Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)
1974-05-11 / 510. szám
12. oldal MENÓRA * 1974. május 11. KÜRTHY MIKLÓS : Felelőtlen ré nihil". DOLGOZNAK A KANADAI POSTÁSOK Nem egész két éve költöztem Amerikából Kanadába és azóta megtanultam tisztelni a kanadai postásokat. Kevesen értik magatartásukat s innen az ellentét a kanadai átlagpolgár és a kanadai postás között. Életem alkonyán nagyméretű tanulmányt szándékozom írni róluk ezzel a drámai címmel: A meg nem értett Postás. A kanadai postásoknak hagyományaik vannak s ma már, érett éveimben, túljutva a fiatalság forradalmi hajlandóságán, konzervatív Ietiem és megtanultam értékelni és tisztelni a hagyományokat. Persze, Kanadába történt költözésem után még jóidéig nem értettem a postásokat. Száfrios félreértés történt köztünk, a posta és énközöttem, tudatlanságom következtében. Több, mint egy évvel ezelőtt történt, hogy felhívtam telefonon a lakásom szerint illetékes postai információs szolgálatot. — Uram — mondtam ingerülten — három héttel ezelőtt feladtak számomra egy levelet New York Cityben. A levelet még nem kaptam meg. — Na és ? — kérdezte az információs szolgálat. — Most mit csináljunk? — A levelet ki kellene kézbesíteni — javasoltam. — A legtöbb, amit tehetek, hogy utánanézek, a dolognak — mondta az információs szolgálat és miután a megfelelő adatokat közöltem, távozott. Két perc múltán ismét felvette a kagylót. — Uram — közölte diadalmasat) — levele itt van nálunk ami azt jelenti, hogy körülbelül három hét múlva kikézbesftjük. — Miért még három hét? — kérdeztem dermedten. — Magának fogalma sincs az egész eljárásról. Először a levél elkerül ahhoz a részleghez, amely a kanadai leveleket kezeli. A beérkezett leveleket ugyanis országonkint osztályozzuk. Ezután levele abba a részlegbe kerül, amely az ontarioi leveleket osztja szét. Innen természetszerűleg elkerül a torontói részlegbe. A következő állomás az ön lakó-körzete, végül pedig a végső ellenőrző részleg, amely tüzetesen ellenőrzi, hogy az előző ellenőrzések helyesek voltak-e és ha minden rendben van, kikézbesítjlik a levelet. — Mennyit keresnek azok, akik a végső ellenőrző részlegben dolgoznak? — kérdeztem. — Öt dollár 36 centet óránkint, évenkint 62 fizetett ünnep, ezenkívül egy fizetett születésnap, egy fizetett háx zassági évforduló és négyhetes szabadság. — Disznóság! — Teljesen egyetértek önnel — válaszolta az információs szolgálat. — A kérdéses részleg szakszervezete'éppen most tervez munka-lelassítással kapcsolatos ülő-tiltakozást. Cél: az órabéremelése, évenkint 69 fizetett ünnep és öt hét fizetett szabadság. Egyébként honnan tudta, hogy három héttel ezelőtt feladtak, az ön részére egy levelet New York C ityben ? — Az illető a múlt héten felhívott telefonon és közölte. — Azt is elmondta, hogy nP van a levélben? — Természetesen. — Dehát akkor miért akarja, hogy kikézbesítsünk egy olyan levelet, amelynek úgyis tudja a tartalmát? Uram, meg kell őszintén mondanom, hogy ez felelőtlenség. Az adófizetők pénzével könnyelmüsködik, amikor hiábavaló munkát akar végeztetni a postával — az információs szolgálat komolyan ingerült volt. Azokban a napokban, kanadai életem kezdeti napjaiban történt, hogy egy ízben, amikor már öt napja nem láttam körzetünk postását, felhívtam telefonon az információs szolgálatot és érdeklődtem. — Uram — hangzott a válasz — a helyzet az, hogy az ön lakónegyedébe beosztott postás napok óta beteg, influenzásán fekszik otthon. — Valóban — feleltem —, nemrégiben amikor találkoztunk észrevettem, hogy tüszszögött. Mondja meg neki, vigyázzon, mert