Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)
1974-09-14 / Supplement
ROS HASANA supplement B.14 oldal A MENÓRA-EGYENLŐSÉG OLVASÓTÁBORÁNAK, barátainak, ismerőseinek és a magyarnyelvű közösségnek jó ünnepeket és boldog új esztendőt kíván 13M1I H31D HJP? EGRI GYÖRGY és YVONNE “Istennek nevét hiába... Rabbi Dr. 1311311 H31D ZÁGON ZOLTÁN a mártírok temploma rabbija úgy a saját, mint hitközsége nevében, minden kedves hittestvérének sok szeretettel kíván boldog, békés, egészséges új esztendőt isnsn naiD nje?5 Kedves Vevőinek. Barátainak és ismerőseinek Kdkmcs ünnepeket és Boldog Új Évet Kíván JFarley Felkai Tibor valamint ismerőseiknek, barátaiknak Felkai István és neje 436 LAWRENCE AVE. WEST yKELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÜJÉVET kíván Kelemen Leslie és Családja 3 BLUE FOREST DRIVE (folytatás az előző oldalról) nyein, szóval olyan kalandokról, amilyeneken körülbelül mindannyian átestünk. — Miért hálás ezétt tíekem? Néhány pillanatig hallgatott, mielőtt válaszolt volna.-.— Azért, mert ma egész nap Fürst Aladárra gondoltam. Az ön előadása nyomán történt ez. . Arcom kiváncsi kifejezésére jóindulatúan elmosolyodott. *— Ez a Fürst Aladár olyan ember volt, akit maga nagyon megszeretett volna, ö volt az első áldozata ennek a háborúnak, amelyben az egész világgal állt szemben az ellenség. Senki se tud semmit a haláláról, pedig ő volt az első áldozat. Senki i! nem tűntette ki ezért a hősi halálért, pedig ő többet tett, mintha egyszerűen elesett volna a háborúban. — Milyen háborúról beszél? Ausztriát 1938-ban harc nélkül rohanták le a németek. — Mindjárt meglátja, — válaszolta bólintva a pap. — Tulajdonképpen akkor kezdődött a háború. Tegnap este óta egyre az a vágyam, hogy elmondjam magának ezt a homályba merült történetet. Hogy mintegy magára hagyományozzam. Megérti ezt? — Mi ez a történet? — kérdeztem. A pap hunyorgató szeme elé emelte kezét: a* délután szikrázó fénye hatalmas sugarakban áradt be a saint-Louis-i parkra nyíló ablakon. — Ez a történet egy zsidóról szól, aki nem akarta hiába venni Isten nevét — mondta halkan Félix atya. Aztán kis csend után hozzátette: — Igaz történet a meggyalázott és újra felmagasztalt keresztről. 2. Félix atya a parndorfi parókia plébánosa volt; npgy burgenlandi fali} ez a hegyláncok lábánál, a nádasba vesző Fertőtó sík vize mellett. Burgenlandot azért hívják Kastélyok Földjének, mert a hegyvidék délkeleti csúcsait középkori várak maradványai koronázzák. Ez a vidék Ausztriának nemrég megszerzett, legszegényebb és bizonyos szempontból igen figyelemremélt ó tartománya. A világháború előtt Magyarországhoz tartozott, de a békeszerződés értelmében kénytelen volt átengedni szomszédjának, Ausztriának. A határ vidéke roppant jellegzetes: Magyarország, Szlovákia, Jugoszlávia és Ausztria találkozik ott. Emiatt aztán lakossága is mozaikszerű; magyar kisbirtokosok, osztrák parasztok, tót zsellérek, zsidó kereskedők, horvá't iparosok és végül kúnok, ez az etnikailag meghatározhatatlan népcsoport, amelyet a XVII. században a törökök űztek ide. Pamdorf szinte ázsiaian melanikólikus falu, kerek piacterével, libaúsztatójával, alacsony zsupfedeles házaival, amelyeken gólyák fészkelnek, — nincs benne semmi az osztrák tájak tűnődő bájából. Semmi sem jelezte ebben a faluban Bécs és a méltóságteljes Alpok közelségét. Kelet és Nyugat itt egészen élesen rajzolta meg a maga határát. A NAGYI NNEPEKRE MINDEN JÓT KIVAN PROGRESS AUTO BODY LEDÉNYI JÓZSEF 31 Gladstone Ave. JACK & JILL ESPRESSO tulajdonosai es dolgozói COLONNADE Bldg. boldog újévet kívánnak vendégeiknek, jóbarátaiknak és ismerőseiknek. Barátainak és ismerőseinek Boldog Új Évet és Kellemes Ünnepeket kíván HARTMAN í, Rózsi és Judy 605 Finch Ave Parndorfnak mindössze annyi a jelentősége, hogy a bécs— budapesti