménye, mégis vonzó, de fenyegető is egyszersmind. Canis felkelt, bámulatában félig nyitva felejtette a száját. Az ő Vespasianja Mes­siás! A szent tölgy hajtása jutott eszébe. Nem valószínű, hogy ez a zsidó valaha is hal­lott volna róla. Józsefre meredt, gyanakvón, de már elbűvölten is. Amit ez az ember mond megragadó és örvendetes, teljesen reményei­nek irányában; de ez a keleti ember mégis rossz érzéssel tölti el. A fiatal Titus tábornok, a pontosság fanatikusa, szerette leszegezni az emberek kijelentéseit, megszokta, hogy szinte gépiesen gyorsírással feljegyezze a beszélgetéseket. őst is leírt minden szót. De azután csodál­kozva felpillantott. Nagy csalódás lett volna számára, ha kiderül, hogy ez a fiatal, bátor katona közönséges csaló. De az is lehet, hogy egyszerű és természetes viselkedése ellenére is egy megszállott, mint amilyen annyi van itt, Keleten. Vagy talán megőrjítette az éh­ség és szomjúság! Vespasian világos, ravasz parasztszeme József tiszteletteljesen feléje forduló szemébe mély edt. De az kitartotta a nézést, sokáig, lázadt, bár a sátorban nem volt túl meleg, a kötél dörzsölte csuklóját, a ruha kaparta tes­tét. De kitartotta a nézést. Tudta, ez a döntő pillanat. Lehet, hogy a római egyszerűen hátat fordít, felbőszülve, vagy talán némi undorral és parancsot ad, hogy feszítsék ke­resztre, vagy adják el rabszolgának vala­melyik egyiptomi bányába. De az is lehet, hogy hinni fog neki. Hinnie kell. Miközben válaszra várt, hangtalanul, sebesen imád­kozott. „Isten, add, hogy ez a római higyjen. Ha értem nem tennéd, tedd meg templo­modért. Mert ha ez a római hinni fog, ha eb­ben az évben csakugyan nem megy Jeruzsá­lem alá, akkor jövőre, talán meg lehet menteni városodat és templomodat. Akarnod kell, Isten, hogy higyjen. Kell, kell!“ így állt ott, imádkozva, életéért remegve, szembe­nézve a rómaival és emberfeletti feszültség­ben várta a választ. A római csak ennyit mondott: „Na, na, csak ne olyan hevesen, fiatalúr“. József fellélekzett. Ez az ember nem fordított hátat,. nem feszi ttette keresztre; győzött. Halkan, sebesen, meggyőződéssel folytatta: „Kérem, higyjen nekem. Csak azért, hogy ezt megmondjam önnek, nem vágtam magamat keresztül Jeruzsálem felé, mint ahogy terveztük, hanem kitartottam a végsőkig Jotapatban.“ „Ostobaság“, morogta Vespasian. „Soha­sem tudta volna magát keresztülvágni Jeru­zsálem felé.“ „Leveleket kaptam és leveleket küldtem is Jeruzsálembe“, válaszolta József, „ugyanezen az úton én magam is átjutottam volna.“ Titus, az asztal mellett mosolyogva megszólalt: „A leveleit elfogtuk, József dok­tor.“ Most, szerényen, Paulin ezredes is Magához kéreti Berenikét. Biztosra veszi, hogy öt perc alatt elintézi vele ezt a kellemetlen ügyet. Az előcsarnokban, miköz­ben jövetelét várja, elhatározza, hogy igye­kezni fog igen könnyedén kezelni az egészet, mintha valami magától értetődő dologról volna szó. De azután egyszerre csak ott van Bere­­nike, vidám és komoly egyszerre, nagy, me­rész feje bizakodva hajlik feléje, mély, sötét­színű hangja szól hozzá és Titus úgy érzi, hogy kérése teljesen lehetetlen. Hogyan mondja meg ennek a nőnek ezt a durva­ságot? Bátorítja magát, csak semmi hossza­dalmas előkészület, elmondani egyetlen len­dülettel; olyan ez, mint mikor az ember tele­szívja tüdejét levegővel és fejest ugrik a hi­degvízbe. „A diadalmenet“, mondja és hangja aránylag elfogulatlan, „most már végérvé­nyesen tíz nap múlva lesz. Téged is látni fog­lak az udvari páholyban, úgy-e, Nikion?