Menora Egyenlőség, 1973. július-december (12. évfolyam, 469-491. szám)

1973-09-29 / Supplement

B. 18 oldal ROS HASANA supplement Boldog Újévet és Jó-Ünnepeket kíván Üzletfeleinek, Barátainak és Ismerőseinek APOUO TRAVEL & GENERAL AGENCY tulajdonosa LENDVAI ANDRÁS és Csalódja ZSOLDOS ANDOR: Vevőinek és Barátainak Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván BUDAPEST MEAT MARKET 517 Bloor St.W. 531-5202 tulajdonosai és dolgozói lansn na®, »raw? Barátainak és Ismerőseinek KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET kíván JOHN HORT és családja 1 >0000000000000000000000000000 nnsn nsio na»? Üzletfeleinek, Barátainak, Ismerőseinek Be Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván n i . Révész Zoltán és Rózsi a LUXOR.LADIES WEAR tulajdonosai 122 Fairholmc Ave ROKONAINAK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK BOLDOG ÚJÉVET, SZÉP NAGYÜNNEPEKET KIVAN WOLBURGH William ÉS CSALÁDJA HELTAIVAL - HERZLRÖL EGY HÚSZ EV ELŐTTI BESZÉLGET (Folytatás az előző oldalról) — Vigyázz! Ne feledd el, amit mondok. Azt mondtad: nem vagy zsidó, magyar vagy. Hallottam ezt ón már az utóbbi hónapokban úgy is, hogy: "Nem vagyok zsidó, német vagyok!" Hallottam ezt én még jónéhány eu­rópai nyelven, de vigyázz! Egyszer majd az orrod alá dörzsölik, hogy nem vagy magyar. Mint a többinek azt, hogy nem német, nem osztrák! De akkor már késő lesz! Elváltunk. Kézfogásán éreztem, hogy ha­ragszik rám. Láttam rajta, hogy valóság­gal megviselte ez a beszélgetés. Akarato­mon kívül, nagy csalódást okoztam unoka­bátyámnak, Herzl Tivadarnak. Azóta sokszor jutott eszembe ez a be­­széígetés. Sok okom volt rá. Nem is olyan sokat kellett haladnia az időnek, amíg meg­győződtem róla, hogy igaza volt. De akkor már késő volt. IV. — Már évek óta nagynevű bécsi író volt Herzl Tivadar — meséli Heltai Jenő — a­­mikor Budapesten, a Nemzeti Színházban, előadták "Vadorzók"' (Wilddiebe) cimű színdarabját, amelyet Wittmannal, a híres bécsi kritikussal együtt írt. A Nemzeti Színház szinlapján nem szerepelt Herzl Ti­vadar neve, csak Wittmanné. Hogy mi volt ennek az oka, azt sohasem tudtam meg­állapítani. Tény az, hogy a. Nemzeti Színház akkori igazgatója, Paulay Ede, nem fekte­tett túlságosan nagy súlyt a darab sikerére, ami már a szereposztásban is megnyilvá­nult. A színház egyetlen akkori nagynevű színésze sem szerepelt a szinlapon. A da­rab szép csendesen megbukott. Ha jól em­lékszem, három, vagy négy előadást ért meg. A sajtó alig foglalkozott vele, csak Agai Adolf és a "Pester Llyoyd" említet­te meg a premiert, kiemelve a darab di­alógusainak szellemességét. Unokabátyám nem volt jelen a bemutatón, bár a már ab­ban az időben is élesnyelvű pesti sajtó ber­keiben azt rebesgették, hogy a darab igazi szerzője inkognitóban jelen volt az előadá­son. Később elmondtam ezt a pesti plety­kát Tivadarnak, aki mosolyogva jegyezte meg: "Szó sem igaz. Egy kis színházi bu­kás elől nem bújok el a karzaton." — Ebbe a "kis színházi bukásba" — me­séli tovább Heltai Jenő — azért mégsem a­­kart belenyugodni az én Tivadar bátyám. Körülbelül másfél évvel később elküldte ne­kem "Die Dame in Schwarz" című színda­rabját, amelyet a bécsi Burgtheater Igen szép sikerrel játszott. Azt kérte, hogy a darabot adjam át Paulaynak. Kitűnő ma­gyar fordítást küldött. Fogalmam sincs, ki volt a fordító. Valószínű, hogy Tivadar maga fordította magyarra a saját darabját. Bizonyítéka ez annak, hogy ha történetesen a magyar irodalom sodorja magával, éppen olyan kiváló író lett volna belőle. Sőt, úgy gondolom, hogy talán még kiválóbb, mert hiszen Tivadar anyanyelve magyar volt és amikor évek múlva találkoztam ve­le, sohasem volt észrevehető magyar be­szédjén semmiféle idegen akcentus. Tö­kéletesen ismerte a magyar irodalmat, rengeteg magyar verset tudott könyv nél­kül, mégpedig nemcsak azokat, amelyeket az iskolában kellett megtanulnia, hanem főképpen Arany Jánosnak, Petőfinek, Kiss Józsefnek igen sok versét. "A Feketeruhás Hölgy*címében rejlő