Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)
1974-12-28 / 542. szám
8. oldal MENORA * 1974. december 28. LION FEUCHTWANGER*. SIDÓ HÁBORÚ A zsidók láthatatlan istene például, bár jó könyvekre ihlette hívőit, mint beavatott helyről közölték velem, csak vizen tud harcolni. Az egyiptomi farao ellen sem tudott egyebet csinálni, ráküldte a vizet és már uralma legelején is úgy csinált rendet az emberek között, hogy özönvizet bocsátott rájuk. A szárazföldön tehetetlen. A mi isteneink, fiam, fiatalok. Talán nem követelnek annyi lelkiismeretfurdalást, mint a keletiek és kevésbé^ finomak, megelégszenek néhány ökörrel^ és disznóval, meg egy erőteljes férfiszóval. Azt tanácsolom, ne mélyedj el túlságosan a zsidó szellembe. Hiszen.néha egészen jó, ha az ember ludja, hogy egyéb is van a világon, mint a Fórum, meg a Pahitinus. Nem árt, ha mcgcsiklandoztatod a szívedet meg a bőrödet zsidó nőkkel és zsidó prófétákkal, de hidd el, fiam, a római katonai szabályzat meg Augustus császár politikai kézikönyve, olyan dolgok, amikkel jobban megállód a helyedet az életben, mint a Kelet valamennyi szent írásával. Titus szótlanul hallgatta. Abban, amit az öreg mond, sok igazság van. De képzeletében látta felmenni Berenike hercegnőt valami terrasz lépcsőjén és ez előtt a lépések előtt semmibe foszlott minden római állambölcsesség. Amikor azt mondja, hogy: adjon időt Titusom, míg újból Júdeábán vagyunk, míg újból zsidó földet érzek a lábam alatt, .csak akkor leszek tisztában magammal . . . ha ezt mondja mély, izgató, rekedtes hangján, akkor minden ellenkező akarat, a romái császáré is, hiábavaló. Az ember uralkodható az egész világ felett, küldheti légióit a föld egyik sarkától a másikig; ennek a nőnek a királynőisége, anyák hosszú során át Ősibb és királyibb, mint az ilyen szilárd és józan hatalom. Az ő apja öreg ember. ^Ami ennek az öreg embernek a szavaiból kicsendül, az a félelem. A félelem attól, hogy a római nem fog ellenállni tudni a Kelet csábításainak, finomabb gondolkodásmódjának, mélyebb erkölcsiségének. De Róma megemésztette a görög bölcsességet, a görög értelemvilágot. Elég művelt ahhoz, hogy veszély nélkül lenyelje a zsidó bölcsességet és a zsidó érzelemvilágot is; Legalább is ő, Titus, elég erősnek érzi magát, hogy mindkettőt egyesítse: keleti mélységet és titokzatosságot és az egyenes, világos római uralkodói erőt. # Az a hír, hogy a judeai hadjáratot Titus fejezi be és a császár belátható időn belül visszatér Rómába, nagy izgalmat keltett Alexandriában. A fehércipősök fellélegzettek. örültek, hogy megszabadulnak a császártól 8 hozzá még szigorú kormányzójuktól, Tiber Alexandertől is és nagy elégtétel volt számukra, hogy végre négy légióval végigsöprik a szemtelen Judeát. .Apella zsidó régi uszító szava újból feléledt s ahol a zsidók mutatkoztak, felhangzott: ,,Apella, Apellál“ De ezt azután háttérbe szorította egy másik csúfnév, egy rövidebb, élesebb, ami hamarosan elterjedt az egész városban, egész Keleten, az egész világon. A feliércipos Chäreas találta ki, az az ifjú, akit egyszer József irótáblájával leütött. Ennek a mondatnak a kezdőbetűiből állt: „Hierosolyma est perdita“, Jeruzsálem elpusztult. „Hep, Hep“, hangzott fel minduntalan. „Hep“, kiabálták a gyerekek is. A két szót összekapcsolták és hamarosan az egész város kiabálta, süvöltötte, ordította: „Hep Apella, Hep Apella, Apella Hep!“ x József nem törődött a kiabálással, ö, Berenike, Agrippa és az ugyancsak zsidónak született Tiber Alexander voltak a zsidók reménysége és megint, ahol csak megjelent, ezzel a szóval köszöntötték: „Marin, Marin!“ Önbizalmat sugárzott. Jól ismeri Titust. Lehetetlen,^ hogy Tiber Alexander marsall, akinek apjától a templom legszebb ajándékai származnak, megengedje, hogy ez a templom elpusztuljon. Rövid és kemény hadjárat lesz. Azután Jeruzsálem megadja magát és az ország, megtisztítva „Izrael bosszúállóidtól, újból felvirágzik. Már látja önmagát, mint a vezető férfiak egyikét, akár a római közigazgatásban, akár a jeruzsálemi kormányban. A munka persze, ami reá vár, nehéz. Becsületesen akar közvetíteni a zsidók és a rómaiak között. Mind a két fél gyanakvással fogja fogadni. Ha a rómaiak valami kisebb vereséget fognak szenvedni, őt fogják okolni; ha a zsidóknak megy rosszul, annak is ő lesz az oka. De akárhogyan is lesz, nem fog elkeseredni, nem fogja engedni, hogy keserűség elhomályosítsa szívét és szemét. „Oh, Jehova, adj nagyobb szívet, hogy megértsem világod sokrétűségét. Oh, Jehova, adj meszszibb hangzó hangot, hogy hirdessem világod nagyságát.“ Látni és érezni fog és ez a háború, minden oktalanságával, borzalmával és hősiességével tovább fog élni általa az utókorban. # Az egyiptomi télnek vége lett, a Nílus áradása elmúlt. A záporok, amik nehezen járhatóvá tették Pelusium felé a mocsaras vidéket, megszűntek, Nikopolisból a Nílus mentén lehetett szállítani a hadsereget, hogy azután a régi sivatagi úton vonuljon Judea felé. Az alexandriai zsidók vezetői büszkén fenn hordták a fejüket, kimérten, méltóságteljesen lépkedtek, mint mindig, az arcuk nyugodt volt; de a lelkűk teli volt nyugtalansággal. ök maguk is érdekelve voltak a mozgósításban, a hadsereg felszerelésével és ellátásával jó üzleteket csináltak. Ezenkívül gyűlölték a judeai lázadókat és helyeselték, hogy Róma végre megindult, hogy eltapossa őket. De milyen könnyen megeshetik, hogy Róma lába nemcsak a lázadókat tiporja el, hanem a várost, sőt a templomot is. Jeruzsálem a világ legerősebb erőssége, a lázadók olyan elvakultak, hogy már önmagukat is marcangolják és ha egy várost erőszakkal kell elfoglalni, hol áll meg ez az erőszak és ki parancsolhat megállást az erőszaknak? Róma jóakaratán és józanul viselkedett az alexandriai zsidókkal. Judea tartomány ellen viselnek háborút, nem pedig általában a birodalombeli zsidók ellen. De ha a kormány tett is ilyen különbséget,-a tömeg nem tett. Az alexandriai helyőrség csapatainak legnagyobb része elvonult a hadjáratba. A zsidók, bár nem mutatták, aggódva várták a négy esztendővel ezelőttihez hasonló progromot. Annál inkább igyekeztek kifejezést adni a császár és fia iránti hűségüknek. Bár a hitközség egy része rossz szemmel nézte, Theodor Bar Daniel főmester búcsúbankettet rendezett Titus herceg tiszteletére. Megjelent a császár is, Agrippa, Berenike, Titus vezérkari főnöke, Tiber Alexander. Dorion és József is a meghívottak között voltak. Igen komolyak voltak, sápadtságuk szinte világított, nagyon zárkózottak... és mindenki őket nézte. Ott bevert tehát az a közel száz ember az asztaloknál, zsidók és rómaiak vefryesen és ünnepelték, hogy holnap útnak indul a hadsereg, négy megerősített légió, az 5-ik, a 10-ik, a 12-ik és 15-ik, Sziria felől és Egyiptom felől, hogy körülzárja és megalázza a kihívón szemtelen zsidó fővárost. Az ünnepséd: nem tartott soká. A nagymester rövid beszédére Titus válaszolt. Fővezért díszruháját viselte, egyáltalán nem hatott fiatalnak, a szeme kemény volt és nagyon tiszta és a jelenlevőknek feltűnt, hogy milyen nagyon hasonlít az apjához. A római katonáról beszélt, fegyelméről, nagylelkűségéről, bátorságáról, hagyományairól. „Mások. talán mélyebbre hatoltak a gondolat világában“, mondta, „mások talán mélyebben éreztek, nekünk azt adták feladatul az istenek, hogy a kellő pillanatban, a helyeset cselekedjük. A görögöknek szobraik vannak, a zsidóknak könyvei, nekünk táborunk van. Szilárd és mozgékony, minden nap újjászülető kis város. A törvényt tisztelők védbástvája, a törvénnyel dacolok fenyítője. Megígérem önnek, atyám, megígérem Rómának és az egész világnak, hogy mindenüvé magammal viszem táboromban Rómát, a régi Rómát, azt, amelyik kemény, ha kell és elnéző, ha lehet. Ami előttem áll, nem lesz könnyű háború, de jó háború, római módra viselt háború lesz.“ Amit a fiatal tábornok monáott, nemcsak szó volt, fajának lényegét és értékét fejezte ki, maga a férfiasság beszélt, a férfierény, amelyik a tiberisi dombok maroknyi települőjét Latium, Itália és a földkerekség urává tette. A császár jólesőn, bólogatva hallgatta fiát; elgondolkodva, gépiesen simogatta köszvényes lábát. Nem, a zsidó nő nem fogja befonni ezt a fiút, az ő fiát. És alig észrevehető vigyorgással pillantott Berenikére. A hercegnő tenyerébe hajtva sötét, merész arcát, hallgatta Titust, mozdulatlanul. Csordultig volt szomorúsággal. Ez az ember most tökéletesen elfelejtette őt, kitörölte lelke legkisebb zugából is. Ez az ember most semmi más, csak katona, aki szúr, lő, gyilkol, eltipor. Nehéz lesz megállítani a kezét, ha egyszer felemelte. A fényes teremben, miközben a herceg beszélt, néma csend uralkodott. Fabull festő is ott volt. Elkészült Berenike hercegnő arcképével. De a herceg... és ez nagy elégtétel volt a festő számára... nem akarta' magával vinni a képet; mert, mint mondta, a kép olyan eleven, hogy mindig nyugtalanítaná, őneki pedig most egy hadjáratot kell vezetnie es zavarná ez a nyugtalanság. Fabull festő megöregedett, a feje még szigorúbb lett, de a teste megsoványodott. Maga elé meredt, szokása szerint, mintha nem is nézne, de ez nem volt igaz. Ez az ember, aki megöregedett az utóbbi hetekben, nagyon is jól látott. Látta a száz arcot, a rómaiakét, az urakét, akik kivopulnak, hogy megfenyítsék lázadó rabszolgáikat és a zsidókét, a megfenyítettekét, akik uraik kezét csókolgatják. Fabull festő fukar volt a szavakkal, nem illett hozzá a szó, de művész volt, megértette szavak nélkül is, hogy mi megy végbe az arcok mögött, ha még úgy elzárkóztak is. Látta Tiber Alexander marsallt, amint ott ül hűvösen és előkelőén és aki teljes mértékben elérte azt, ami után ő egész életén át hiába törte magát és látta, hogy ez a kemény, okos és hatalmas úr nem boldog. Nem, ezek közül a zsidók közül egyik sem boldog, sem a király, sem Claudius Regin, sem a nagymester. Boldogok és sorsukkal elégedettek csak a rómaiak. A rómaiak nem túlságosan mélyenjárók, a bölcsesség és szépség nem probléma számukra. Útjuk egyenes és egyszerű. Kemény az út és hosszú, de a lábuk erős és a szívük bátor: végig fogják járni útjukat. Igazuk van a zsidóknak, egyiptomiaknak, görögöknek itt a csarnokban, amikor uraikként ünnepük őket. Látta annak az embernek az arcát is, akihez a lánya futott, ezét a csirkefogóét, ezét a kutyáét, ezét a kitaszítottét, akinek Dorion odadobta magát. (FOLYTATJUK > OOOOÖOOOOOOOOOOÖOÖOOOOOOOOOOOOOOOC CSÁRDA Étterem a torontói magyarok találkozóhelye. A legkitűnőbb magyar ételek és italok kaphatók Naponta rántott borjúláb CIGÁNYZENE* HAZAI HANGULAT* FIGYELMES KISZOLGÁLÁS ÜNNEPSÉGRE KÜLÖN TEREM 720 Bay St. Toronto 364-2576 MINDENFÉLE asztalos munkát házit és iparit vállalok- Kitchen cabinet, recreation room, bungalowhoz hozzáépítés. Telefonhívásra házhoz megy J. JERICSKA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 AJÁNDÉKOZZON ROKONAINAK BARÁTAINAK SZÜLETÉSNAPRA, HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓRA, VAGY BÁRMILYEN MÁS ALKALOMRA 1 ÉVES MENORA ELŐFIZETÉST MEGRENDELÉSÉT KÜLDJE BE KÖZPONTI IRODÁNKBA 105 AL MORE A VE., DOWNSVIEW, ONTARIO M3H2H4 CANADA. MELLÉKELJE A PONTOS CIMET ÉS EGY 15 DOLLÁROS CSEKKET AZ EGY ÉVI ELŐFIZETÉSÉRT ES Ml MEG AZNAP ELINDÍTJUK AZ ÚJSÁGOT LESLIE G. ÁRVAY NOTARY PUBLIC INSURANCE AGENCY 456 BLOOR ST. WEST, TORONTO, ONT. M5S 1X8 Te/efon; 531-4626 — 431-5627 YORK REALTOR C 604 BLOOR STREET WEST, TORONTO 4., CANADA \ \ HÁZ, FÖLD, ÜZLET, MORTGAGE [ j INVESTMENT - VÉTEL-ELADÁS - VAGYONKEZELÉS \ GULYÁS (6R0SS) MIHÁLY |I volt nyíregyházi-budapesti ügyvéd | Magyar vonatkozású ügyekben díjtalan tanácsadás. ! Ees: 922-4428 -BUDAPEST MEAT MARKET TORONTO EGYIK LEGFORGALMASABB SZAKÜZLETE LEGVÁLASZTÉKOSABB * LEGFRISEBB * LEGOLCSÓBB Kényelmes parkolás az üzlet mögötti city parkolóhelyen, 200 kocsi férőhellyel. FIGYELMES KISZOLGÁLÁS Tulajdonos: VARGA GYULA TELEFONRENDELÉS — FREEZER-ORDER 517 BLOOR ST. W. TORONTO Tel: 531-5202 Hétfőn zárva. Az cl so és egyetlen ; * r„ Magyar Gyógyszertár TORONTÓBAN ALLEN PHARMACY j Tulajdonos: ELEK ZOLTÁN Gyors, udvarias, lelkiismeretes szolgálatot ad [ 1 kedves magyar vásárlóinak 1 I Halfare, Blue Cross. Workmen s Comp. pri\at st:>. recepfekel készséggel toltunk ki I Nyakas Kati és Elek Zoltán magyar gyógys/.e-I részek. Telefon:923-4606 i--------------------------------------------------1 378 BLOOR ST. WEST GYÓGYSZERKÜLDÉS AZ ÓHAZÁBA Hivatalos órak: hétköznapokon reggel 10-tol, este 7.30 óráig, szombaton reggel 10-töl, este 5 óráig. „Toronto legjobb magyar házikosztja -írja a Daily Star és a Globe and Mail ll.\ IÓ H.ÁZIKOSZTOT AKAR ENNI . CtnmHBOW Reslau«"' $ PÉNTEKEN: halászlé, tilrdscsusza. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltőit borjd, töltött csirke ESPRESSO Uj tulajdonos:Mr. ds Mrs. CSESZKO 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 BA KELL MENNI >•.«*, - -MIÉRT SÜTNE OTTHON? IGAZI FINOM SÜTEMÉNYEK, TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARMICVÓKRA - PARTYKRA ROYAL PATISStRIt & BAKERY Tel.í 651-7689. \ 732 St.Clair Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ AKAR ÖN IS EGY JÓ HAJVÁGÁST? BILL S BARBER SHOP MEN’S HAIR STYLISTS Keresse fel LIGETI volt budapesti, Váci-utcai FÉRFI FODRÁSZT ahol I. osztályú volt budapesti két férfi fodrásznu is biztosítja a gyors kiszolgálást. NŐI HAJVÁGÁSOK * AIR CONDITION B cycle & sports EGÉSZ ONTARIÓBAN O A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK JJ sportfelszerelések KERÉKPÁROK 1169 BLOOR St., W LE 6-9718 LEGOLCSÓBB A ZSIDÓPIACON ZIMMERMAN - HARTMAN élelmiszerárúháza 210 AUGUSTA AVE., (Baldwliuial szemben) • HÁZHOZSZÁLLÍTÁS. Telefon: EM 3 — 8974 • Georges Georges Georges George's nemcsak gyümölcsös, fűszer, csemege árút és európai sajtkülönlegeségeket is, tart túrót, tejfelt stb. üzlete a zsidópiac ” főutcáján’ ’’ FRUIT & VEGETABLE 213 AUGUSTA Telelőn: 363 - 1832. díjtalan házhozszállítás, Bokor Ggörgy PANNÓNIA DELICATESSEN A ST. CLAIR-VAUGHAN RD. KÖRNYÉKÉN MAGYAR CSEMEGÉS SZEMESKÁVÉ * MAGYAR HENTESÁRÜ KONYAKOS MEGGY * LIKŐRÖS CSOKOLÁDÉ MAGYAR KERÁMIÁK ÉS KÉZIMUNKÁK , Tulajdonos a DEUTSCH HÁZASPÁR 557 St. Clair W. 651-3318