“ Tulajdonképpen egészen simán ment minden, csak éppen hogy mindezt maga elé mondta, anélkül, hogy ránézett volna és még most sem mer felpillantani. Berenike elsápad. Jó, hogy ül, különben elvágódna. Ez a férfi kivágatta a thekoai ligetet, azután erőszakkal a magáévá tette, azután tűrte, hogy elpusztítsák a templomot. És ő, miután soha nem mondott nemet; mind­ehhez igent mondott. Lenyelt mindent, mert nem tudott szabadulni ettől a férfitől, széles parasztképétől, nyers erőszakosságától, gyer­mekes, szeszélyes kegyetlenségétől, apró fo­gaitól. Belehelte a vér szagát, a tűzvész sza gát, lemondott a sivatagról, lemondott a? istene hangjáról. És ez az ember most fel­szólítja, hogy nézze végig a császári páholy­ból^ Jeliova felett aratott győzelme ünnep­lését. Tulajdonképpen következetesen cse­lekszik és a rómaiak szemében valószínűleg igen ingerlő ráadás lesz a makkabeusok véré­ből származó hercegnő, a győztes ágyasának látványa. De ettől meg fogja fosztani őket. Elviselhetőbb volna résztvenni a menetben fogolyként, megbilincselve. De önként el­menni, páholyból végignézni az ünnepet... nem. „Köszönöm“, mondja és a hangja most nagyon fátyolos és rekedt. „De a diadalmenet napján már nem leszek Rómában. A bá­tyámhoz utazom.“ A herceg felpillant. Latja hogy kérése milyen halálosan megsebezte ezt az asszonyt. Nem akarta. Nem akart semmit abból, amit megtett. Mindig csak belecsúszott, aka­rata ellenére. Most is. Az apja lökte és ő nem védekezett elég erélyesen. Ez a nő olyan könnyű, átlátszó, leheletfinom anyagból van, ő meg kemény és durva ... és amikor fel­eszmél, mindig késő már. Hogyan is képzel­hette, hogy elszenvedi ezt a durva megaláz­tatást? Le fog mondani a diadalmenetről ő is. Megbetegszik. Dadog, akadozik. De már a levegőbe beszél, a nő már nincs ott, elment. Titus arca eltorzul a vak dühtől. Apró fogai közül vad katonakáromkodások zúdul­nak az asszony után. Üres keleti kényes­kedés. Miért no nézhetné végig a menetet .’ Más, germán uralkodók is végignéztek már diadalmeneteket, amikben fiaikat, testvérei­ket, unokáikat vezették, láncra verve. Nem szabadott volna elkábíttatnia magát, fér­fiasán kellett volna bánni vele. Nem lett volna nehéz hűtlenséggel, lázadással vádolni, elfogatni, végigvezettetni a diadalmenetben láncra verve és azután, ha már megtört, le­hajolni érte, felemelni a mocsokból, jóságo­sán, erős kézzel, férfi módjára. Akkor végre megismerte volna az igazi helyét ez az el­vakult, nagyravágyó nő. De még miközben ez átvillant agyán, tudta, hogy mindez csak gyerekes képzelődés. Ez a nő nem barbár, nem olyan, mint Segest, a germán uralkodó, hanem valóságos ki­rálynő, telve ősi, keleti méltósággal és böl­csességgel. Egész dühe önmaga ellen fordult. Róma és a diadalmenet, a kutyának se kell. Az igazi élet csak a Keleten van, itt minden sivár és kicsinyes. A Capitolium piszkos sze­métdomb Jehova temploma mellett és ő, őrült, elpusztította ezt a templomot és római erői kosságával háromszor elriasztotta ezt az asszonyt, aki háromszor neki adta magát... és ezúttal mindörökre. Másnap megjelent József, hogy üdvö­zölje a herceget. Titus azzal a leereszkedő, hidegséget sugárzó udvariassággal fogadta, amit József gyűlölt. Ez a diadalmenet, tréfál­kozott, több munkát ad, mint az egész had­járat. Szeretne már túl lenni rajta, szeretne már eljutni a városába és az ostoba szokás miatt várnia kell az ünnepség napjáig. Hát nem borzasztó ez? Még Demetrius Libán elő­adását a Marcell színházban sem nézheti meg. Utasította Józsefet, hogy a próbáknál vigyázzon, nehogy a zsidó dolgokba hiba csússzon. „A diadalmenet rendezését“, me­sélte „és mindent, ami összefügg vele, magam vettem a kezembe. Kíváncsi vagyok, milyen benyomást fog tenni önre. Végignézi, úgy-e, a nagy lóversenytérről?“ (FOLYTATJUK) Megjött Budapestről ZANOTTI JUDIT énekmúvésznő június l.—tíl, július Nyitva vagyunk déli 12 -töl, éjjel 1 óráig, vasárnap este 10 -ig. 3 tagú TÁNC és CIGÁNYZENE. TELJES ITALMÉRÉSSEL i > WOODEN PLATE ÜJ MAGYAR Tavernben Itt van JÁNOS a közkedvelt zongorista Magyarországról Vili hegedni MINDEN NAP bántott borjúláb, töltött borjú és kacsa, vadas marhahús, halászlé - rántotthal. espresso - Gundelpalacsinta és sok más finom ételek. EGY JO RÉGI PESTI HANGULATÉRT " ÉRDEMES A WOODEN PLATE -BE MENNI Asztalfoglalás: 923-6599 200 Bloor St.W. Mindenkit szeretettel vár JÁNOS és LADÁNYI ART HÚR csaladja PARKOLÁSHOZ BEJÁRAT A BEDFORD ROAD-RÓL (City Parking) CD Teljes italméréssel és elsoosztályú kiszolgálással várja kedves vendégeit SPORT — TAVERN Csütörtökön, pénteken és szombaton KUNU JÁNOS zongorázik. 372 Bloor St. W Tel.: 922-1595 KANADA LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKÚ IHAN6SZER SZAKÜZLETE A VILÁG LEGFINOMABB ZONGORÁI: STEINWAY, BLUTHNER. PETROF-FORSTER VONÓS-FÚVÓS-PENGETŐ HANGSZEREK lElőnyös árak - Csere - Javítás - Bérlet] Remenu HOUSE OF MUSIC LTD. 553 QUEEN STREET WEST, TORONTO Az cl síi is elvvel len ! ' c. Magyar Gyógyszertár TORONTÓBAN ALLÉN PHARMACY j tulajdonos ELEK ZOLTÁN Gyors. udvarias, lelkiismeretes szolgálatot ad | kedves magyar vásárlóinak ' ’ Walfare. lllue Cross Vtörkmen’s t omp. prnat st!.. recepteket készséggel toltunk ki ; Nyakas Kati és Elek Zoltán magyar gyógysze­! részek. Telefon:923-4606 i-------------------------------------------------' 378 BLOOR ST. WEST GYÓGYSZERKÜLDÉS AZ ÓHAZÁBA Hivatalos órak: hétköznapokon reggel 10-töl, este 7.30 óráig, szombaton reggel 10-töl, este 5 óráig. VASÁRNAP ÉS ÜNNEPNAPOKON ZÁRVA „Toronto legjobb magyar há/.ikos/.tja -Írja a Daily Star és a Globe and Mail II.\ JÓ HÁZIKOSZTOT AKAR ENNI . ümiiom f, PÉNTEKEN halászlé, ülrdscsus/.a. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltött borjú, töltött csirke ESPRESSO Új tulajdonos-.Mr. és Mrs. CSESZKO 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 BA KELI. MENNI MIÉRT SÜTNE OTTHON? IGAZI FINOM SÜTEMÉNYEK, TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARMICVÓKRA - PARTYKRA ROVAt PATISSERIE & BAKERY • ’ 4 zjÜ NEL. O', Tel ? 651-7689 732 St.Clair Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ BUDAPEST MEAT MARKET TORONTO EGYIK LEGFORGALMASABB SZAKÜZLETE LEGVÁLASZTÉKOSABB * LEGFRISEBB * LEGOLCSÓBB Kényelmes parkolás az üzlet mögötti city parkolóhelyen, 200 kocsi férőhellyel. FIGYELMES KISZOLGÁLÁS Tulajdonos: VARGA GYULA TELEFONRENDELÉS — FREEZER ORDER 517 BLOOR ST. W. TORONTO Tét: 531-5202 Hétfőn zárva. EGÉSZ ONTARIÓBAN A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK sportfelszerelések KERÉKPÁROK 1169 BLOOR St., W. LE 6-9718 Keleti szőnyegek! Hosszú éveken keresztül vásárolt és leraktarozott szőnyegek, amelyekét végre az Igazgatóság készpénzzé akar tenni INDIAI. PAKISZTÁNI. OROSZ. KÍNAI stb. Méretek: 2x4. 3x5. 4x6. 5x7. (ixí). 8x10. 9x12. 10x14. 12x15 Színek, minták, minőség nagy választékban! Mivel raktárhelységbol árulunk, kérem hívjanak először az időpont megbeszélése, érdekében Baker Carpet Cleaning Co. 25 Lightbourne Ave Toronto 537-4131 Mr. VARGA PANNÓNIA DELICATESSEN A ST. CLAIR-VAUGHAN RD. KÖRNYÉKÉN MAGYAR CSEMEGÉS SZEMESKÁVÉ * MAGYAR HENTESÁRU KONYAKOS MEGGY * L1KŐRÖS CSOKOLÁDÉ MAGYAR KERÁMIÁK ÉS KÉZIMUNKÁK , Tulajdonos a DEUTSCH HÁZASPÁR 557 St.Clair W. 651-3318

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom