Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)

1974-08-31 / 525. szám

12. oldal MENORA 1974. augusztus 31. LAKATOS MIHÁLY: URUGUAYBAN MINDEN CSENDES Tíz év távolságiban még mindig Délamerlka Svájcának nevezték. Jó éghajlatú, kel­lemes ország volt, jó nép lak­ta, valutájuk nem mozdult hosszú évek alatt, az élet, az ország, az emberek ha­sonlatosak voltak a mi emlé­keinkhez: Európához. Slam­pos, kedves, vidám délame­­.rikai ország volt. Az embe­rek dolgozgattak, de nagyon vigyáztak, hogy ez munkává ne fajuljon. Nehéz volt meg­élni, de jól lehetett élni: mi emigránsok otthon éreztük magunkat: ez volt Uruguay. Ez mind a múlté. Huszon­hat évig éltem ott, szerettem az országot, a népet. Most is szeretem őket, ez kötelesség, hogy megírjam. Milyen kár, hogy rossz sáfárok elrontot­ták, felborították a régi hazát, hogy megtarthassák privilé­giumaikat, feláldozták osz­­tályönérzetüknek a modern U- ruguay megalapítójának.Bettle Berres-nek szép, demokrati­kus örökségét, a szabadságot és az egyenlőséget. Uruguay, mint a többi délamerikai or­szág, kinőtte a régi törvénye­ket, amit a nagy Battle szel-Megjelentek a Az öröm nagyon rövid volt. Egy éven belül minden kide­rült. Az új kormánypárt u­­gyanolyan korrupt,mint a régi, de politikai járatlansága foly­tán sokkal tehetetlenebb; krí­zisbe vitte az országot. A nép száz év óta először kezdett a nélkülözéssel megismerked­ni. A politikai légkör elromlott. A hatalmon lévők reformok helyett az erős kéz politikáját követték. Megnyirbálták az eddigi szabadságjogokat, a megindult inflációval egyide­jűleg lett kevesebb a nép jö­vedelme. A nép tüntetett. Munkát és kenyeret követelt. A diákok tüntettek. Néhány diákot megöltek. Megjelentek a nemzeti forradalmárok, a " Tupamáro" -k. Utcai ütkö­zetek, halottakkal. Az elfogott tüntetőket verték, torturálták; a feszültségbe belesodródott lemében meg kellett volna újítani. Le kellett volna ope­rálni a nemzet rákfenéjét, a korrupciót, új adórendszert kellett volna bevezetni, ahol nemcsak az ipar, a kereske­delem és a munkások nyögik az államterheket, hanem a nagybirtokosok, az állatte­nyésztők ( ötven - százezer marhaállománnyal fejenként), a közjegyzők, az orvosok és a hivatásos politikusok is. Az ország hús, bőr "queb­racho" nevű börcserző a­­nyagból és gyapjúból élt. Ezt exportálta. Húszévenként és amikor már rosszul ment, Jött egy háború és akkor mind­azok, akik ezekben az anyagok­ban érdekelve voltak, meggaz­dagodtak. A számításokba be­leesett a podagra, a gyapjút le­győzte a nylon, a húsban Ar­gentina lett a győztes és a munkásság is feszítette a ka­rán kerítéseit. Megbukott a régi tradicionális Battle párt, a Colorádók, megérdemelten, mert már korruptabbak nem lehettek volna, és mindenki örömére, 96 évi várakozás u­­tán, a Biankók vették át az ország kormányzását. 