komorságot a magyar fordításban hiába enyhítette a szerző "A Szürkeruhás Hölgy"-re, Paulay Edének így sem tetszett. Magam vittem el neki a darabot a régi Nmezeti Színház igazgatói irodájába. Bevallom, kissé elfogult vol­tam, mert hiszen abban az időben magam is a Nemzeti Színház felé gravitáló szín­műírói tervekkel foglalkoztam. Paulay megígérte, hogy a darabot két hét alatt elolvassa. Nem ragaszkodott Ígéretéhez, mert három nap múlva levélben értesített, hogy a darabot a Nemzeti Színházban való előadásra nem tartja alkalmasnak. A kéz­iratot visszaküldtem Bécsbe Tivadarnak, a "Press" szerkesztőségébe, de Paulay leve­lét nem továbbítottam. Csak néhány sor­ban közöltem, hogy a Nemzeti Színház mű­sor tervében — mint azt velem az igazgató a darab elolvasása után közölte — nincs hely. Nem akartam ugyanis Paulay meg­lehetősen hideghangú levelével Tivadarnak kellemetlen érzést okozni. Bizonyos, hogy Tivadar — bár erről egyetlen szót sem be­szélt velem soha többé — mégis levonta a konzekvenciákat, mert azután színre került nyolc, egész estét betöltő színdarabjából e­­gyetlen egyet sem küldött el Budapestre. V. Az 1895-ös évtől kezdődően Herzl Tivadar gyakran fordult meg Pesten. Törökországi utazásai alkalmával csaknem minden eset­ben megszakította útját és legalább néhány órát töltött Budapesten. Ezekről az órák­ról is vannak visszaemlékezései Heltai Je­nőnek. — Családunkban — mesélte Heltai Jenő — abban az időben mindennapi beszélgetéseink Herzl Tivadar, akkor már az egész világ érdeklődését felkeltő cionista munkáját tár­gyalták. Édesapám rendkívül büszke volt Tivadarra. Ha csak tudta, megszerezte a bécsi lapokat és felolvasta a Tivadarról szó­ló cikkeket. Édesanyám sorban eltette a "Presse" tárcáit. El is küldözgette egyi­­ket-másikat Baján lakó rokonainknak. — Én — folytatta az Elnök úr — budapes­ti útjai alkalmával ritkán találkoztam Ti­vadarral. Emlékszem, egyszer a Royal­­szállóba hivatott, egyszer meg a Vadász­­kürt kávéházban beszélgettünk jó két órát. Tivadar, mielőtt velem találkozott, egy má­sik asztalnál tárgyalt fontos személyiségek­kel. Közöttük láttam Agai Adolfot és egy rendkívül élénk gesztusé urat, akiről ké­sőbb tudtam meg, hogy a budapesti török követ volt. Jó soká váratott Tivadar, amíg — igen fáradtan — átült hozzám. Egyetlen szót sem beszélt velem politikáról, az ö nagy terveiről, amelyeknek akkor egész é­­letét szentelte, hanem a családról, pesti és vidéki rokonokról, a nagybecskereki Náncsi néniről kérdezősködött. Ezen kívül csak a pesti irodalmi élet érdekelte. Azt proponál­ta, hogy fordítsak magyar tárcákat német­re, amelyeket ö majd a "Presse "-ben le fog közölni. Az én írásaim is igen mele­gen érdekelték. Felszólított, hogy minden megjelent munkámat küldjem el neki. Ennek (Folytatás a következő oldalon) 1311311 H31D niff? Barátainak és Ismerőseinek KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET kíván BEN STARK és Családja unsn nais ni&? Barátainak ás Ismarősalntk KELLEMES ÜNNEPEKET ás BOLDOG ÚJÉVET Kíván SAVON FABRIC KKI.I.I MI s i'NNKPEKk’T KÍVÁN FORRAI JENŐ ÉS CSALÁDJA úron na® rmft Boldog Újévet és Jó Ünnepeket kíván GEORGE BRODMAN <• családja 73 Dewlane Dr. 'www~wTjTrrnnnnDODciuoo oc 13n3íl Í131D .13»? Barátainak és Ismerőseinek KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVÉT kíván STEVE DOUGLAS és családja MOMOoooosaoeoooooooooooaoo na® rattn Kedves Vevőinek. Barátainak és ismerőseinek Jó ÜnneDeket és Boldog Úiévet Kíván Szabó Ábrahám & Ircsa Ügyfalainak ás Barátainak KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET kíván VASS, MITCHELL & KERÉNYI Ügyvédi és közjegyzői irodAja 263 COLLEGE ST. TORONTO 2B. ONTARIO KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KIVAN '' IZRÁEL BARÁTAINAK TORONTO MAGYARNYELVŰ ZSIDÓSÁGÁNAK és a WALLENBERG KÓRHAZALAP SZERVEZŐINEK TORONTO UNITED ORGANIZATIONS for the HISTADRIK VIKTOR GIBLON GEORGE STEINHAUS JACOB EGIT elnök ügyvezető elnök társelnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom