Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)

1974-11-30 / 538. szám

6. oldal MEJNORA * 1974. november 30. ŐSZI MA Nemcsak az életszínvonal és a dolgozó politikai öntuda­ta emelkedett az utóbbi he­tekben, hanem a folyók szint­je is. Áradt a Tisza, a Bod­rog, a Sajó, a Zagyva és még számos kelet-magyarországi folyó. Miskolc, Sátoralja­újhely, Kazincbarcika és több tucat község komoly veszély­be került az októberi áradá­sok következtében. Dunántúlon a Zala, a Mura és a Rába lépett ki a medréből. Számos községet ki kellett üríteni, Borsodban 4000, Heves me­gyében 6000 személyt szállí­tottak el a veszélyeztetett te­rületekről. A szakemberek szerint Ma­gyarországon 130 évvel ezelőtt voltak az októberihez hason­ló, súlyos esőzések. Az ár­vízkárok az eddigi becslések szerint 420 millió forintot tesznek ki. A rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében nagy lemaradás mutatkozott az őszi mezőgazdasági munkákban is. így megkésett a szüret — kö­zepes volt az idei termés —, nem törték le időben a kuko­ricát, nem szedték le a répát sem. Ez utóbbinak az volt a közvetlen következménye, hogy Magyarországon cukor­hiány van, hiszen több cukor­gyár, így a selypi és a hat­vani, nyersanyaghiány miatt le kellett, hogy álljon. Emelkedett a Balaton vízál­lása is, 120 millió köbméter­rel több víz van benne a meg­engedettnél. Még a végén a magyar tenger is kiönt. Az esőzések miatt akadozó mezőgazdasági munkák elvég­zésére a kormány katonaságot is kirendelt, és a középisko­lások tízezrei dolgoztak a föl­deken az elmúlt hetekben; al­mát szedtek, kukoricát törtek, cukorrépát takarítottak be.Két héten át nem volt tanítás a legtöbb közép- és szakiskolá­ban, mert a tanulók a földe­ken dolgoztak. Az őszi szántás legalább há­rom héttel megkésett, még mindig nem fejezték be, mert a földeken sok helyütt áll a víz. Az árvízkárok pontos fel­mérése még folyamatban van. Hogyha jövőre — amint biztos­ra vehető — ellátási nehéz­ségek jelentkeznek, a rend­szer majd az időjárást fogja okolni. Ili unni De nemcsak az eső esett, szinte minden napra esett va­lamilyen ünnepség is. így a dolgozó október végén meg­emlékezett ”az 1956-os ellen­­forradalom áldozatairól“, a rendszer védelmezőiről, előt­te az aradi vértanúkról, aki­ket 125 éve végeztek ki az akkori megszállók. November 7-én ország­szerte ünnepelték a Nagy Ok­tóberi Forradalom 57. évfor­dulóját és Október Fiait, a dicső szovjet katonákat, akik eljöttek, hogy felszabadítsa­nak bennünket. Mikor mennek haza végre? — kérdezi a dol­gozó, aki már megsokallta a 30 éve ideiglenesen Magyar­­országon tartózkodó felsza­badítók jelenlétét. Egyelőre maradnak. Politikai eseményekben nem volt hiány és a közélet is zaj­lott. Kádár októberben Moszk­vában kilincselt, utánaaSzov­­jetúnióban töltötte szabadsá­gát, és most újra azt talál­gatják Pesten: Kádár úgy jött-e vissza, mintha elmen­ne, vagy még marad egy ide­ig? A márciusi párthatá­rozatok óta érezhetően meg­keményedett a politikai vonal; élesedik az imperialisták el­leni harc és több gazdasági szigorító intézkedésre is sor került. Ugyancsak októberben a magyar párt is képviseltette magát a varsói konzultatív értekezleten, ahol az európai kommunista pártok konferen­ciáját készítették elő. A ma­gyar elvtársak is egyhangú­an helyeselték, hogy a kon­ferenciát jövő nyárra hívják össze. Közben már folyik a készülődés a jövő tavasszal esedékes pártkongresszusra. Sokan azt várják, hogy Kádár ezt követően távozik az él­ről. L ír Ili AT ÓK Külföldi elvtársakban nem volt hiány az ősszel sem. Zsivkov bolgár pártvezető ok­tóber közepén vizitelt Pesten, ott jártak a norvég elvtár­sak is, aztán a portugál kom­munista diákszövetség veze­tői, hogy személyes tapasz­talatokat szerezzenek a ma­gyar fejlődésről. Pesten járt a szingapúri miniszterelnök, a nyugatnémet gazdasági mi­niszter, a finnek pedig egész kormánydelegációt küldtek, Sorsa miniszterelnökkel az élen. Átadta megbízólevelét a brazil, a guineai, a holland és az újzélandi követ, Pesten járt Bratelli norvég kormány­fő. Szóval, a világ vérkerin­gésén tartják a kezüket az il­letékesek. Az igazi nagy esemény azonban Arafát jelenléte volt, aki teljes három napon át él­vezte a magyaros vendégsze­retetet. A magyar-palesztin közös közlemény szerint tel­jes volt a nézetazonosság. Arafát többek közt Garai Róbert külügyminiszterhe­­lyettessel is tárgyalt, ami csak aláhúzza: a terrorszer­vezetnek nem a zsidókkal, ha­nem a cionistákkal van baja. A magyar-arab barátság el­mélyítését szolgálta egy ma­gyar katonai küldöttség láto­gatása Szíriában, Oláh István vezérkari főnökkel az élén. Remélhetőleg a szírek erősen odafigyeltek a magyarok taná­csaira, mert mi aztán tudjuk, hogyan kell megnyerni egy há­borút. IIKJ, M\ FKLN/UMIILLÍS A felszabadulási ünnepsé­gek egyre tartanak odahaza. Az első szovjet katona Batto­­nyánál lépett magyar földre, 1944 szeptember 23-án. A pon­tos dátum is megmaradt a fel­szabadítottak emlékei között: délelőtt, féltizenegy. Az év­fordulós beszédet Apró Antal mondta és Battonyáról elin­dult a “szabadság-tüzet” vivő staféta, amely meg sem áll majd a nyugati határig, ahová április 4-én érkezik, mint 30 évvel ezelőtt a felszabadítók. Hasonló, persze kisebb fon­tosságának megfelelően ki­sebb jelentőségű volt annak a megünneplése, hogy Keletné­metország 25 évvel ezelőtt csatlakozott a szocialista ál­lamok családjához. Ország­szerte magyar-német barát­sági heteket rendeztek. Mert a keletnémetek — mint köz­ismert — mások, mint nyu­gatnémet társaik. Emezek mind demokraták, amazok meg fasiszták. A sok örömbe üröm is ve­gyült, október 23_án. Ezt a dátumot, sajnos, nem lehet ki­törölni a naptárból, ahogy a Párt szeretné, így meg kell róla emlékezni. A hivatalos mondóka a szokásos volt: el-r lenforradalom, amelyet a nyu­gat támogatott, de amelyet a néphez hű \ elemek levertek szerencsére, megvédték a néphatalmat a szovjet nép testvéri segítségével. Azávós “áldozatok” sírjait és emlék­műveit is megkoszorúzták. De volt más ünnepség is. így a törvénytelenségek áldozataira is gondolt a Párt, a belügy­minisztériumban leleplezték a Rákosiék által kivégzett ávós­­tisztek emlékművét. Megünnepelték októberben a csehszlovák és a román nép­hadsereg alapításának 30. év­fordulóját. Majd velük test­véri egységben védjük meg a szocializmus vívmányait, ha az ellenség rá találja emel­ni a kezét. Két ilyen katona­nemzet, a magyarral össze­fogva, csodákra képes — a nagy Szovjetúnió oldalán. \ kirmmiiivm A nyugati kultúráról csak áttételesen értesül a dolgozó, megmagyarázzák neki,hogy az a velejéig dekadens és rom­lott. A szovjet kultúrából viszont ezúttal is kijutott a lakosság­nak. Grúz iparművészeti ki­­állí.us volt Pesten; novem­berben szovjet filmfesztivál, amelynek során bemutatták “többszáz magyar moziban” a Halló itt Iván cár és az El­felejtett ősök árnyai című szovjet remekműveket. Volt szovjet könyvkiállítás, szovjet hanglemez-hetek és politikai plakátbemutató. A pesti Szovjet kultúra házában' a szovjet kultúrát bemutató ki­állítást rendeztek, amelyet egy hónap alatt 300.000 pesti nézett meg. A történelmi ba­rátságot mélyítette — írja ró­la a sajtó. ► Egész Pestet lázbahozta a hír, hogy klubot alakítanak a moszkvai rádió magyar adá­sának hallgatói. Az első ösz­­szejövetelen nem kevesebb, mint harmincán jelentek meg, írja a sajtó, szóval tömeg­mozgalomnak ígérkezik. Találkoztak a nehézipari minisztériumban a volt szov­jet ösztöndíjasok, a Főváro­si Operettszínházban a lenin­­grádi Gorkij színház aratott fergeteges sikert — ha a pesti rádiónak hinni lehet. Októberben Szegeden is ren­deztek szovjet könyvhetet, ne csak az elkényeztetett pestiek részesüljenek a szovjet szel­lemi javakból. A vidék is lé­pést tart a kulturális fejlő­déssel. Szovjet-magyar ideológiai tanácskozás volt az írószö­vetségben. Felhívták a figyel­met a nyugati szellemi beha­tolás veszélyeire. De volt itt más is. A var­sói színház szocialista dara­bokkal örvendeztette meg a Thália színház törzsközönsé­gét, a Fővárosi Operettszín­­házban pedig a kubai nem­zeti zenés színház nyújtott ízelítőt az ottani szocialista kultúrából. A magyar szellemi javak pedig egyre áradnak, újabban fóTcént a Közelkeletre. A he­tekben magyar kultúrális és tudományos központ nyílt Kairóban. Ezen a vonalon is gyümölcsöző az együTműkö­­dés — írta a Népszabadság. A polgári ízlésűeket talán ér­dekli a hír, hogy szeptember végén Erkel Bánk bán-jával nyitott az Operaház és a szín­házak a bevételre való éles tekintettel újra csak polgári darabokkal kezdtek, amit os­toroz is a fővárosi sajtó. Még szerencse, hogy októberben elkezdődött az új pártoktatási évad, amelyen több mint 200 ezren vesznek részt, hogy fel legyenek vértezve az élesedő nemzetközi osztályharc sike­res megvívásához szükséges világnézeti fegyverekkel. Ugyancsak októberben volt 80 éves Déry Tibor. A re­gényíró megkapta a Magyar Zászlórend második fokoza­tát, mert írni ugyan tud, de politikailag azért nem teljesen üti meg a nívót. Meghalt 95 éves korában Lengyel Meny­hért, 85 éves korában Rusz­­nyák István, a Tudományos Akadémia volt elnöke, az Is­mert belgyógyász, és Urbán Ernő író. A kultúrális események közt végül érdemes megemlíteni, hogy csillagászati hetek voltak Pesten, felavatták Győrött a Közlekedési és Távközlési Főiskolát. Ne feledkezzünk meg a chilei hazafiak nehéz sorsáról sem; Pesten a Cső­l Az életszínvonal, tudniillik. Hivatalos jelentések szerint mindössze égy százalékkal emelkedett a fogyasztási cik­kek ára, és ez a hír manap­ság az egyik legjobb pesti viccnek' számít. A valóság az, hogy a nyugati inflációt egyre jobban érezni Magyaror­szágon is. Ahhoz túlságosáé kiterjedtek a nyugati kereske­delmi kapcsolatok, mintsem Magyarország kívül tudna ma­radni a nemzetközi gazdasági nehézségekből. Egy csokor az októberi hiánycikkekből: árammérőóra (!), mosópor, általában mosó­szerek, pullover, gyermekru­ha, terhes anyáknak való ci­pő, a legtöbb kozmetikai szer, cukor és cikória kávé. Az élel­miszerfogyasztás emelkedik, írják a lapok. Idén egy sze­mélyre 70 kilós húsfogyasz­tás, 87 kiló gyümölcs, 62 liter tej esett. Kávés nemzet a ma­gyar. Két és fél kiló az egy főre eső évi fogyasztás —lel­kesedik a Népszava, a szak­­szervezetek lapja. Kiderül azért más is a lap­ból. Például az, hogy 1974- ben személyenként 2400 forint esett szeszesitalokra, tíz szá­zalékkal több, mint húsra. Magyarországon minden vá­sárló fizetésének 48 százalé­kát költi élelmiszerre, ugyan­csak a Népszava szerint, és ez az adat önmagáért beszél. Érdekes