Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)

1974-01-26 / 495. szám

to. oldal MF.NÓRA * 1974. január 20. Megtört, kisirtszemű gyá­szoló csoport gyiilt össze múlt pénteken a Papperman Fu­­neral Home-ban, hogy megad­ja az utolsó tiszteletet a mont­reali zsidóság kiemelkedő ve­zetőjének, Dr. GallaiZoltán­nak. Hosszas betegség után és mégis váratlanul, tragikus hirtelenséggel távozott el kö­rünkből Zoli barátunk, és a több mint ötszáz megjelent gyászoló fájdalmán érezhető volt: mindannyiunknak család­tagja, irányítója, gondozója volt ő. Az Adath Jeshurun Congre­­gation kitűnő kántora, Moshe Schulhof búcsúztatta énekével Gallai Zoltánt, majd az első beszédet a Mártírok Templo­ma hitközségének főrabbija, Rabbi Schnürmacher Miklós mondotta. GYÁSZOLÓ TESTVÉREIM ! HACUR TOMIM POOLAT KI CHOL DROHOT M1SPOT. Igazságosabb vagy Örökké­való, semhogy perbeszállhat­­nánk Véled. — Itt a koporsónál én, a halandó, aki mélységesen megindulva és megrendülve tekintem a veszteséget, a csa­pást, mellyél sújtó karod meg­látogatva a családot, közössé­günket, kiragadva abból a fér­jet, az édesapát, a testvért, a gyógyító orvost, közösségünk­ből a vezetőt, az életet, a sze­­retetet, a boldogságot, a tisz­teletet ami körülövezte drága hittestvérünket és helyébe a mardosó fájdalmat plántáltad. Ez a gondolat foglalkoztat en­gem, bennünket, mikor itt ál­lunk drága halottunk, Dr.Gal­lai Zoltán Elimelech Ben Árje koporsója előtt, és mi hívő zsidók mégis azt mondjuk, hogy szerette őt a jó Isten, mert legalább megadta Neki, hogy leányát hüpe alá vezet­hesse. Ezt az örömtől sugárzó1 arcot nem felejtjük el soha ! Szinte sejtette, hogy utolsó igaz öröme, mielőtt minden élők utolsó útjára tér. Elbúcsúzunk Dr. Gallai Zol­tántól, Elimeleck Ben Árje testvérünktől. Feladatom ne­héz, emlékezni, vigasztalni, holott magam is vigasztalásra szorulnék. Akik barátainak ne­vezhettük magunkat olyan élet-értéket vesztettünk, ami­lyet nem sokat tartogat egy ember számára a gondviselés. Ne higyjétek azonban, hogy önző szubjektivitásból szólok először a barátról.Úgy érzem Dr. Gallai Zoltán Elimelech Ben Árje jellemének fővonása emberségének alappillére ép­pen a barátság. Zsenije volt a barátságnak, férfias, örökké segítésre kész, szemérmesen jó, természettől hűséges. Á- radt belőle két nagyszerű erő, a megbizhatóság és a morális tisztaság. Mindenkor az igazság em­bere volt. Ez a választékos, ez a finom érzékenységgel meg­áldott férfi csak egyet nem is­mert el: meghajolni. Gerince egyenes maradt egész életé­ben. Legenda szól a szentről, aki a zsúfolt vagonban túlvilági boldogságát kinálja egy pohár vízért, és mikor feléje nyújt­ják nem a szomját oltja, ha­nem megmossa kezét, hogy tisztán járuljon az Örökkévaló elé. Dr. Gallai Zoltán enélkül is, a közösségért, a templo­mért végzett munkájáért jogo­san ostromolhatja a halhatat­lanság kapuját. Búcsúzik feleséged, Gallai Irén, aki mindenkor szeretet­tel állt melletted. Leányod, Mrs. Zsuzsi Goldberg, Fran­ciaországban tanulmányait folytató fiad, Gallai Róbert, testvéred Gallai József, vejed Allén Goldberg . . .Istenadjon nekik erőt, hogy oly hősiesen viseljék el halálodat, minta­hogyan Te viselted életed, és avval járó gondjaidat. Búcsúz­nak Tőled betegeid, sok meg­­gyógyitott őrzi emlékedet. Búcsúzik Tőled, megtört szívvel, a Mártírok Temploma vezetősége. Búcsúznak nem felejtő barátaid. Ögy tartjuk, hogy Mózes ír­ta a Tórát. De hogyan került akkor az a mondat a Tórába, hogy meghalt Mózes ... A felelet, hogy mikor ehhez a mondathoz ért, megeredtek a könnyei és kirajzolódott a mondat: " meghalt Mózes" . Özvegy, gyermek, testvér, rokon, és az egész jelenlévő közönség, nem szóltok egy szót sem, de könnyeitekből ki­olvasom azt a mondatot: "na­gyon szerettünk Téged, mind­nyájunk Gallai Zoltánját . . . Isten Veled, Isten békéje ölel­je lelkedet örökre. TÖCHÉ NÁFESECHU . . .foglaltassák neved az Örökkévalóság ko­szorújába. Ámen. Ezután Dr. Barna Zoltán, a montreáli magyar hitközség és egyesület nevében mondott gyászbeszédet. Drága Barátunk, Dr. Gallai Zoltán: Veszteségünk súlyától gör­nyedő válakkal, a jó baráttól való örök búcsú keserű kín­jától gyötrődve vesszük körül koporsódat. A Magyar Zsidó Mártírok Temploma, a Magyarnyelvű Zsidók Montreáli Egyesülete és a Magyar Zsidó Nőegylet vezetősége és tagsága az em­lékezés ezen szomorú pilla­natában mélységes megráz­kódtatással köszön el Elnöké­től, dr. Gallai Zoltántól, a ma­gyar zsidóság nagyszerű tra­dícióinak őrzőjétől és tovább­­adójától, a templom építőtől, a montreáli magyarnyelvű zsidóság egységének megte­remtőjétől, Izráelhűséges ka­tonájától. Két ízben, két ellenkező elő­jelű diktatúra önkénye vetett ki minket, magyar zsidókat szü­lőföldünkről. A brutális erő szétszaggatta fizikai gyökere­inket, de nem tudta elpusztíta­ni szellemi, érzelmi és kultu­rális kötelékeinket. Az izom- és idegbénulásban szenvedő, de teljes szellemi épségben lévő beteg kínjai környékezték meg életünket. A gyökerek elpusztultak, vagy csak csonkokban maradtak meg, az agy, a szellem, a tu­dat tovább küzdött és kínlódott. A megmaradt gyöké re sonkok megmentésére, újjáéleszté­sére humuszra volt szüksé­günk és egy kis csoport fel­ismerte, hogy az elvesztett haza és szülőföld helyett az egyesülés, az együvé tartozás adja az éltető erőt. Ennek a felismerésnek gya­korlati vezére lettél Te, dr. Gallai Zoltán, előbb mint a Montreáli Magyarnyelvű Zsi­dók Egyesületének elnöke, aki emberfeletti küzdelemmel se-* gítetted közösségünket,Temp­lomunk, Északamerikaelsőés eddig egyetlen magyar zsidó templomának megépítéséhez, majd elgondoltad és megvaló­sítottad a Templom, az Egye­sület és a jótékonysági és kul­turális területen működő Ma­gyar Zsidó Nőegylet egyesü­lését és ezzel virágzó korsza­kot nyitottál meg a montreáli magyar zsidóság életében. Drága Barátunk, Zoltán: Munkád kovácsolta ki kö­zösségünk egységét. Vezeté­sed mellett értük el új hazánk, Kanada zsidó szervezeteinek nagyraértékelő elismerését, Te vezettél el minket a Ma­gyar Zsidók Világszövetsége munkájában való részvétel­hez, a Te nagyszerű példamu­tatásod közösségünk minden ragjából kikovácsolta Izráel lelkes támogatójának, hűséges katonájának egyéniségét. Zoltán, kevés szerényebb embert ismertünk, mint Te voltál. Nagyszerű munkádat becsülettel, kitartóan végez­ted, elismerésre sohasem vágytál, azt mindig elhárítot­tad Magadtól. Érdemeidet nem is azért soroljuk, hogy Téged dicsőítsünk, hanem azért, hogy veszteségünk nagyságát teljes egészében átérezzük és utat nyissunk őszintén sirató könnyeinknek. Szerénységednek megfele­lően egyetlen mondattan bú­csúzunk Tőleg: köszönjük a­­mit értünk cselekedtél, a ve­zérfonalat, amit kezünkbe ad­tál tehetségünkhöz mérten megpróbáljuk tovább vinni. Mélységes részvétünk együtt zokog drága feleségeddel, gyermekeiddel, rokonaiddal, könyörgünk az Örökkévalóhoz, adjon Neked békés pihenést, nekünk pedig olyan vezetőt, mint Te voltál. Isten Veled, Zoltán. Waldman Tibor, a Magyar Zsidók Vüágszövetsége el­nöke, New Yorkból érkezett, hogy résztvegyen a temetésen. Beszédében Gallai Zoltánt mint a magyar zsidóság egy­ségének legjelentősebb meg­teremtőjét aposztrofálta. Megemlítette, hogy történelmi napon temetik; éppen akkor és épp abban az órában, mikor e­­lőször írnak alá olyan szerző­dést, amely meghozhatja a bé­két annak az grszágnak, Izrá­­elnek, amelynek megsegítésé­re Gallai Zoltán az életét szánta. Mózessal, a zsidó nép nagy vezetőjével hasonlította össze, mert neki sem