Menora Egyenlőség, 1973. július-december (12. évfolyam, 469-491. szám)
1973-09-29 / Supplement
B. 10. oldal ROS HASANA supplement egyén élettere Az — Mennyi hely kell egy embernek? „Sok jó ember kevés helyen is elfér” — tartja egy régi közmondás. Már pedig, egy csoport tudós éppen azt állítja kísérletekkel, kutatásokkal alátámasztva, hogy „a sok jó emberből” az összezártság, kevés élettér nyomán „sok rossz ember” lesz. Nemrégiben egy könyv is megjelent „A rejtett dimenzió” címmel. Szerzője, dr. Edward T. Hall antropologus saját és tudóstársai kísérletével bizonyltja annak a láthatatlan és foghatatlan erőnek a jelenlétét, amely az emberekre hatást gyakorol, és bizonyos értelemben irányítja, formálja életét. Zsúfoltságban élőknél elősegíti a bűnözési hajlam kifejlődését, ami eltévelyedéseket, erőszakos cselekedeteket, tu lajdon elleni vétségeket eredményez. A szó szoros értelmében véve is ártalmas az egészségre. Kábítószerek élvezete, különböző pszichózisok kifejlődése csakúgy e zsúfoltság okozta betegségek, mint a többi megnyilvánulás, amely ideges ingerlékenységgel függ össze: magas vérnyomás, hájasodás, gyomordaganatok, légcső-asztma. Állatokon végzett kísérletek nyújtottak fogalmat, majd bizonyítékot az összezártság emberre való hatásáról, ugyanis emlősállatoknak, madaraknak, halaknak fejlett ösztönük van: védeni és elkülöníteni azt a területet, helyet, amely az egyedeknek elégséges táplálékot, zavartalan párosodási és az utódok nyugodt f íevelését biztosítja. Dr. Hall szeri * nir nagy különbség ember és á k átt a fenti elemi szükségle tekintetében. Patkányokon végzett kísérletek mutatták ki azt a megdöbbentő azonosságot, amely állatokon a szűk élettér, a nagyvárosok zsúfolt nemegyedeiben élő embereken pedig az összezártság nyomán keletkezik. Három évig kisérték figyelemmel egy pajtában, korlátok közé rekesztett patkányok életét. E rágcsálóknak meglehetősen rendezett, felismerhető, szociális magatartási szabályaik vannak, amelyek tulajdonjogra, hódításra és párosodásra, valamint az utódok zavartalan felnevelési lehetőségére vonatkoznak. E három év alatt a patkányok ismert szaporodása rendkívüli „túlnépesedést”, csak minimális életteret eredményezett, amely a patkánytársadalom teljes felborulását okozta. A nőstények egyébként elvesztették egyébként eresen fejlett anyai ösztönüket, igy a magukra hagyott utódok elpusztultak. Szaporiak voltak a koraszülések és számtalan szülés végződött kimúlással. A megejtett boncolások a méh, petefészek és petevezeték gyulladását mutatta ki. A hímek vagy apatikussá váltak, elvesztették harci és párosodási ösztönüket vagy túl aktivakká változtak, berontottak szomszédos kerítések mögé. További, mindkét nemen megejtett boncolás szerint a szív, vesék és mellékvesék mutattak beteges elváltozásokat. E patkány „társadalom” három év után a teljes pusztulás útjára került. Ml által változik hát meg az ember és állat magatartása helyszűke esetében és mi az a behatás, amely a szervezetre ennyire ártalmas? „A belső feszültség, az úgynevezett stress”, válaszolja dr. Hall. Ha a társas lénynek — legyen az ember, vagy állat — az öt körülvevő világtól túl sok zavarást, háborgatást kell elszenvednie, krónikus veszélyérzet állapotába kerül. Ilyenkor a mellékvese-mirigyek bizonyos hormont választanak ki, amely a vérkeringésbe jutva minden energiatartalékot mozgósít és ezáltal a szervezetet a legerősebb készenléti állapotba kényszeríti. Ha a stress tartóssá válik, amely kevés élettér nyorriájn is bekövetkezhet, akkor a test hormonellátásának rendje felborul és végül teljesen felmondja a szolgálatot. A stress veszélye; egy más állatk .érlet, — ezúttal szarvasokon — s untén ezt bizonyította. A kísérleti ö* pár szarvas az évek folyamán 300 egyedre szaporodott, amelyek eleinte remekül fejlődtek. Amikor a szaporulatot elérte a két és fél szarvast hektáronként, amelyet természetellenes sűrűségnek lehet tekinteni: az állatok hullani kezdtek. A boncolás csak a betegesen megnagyobbodott mellékvese-mirigyeket mutatta ki, amelyeknek hormontermelése sokk-hatást idézett elő a szűk élettér következtében és ez vezetett az egyedek pusztulásához. Milyen formában lehet embereken segíteni hasonló állapot elkerülésére? A nagyvárosok építkezésének eme újabban felderített, egészségre káros helyzet kiiktatását kell eredményeznie. „Meg kell tanulnunk, hogy az ember, az individual határai nem a bőrével kezdődnek és végződnek. Úgy kell elképzelni, ihogy az egyedeket több táguló és összehúzódó „tér-gömb” veszi körül, amelyek mintegy az érzékszervek folytatásai: a szagló, tapintó, fájdalomérző szervek „csápjai’’. Ezek a gömbök nem levegővel telt ballonok, hanem összekötik vagy elválasztják az egyedet az öt körülvevő külvilágtól és igy egyben védelmezik is. Ezekre az életfontosságú zónákra ható túl gyakori, vagy nagy intenzitású és huzamos nyomás kivetik az embert egyensúlyából. A védögömbök nagysága kultúrnivó és hovatartozás szerint erősen változó. Vegyünk pl. egy individumot, aki Észak-Európp. egyik országának középosztályához tartozik. Dr. Hall szerint az az előtér, ami az egyént körülveszi, négy különböző övezetre osztható fel. Az első övezet az intimzóna, amely az embert kartávolságnyira veszi körül. Ez a szeretet és szerelem szférája, a gyengédség, a vigasztalás és a védelmezés övezete. Ha ebből a zónából idegenek nem távolíthatók el, nem zárhatók ki, úgy ez az érintkezés terhes és nehezen elviselhető. A személyes övezet, amely az intimzőna külső kerületétől kb. másfél méterre terjed ki, személyes beszélgetések, baráti és más szorosabb emberi kapcsolatok tere. Innen, három méterig terjedően van a társadalmi zóna; itt zajlanak le a társadalmi és a munka által előadódott érintkezés megnyilvánulásai. Ez az övezet egyébként ütközőként is szerepel, hogy a társadalmi zónán túl terjedő, nyilvános zónának nevezett területről való érintkezéstől az embert — ha ez neki terhes — megkímélje vagy távoltartsa. A magatartás országok, műveltségi fokozatok szerint változik, különbözőképpen reagálnak emberek e négy zóna valamelyikében lezajló érintkezések megnyilvánulására. Egy amerikai, középosztályhoz tartozó serdülő lány vagy fiú egész természetesnek érzi, hogy neki külön szobája legyen. Viszont egy angol fiatal, aki testvérei között nőtt fel, ritkán érzi a külön szoba hiányát és nem is tart rá igényt. A németek a társadalmi zónán belül is szívesen szigetelik el magukat, csukott irodaajtók mögött dolgoznak; az amerikaiak ajtaja nyitva áll. Az araboknak még csak szavuk, kifejezésük sincs a privát élet fogalmára; ha együtt vannak, oly közel húzódnak beszélgetés, szórakozás közben egymáshoz, hogy kölcsönösen megérinthetik egymást. Az észak-európaiaktól eltérően, a Földközi-tenger vidékének lakói a sokkal szorosabb együttélés hívei nap-napi életükben. Nem érzik jól magukat házaik vagy lakásaik elszigeteltségében; inkább azokat a lakónegyedeket keresik, ahol utcákon, lépcsőházakban, üzletekben és más nyilvános helyeken bizalmasan, meghitten el tudnak beszélgetni. így pl. Boston egyik negyedének lakóit, akik legnagyobb részt olaszok voltak, városrendészeti szempontból kii telepítették régi, ócska házaikból, lakásaikból és gyönyörű új lakónegyedbe helyezték el őket. Ezek az emberek elveszetteknek, szerencsétleneknek érezték magukat, mert a régi házak lebontásával régi, meghitt kapcsolatok szűntek meg, amely eddigi életüknek tartalmát és az összetartozás érzését adta. Dr. Hall szerint új városok meg. tervezésénél, régi negyedek lebon. tásánál és újraépítésénél sok világosságra, sok levegőre, megfelelő méretű élettérre, könnyű megközelíthetőségre a nehéz jármüvek kizárásának lehetőségére kell gondolni. Meg kell kímélni az embereket az összezártság érzésétől, küzdeni kell a különböző helykorlátozó faktorok ellen. A házakat, városokat, új negyedeket ne csak építészek tervezzék, hanem vonják be a lakosságot is a megbeszélésekbe, hiszen ők fognak ott lakni, az ö otthonukról van szó. Churchill a problémát egy mondatba foglalta össze: „Mi alakítjuk városainkat — és ők alakítanak minket”. T. S. 2E BOLDOG ÚJ ÉVET ÉS KELLEMES ÜNNEPEKET KIVAN ROKONAINAK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK ÉS A MAGYAR ZSIDÓSÁGNAK SCHWEITZER OSZKÁR és családja 29 DENROCK DRIVE- . xk—■—xx xx «*-——** sw- ■ -mk ««-------«v BOLDOG ÉS BÉKÉS ÚJ ESZTENDŐT, KELLEMES ÜNNEPEKET KIVAN ROKONAINAK, BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK LOUIS OSCAR COLLINS AND FAMILY Taron naua roart kívánunk boldog új évet ÉS KELLEMES ÜNNEPEKET ROKONOKNAK, JÓBARÁTOKNAK ÉS ÜZLETFELEKNEK RÉV JÁNOS és családja iDnDn naio BOLDOG ÚJ ÉVET ÉS JÓ ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK HILKRON STEEL WORKS LTD Hilf & Kronovits család Boldog Újévet és Szép Nagyünnepeket kíván kedves Ügyfeleinek, Barátainak és Ismerőseinek THE WORLD OF ANTIQUES (lila jdonosa FRANKFURTER FRANK és GOLDIE 130 Yorkville Ave. ísnsn H3TB ni»? BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT ÉS KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK ROKONAIKNAK, BARÁTAIKNAK, ISMERŐSEIKNEK ÉS A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK EINHORN FUR CO. , 317 ADELAIDE WEST, 2nd FLOOR TELEFON: 362-3842 és 362-4890 EMERY HARTMAN es családja WILLIAM EINHORN és családja ROKONAIKNAK, BARÁTAIKNAK, ISMERŐSEIKNEK ÉS TORONTO MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK BOLDOG ÚJ ÉVET ÉS KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK boríts József és edith MAYER LAJOS és ÉVA WEISEL SÁNDOR és IBI és családjuk ROKONAIKNAK, BARÁTAIKNAK, ISMERŐSEIKNEK ÉS A MAGYAR ZSIDÓSÁGNAK BOLDOG ÚJ ÉVET ÉS JÓ ÜNNEPEKET KÍVÁN MŰNK LAJOS CHUG JOCÉ HUNGÁRIA JERUZSÁLEM. IZRAEL BÉKÉS, EGÉSZSÉGES, BOLDOG ÜJ ÉVET KÍVÁN Dr. BORGIDA JÓZSEF közjegyző úrnak és Családjának, WALDMAN J. TIBOR úrnak, a Magyar Zsidók Világszövetsége új emökének, A TORONTÓI MAGYARAJKÚ ZSIDÓK SZÖVETSÉGE vezetőségének és tagjainak,' AZ OTTHON KÖR (NEW YORK) vezetőségének és barátainak, A MENÓRA — az Északamerikai Magyar Zsidóság Lapja szerkesztőségének, EGRI GYÖRGY úrnak, a MENÓRA főszerkesztőjének és Családjának, . -valamint a KANADÁBAN ES AMERIKÁBAN ÉLŐ MAGYAR ZSIDÓSÁGNAK