évekkel ezelőtt elhalt nagynéném szerint a vesére mehet a dolog. — Köszönöm, uram, majd megemlítem neki. — Oh, és még egy dolog -■ tettem hozzá. — A legjobb orvosság a rumos tea. Az öszszetétel: 9 tized rum és egytized tea. Persze, azóta megismertem a kanadai postásokat, akiknél hagyomány az, hogy nem dolgoznak. Néha kikézbesítenek egy-egy levelet, éppen csak azért, hogy a látszatot fenntartsák. A kanadai átlagpolgár a dolgot ilyenkor kifogásolja, de azért nagyjából-'-egészéből hozzászokott a postai hagyományokhoz és tudomásul veszi, hogy ha valakiről, aki Nyugat-Németországban lakik hírt akar kapni, az illetőt fel kell hívnia telefonon. A postát csak a tudatlan és tájékozatlan emberek veszik igénybe. Természetesen, a külföldiek nem tudják ezt. Clevelandi barátnőm, Dorothy, néhány héttel ezelőtt felhívott telefonon. — Mi van veled? — kérdezte. — Utolsó leveled két hónappal ezelőtt érkezett ide. — Minden héten irok — védekeztem — talán az amerikai posta lassú. — Szó sincs róla — felelte Dorothy. — Tegnap beszéltem a postásunkkal, aki azt mondta, hogy Kanadából hetekig, gyakran hónapokig tart, amíg a levelek ideérkeznek. — V agy úgy! — mondtam keserű féltékenységgel — szóval most már postásokkal adod össze magad . . . — Nem erről van szó . . . — Mncs szükségem magyarázatra. Csalfa vagy, ennyi az egész. Szakítunk. S ha majd megtalálod boldogságodat egy clevelandi postás karjai között, kérlek, gondolj rám — és letettem a kagylót. — Szóval így érnek véget nagy szerelmek! — mondtam magam elé a levegőbe. — Közénk állott a posta! Azonnal lementem az utcára, hogy a friss levegőn kiszellőztessem bánatomat. A bérház előtt a házmester állr dogált, aki izgatottan fogadott: — Uram, egyes hírek szerint a környéken egy postáskülsejű férfi ólálkodik. — Ne higyjen minden mendemondának — feleltem —.Az emberek gyakran összeviszsza beszélnek. — Mr. Herbert a negyedik emeletről a saját szemével látta . . . — Mr. Herbert állandóan részeg — emlékeztettem a házmestert, — a múltkor azt állította, hogy látott egy rendőrt, aki két revolvert viselt. — Mr. Herbert megesküdött hogy ma még csak egyfélüveg gint ivott. — Hm — mondtam bizonytalanul — a dolog mindenesetre figyelemre méltó. Persze, az is lehet, hogy a postás éppen a feleségét ment meglátogatni a kórházba és nem leveleket hordott ki. Nem koH mindjárt a legrosszabbra gondolni ! A múlt hónap elején történt, hogy a házunkba olykor ellátogató fiatal postást rajtakaptam, amint egy levelet igyekezett becsempészni postaszekrényembé. — Azonnal adja ide! — mondtam keményen és megnéztem a Mobtreálban feladott levelet. A montreáli bélyegző alig volt 3 hetes. — Micsoda dolog ez?—kérdeztem szigorúan. — Maguk már három hetes leveleket hordanak ki? Nincs magukban felelősségérzet? — Sajnálom uram, — mentegetőzött a postás. — Az elosztó részleg nyilvánvalóan véletlenül adta ide . . ? nem szándékosan történt a dolog. — Vigye vissza a levelet és csak két hét múlva hozza ki újra. Njm fogunk új szokásokat bevezetni. Ha mégegyszer 5 hetesnél újabb levelet kézbesít ki, panaszt teszek a felettesénél. Ezúttal még eltekintek ettől, de máskor ilyesmi nem történjék meg! — Köszönöm uram, — rebegte hálásan a postás és eltette a montreáli levelet. Mindezek után, szeretném leszögezni: felelőtlen rémhír az, hogy a kanadai postások dolgoznak, a kanadai postások a jelen pillanatban nem sztrájkolnak, de nem dolgoznak. S ez megnyugtató, mert ez a hagyományokhoz való ragaszkodást jelenti. Ha valakinek mégis ki’.ézbesítenek egy levelet, ro legyen ideges miat-, ta. Végtére is, senki sem tökéletes. v és egyéb szamárságok Üres papír előttem, és tudom a feladatomat: tele kell rónom dörgedelmekkel, felháborodott felkiáltásokkal, példázódásokkal, hogy mindennek másként kellene lenni, hogy a gazdasági krízis megfojt bennünket, a durvaság és gonoszság, irigység a lelkűnkbe ette magát. Az emberek homloka felhős, az újságok tele vannak rémséges dolgokkal, a kilátások félelmesek. Miről is írhat ilyenkor az ember, ha nem az apokaliptikus szörnyűségekről, amiket teremtettünk magunknak s amik fogva tartanak és megemésztenek bennün-II két? De nem akarózik most erre gondolni. Hajnalban kint voltam a kert: ben és a levegő tiszta volt, az ég || kék, a tavaszi virágok pedig szorv, galmasan dugdossák ég felé tarka fejüket. Tegnap virágzó yfák között jártam. A magnólia súlyos virágpompája nem engedi, hogy rosszra gondoljak: napokra felvidít és még az álmaimba is belopja magát. A gyümölcsfák virágdús ígérete megtiltja, hogy a világpiac problémáin meditáljak. A fátyolkönnyű fűz barkája lesimftja a ráncot a homlokomról. Hogyan lehet így az ember haragos? Tegnap a diákok “pénzért túráztak”. Mérföldeket gyalogoltak pénzért, és a gyaloglással szerzett pénzt szociális célra gyűjtötték. Tarka volt a Í| város tőlük; mintha a leérték kiön- L. tötték volna virágaikat a járdára; gyermekcsokrok bandukoltak mindenfelé — reggel még vidáman csivitelve, délután fáradtan kókadozva, de mégis bátran és bizakodva a maguk : szívósságában és erejében: annyit Gyalogló gyermekek gyűjtenek erőfeszítéseikkel, amennyit csak lehet. Egy percig irigyeltem őket; egy percig szerettem volna magam is olyan fiatal lenni, mint ők, akikhez a társadalom még csak egyszerű felszólításokkal fordul. De — ugyancsak tegnap — láttam egészen fiatalokat, akiket sokkal komplikáltabb társadalmi hatások érintettek már: egy utcasarkon tömörültek és tűntettek valamiért; hangosan és vidáman jelszavakat eregettek a levegőbe. Egy pillanatra elborult bennem a belső napsugár és eszembejutott: milyen védtelen a fiatal Jelek a jelszavak ellen. Szépen hangzanak, jó kórusban kiabálni őket, mert a közös lárma — úgy tűnik — nagy erőt ad. Erőt? Mindenesetre olyan ' bódultságot, mintha nehéz szesszel itták volna tele magukat. Aztán — esetleg évek múltán — elmúlik a delirium, és a jelszavak úgy omlanak szét alattuk, mint a vízreszórt homok. De most még kiabálnak ... Elfordulok, mert nem akarok az én generációm értelmetlen, hiábavaló ifjúkori kiáltozásaira, jelszavaira gondolni, az álmokra, amik értelmetlenek voltak s amiket önző hatalmak sugdostak a fülünkbe. Elfordulok és inkább a gyaloglókat nézem, meg a lombosodó fákat, bokrokat és a kertekből integető virágokat. Egy pillanatra arra is gondolok, miért rontja el az ember magának azt a boldogságot, amit egy életen keresztül mégis oly szenvedélyesen hajszol tüzön-vizen, embereken, életeken keresztül? Miért kell kergetni valamit, ami jelen van, csak észre kell venni? Miért kell arra gondolni: “boldog leszek” vagy “boldog voltam”, j és elfelejteni azt az egyszerű, mégis bűvös szót: “boldog vagyok”? Miféle átok ez az emberiségen, hogy elűzi magától azt, ami után vágyakozik? Az állat lelke nem ilyen bonyolult. Az állat bánata a jelen bánata és öröme is a jelen öröme. Miért komplikálódott ilyen csavarossá —r betegessé — az emberi lélek és miért nem lehet visszaegyszerűsfteni a jelen dolgainak megragadásához? Miért vezet bennünket a “majd ha...” A “majd” sosem jön el, és ha mégis, egészen másként fest, mint elképzeltük. A gyermekek tegnap pénzért gyalogoltak. Ami bennük leginkább megragadott, éppen az, hogy a jelenben éltek. Azt mondták reggel — frissen — és délután — fáradtan —, hogy “most, ebben a pillanatban” ennyit és ennyit teljesítettek. Egzakt, lemérhető volt az erőfeszítésük és az örömük is, ha eredményesen haladtak, a bánatuk is, ha gyengének bizonyultak. Ez az egyszerűség tulajdonképpen az, amit gyermeki tisztaságnak nevezünk. Miért igyekszünk ezt minden módon komplikálni és elrontani? Nézem a tavaszban gyalogló gyerekeket és azértse nézek a felnőttekre. Nem akarom elrontani a tiszta tavaszi levegőt. (Ey-e) 7 MEGJELENT ZSOLDOS ANDORNAK „ .. rf i a Los Angelesben élő legnagyobb magyar zsidó költőnek LEGÚJABB VERSESKÖTETE: SZÜRKE PORSZEM Az egész világion ismert és magasan becsült költőnk ebb^n a verses kötetben 73 legszebb versét tette közzé, s néhány olyan verset is, mélyek eddig még nyomtatásban nem jelentek meg. A verseskötet gyönyörű díszkötésben és bibliofil papíron jelent meg s a könyvdísze lesz mindenki könyvtárának. Már kapható és megrendelhető a Menóra montreáli kiadóhivatalában, Dr. Alexander Fon-nál, 4455 Dupuis Ave, apt. 2, Montreal H3T 1E7, P.Q., Canada, vagy 733-3087 telefonszámon. A könyv ára $10.- (postai küldés esetén portóköltség is.) Kitűnő konyha, magyar és európai ételkúlonlegességek QOFFEE^||_Lpesíauran| 2046 MOUNTAIN ST.. Montreal Tel.: 288-3546 Minden szombaton maceszgombócleves és sólet füstölt marhaszeggyel. Lebovics Tibor ügyvéd 3.A. B.C.L IRODÁJÁNAK ŰJ CÍME: 615 DORCHESTER BLVD., W., Suite 829 Montreal 110. Telefon: 866- 299 5 Korda Steven ügyvéd B.A. ' LL-L. TELEFON : 1440 ST. CATHERINE ST WEST SUITE 310. 8 66 - 5 5 5 5 HERSKOV1TS LÁSZLÓ Több éves gyakorlattal áll az ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁS minden ágaban ügyfelei rendelkezésére. ÉLET-, TEZ-, BETÖRÉS-, 4,1 TÓ- és az ujtipusú RÉSZVÉNY VÁSÁRLÁSSAL egybekötött ÉLETBIZTOSÍTÁS (Equity Mutual Fund) és a legelönyözebb TÁPPÉNZ BIZTOSÍTÁS 64 20 VICTORIA AVE., Apt.9., MONTREAL Office: 731-9605 Rés.: 681-047 THE MAN TO CALL FOR Vt.AI.L-TO-WALl OTTO ZINNER CARPET Inc. 9485 CHARLES DE LA TOUR 11 'Acad’ic IMwi. közelében) Megnagyobbított raktáramban és sliovyroomoinban mindenféle SZŐNYEG állandóan a legnagyobb választékban. a leg ju lányosabban szerezhető be Telefon: 384-0363 és 384-0364 TOKAY RESTAURANTBAN ESTÉN KÉNT i hétfő kivételével) R A DICS JÓSKA ÉS CIGÁNYZENEKARA Budapestről SZÓRAKOZTATJA VENDÉGEINKET 2022 STANLEY STREET, MONTREAL Asztalfoglalás: 844-4844 GT BP SERVICE STATIOH (azelőtt Darlington - Bates BP Service Station) ___ - , _ . 733-0775 205 Bates Rd. 733-216! Mindennemű mer Tunikái es etekirnnins 'munka. \utnmala sebességváltók garanciális i.nilasa. Tune up Olajcsere /-.irnzas 111»ing seryice ” T I RES SALE'' Magyar autósoknak és taxisoknak nagy árengedmény VAITZNER TIBOR és Tulajdonolt»: ITS/.'lI I \S. MOSÁS) Ml STOPPOL \S FESTÉS. JAVÍTÁS. M AKIT Ls női és férfi ruhákon I ( k l H DILIT I K 4 unibeam Valet service 5485 VICTORIA AVE., Tel.: RE 7-0 3 1 7 KLEIN DEZSŐ. FOGTECHNIKUS MINDENNEMŰ FOGSOROK KÉSZÍTÉSE. 5950 COTE DES NEIGES ROAD, ROOM -703 TELEFON': 738-2279 és 738-8631 KANADA ELSŐ MAGYAR IRODÁJA: ALEX A. KELEN LTD. KELEN TRAVEL SERVICE H67 Mansfield St..Montreal. Que. Tel.: 812-9518 IKKA FŐKÉPVISELET Figyelem: A hazai hatóságok erősen büntetik a dollár feketén való hazajuttatását. Csakis hivatalos úton küldje haza támogatását az , IKKA hivatalos árfolyamán! Romániába Lei és áruküldés Szlovák TUZEX küldés Gyógyszerküldés 3 Közjegyzőség, hiteles fordítások, magyarországi válóperek, ni örökség, végrendeletek. Gyors, pontos kiszolgálás.