adatott meg, hogy megérje a betelje­sülés napját. Dr. Dániel György,a mont­reáli orvoskollegák nevében búcsúzott az elhúnyttól. " Ha az erdő egy nagy fája ledől — mondotta —, a zuhanás nyomot hagy a környezeten. Olyan sé­rüléseket okoz a környező fá­kon, amiknek nyoma nem mú­lik el, s így a ledőlt fa emléke mindaddig megmarad, amíg a környező fák élnek. Ilyen nyo­mot hagyott Gallai Zoltán lé­­dölése is". Dr. Árje Béla a montreáli Hisztadrut nevében búcsúzott attól az embertől, akinek kez­deményezésére felépült a beér-sévai kórház PaoulWal­­lenberg szárnya, az egyetlen magyar zsidótól, aki a svéd ki­rály kitüntetését kapta meg. Halmi József, a hitközség alelnöke, a Nagyváradról származott barátok nevében köszönt el, megemlítve, hogy több mint száz nagyváradi család családfőként tisztelte Dr. Gallait. A gyászszertartás után, a még Montrealban is szokatlan hideg ellenére, hatalmas tö­meg kisérte ki a temetőbe Gal­lai Zoltán koporsóját, ezzel is jelezve: milyen nehéz el­szakadni attól az embertől, a­­ki örök emléket hagyott maga után azzal, hogy egységbefog­ta és templommal gazdagítva szilárddá tette Montreál ma­gyar zsidó közösségét. GYASZJ ELENTES A Hungárián Martyr Synagogue, a Hungárián Speaking Jewish Association és Női Tagozatának vezetősége megtört szívvel jelenti a pótolhatatlan űrt, amit DrGALLAI ZOLTÁN elnökünk elhalálozása okozott. Életét, munkásságát az emberszeretet és segíteniakarás szolgálatába állította, és mint orvos elérte, ami nem sok embernek jutott osztályrészül, hogy nemcsak testeket, de lelkeket is gyógyított. Templomunk felépítésében, egyesületiek vezetésében az ő elképzeléseit és céljait követtük, és jövőbeni munkánkat, erőfeszítéseinket tagságunk segítségével, az ő szellemében kívánjuk és fogjuk irányítani. A Vezetőség KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A bennünket ért rettenetes csapás fájdalma gyógyíthatatlan. De a felénk sugárzó szeretet és együttérzés némileg segít a gyász elviselésében. Ezért ezúton mondunk köszönetét Barátainknak, Ismerőseinknek, Montreal magyar zsidóságának és mindenkinek, aki forrón szeretett, drága FÉRJEM, ÉDESAPÁNK, APÓSOM, TESTVÉREM, SÓGOROM Dr. GALLAI ZOLTÁN elhunyta idején segítő szavával fölkeresett, a temetésen megjelent, a gyászistentiszteletek alkalmával meglátogatott. Felesége, GALLAI IRÉN Fia, GALLAI RÓBERT Leánya, GOLDBERG ZSUZSI Veje, ALLAN GOLDBERG Testvére, GALLAI JÓZSEF és Sógornője, REBEKA GYÁSZJELENTÉS Igaz barátunk és segítőnk elvesztése soha nem múló, fájdalmas űrt hagy bennünk. Megtörtén közöljük mindenkivel, hogy az amerikai magyar zsidó közélet egyik legkitűnőbb, legkiemelkedőbb vezéregyénisége Dr. GALLAI ZOLTÁN váratlan hirtelenséggel távozott körünkből. Búcsúzunk tőled, Zolikánk, nemcsak mint a legjobb baráttól, hanem mint igaz embertől, s mint hittestvéreink felejthetetlen, nemeslelkü vezetőjétől. A Menóra központi és montreáli szerkesztősége Egri György Dr. Fon Sándor és családja és családja GYASZJELENTES A megdöbbenéstől mélyen lesújtva és fájdalmasan emlékezünk meg arról, hogy Dr. GALLAI ZOLTÁN a beér-sébai Raoul Wallenberg klinika alapítója, a Kupát-Cholim montreáli elnöke, a montreáli magyar zsidóság kiemelkedő vezetője 1974. január 16.-án visszaadta nemes lelkét a Teremtőnek. Felejthetetlen emlékét méltó módon megőrizzük. A Montreáli Hisztadrut vezetősége GYÁSZJELENTÉS A Montreal Hungarian Jewish Memorial Synagogue, New Horizons Golden Age Clubja vezetősége és tagsága mélységes szomorúsággal jelenti, hogy Dr. GALLAI ZOLTÁN orvos úr a hitközség elnöke és a montreáli magyar zsidóság nagyrabecsült vezetője, valamint a Golden Age Club megszervezője elhúnyt. Melegszívű részvéttel fordulunk a gyászoló család felé A Vezetőség \

Next

/
Oldalképek
Tartalom