vasútvonal mellett van: az Orient-expressz luxuskocsijai magas kitüntetésképpen robognak el kicsiny vasúti állomása mellett. Hogy hogyan került Félix atya Jedlesee munkásnegyedéből, ahol a plébánián működött, ebbe az Istentől és emberektől elhagyatott kis faluba, nem tudom. Mivel 1934-ben helyezték ide, rögtön a bécsi munkások és a Heimwehr összeütközése után, — a szakadékba vezető útnak erre az állomására mindnyájan emlékszünk — igen valószínű, hogy a szocialisták oldalára állt és ezért kegyvesztett lett. Erre egyébként semmi célzást nem ftett és én is óvakodtam attól, hogy feszegessem a dolgot. Parndorfban egy kis zsidó közösség is élt. Körülbelül tíz család, mindössze harminc-negyven ember. A hosszú és szűk Burgenland minden járásában és falujában éltek ehhez hasonló kis gyülekezetek, Kismartonban és Mattersdorfban, a két kisvárosban, valamint a három ország — Magyarország, Szlovákia és Ausztria — sarkába szorult KöpcSényben és Petronellben, s délebbre, közel Jugoszlávia határához, Rohoncon. Ezek a gyülekezetek néhány régi családból álltak, amelyek rokonsági szálakal keresztülszőtték az egész vidéket. Mindenütt ugyanazokkal a nevekkel találkozunk: Kipf, Zopf, Roth, Wolf, Fürst. A kismartoni, milliomos Wolfok mellett a Fürstök voltak a legtekintélyesebbek. Nagyobb vagyonuk sohasem volt, de a XVII. század óta egész sor rabbi és tudós került ki közülök, akik fontos szerepet játszottak a gettó szellemi életében. Burgenland zsidói két dologra voltak büszkék: tudományosan képzett férfiaikra és a vidéken mélyreeresztett ősi gyökereikre. A többi izraelita közösséggel szemben, ők régóta elfelejtették az ősi átkot, amely arra ítéli őket, hogy örökké bolyongjanak és hazát sohase találjanak. Nem vándoroltak ide sem Oroszországból, sem Lengyelországból, sem Morva- vagy Magyarországból. Kényesek voltak arra, hogy mindig ezen a tájon éltek; egy részük még a reformáció idején telepedett át Stájerországból. ^ A kiváló Fürst-család Parndorfban lakott, ugyanott, ahová a kifürkészhetetlen végzet Félix atyát vezette. Itt élt dr. Fürst Aladár. Elmúlt harmincéves, nős volt és három gyermek atyja, akik közül a legkisebb alig volt háromhetes azon a baljós csütörtöki napon, amikor az osztrák szabadságot megfojtották. Fürst Aladár ez az elmélyült, magányos lélek, jogból és filozófiából doktorált a híres breslaui egyetemen s megfordult több európai fővárosban, mégis visszatért szülőföldje zsupfödeles házai közé; betöltötte a rabbi tisztségét Parndorfban és környékén; bezárkózott könyvtára könyvei közé; kicsiny, öreg zsinagógákban tartott istentiszteletet. és vallásos oktatásban részesítette a gyermekeket. Ilyen kis helyen a plébános és a fiatal rabbi természetesen mindennap találkoztak és az is természetes, hogy kényes volt a helyzetük. Igehirdetésük kultusza szemben állt egymással — gyökere közös volt bár, mégis mások az ágak, amelyek a gyökérből nőttek — így kapcsolatuk hosszú időn keresztül csak a kölcsönös üdvözlésre szorítkozott. Egy esküvő, amelyre dr. Fürstöt is meghívták, alkalmat adott nekik a megismerkedésre. Később a rabbi meglátogatta a papot, s az rövidesen viszonozta a látogatást. A rabbi a papot meghívta ebédre s ettől kezdve, ha kimérten és szertartásosan is, gyakrabban találkoztak. Barátainak és Ismerőseinek # , KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVÉT kivon KLEINMANN TIBOR és felesége VERA A-.hatalmas gát, amely Félixet és FürslöA - elválasztotta egymástól, nemcsak hitük különbözősége volt, hanem az az évszázados idegenkedés és homályos ősi gyanakvás is, amelyen még"független szellemeknek is nehezen sikerül túlemelkedniök. Bárhogyan áll is a dolog, a katolikus pap — ahogy ő maga mondta nekem —, hamarosan megkedvelte a zsidó rabbit. Nem is annyira műveltségét és ragyogó okosságát becsülte (ezek végeredményben olyan tulajdonságok, amelyekkel minden gyakorlati ember kitűnhet); más, emberi értékek voltak, amelyeket a rabbi jelenlétében megérzett. Valahányszor Jákob fiainak házában volt valamilyen ügyes-bajos dolga a katolikus papnak, mindig valami néma ellenségességet, nehezen leplezett félelmet és idegenkedést érzett a szemekben a maga papi tisztje és engesztelhetetlenséget Egyháza iránt. Ezek az érzések szűk korlátok közé szorították érintkezésüket. Fürst szemmel láthatóan más volt. Járatos volt a katolikus teológiában és örült, hogy közölhette ismereteit a pappal. Olyan tájékozottsággal idézte Szent Pált, Szent Tamást, Szent Bonaventurát és Newman kardinálist, hogy a munkával túlhalmozott vidéki papnak csodálnia kellett. A pap úgy látta, Fürst Aladár messze fölötte áll az előítéleteknek, nincs benne semmi a keresztényekkel vitázó zsidók magatartásából, abból az ellenségességből, amely hagyományos és egészen természetes, mert forrása a zsidók mérhetetlen sok szenvedése; — s a rabbi emellett egy tapodtat sem engedett a maga hitéből. Félix atya elmondta nekem egy élményét, mely annakidején hallatlanul meglepte őt. Az Egyház küldetéséről beszéltek s az Egyház hivatásáról a zsidósággal kapcsolatosan. Tüskés téma volt ez s a rabbi szinte nyugtalanító szabadsággal fejtette ki véleményét: — Nem tudom megérteni, főtisztelendő úr, — mondta — miért viseli az Egyház annyira szívén a zsidók megtérítését. Méltó cél-e két vagy három igazán hívővel együtt megkeresztelni egy sereg renegátot és karriervadászt is? £s azon kívül: mi történnék, ha valamennyi zsidó fölvenné a keresztséget? Izráel eltűnne. És Izráellel együtt az isteni kinyilatkoztatás egyetlen hiteles, élő tanúja. A Szentírás — az ótestamentum éppen úgy, mint az Űjtestamentum — a mítoszok közé sülylyedne; ugyanolyan üres és gyerekes mítosz lenne, mint az egyiptomiaké és a görögöké. Mi rokonok vagyunk, főtisztelendő úr, de nem ugyanabban a közösségben élünk. A rómaiakhoz írt levelek alapozzák meg,- ön ezt jobban tudja, mint én, Krisztus igazságszolgáltatását a zsidókkal szemben. Izráel addig fog élni, ameddig az Egyház, erről szilárdan meg vagyok győződve. Ha Izráel elbukik, elbukik az Egyház is. — Milyen oka van rá, hogy így gondolkozzék? — kérdezte Félix atya. — A szenvedéseink — felelte a rabbi. — A szenvedéseink mind a mai napig. Vájjon engedett volna Isten szenvedni bennünket, annyit és oly hosszú időn keresztül, évezredeken keresztül, semmiért? Azt hiszi? 3. Március 11-én, csütörtökön, Ausztria gyásznapján, azon a| komor napon, amikor a rémület formát öltött, Félix atya dolgozószobájában tartózkodott. Este hét óra volt. Egy órával azelőtt rádión hallgatta Schuschnigg kancellár búcsúszavait: „Az erőszaknak engedünk, — mondta fájdalmas hangon — Isten óvja Ausztriát!“ Azután nagy csend, majd néhány ünnepélyes, szíveltépő Haydn-ütem. Félix elzárta a készüléket és mozdulatlanul, megdermedve ült székén. Valósággal megzavarodott; nem tudta, mit tehet most ő, amikor az országra rázúdult a katasztrófa. Az ajtó kinyílt: dr. Fürst Aladár lépett be a szobába. Meg se várta, hogy a szolgáló bejelentse. Hosszú kabátban volt, mert elérkezett már a szabhat. Vékony arca, hosszúpillájú szeme, keskeny fekete barkója még sápadtabbnak mutatta, mint máskor. — Bocsásson meg, főtisztelendő úr, hogy igy betörtem önhöz, — mondta kifulladva. — Az Or napja éppen elkezdődött, amikor... — Az események megszakították a szabbatot... — mondta a pap, tűnődéséből fölmerülve. Egy fotőjt tolt a váratlan vendég elé, de az nem akart leülni. — Tanácsra van szükségem, főtisztelendő úr. Látja, én erre nem számítottam. Annyira bíztam. És most... Tudja-e, hogy a fiatal Schock egy hét óta a faluban van? Ügy látszik, a rajtaütést már régóta előkészítették. Schock a vezetője