'tupamar “-ok. az egész ország. Sokezer fo­goly, sok-sok halott mindkét oldalon: összetört a leltár. A kormányzat tíz év óta csak az alkotmányt reformálta mind súlyosabb megszorításokkal, más reformot nem produkált. A Tupamáro-k kiadták a jel­szót: "A Haza vagy mind­nyájunké, vagy egyikünké sem!" Megkezdődött egy hosszú, véres gyér illa-harc, egy re­ménytelen forradalom, hol a lázadók ( a levert forradalmá­rokat lázadóknak.nevezik) mellett csak a szabadság és az egyenlőség rosszul propa­gált eszménye állt, a birtok­ban lévők mellett pedig min­den: pénz, katonaság, jól— szervezettség, külföldi támo­gatás. Uruguayt a fasizmus bir­tokába vette. A hitleri idők képe. Három év óta nem voltam Uruguayban. Három év egy örökkévalóság. Mennyi min­den történt az elmúlt három év alatti Ha egy rokont, egy barátot nem látunk sokáig, le­mérjük rajta az idő fogát: megöregedett. Leolvashatjuk róla a szegénységet, a meg- _ próbáltatásokat, még a kör­nyezet lélektanát is. Montevi­deo megöregedett, elszegé­nyedett. Az utcák, terek el­hanyagoltak, az autóbuszok nehéz, öreg bárkák és a ma­gánautók már öregén kerül­tek ki a gyárakból az utcára. Sok a sorbaállás ennivalóért, tüzelőfáért, petróleumért, ke­nyérért és húsért is, amíg an­nak megfizethető ára volt, és most már évek óta: útlevélért. A legtöbb sortálló a kora­­hajnali órákban, reggel 4-5 órakor érkezik. A kitanultab­­bak kis sámlival állnak oda, illetve odaülnek a sorba, vál­­lukra akasztott termosz-ílas­­kával, a tradicionális " máté" MAGÁNKÉZBŐL jőnevii izraeli festőművészek képei helyszűke miatt, alkalmi áron, sürgősen ELADÓK. ÉRDEKLŐDÉS- TEL.: 731-0413, REGGEL 10-TOL, ESTE 9-IG. IRENE GÁTI FURS THE FUR BOUTIQUE 400 MAISONNEUVE, - Room 750 Gordon Brown Bldg. — Telefon: 788-3331 LEGÚJABB ÉS LEGDIVATOSABB % EXKLUZÍV SZŐRMEBUNDÁK készen és mérték után is. Nagybani árak. Alakítások, javítások. Érdemes átalakítani ÓDIVATÚ JACKETJÉT vagy STÓLÁJÁT a legújabb model szerint LAMBER JACKRE (bőrrel vagy antilop­pal díszítve). Díjmentes árajánlat. KÜLÖNLEGES FUN FUR-ÖK. Díjmentes parkolás. hető ember " tántorgott" ki jobb sorsot keresni Argentí­nába, Kanadába, az Egyesült Államokba és Ausztráliába. Az uruguayi kormányt ag­gasztotta ez a kivándorlási láz, miért is felfüggesztette ideiglenesen, két hónappal ezelőtt az útlevelek további kiadását. De arról, hogy mennyi útlevelet adott ki, mennyi van még készletük­ben, semmiféle információ nem kapható. Statisztika? "Itt nincs semmiféle statisztika, még a belügyminiszter se tud egy adatot sem" — mond­ta Hugo Lineres-Brum ez­redes belügyi tanácsos a sao pauloi "Veja" című folyóirat montevideoi tudósítójának ( 1974 június 19. szám, 40. oldal) , Luis Mandia Cunhá­­nak. Mennyi az ország lakossága? teához, amit az uruguayak, az argentinok éjjel-nappal pipáz­nak ki ezüst csöveken. Az uruguayok százai hónapok ó­­ta sorakoznak így éjjel vagy hajnalban a montevidoi Mer­cedes utcai , belügyminiszté­rium előtt, megszerezni az egyetlen életlehetőséget, a kivándorlást jelentő útleve­let. A kép7ami előttünk van, elhárithatatlanul a hitleri idő­ket idézi, amikor a mUajtánk állt sort a különböző konzulá­tusok előtt. Nincs még egy ország a vi­lágon, ahol a kivándorlási láz olyan mértékben kerítette volna hatalmába a munkaké­pes lakosságot, mintUruguay­­ban, ahol a Gallup-intézet pár hónappal ezelőtt megejtett vizsgálata alapján ( a Páris­­ban megjelenő amerikai pol­gári napilap, a "HeraldTri­bune" cikke) a lakosság 41 százaléka ki szeretne vándo­rolni. Az utóbbi hat év alatt ötszáz ezertől egymillióra te-A világtekintélynek örvendő sao pauloi polgári újság, az " Estado do Sao Paulo"( napi közel egymillió példány­­számban jelenik meg) 1974 április 20-án egy kis hírt jelentetett meg, amely szin­tén uruguayi forrásból érte­sít az uruguayi kormány gond­jairól és, hogy Angliából 250.000 útlevelet rendeltek meg. Sokan vannak újságírók és a még szabádlábon levő u­­ruguayi politikusok között, kiket a sok egymással ellen­tétes szándékú, célú, tar­talmi jelentések kétkedéssel töltenek el. Ha a kormány ag­gódik a nemzeti csapást je­lentő exodus miatt, hogy az ország fele, a legjobb mun­kaerők ki akarnak vándorol­ni, akkor minek rendelnek ne­gyed millió útlevelet? És miért titkolják el, hogy hány honfitársuk váldorolt ki ed­­dik? Vannak olyan szakér­tők is, akik gyanítják, hogy az uruguayi exodus nagyoií­­is megfelel az uralmon lé­vők érdekeinek, akik a ve­szedelmes és előbb-utóbb robbanó szociális válságot így akarják már régóta meg­oldani; ilyen zseniális mó­don, hogy kifogják a vitorlá­ból a szelet, lassan elsor­vasztják az ezelőtt előttük szépen prosperáló kis- és középipart, ez lassan kiván­dorlásra készteti a szabad­ságot már megkóstolt fiatal­ságot, és így csökken a szo­ciális feszültség. Hát ezt remekül kidolgoz­ták az új lángeszű közgaz­dászok, megbetegftették az egyes ipari szektorokat és ettől lassanként — nem is olyan lassan — beteg lett az egész közgazdaság. A szintén brazíliai, szin­tén polgári beállítottságú jó újság, a " Folha do Sao Pau­lo" írja az 1974 május 23 —i számában,1 "Uruguaykiüríté­­se" címen, egy tragikus - hangú cikkében: " Uruguay az egyetlen ország, ahol e­­migránsok fiai visszatérnek az apák földjére". A lakosság számát illető­en az igazság az, hogy 1972- ben megejtettek egy nép­­számlálást, de az eredményt mind a mai napig államtitok­ként kezelik. A másolatok a­­zonban, melyek az akcióban dolgozó diákok birtokában vannak, arról beszélnek, hogy az 1967-es 2.600 milliós nép­állomány körülbelük két mil­lióra csökkent. A titkok Uru­guayban csak addig titkok, míg csak egyetlen ember tud­ja. Senor Clement Cunha új­ságírónak Paz alezredes el­mondja: naponta 200 útleve­let állítunk ki ( hát a civilek még ezt sem tudják?), amit azonban igyekszünk napi öt­százra felemelni. Titokegye­­dül az marad, miért kellett a 250.000 útlevelet Angliából megrendelni? Uruguaynak tűrhető grafikai ipara volt, köztük egy nagykapacitású Offset-vállalat, amelyiknek nem Jelenthet problémát az útlevelek elkészítése. Igaz, hogy az útlevél kényes do­log, olyanoknak — és ilye­nek sokan vannak —, ke­rülhet a kezébe, akik hivata­los úton most nem kaphat­nak. A rendírok jól élnek. Nagy problémát jelent a kormányzatnak ez a megter­helés, amit az 500.000 ( így ahogyan mondom: két millió­ból ötszázezer) nyugdíjas és köztisztviselő, ezenkívül a felemelt számú katonaság és rendőrség fenntartása o­­koz. A közbiztonságot szolgáló rendőrség és katonaság szár ma szintén államtitok, de azt már mindenki tudja, hogy a rendfenntartó közegek fe­jenként és családonként 3 kg. húst kapnak fizetés- pótlék címen, meg olyankor, ami­kor "veda", húsvágási ti­lalom van hosszú hónapokon át. Ez a kedvezmény a rend­őrséget és a katonai rend­­fenntartó osztagait rendkívül irigyelt és kivételezett po­zícióba emeli, amíg az or­szág' éhezik, ezek család­tagjai jól élnek, hogy ma már az ország tudja és mondja, jú­­dás pénzről és Júdás húsról van szó. Gazdasági területen a hely­zet még pesszimistább ké­pet nyújt. A valamikor vi­rágzó textiliparból, a har­minc nagy textilgyárból, húsz leállított, nem dolgozik, há ­rom pedig már végleg lecsu­kott. Likvidálni nem lehet. U- ruguayban nincs vevő. Az ország legfontosabb ex­port-árúja mindig is a mar­hahús volt, ami az állami jö­vedelemnek nagyrészét adta, a gyapjú mellett. Az 1970-es 171.000 tonnáról 1973-ban 108.000 tonnára csökkent. Két évi Bordabery kormány­zás alatt a dollár hivatalos árfolyama 248-ról 1004-re e­­melkedett. Az ország gazdasági drá­májának az utolsó csapást a petróleum-krízis adta, ami a kincstárt évi százötven mil­lió dollár többlet fizetésé­vel sújtja. Mialatt az uruguayi hely­zet ilyen reménytelen, a ja­vulásra semmi látható-vár­ható lehetőség nem mutat­kozik, a nép, a fiatalság új utakat keresett az ország el-Sl RKOAVÁTAS. Közlöm Barátaimmal és Ismerőseimmel, hogy az 1974. május hó 9.-én elhunyt NAGYON SZERETETT DRAGA FERJEM, MORITZ SALOMON SÍREMLÉKÉNEK FELAVATÁSA \ 1974. szeptember 8.-án, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz megtartva a Montreal-i zsidó temetőben, (Shevit Ac­­hajim parcellában, bejárat az első kapunál, DE LA SAVA­NE ROAD) LENKE SALOMON hagyására.Uruguayi szakér­tők szerint ötszáztól ezerig terjed azok száma, akik na­ponta autón, autóbuszon, ha­jón, repülőgépen utaznak át Argentínába, ahova útlevél nélkül lehet utazni, "Cédu­lával"! személyazonossági bi­zonyítvány) , mivel ott három hónapi meghosszabbítható tartózkodási, munkavállalási engedélyt adnak. Rövid pár hét előtt költö­zött így át Montevideoból Bu­enos Airesbe hajón ( 9 órai út) negyven egyetemi tanár a me­zőgazdasági egyetemről, ki­ket " an biok" előzetes le­velezés alapján persze szer­ződtettek az " Institute Náció­nál deTecnológia Agropecaria Argentina" nevű főiskolába. A montevideoi kéthetenként megjelenő polgári folyóirat, a " Patria" írja "Diaspora Juvenil" cím alatt: "Ha az aktuális tendencia folytató­dik, Uruguayból nemcsak a képzett szakmunkások, nem­csak a specializált szakértők, hanem a műszaki—és a tudo­mányos területen működő in­­tellektuelek egésze kifog vo­nulni". Tizenkilenc dollár oyu Uruguay az öregek országa lett. Ez az ország mutatja a népi szaporodás legalacso­nyabb Indexét: 0.2 %-oi. Ez az adat is, mint a többi, az or­szág jobboldali kormányzá­sának idejére vonatkozó sta­tisztika. Uruguay fiatalsága, de idő­sebbek is ott állnak a filában (sorban) és útlevélre vár­nak. "Ausztráliába megyek, itt élve halálra vagyok ítél. ?e, ha pedig tiltakozom, mehetek a börtönbe. Fáradt vagyok! Apám, nagyapám Itt szület­tek. Uruguay elűz bennünket" — mondja egy negyvenéves textilmunkás, a nívós brazill­al folyóirat, "Veja" tudósító­jának a sorból, ahol passza­­portért állnak. Mögötte egy hetven éves férfi szorongatja kezében pa­pírjait, mivelhogy az Egye­sült Államokba akar jutni, a­­hol fia él és dolgozik s ott többet tud apjának nyújtani, aki már évek óta nyugdíjas itt hazájában. Nyugdíja húszezer uruguayi peso, egyenlő havi 19 dollár-' ral. Egy hétig sem lehet em­berien megélni belőle. Mennek a jó uruguayiak, há­tukon láthatatlan kis batyu te­le van a sok szomorúsággal, ami az utolsó három-négy év­ben gyűít össze, és egy kis op­timizmussal is. Ezelőtt harminc évvel, mi, messziről jött emigránsok, enyhe irigységgel beszéltünk róluk: "könnyű nekik, ők a saját életüket élik, mit tudják ők, mi az emigráció?!" Rövid napok előtt egy cso­port egyetemi hallgató, jó­módú polgárok ivadékai, e­­migráltak Kanadába. A repü­lőtéren, az állomás nagy halijában várakoztak a gép­re. Volt Idejük, egyikük szí­nes fibra-eeruzával felírta a falra: "Az utolsó, aki kimegy, olt­sa el a villanyt!" Korda Steven ügyvéd B.A LL-L. TELEFON 1440 ST. CATHERINE ST WEST SUITE 310 8 66 - 5 5 5 5 Valódi perzsa indiai kínai új és használt ff »SZŐNYEGEK* Minden méretben a legelőnyösebb en vásárolhat. Közvetlenül az importőrtől * Óriási választék * Olcsó árak WEISSARMIN IMPORTŐR PERZSA ÉS KELETI SZŐNYEGEK BOLTJA 4721 VAN HORNE (Victoria sarok) Suite 9. Montreal. Tel : 7 33-7 4 1 4 este 733 -47 10 Uj magyar garage T. BOLVARI INC. Fina Service Station 4325 ST. JAMES STREET WEST TEL.: 933-9143 Mindennemű autójavítást garan­ciával. — TOWING SERVICE. Gázra és beépített anyagra 10 százalék engedmény. Kitűnő konyha, magyar és vurópcá éulkulj>nhjgcsségi k C0FFEEMlLL Restaurant 204« MOUNTAIN ST.. Montreal Tel 2X8-354« Minden szombaton maceszgomboclev es és sólet füstölt marha szeg gyei. Ha a Laurentian Blvd.-on ("homedy felé megy vagy onnan jón AZ EGYETLEN MAGYAR GARAGE Service Station 2595 LAURENTIAN BLVD. Tel.: 336 — 3344 (Bois France sarkán) SPECIALISTA EURÓPAI és AMERIKAI KOCSIKON Tune up Fék munka * Elektromos javítások * lló eltakarítás * Vontatás Tulajdonos: BALOGH LAJOS IX KT B0URRET PASTRY & DELICATESSEN 5771 VICTORIA Ave. 733-8462 * Finom külföldi és kanadai csemegearúk és sajtok. * Az ismert legfinomabb magyar hentesáruk. * Magyar és európoi cukrászsütemények. * Külföldi espresso kávé, kakaó, konzerv. * Naponto friss tejtermékek, kenyér, péksütemény. SZABAD PARKOLÁS ■ Kitűnő magyar cukrászsütemények, leveles túrós. rétes diós- J ® mákos bcigli. tcasuleménv. — Magvar hentesáru különlegességek I I — Külföldi és belföldi csemegék — lam-ek konzerv ek - | Grocery árúk — Naponta friss tejtermékek, kenvér. péksütemény. jOELLY BAKERY Inc. I I I I I, 5495 VICTORIA AVE (Dupuis & St. Kevin közt) Telefon: 733- 2614 Tulajdonosok BURGER JÓZSEF és ERIKA Nyitva mindennap, vasárnap is. reggel ti-tol este II-lg. SCHWEITZER JÁNOS FOGTECHNIKUS Uj cím: 4602 DU SOUVENIR AVE.. CHOMEDY Telefon: 688-4757. zxx~izr C.D.T THE MAN TO CALL FOR »ALL TO »ALL OTTO ZINNER CARPET Inc. 9090 CHARLES DE LA TOUR (L’Acadis Blvd. közelében) Megnagyobbított raktáramban és showroomombari mindenféle SZŐNYEG állandóan a legnagyobb választékban, a legjulányosabban szerezhető be Telefon: 384-0363 és 384-0364 REPÜLŐJEGYEK A VILÁG MINDEN TÁJÁRA AZ UTAZÁSSAL KAPCSOLATOS MINDEN ÜGYET GYORSAN ELINTÉZEM. ÚTLEVÉL ÉS VÍZUMOK BESZERZÉSE * HOTEL FOGLALÁS STB UTAZHAT RÉSZLETFIZETÉSSEL IS IKKA * TUZEX * LEI küldések gyors és pontos inzése. Forduljon bizalommal Dr. FON SÁNDOR irodájához 4499 DUPUIS AVE.. BOOM 2.. MONTREAL — Tel.: 733-3087 Magyarországi válóperek és bármilyen jogi ügyek, hagyatéki ügyek intézése. Tanácsadás kanadai ügyekben in — Gyógyszerkuldes Fordítás angol és német nyelvre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom