Menora Egyenlőség, 1973. június (12. évfolyam, 465-466. szám)

1973-06-09 / 465. szám

6. oldat MENÓRA » 1973. júnias 9. BARZILAY ISTVÁN regénye. Csillag a tabor fölött 64. FOLYTATÁS Nevetgéltek, régi történeteket elevenítettek fel a nehéz időkről, amikor még nem élt natszázötvenezer testvér a zsidó hazában, mint most. Sóhajtoztak és dl. csekedve panaszolták, hogy együtt öregedtek meg a jisuv növekedésével és nehéz éveik megjutalmazásának tartották, hogy ezentúl íróasztal mögött folytathatják, amit chaluci munkával kezdtek meg. Michá is eldicse­­kedett kinevezésével, amelyet ma-holnap fognak alá­­írni... ★ A Kirjában, ahol minden maltertól szaglott és épü­­letanyagok akadályozták a közlekedést, nehezen búk­­kant rá Ricsi irodájára. Nagy összevisszaság volt még a régi Saronában, ahonnan a második világháború után lassan-Iassan eltávolították a németeket. Az utolsó cső­­port az angolok távozása előtt néhány nappal hagyta el az országot és Ausztráliába költözött. A templeresek régi, tiszta falujában rendezték be Izráel kormányul, vatalait. Ez a falu, amelyet a század elején a maguk stílusában építettek sváb telepesei, idegenül húzódott meg a régi arab és a modern, áramvonalas zsidó építmé­­nyék szomszédságában. Bajor falvakra emlékeztető űdtfarnazaK, díszes nomioKzaioa, ameiycKen uu״״ b< ükkel tulajdonosaik nevei, vagy azoknak kezd«­­betűi állottak, elburjánzott kertek, amelyeken !r nem látszottak meg az egykori gondozás nyomai, — ilyen németes környezetben kezdte meg első ingadozó lépteit a fiatal államapparátus. Ricsi irodáját egy h> z­­szu udvar mélyén találta meg, árkádos házrészlegt n, amelyhez két szoba és egy konyha tartozott. A konyhát most várószobának használták, még arra sem volt idő, hogy elvigyék belőle a konyhaszekrényt, amely ajtó nélkül, üresen tátongott és megmutatta a vizveze­­ték rozsdás csövét. Michá nyolc-tiz embert talált itt, akik Ricsit várták. Ismerősök persze akadtak közöttük, egyik volt ezredtársa hangos ,,Szevász Maxi” felkiál­­tással, bécsi argóban üdvözölte, a másik, egykori jor­­dánvölgyi kibucnyik, akit legalább tizenöt éve nem látott, tátott szájjal bámult rá, mint egy klsértetre. ״Bezzeg a mi időnkben”, — ez volt a beszélgetés alap­­hangja, s a régi élmények felsorolása már megindult, amikor Ricsi viharos érkezése megzavarta őket. — Nem késtem sokat — mondotta diadalmasan, az órájára pillantva — mindjárt mindenki sorra kerül, te is itt vagy? Karonragadta és behurcolta magával az irodába, nem törődve a többiek megnyúlt arcával. — Látom megrohannak, nem akarlak tartóztatni. — Nem fontos, egy keveset még várhatnak. Nekem sincs sok időm a számodra. Tárgyalnom kell az állami alkalmazottak szakszervezetének titkárával. Mert állami apparátus, sajnálatomra még nincs, azaz még igen gyengén van csak, de az állami tisztviselők szak­­szervezete már működik, sőt nagyon is tevékeny. Ricsi hahotázva nevetett, fel alá járt, beköszönt a szomszéd szobába, ahol két titkárnője dolgozott és leült egy puhafából készült téglaalaku asztal mögé, ami ideiglenes Íróasztala volt. — Itt van néhány minisztérium személyzeti főnöke is, a te gazdádat nem látom, úgy látszik, neked ken őt megkeresned. Azért hivattalak, hogy közöljem veled, hivatalod papíron már megvan. Ki kell állítanod egy űrlapot, amit a személyzeti fönököd, aki egyébként volt katonatársad, majd elhoz hozzám és én aláírom, ezzel megvan a kinevezésed. A személyzeti fönököd Joël Schwartz, holnaptól Sachori álneve... Michá örömmel bólintott. — Joellel ősi barátságban vagyunk. Amikor Re­­chovotról beköltöztem Tel-Avivba, együtt dolgoztunk mint feketemunkások, épületeken. / — Na látod, hát nem lesz ebből a Sachoriból a leg. kiválóbb személyzeti főnök? — elméskedett Ricsi. — Hiszen nincs abban semmi hiba, ha a régi fiuk kerülnek be ezekbe az állásokba, honnan is szereznénk elő máso­­kát? Még az 18 megtörténhet, hogy egyik-másik ügye. x»en fogja ellátni a dolgát... Nos, térjünk rá a te ügyedre. A hivatalod szá­­inára nem találtak megfelelő helyiséget, épiteni kezdtek tehát egy hosszú barakkot. Az alapzatot már kiön. tötték, a hét végére már állni fog, gondolom tiz-tízenöt napon belül beköltözhettek, fentről nagyon sürgetik a dolgot. Azonnal találkoznod kell Sachorival, valaki odavezet... — Ez azt jelenti, hogy fel kell mondanom az álláso­­mat a Szochnutnál. Félek, kevés lesz az idő, hogy az ügyeimet átadjam. Vagy százhúsz szociális esettel kell elszámolnom. — Ott kell hagynod a szociális eseteidet. — Nehezen lehet ezt majd doktor Johanesszel megértetni. — A héten találkoznod! kell dr. Johanesszel. KI- rúgtunk benneteket az államtól, amelyhez négy 'hétig tartoztatok, visszamentek a Szochnuthoz. — Ennek a híre eljutott már a táborba, elég kelle­­metlen. Második hónapja nem kaptunk fizetést a huza­­vona miatt. A Szochnut már nem, az állam még nem fizet, most a Szochnut újra nem fog.... — Rendelkezésedre állhatok öregéin. Mennyi kell? — A fizetésemet utaltasd ki, sokkal egyszerűbb lenne. — Adj egy nyugtát a május-junius havi fizetésed­­röl, majd valahogyan kipanamázom. Leelőlegezem egy csekkel, jó lesz? Johanesszel beszélek az ügyedben, ta- Ián már ma este. Mondd csak, nálad van a jeeped rek­­virálási nyugtája ? Michá megszokta már, hogy alkalmazkodnia kell Ricsi cikázó gondolataihoz és elővette pénztárcáját. — Természetesen itt van, mit akarsz vele? — Az állam megveszi a •jeepedet, azaz majd a had­­ügyminisztérium illetékes számvevője rávezeti erre a cédulára, hogy mennyit kapsz a tragacsodért. S aztán elviszlek egy autóügynökhöz, aki elfogadja készpénz­­fizetésnek, ha nála veszel valami más ócskaságot. De most ne jeepet vásárolj, hanem valamilyen jó kiskocsit. — Hoj találtál te ilyen ügynököt? — álmélkodott Michá. — Tíz napja tel-avivi lakos vagyok, ez nem elég Idő? Nem mindenki olyan mamlasz, mint az én kedves barátom ... Szóval két hét múlva belépsz, autót veszel, átrendezed életedet, Chedvával, vagy nélküle, érted? — Értem főnök, s most engedd, hogy távozzam, mert még vannak útjaim ebben a labirintusban és a délelőtt folyamán a táborban kell lennem. Ricsinek egy telefonbeszélgetésébe került, hogy megtudja, egy óra múlva állami autó indul Haifára és azon jut hely Michá számára is. — Also, indulj, mert odakinn forradalom lesz — mosolygott rá. Találkozott Joel Schwartz-Sachorival, megnézte az épülőfélben lévő barakkot, kiállította az űrlapot, meg­­ivott Joellel egy teát és hivatali dolgok helyett régi éveikről beszélgettek. Joel aztán elkísérte az alijja­­osztályig és kollégaként búcsúzott tőle, ekkor fogta fel először igazában, hogy Izráel államának szolgálatá­­ba lépett. * — Dr. Johanes figyelmesen tanulmányozta em­­lékiratodat. Le is gépeltette és a másolatokat eljuttatta az osztályvezetőkhöz, véleményezés céljából. Holnap délután nálatok lesz a táborban és személyesen is tár­­gyal majd veled az ügyben. Most sajnos nem fogadhat, mert át ment a pénzügyminisztériumba. Visszakerül­­tünk a Szochnuthoz, innen is elköltözünk, vissza a Szochnut épületébe... Dr. Bürger, aki mindezt elmagyarázta neki, értei­­mes jeke volt; kollegáinak tájékoztatására közölte vele, hogy két minisztertanács foglalkozott az alijjaminisz­­térium helyzetével. Az állami költségvetés keretébe nem fér be az első évben várható kétszázezer olé elhe­­lyezése, segélyezése, ami milliókat emészt fel. Az alijja befogadása és elhelyezése nem ennek a hatszázötvenezer zsidónak a feladata, aki az országban él. Nincs olyan magas adókulcs, amelynek alkalmazása ehhez elegendő jövedelmet biztosítana az államnak. Az európai marad­­ványok megmentésének munkájában az egész világ zsidóságának kell részt vennie. A Szochnut a világ zsidóságának a szerve volt és ugylátszik szerepe nem fejeződött be az állam megalakulásával, folytatnia kell a működését a közös célok érdekében. — Voltaképpen nincs váltözás a helyzetünkben — vagyunk, amik voltunk, a Szochnut alkalmazottai. Michá kis lelkiismeretfurdalást érzett, hogy nem közölte távozási szándékát; jobb volt, ha Ricsi közvet­­lenül Johanesszel tárgyalja meg az ügyét. Michá át­­ment még a szociális osztályhoz, megsürgetni a bízott­­ságot; kiderült, hogy az is a táborban lesz a héten, együtt Johanesszel és néhány napig marad az ügyek átvételére. A szociális osztályból hívták ki, amikor odaérkezett az autó, amellyel Ricsi a táborba visszaküldte. ★ Sűrű cigarettafüst vonta be őket, két kiürült teás­­pohár mutatta, hogy a tárgyalás már hosszú ideje folyt. Michával szemben dr. Jochanan Johanes ült, a Jevish Agency bevándorlókkal foglalkozó osztályának igaigatója. Vékonyarcu, németországi intellectuel volt, érőén barázdált, lebarnult bőrrel; éles kék szemét néha félig■ behunyta, amikor gondolatait megfogalmazta; de ez a fáradtság megnyilatkozása is lehetett egyben, ־met ezekben a hetekben dr. Johanes munkától és gon­­dokól meggyötört ember volt. Gondosan fésült, közé­­pen elválasztott haja egészen kifehéredett és hátul kojaszodott. Amikor beszéd közben felállt a székről és «y-egy lépést tett a helyiségben, kidomborodott po­­caka a magas, a kortól már szélesedő alakból. Szülei ami tipikus berlini zsidók közé tartoztak, akik ösger. máinak szerették volna hinni magukat, császári en­­gedllyel vették fel valaha a Johanes nevet és fiuknak a J'hann keresztnevet adták abban a reményben, hogy a grmánul hangzó Johann Johanes mögött senki sem fog.1 megsejteni a zsidót. Johann azonban önmagában fedete fel zsidóságát és Hitler bandája még csak söriző. asztaltársaság volt Münchenben, amikor Johann Jocianánná változva, az egyik sáronvölgyi kibucban túrival dolgozta meg a narancsfák tövét. Aztán meg­­járt a közéleti utat, ami Michának is osztályrésze leheett volna, ha élete szerencsésebben alakul. Johanes jó servezö, kitűnő szónok és főként fantasztikus mun­­kabiásu ember volt, jogvégzettsége is felvértezte olyan ismeetekkel, amelyek alkalmassá tették az előrehala­­dásr. Már évek óta töltötte be hivatalát, amelynek mardéktalanul eleget is tudott tenni, amíg a beván­­dorla keretei nem lépték túl a havi ezerötszáz embert. Most amikor az olék száma már az első hónapban túl. halaita az eddigi évi átlagot, az a feladat várt rá, hogy a vátozott időkben is be tudja bizonyítani alkalmassá­­gát. Michának kételyei voltak ebben a tekintetben. De amin a beszélgetés egyre szélesebb mederben hőm­­pölyptt és mindig uj és uj témakört ölelt fel, egyre inkáb érlelődött meg benne a meggyőződés, hogy dr. Johaesnek sikerül majd bizonyítani. — Azt mondod, becsapnak bennünket, az emberek dolláokat, értékeket rejtegetnek. S azt mondod, ugy-e, hogj nekünk módunkban állana ezeket leleplezni, ha értehes megfigyelőket állítanánk be közéjük... En egyrszt nem hiszem, hogy olyan sok ember hozott dollát és aranyat, másrészt nem vagyok hajlandó meg­­engeni, hogy az én osztályomon spicliosztag létesüljön ezekek az embereknek a kikémlelésére. Te nyilván az utibbi elhatározásom okaira vagy kiváncsi,' mint az־ előző megállapításra. Nos, ez pusztán morális־ szempnt. Jönnek, ezer, tízezer, százezerszámra az em­­bereh Bergen-Belsenből és Ciprusból; ezek olyan zsi­­dók, !kik táborlakók voltak az állam kikiáltásának pillantában. fis jönnek mindenünnen, Olaszországon, Jugozlávián, Románián keresztül azok a zsidók, akik már em voltak táborlakók az állam kikiáltása napján, de ez az utat járták hat-nyolc éven keresztül, apró­­árnytatkülönbségekkel. Drótsövény vette körül őket, vagy! gettó kerítése; körülöttük zsidó és nemzsidó be­­súgói keringtek, életük a rettegés és a halálfélelem volt: ie talán életüknél is jobban féltették a néhány aranyt, amit sikerült bevarrni a kabát bélésébe, el­­rejten a cipősarokba. Ismered ugy-e, a híres Rasi־ magjirázatot, hogy az ember jobban félti a pénzét, mint az életét ? Láss magad előtt három kiéhezett zsidó* amint valahol, a véres Európában, valamelyik gettó falai között, suttogva tanácskozik azon, hogy a megírzött jegygyűrűt, vagy fülönfüggőt értékesítsen ukrá^ román, magyar, német, vagy holland parasztok­­nál: 1 képzeld mögéjük a besúgót, amint a nyomukban setteikedik, hogy leleplezze a bűntényt... Jdianes nevetése úgy hangzott, mintha elfojtott köhöjés volna. — Ja mein lieber Freund, ezekben a zsidókban bennj él még a bünténykomplexum. Beléjük idegzödött, hogy a magukkal hozott dollárról, aranyról csak sut­­togvá szabad beszélni, mert jön a puree... a puree, aki felhuiatja az első fára, mert megpróbált élni... Evek óta jróbálkozom azzal, hogy beleéljem magam ezeknek az enbereknek a lelkivilágába. Csak féligmeddig síké­­rült, hidd el nekem, Michá Katrieli, hogy mi, akik ezt az időt fegyverrel, vagy csak akár mint én, töltőtollai a kében töltöttük el, képtelenek vagyunk erre, aus­­geschossen, szabad légkörhöz szokott ember hiába is próbálkozik azzal, hogy maradéktalanul elnyomottnak érezae magát. Nem tudjuk őket megérteni. Alten Pharmacy tulajdonos: ELEK ZOLTÁN Telefon:923-4606 378 Bloor St. W. (Walmer Road-nál) GYÓGYSZERKÜLDÉS AZ ÓHAZÁBA Dijtalan házhozszállítás Toronto területére MIÉRT SÜTNE OTTHON? IGAZI FINOM SÜTEMÉNYEK, TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARMICVOKRA - PARTYKRA ROYAL PATISSERIE & BAKERY י " Tel.: 651-7689, 732 St.Clair Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ CSARDA literem a torontói magyarok találkozó helye. A legkitűnőbb magyar ételek és italok kaphatók Naponta rántott borjúláb Cigányzene * hazai hangulat * figyelmes kiszolgálás ÜNNEPSÉGRE KÜLÖN TEREM 720 fíay St, Toronto 364-2576 i PANNONIA DELICATESSEN j j A ST. CLAIR-VAUGHAN RD. KÖRNYÉKÉN j ! MAGYAR CSEMEGÉS ! I SZEMESKÁVÉ * MAGYAR HENTESÁRÚ I ' KONYAKOS MEGGY * LIKÖRÖS CSOKOLÁDÉ I MAGYAR KERÁMIÁK ÉS KÉZIMUNKÁK | I Tulajdonos a DEUTSCH HÁZASPÁR j J 557 St.ClairW. 651-3318 ! EGÉSZ ONTARIÓBAN A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK sportfelszerelések KERÉKPÁROK 1169 BLOOR ST. W. LE 69718־ (Folytatása következik) O♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Elizabeth Delicatessen & ' Meat Market-• Tulajdonosok: CHARLIE és LIZA Dedik és Kocsis Sándor MINDENNAP FRISS ÁRÚ! Saját üzletünkben magyar módra készült felvátottak, hentesárúk. — Importált élelmiszer különlegességek. Díjmentes parkolás az üzlet mögött. Restaurantokat és viszonteladókat is kiszolgálunk. 410 Bloor St. W 921-8644 H ; ;H»♦»♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦H ♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦H♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Mindenfé le asztalos munkát házit és iparit vállalok. Kitchen cabinet, recreation room, basement finiselés. Telefonhívásra házhoz megy J. J E R I C S KA licenced asztalos mester Tel.: 491-5006 AKAR ÖN IS EGY JÓ HAJVÁGÁST? BILL'S BARBER SHOP MEN’S HAIR STYLISTS Keresse fel LIGETI volt budapesti, Váci utcai FÉRFI FODRÁSZT, ahol I. osztályú volt budapesti két f é rfi fo drás z nő is biztosítja a gyors kiszolgálást. NŐI HAJVÁGÁSOK * AIR CONDITION 5 5 9 St.CLAIR AVE., W. Tel.: 653-3779 ZIMMERMAN & HARTMAN élelmiszer árúháza 210 AüGÜSTA AVE., (Baldwinnal szemben) Házhozszállítás Telefon: EM3-8974 Volt magyar ügyvéd közjegyző * jogtanácsos Dr.Kelényi Pál NOTARY PUBLIC 887 BATHÜRST ST., Tel.: LE4 —9154 Fïopular butcher 871 DUNDAS SI., W. Tel. EM3-9730 ! LEGKITŰNŐBB MAGYAR HENTESÁRÜK, FRISS HÚSOK, NAPONTA FRISS FÜSTÖLT ÁRU. ZSIDOPIACi ARAK A SPADINAN! Llsórenáu n moscgu GYÜMÖLCS, ZÖLDSÉG és SZABOLCSIfuszeraru ° GROCERY STORE-ban 376 SPADING Ave Tel EM8 2240 ESKÜVŐK, BARMICVÔK RENDEZÉSÉT a legolcsóbb áron vállaljuk Esküvőre, barmievóra, temetésre és minden más alkalomra küldünk VIRÁGOT az egész világra. Ajándéktárgyak - olcsó, pontos, gyors kiszolgálás! Díjtalan házhozszállítás VASARNAP IS NYITVA. BOUTIQUE 1104 YONGE STREET (Rosedale földalattinál) Tel.:921-2900 : ♦♦H♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦» : Dr. Borgida p József p KÖZJEGYZŐ :: Német, magyar, román ügyek é intézése. : : : Hivatalos órák: : : 9 - 1 és 4 - 7 : : 455 SP ADINA A VE., Tel.: 925-5611 PATACSI Cipő Szalonban EURÓPAI IMPORT GYÓGYBETÉTES , NŐI- és FÉRFICIPÓK iEXTRA SZÉLES LÁBAKRA IS. 480 Bloor St. West : 533-8122 Toronto legjobb magyar házikosztja4-irja a Daily Star és a Globe and Mail HA JÓ HÁZIKOSZTOT AKAR ENNI * ’«•*■״' 2 IPARI ÉS HÁZI VILLANYSZERELÉST, JA,VITÁSOKAT, liálózatberendezést garanciával vállal THOMAS’ hat. eng. VILLANYSZERELŐ Hívja telefonon: 633-6131 ■BA KELL MENNI PÉNTEKEN: halászlé, tdróscsusza. ’ SZOMBATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltött borjú, töltött csirke ESPRESSO Uj tulajdonosiéi■, ds Mrs. CSESZKO 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081

Next

/
Oldalképek
Tartalom