összevetni a hazai árak és bérek alakulását, hogy megközelítően fel lehessen mérni az életszínvonal valódi állását. Az 1973-as átlagbér 2400 forint volt havonta. A bé­rek közt azonban jelentős el­tolódások vannak és az átlag­konai színházban színházi es­tet rendeztek a chilei haladó erők támogatására. Azt csak futólag érdemes említeni,hogy pár napon át az állambizton­ság őrizetében volt három író; köztük Konrád György, az ismert szociológus. Hama­rosan elengedték őket, mert szilárd a törvényesség. i bér nem tükrözi például azt, hogy a nyugdíjasok nagy több­sége (másfélmillió nyugdíjas vari) párszáz forintból nyomo­rog. Egy szakmunkás fizetése — teljesítménytől függően — 1800-4000 forint közt van, ebbe többnyire a prémium is bele­számítandó. Egy mérnök 3—6000, egy orvos 4—10.000 forint közt keres. Jól fizetik az újságírókat, az ő havi fize­tésük és jövedelmük 2—6000 forint közt van, míg a taná­rok, tanítók keresete a be­osztástól, szolgálati időtől függően 2—4000 forint. A közr afkalmazottakat gyengébben fizetik, 1500—2500 forint közt. A pontrendszerre dolgozó pa­rasztok fizetése valamivel a mukásoké alatt van, de a ház­táji révén ezt kiegészíthetik. A bányászok átlagosan 3—4000 forintot visznek haza havonta, a segédmunkások (az össz­munkaerőnek kb. a fele) 1500- 2000 forintot keresnek. Mit mutatnak az árak? Élelmicikkek: tojás 2 Ft, bur­gonya 4-5 Ft, bab 8, saláta (fejenként) 8, hal 30-45, sajt 45-50, disznóhús 35-40, na­rancs 10, káposzta 10 forint kilónként. Az alapélelmisze­rek tehát aránylag olcsók. A ruházati cikkekért kell igazán a zsebbe nyúlni. Egy férfiru­ha ára 600—3000, férficipő 3—700, ing 150-300 forint, egy nagykabát 3500 forintnál kez­dődik. A női ruhák szintén na­gyon drágák. Fekete-fehér te­levízió 6—7000, színes 19— 20.000 forint, a mosógép 8— 9000, egy kisautó 75-80.000 forint. Négyszobás lakás bére havonta 5-600 forint, ami ol­csó, de a családi ház meg­fizethetetlen. Egy 2-3 szobás ház ára 500.000 forintnál kez­dődik. A meteorológusok korai tél­re számítanak és ettől máris meghűl a vér a dolgozóban, hiszen a hazai tüzelőanyag­­ellátás hagyományosan rossz. Október elejéig kellett leadni a tüzelő-rendeléseket, aztán a fát, szenet vagy leszállítják, vagy nem. A lapok szerint zavarok lesznek az ellátás­ban. Ezzel szemben nagysikerű polgári védelmi bemutatót rendeztek Hajdúszoboszlón, mert a magyarok úgy látszik kitalálták az atombomba el­lenszerét, tudják, hogy kell ellene védekezni. Az is bi­zalommal tölti el a lakossá­got, hogy egyre szélesebben bontakozik ki a munkaverseny, amiből kettő is van, a fel­­szabadulás és apártkongresz­­szus jövő évi méltó megün­neplésére. Országszerte kommunista szombatokat is rendeznek, ami szintén azt jelenti, hogy fi­zetés nélkül kell dolgozni, va­lamilyen nemes közcélra. így legutóbb a péti nitrogén gyár­ban is tartottak kommunista szombatot, aminek bizonyára jelképes jelentősége is volt, a rendszerrel összefüggés­ben. .. MftIÍMk A szocializmus lassan épül ugyan, mert sok az objektív és szubjektív akadály, de az alapokon már túljutottak és most magasabb szinten folyik az építés. Miskolcon például átadták a Búza-téren a 25 mil­lió forintos költséggel épült ÁFÉSZ áruházat, ahol az az újdonság, hogy a vásárlók kis kézikocsiban tolják maguk e­­lőtt az árut. Mert már itt tar­tunk. Kecskeméten épül az or­szág tizedik házgyára, ami kell is, mert a lakásépítésben nagy a lemaradás, közölték a hatóságok. Ez mindenesetre meglepő hír, hiszen alig emel­kedik, idén augusztusban 10 millió 488 ezer volt a lakosság száma, alig 45 ezerrel több mint tavaly nyáron. Ezzel szemben az elmúlt nyolc hó­nap alatt 43 ezer házasságot kötöttek, ami biztató jel a jö­vőre. Hódmezővásárhelyen ruházati áruházat nyitottak, Nyíregyházán szakmunkás di­ákotthont és labdarugó pályát avattak, ami kell is, mert a magyar labdarúgás színvonala jelenleg a béka szájánál tart. Óbudán a Flórián téren épül az új bevásárló központ, Szé­kesfehérváron a Münnich la­kótelepen az ÁBC áruház, a­­molyan magyar szupermar­ket. Cementmű épül Hejő­­csabán, és letartóztatták a pé­csi gyermekgyilkost. Másszóval, a szocializmus­nak fény és árnyoldalai egya­ránt vannak. Az ellentmondá­sokat érzékelteti az a hír, hogy az UNESCO magyar elnököt választott Jóború Magda elv­társnő személyében, ezzel szemben 47-en betegedtek meg ételmérgezésben Sza­­badhídvégen. Autóbusz sze­rencsétlenség következtében három magyar turista életét vesztette Jugoszláviában, vi­szont új címert kap Hatvan vá­rosa, középen egy vörös csil­laggal. Miskolcon Bajcsy- Zsilinszky emléktáblát lep­leztek le, Szegeden pedig il­legális határátlépőket. A pé­csi illetőségű olvasó szívét bi­zonyára megdobogtatja a hír, hogy új felszabadulási emlék­művet kap a város, a Mecsek oldalán. Oj kórházat nyitottak Nagykanizsán, ami kell is, mert Heves megyében meg hastifusz járvány volt, fertő­zött víz volt az oka. Szeren­csére lelküzdötték —, írja a sajtó. Ötvenöt ezer cigány lakosa van a fővárosnak és a szocializmus keretében vala­mikor felszámolják majd a vá­ros külső kerületeiben lévő cigánytelepeket, közölték il­letékes helyen. Mezőberény két felszabadulási ünnepet is ülhetett az idén, értesülünk a lapokból; 250 éve szabadul­tak fel a török hódoltság alól és 30 éve kerültek szovjet ... felszabadulás alá. Cegléden aszfaltgyár épült, Dunaszek­­csőn Marcus Aurélius római császár mellszobrára buk­kantak, miközben egy teész a­­lapjait rakták le. így találko­zik a régmúlt a szocialista jelennel. Százhalombattán gázrobba­násban három munkás meg­halt, mert nem működtek a biztonsági berendezkedések, ezzel szemben határőr köz­séggé avatták a Szabolcs me­gyei Csengert, bár arrafelé nem nagyon kell őrködni, hi­szen ugyan ki próbálkozna a Szovjetunióba disszidálni ? Végül, hogy a fejlődésről al­kotott kép teljes legyen, Ide­kívánkozik az örömhír: hely­reállítják a hajdan világrekor­der magyar repülőgépet, ami­vel magyar pilóták még 1927- ben egyenesen Rómába repül­tek. Kis nép vagyunk, de a ha­ladó értékeinkre úgy vigyá­zunk, mint a világnézeti tisz­taságra. És végül: Solton 1976 végére elkészül a 2000 kilo­watt teljesítményű rádióadó. Természetesen szovjet segít­séggel. A főok az, hogy Laki­hegy gyengén ad a maga 300 kilowattjával és a pesti hul­lámhosszokon esténként erő­sen áthallatszik egy arab adó­állomás. Mert ezek az arabok most már a magyarok dolgai­ba is belebeszélnek.- HAVAS KORNÉL -NAGYKOVÁCSI ILONA KÉT LEGNAGYOBB MAGYARORSZÁGI SIKERE // "Jön a Fehér Karácsony (RÁKOSI JÁNOS verse és zenéje) és "Isten oltó-kése" (TÓTH ÁRPÁD gyönyörű verse, POLGÁR TIBOR zenéjével) Megjelent kis lemezen Kanadában A legszebb, legmeghatóbb karácsonyi ajándék V KAPHATÓ: BÁLINT KÖNYVÜZLETBEN (246 Spadina Ave., Tel: 368-1301) EUROPE RECORD STORE-ban (400 Bloor St. W., Tel: 922-8739) PANNÓNIA DELICATESSEN & GIFT SHOP-ban (557 St. Clair W.,Tel: 651-3318) vagy NAIL ORDERREL, a csekk előzetes beküldése ellenében: , TIBOR POLGÁR, $2.50 P.O.Box 232, Station Z, Toronto M5N 2Z4

Next

/
Oldalképek
Tartalom