az itteni rohamosztagnak. A bérlők fiaiból, tölténygyári munkásokból és munkanélküliekből egész bandát verbuvált. Már összegyülekeztek a kocsmában, részegek és azzal fenyegetőznek, hogy minden zsidót legyilkolnak ma éjszaka. — Azonnal elmegyek Schock apóhoz, — mondotta Félix atya. — Az a gazember fia tart még tőle. Ez nem volt igaz. A pap jól tudta, hogy a fiú nem fél az apjától; ellenkezőleg: az apa retteg halálosan a fiútól. De megakarta nyugtatni Fürstöt. Az öreg Schock jó katolikus volt, leggazdagabb vincellérje a vidéknek. Nem egyszer civódott már a íjával. A fiatal Schock Péter életrajzában akadt némi kalandos színesség. Jóvágású fiú volt, tizenhétéves korában teherbeejtette apja egyik szolgálólányát, ami ugyan a vidék erkölcsei szerint még nem számított bűnnek. De durva volt és komisz a lányhoz, halállal fenyegette őt és a gyermeket; s végül minden pénzét elszedte. Az öreg Schock, aki majdnem szenilis gyengédséggel szerette fiát és elnézte addigi csinyjeit, ez alkalommal nagy haragra gerjedt, mert a történet köztudomású volt az egész környéken. Fiai segítségével alaposan megfenyítette Pétert, aztán elküldte Leobenbe az erdészeti iskolába. A Schockok ugyanis nemcsak szőlőbirtokosok voltak, hanem épületfát is termeltek. Minthogy ez a derék fiú hat évet eltöltött az elemi iskola padjaiban anélkül, hogy megtanult volna folyékonyan írni és olvasni, elbukott a leobeni felvételi vizsgán, amelyen a legjáratlanabb tökfej is átment volna, mint a parancsolat. Óvakodott azonban attól, hogy erről a balsikerről szüleit értesítse; ott maradt a kedves városban, amely különb tartózkodási helynek ígérkezett Parndorfnál s tanulmányi költségek ürügyével folyamatosan pumpolta az öreget. Rendes körülmények között csúnya vége lett volna Schock Péternek. De ezekben a zavaros napokban a Párt, amelyet a Harmadik Birodalom jól ellátott pénzzel, minden Németországgal határos vidéken igyekezett beszervezni a semmirekellőket. Köztudomású, hogy a könyvek és a rendes munka iránti ellenszenv a rablás és utonállás felé taszítja az erre hajlamosakat. Hogy az osztrák ellenállás első jelentkezését legyőzzék, éppen ilyen bandára volt szükség. Schock Péter szerencséjét, amely egy bizonyos pártvezér mellé helyezte, nem kis mértékben köszönhette aranyszőke hajának, karcsú alakjának s kicsiny, csinos arcának. A kopasz, elhájasodottan kérődző és lábukat vonszoló párttagok között Péter úgy jelent meg, mint pompás példánya a fajteóriának, a tiszta Nordisch fajta típusának. A fényképészek gyakran (folytatás a következő oldalon) Barátainak és Ismerőseinek KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET kíván dr.FEUER ISTVÁN és családja PANNÓNIA OELICATESSEN Kedves Vevőinek. Barátainak és ismerőseinek Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet Kíván 557 St.ClairW. TULAJDONOSOK : A DEUTSCH HÁZASPÁR KEDVES VENDÉGEINKNEK. ZSIDÓ VALL ÁSÚ BARÁTAINKNAK ÉS ISMERŐSEINKNEK KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK SPORT RESTAURANT KLÁRI személyzete és tulpjdonosa 372 Bloor St.West Boldog Újévet kíván minden kedves Vevőjének és Barátjának ROYAL PATISSERIE BAKERY NAGY LÁSZLÓ SZÉCSI KATÓ es 732 St.Clair Ave W. Tel: 651- 7689 Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván kedven Vevőinek, Barátainak és Ismerőseinek ntisn nsiD nji?5 ZIMMERMAN.. HARTMAN FOOD MARKET 210 AUGUSTA AVENUE BOLDOG ÚJESZTENDÖT és Kellemes Ünnepeket kíván IZSÁK IGNÁC & JETTY uron rűio mert unsn nme' nj»5 VEVŐINEK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK; BOLDOG ÚJÉVET, SZÉP NAGYÜNNEPEKET KIVAN PERL HERMAN esMAGDA ALL SEASON LEATHER CLOTHING 768 YON GE St., 1 Kedves Vevőinek, Barátainak, Ismerőseinek isnsn H3io nw? BOLDOG ÚJÉVET és JO ÜNNEPEKET KIVAN 7 aa? (DiniUA AVF 387 SPADINA AVE tulajdonosai a Moskovitz család í
