Menora Egyenlőség, 1972. március (11. évfolyam, 402-413. szám)

1972-03-27 / 413. szám

4. oldal MENORA * 1972. május 27. Bukarest után Ez a szidra folytatja a le­vita családok számbavételét és részletezi azokat a kötelezett­ségeket, melyek a frfgysátor szállításával vannak kapcsolat­ban. 30-tól 50 éves korig kel­lett résztvenniök a frfgysátor munkálatainál, és pontosan ki volt jelölve minden család fel­adata. Az ötödik fejezet így kezdő­dik: "És szólt az Úr Mózes­­hez:Parancsold megIzráelfiai­nak: küldjenek ki a táborból minden poklost, mindenkit, aki­nek folyása van és aki halott által tisztátalan... hogy meg ne tisztátalanítság a tábort, ahol Én lakozom köztük." A Biblia nagy súlyt fektet a tábor tisz­taságára, főleg egészségügyi okból; de a halott érintésének tlsztátlansága nem tartozik a szanitáris előírásokhoz, hanem szerintem ezzel a Biblia azt akarja elérni, hogy távolodjanak el a zsidók minden halottkul­tusztól, amelyet évszázadokig látták Egyiptomban. A holttest érintésével tisztátlanná vált e­­gyent nem zárták ki a tábor­ból, de nem mehetett a frfgy­­sátorba, míg az előírt tisztál­kodási folyamatot nem végezte el. A Biblia részletezi a jogta­lanságok jóvátételét. Az anyagi tisztátlanság eltávolításának e­­gyütt kell járnia az erkölcsi hiányosságok kiküszöbölésével. Bár Mózes harmadik könyve er­ről részletesen szól, ez a rész kiegészíti a témát. Bármely jogtalanságot ami emberek közt előfordul, Isten ellen elkövetett bűnnek is kell tekinteni, mert az Úr előírása ellen követtek el bűnt. "Ha valamely férfiú felesége rossz útra tér és hűtlenséget követ el ellene...", azonban erre tanú nincs s a férj csak féltékenységében gyanúsítja az asszonyt, akkor így járjanak el: a férj vezesse feleségét a pap elé és hozza az előírt áldoza­tot. A pap tegyen szentelt vi­zet egy cserépedénybe, tegyen abba a szentély padlójának po­rából, bontsa szét az asszony haját és tegye tenyerére az ál­dozatot, míg a pap kezében le­gyen a cserépedény és a ke­serűség átokhozó vize. A pap eskesse meg az asszonyt és figyelmeztesse, hogy ha ártat­lan, akkor a keserűség itala áldást hoz rá, de ha bűnös, ak­kor a keserűség vize ágyékát beesetté és hasát dagadttá te­szi. A nő mondjon mindenre áment (úgy legyen). Aztán írja a pap az erre vonatkozó biblia­részt pergamenlapra s az írást mossa bele a keserűség vizé­be és azt itassa meg az asz­­szonnyal. Ha az asszony ártat­lan, akkor, ha meddő volt, gyer­meket kap, ha pedig bűnös, ak­kor átokká lesz a nép között. E rendelkezés célja az volt, hogy a házasságtörésnek még a gyanúját is kiirtsa Izráelből. Mivel az ilyen bűn a társa­dalom rendjét, annak alapjait rendíti meg, szükséges volt, hogy a kétes esetekre fény de­rüljön, s egyúttal az ártatlan feleség is védelemben része­süljön a féltékenykedés ellen. A második templom végefelé a házasságtörések oly gyako­riak voltak, hogy — nehogy túl sokszor kelljen elővenni a Szentfrást másolás céljára, — Helena, adiabénai királynő, aki férjével és fiával áttért a zsi-HETI SZIDRA : N i S Z Ó KtEU dó vallásra, aranytáblára vé­­sette a Biblia e sokat másolan­dó részét. Mikor az erkölcsi züllés még általánosabb lett, R. Jochánán ben Zákái meg­­szüntetté ezt a régi eljárást. Ettől kezdve csak a válás volt szokásban a házastársak be­bizonyított hűtlensége esetén. "És szólt az Örökkévaló Mó­zeshez, mondván:... Ha egy férfi vagy nő külön fogadalmat tesz, "názir" fogadalmat, meg­tartóztatást fogadva az Urnák, tartózkodjék bortól, részegítő italoktól... názirsága egész ide­je alatt." Ezenkívül a názir kö­teles haját növeszteni és ügyel­ni arra, hogy halottal se köz­vetve, se közvetlenül ne érint­kezzék, még ha közvetlen hoz­zátartozójáról is volna szó. Ha befejezte názirságát, mely fo­gadalma lejártáig tart, akkor köteles előírás szerint áldoza­tot hozni — közte vétekáldo­zatot is, —, aztán folytathatja rendes mindennapi életét. Ez a fejezet annak az ember­nek életét szabályozza, aki nem elégszik meg az előírt kötele­zettségek teljesítésével, hanem szigorúbb módot keres az ön­megszentelésre. Gyakran tettek férfiak is, nők is nazirsági fo­gadalmat, gyógyulás esetén, há­lából, régvárt gyerek születé­sekor, stb. A fogadalmi idő legkevesebb 30 nap volt, de tarthatott évekig, sőt élethosz­­sziglan. Volt részleges nazir­sági fogadalom, mely csak e­­gyes kötelezettségeket vállalt. A názirság szent dolog, úgy kell tekinteni, mintha kívánatos volna, — ugyanakkor a Biblia kötelezi a názirt, hogy fogadal­ma befejeztével hozzon vétek­áldozatot. Ez ellentmondásnak tűnik. Miféle vétket követ el a názir? A Talmud mondja, hogy majdan az Ür kérdőre vonja az embereket, miért nem él­vezték az engedélyezett földi javakat; a Talmud azt is mond­ja, hogy bűnt követ el, aki az előírtnál többet böjtöl. A fe­lesleges sanyargatást a Biblia határozottan tiltja. Szóval, a Biblia nem követeli a nazirsá­­got, de ha valaki mégis vál­lalja, akkor Istennel szemben való őszinte lemondása az Is­ten által adott és engedett él­vezetekről, mégis bűnnek te­kintendő és ezért vétekáldozat jár. Rabénu Mose Iszerlis a Rám­­bám szellemében így magya­rázza a názirságot: A lélek gyógyítása hasonló a test gyó­gyításához. Ahogy az ember fizikai szempontból az arany középutat kell, hogy járja, ép­pen úgy szükséges, hogy lelki szempontból is kerüljön min­den szélsőséget. Ha az ember túlsókat élvez, mérsékletre szorul s ez a normálisnál szi­gorúbb szokott lenni; ennek a szigornak segítségével később könnyebben illeszkedik a helyes életbe. Ha az ember lelkileg leromlik, akkor úgy kerülhet egyenesbe,ha extrémen sanyar­gatja magát s ezáltal könnyeb­ben csúszik majd vissza az arany középútra. Bár nazirsága ideje alatt bűnt követ el, de ez a tartózkodása, mely csak ideiglenes, elősegíti a helyes útra való térését. A Biblia előírásaival gondos­kodik arról, hogy az ember ne essen túlzásokba, de ennek elő­feltétele az, hogy ezeket a pa­rancsokat az ember valóban meg is fogadja. A zsidó nazir­­ság törvényei csak három do­logban kívánnak tartózkodást: tilos a bor élvezetei nehogy túl­zott borivásra kerüljön sor), tilos a test túlzott ápolása (ne­hogy a hiúság eluralkodjék raj­tunk) és tilos a halott érinté­se (aminek helyes értelmezését nem ismerem). A keresztény vallás ebbeli előírásai sokkal több lemondást kívánnak. Min­denekelőtt a nősülés tilalmát általánosították a papságnál, de nemcsak ideiglenesen, hanem mint örök fogadalmat. Hogy ez pszichikai szempontból mit vál­tott ki ha betartották, az el sem képzelhető; ha pedig nem tartották be, akkor erkölcsi zül­­löttséget okozott. A keresztény papság viselkedését a közép­korban a zsidókkal szemben, kétségtelenül ezek a természet­­ellenes fogadalmak befolyásol­ták. A cölibátust a negyedik században kötelezték a katoli­kus papságra és másfélezer év után kezdenek ráeszmélni, hogy ideje volna ezt az esztelen, káros szabályt hatálytalanítani. A Talmud meséli, hogy Si­mon ben Setách idejében 300 názir jött Jeruzsálembe, mert názirságuk lejárta után csak Jeruzsálemben hozhattak áldo­zatot és vágathattak hajat elő­írás szerint. De szegények vol­tak, így nem vehették meg az áldozati állatokat és segítséget kértek Simon benSetachtól. Mi­vel ő az akkori szadduceus ki­rály, Alexander Janai sógora volt, Simon ben Setách meg­kérte őt, hogy a nazirok felé­nek költségét a király vállal­ja, — ő maga vállalja a másik felének költségeit. A király fi­zetett. Simon ben Setách meg­állapította, hogy a nazirok fe­lének fogadalma nem volt elő­írásszerű, názirságuk ezért ér­vénytelen, tehát nem kell áldo­zatot hozniok. A farizeus Simon ben Setachot ellenségei csalás­sal vádolták a királynál, mivel nem vette meg a vállalt 150 názir áldozatát. A haragos ki­rály halálra üldözte, de nem tudta megtalálni sógorát. Egy­szer keleti fejedelmek látogat­ták meg Akexander Janait és ebédnél említették, hogy előző évben egy szellemes öreg tu­dós is volt köztük, akinek okos mondásaiból sokat tanultak. A király elpanaszolta az öreg csa­lárdságát, de a látogatók erős­­ködtek, hogy béküljön ki só­gorával, mert ilyen okos ember­re szüksége van a királynak. Ez meg is fogadta látogatói ta­nácsát és békülésl szándékkal hivatta sógorát. Mikor a názi­­rok esetét a király szóvátette és a csalás okát kérdezte, Si­mon ben Setách így felelt: én meg nem csaltalak; amit te pénzzel intéztél el 150 názir számára, azt én tudásommal róttam le a másik 150 számára. Alapos tanulmányozás után ál­lapítottam meg, hogy 150 názir fogadalma nem volt előírásos; ezért áldozatuk szükségetelen volt. Kohelet mondja, hogy a tudás értéke megfelel a pénz értékének, A király ekkor azt kérdezte, hogy hát akkor miért bújkált előle a sógora? Láttam hirtelen haragodat — szólt ez, — és megfogadtam Jesájás ta­nácsát: tűnj el, míg a harag lecsendesedik. így történt, — bár ideiglene­sen — a kibékülésük. Az izráelí—román közös kormány­­nyilatkozat gondos-ovatosan fogalma­zott mondatai után megállapítható, hogy Bukarestben, a Közelkelet, a zsi­dó—arab viszály ügyében nem történt fejezet-záró és új fejezet nyitó kezde­ményezés a román államférfiak részé­ről. Golda Meir utazása mégsem tekint­hető eredménytelennek, a látogatás nem volt hiábavaló. A román álláspont már korábbról ismert. Ceausescu többizben is kije­lentette, hogy a román kormány a vi­szály megoldását az UNO 1967 no­vemberi határozatának végrehajtásá­ban látja, vagyis abban, ha Izráel ki­ürítené a hatnapos háború óta meg­szállva tartott területeket. Ezzel szemben... a most kiadott nyi­latkozatban félreérthetetlenül leszögez­­tetett az a román álláspont, mely el­veti a háborút, mint a rendezés mód­ját, azt a "megoldást" melynek kizá­rólagosságát éppen miniszterelnökünk utazása előtti napon hirdette meg Szá­dat példátlanul harcias május elsejei beszédében. Igen valószínű, hogy az egyiptomi elnök beszédét az izráeli miniszterel­nök fogadására készülő román fővá­ros felé is harsogta, ki nem mondva, de mégis emlékeztetve egyre-másra Ceausescut, amikről közöttük Kairó­ban szó került. Lehetséges, egyebek között ez volt az oka annak, hogy a román minisz­terelnök a maga részéről kellő -nyo­matékkai hangsúlyozta, nem minden izráeli érvet hajlandó elismerni, még­­kevesebbet magáévá tenni — ennek, illetve ezek ellenére, a külsőségeiben hangsúlyozottan ünnepélyes-pompás fo­gadás és a megbeszéléseken, tanácsko­zásokon kialakult igen szívélyes való­ban barátinak minősíthető légkör arra engednek következtetni, hogy a nézet­különbözőségek semmiképen sem ké­peznek leküzdhetetlen akadályokat a két állam között, kapcsolatok fejlesz­tése, kimélyitése előtt. Golda Meir bukaresti látogatása be­fejeztével hivatalos látogatásra hívta meg Románia miniszterelnökét, Ion Georghe Maurert Izráelbe. Tekintve, hogy a meghívás ténye publikáltatok, ez már önmagában is- azt jelenti, hogy a román miniszterelnök azt elfogadta. A kormányok közti hivatalos érintke­zések szabályzata szerint ez a tény igen sokatmondó — ez esetben külö­nösen, minthogy a viszontlátogatás bi­zonyíték arranézve, hogy az egyetlen kommunista állam — mely ügyeit, kül­politikáját Moszkvától, a kommunista Rómától egyre, függetlenebbül intézi súlyt helyez az Izráellel való kapcso­latok kiszélesítésére. Bizonyos jelekből, híresztelésekből pedig úgy ítélhető, hogy a román pél­da "ragadós" — lehetséges, hogy egy ; másik kommunista állam, a Moszkvá- 1 tói magát ugyancsak függetlenített Ju­goszlávia is megteszi a kezdőlépéseket az Izráellel való kapcsolat ujrafelvéte­­lére méghozzá belátható időn belül. Nixon moszkvai útja előtt különös jelentősége van ezeknek a lehetőségek­nek. Az Egyesült Államok Vietnam­­fejgörcsös elnökének mindenképen "jól jön" majd az, ha a Közelkelet­­téma tárgyalásakor Moszkva nem hi­vatkozhat a szocialista világ egységé­re (még akkor sem, ha addig nem áll helyre az Izráel—Jugoszlávia kapcso­lat.) Golda Meir bukaresti látogatásának jelentőségét a világsajtó csaknem egy­hangúan értékeli olyan eseményként, mely ha az izráeli—arab viszályban nem is jelent azonnali kedvező fordu­latot hosszutávu kihatásaiban bizonyo­san nagymértékben járul majd a meg­oldáshoz. Ugyanakkor a világ sajtóhangjai ab­ban is egységesek, hogy Szadat új „szent háborúra" való drámai felhívá­sai pusztába kiáltott szavak, melyeket igen rövidesen elfed majd a felejtés homokja. BELSŐ VÁLSÁ6 EGYIPTOMBAN Érdekes cikk jelent meg az elmúlt napokban a Newsweek magazinban. Szádát, Egyiptom elnöke, hazatérve moszkvai út­járól, a Sport-stadionban nagy beszédet tartott sokezerfönyi hallgatósága előtt. Kijelentet­te, hogy a Szovjetunió hozzá­járult, hogy az egyiptomi terü­letek felszabadítására katonai erőket is rendelkezésére bo­csásson. "Már nem elégszünk meg azzal, hogy a területünket felszabadítsuk, végleg leszá­molunk Izráellel" — mondotta Szádat. Szádát beszédét —mint min­den alkalommal — mostls taps­orkán követte, a megfigyelők azonban megállapították, hogy a lelkesedés mérsékelt volt, hiszen gyakran hallottak már Szádáttól hasonló kijelentéseket az évek folyamán.1971 óta, me­lyet Szádát a "döntés évének” deklarált, amlkorls a megszál­lott területeket vissza fogja szerezni Izráeltöl, és Ígéretét nem váltotta be, népszerűségé­ből rengeteget vesztett. Egyip­tom népe már nem hisz bom­basztikus szónoklatainak, s ez politikája elleni utcai tünteté-A NEWSWEEK CIKKE SZADAT GONDJAIRÓL sekben Is megnyivánul. A kor- Szádát és néhány politikus kö­­mánynak már senki sem hisz, zött, akiknek nem volt azonos az elégedetlenség egyre nő. véleményük az elnök módsze-SZADAT Pár héttel ezelőtt Kairóban többezer texdlmunkás tüntetett, fizetésemelést és munkafelté­teleik javítását kérték. Aziz Sidky, a miniszterelnök magya­rázni próbálta a problémákat, az okokat, de a munkások kö­vekkel dobálták meg. Más za­­vartkeltö konfliktus Is történt ELNÖK reiveL Követelték egy hazafias nemzeti front létesítését, mely komoly helyzetén átsegítené az országot Szádát mindent megtesz, hogy duledezö pozícióját védje. En­gedményeket tesz a munkások­nak, ha nyilvánosan el Is ítéli a zavargásokat A középosztály és értelmiségiek támogatásá­nak érdekében még azt is ki­jelentette, hogy visszaadja tu­lajdonosaiknak a Nasszer-re­­zslm által annakidején elkob­zott javakat A belső válság azonban egy­re nő. Szádát olymódon pró­bálja elterelni erről a figyel­met hogy külpolitikai tevékeny­ségbe kezd. Jól tudja, hogy egyelőre nem köthet békeegyez­ményt Izráellel, így felújítja a pánarablzmust Nasszer egyik politikai álmát. Találko­zott Algírban Boumedienne el­nökkel és Gádáfival, Líbia el­nökével. Aztán Tuniszba és Szíriába ment majd Bagdadba, amely régóta vetélkedik Egyip­tommal a vezérletért Vajon mindez megmenthetl-e Szádát düledező pozícióját? Ál­talános vélemény, hogy kiesett kezéből a gyeplő s helyzete rendkívül súlyos. Egy magas­­rangú egyiptomi tisztviselő kijelentette a Newsweek tudósí­tója előtt; "Ha Szádát nem biz­tosíthatja jobb jövőnket akkor valaki másnak kell biztosíta­nia”. Iroda és egészség Münchenben a bajor munka- és szociálegészség­­ügyi akadémia az irodai tevékenység sokrétű prob­lematikáját vizsgálta. E tematika gyakorlati jelen­tőségét néhány nyilvános­ságra hozott adat is jól érzékeltette. Míg 1925-ben az alkalmazottak száma a munkavállalók összlétszá­múnak mindössze 25,2 szá­zalékát tette ki, e rész­arány 1966-ban már elérte a 41,3 százalékot. A mai tendencia továbbra is emelkedő. A szövetségi né­met munkavállalók tekin­télyes része tehát igyek­szik alkalmazottként elhe­lyezkedni. Az irodai mun­ka döntő kritériumai: az alkalmazottak ülve és zárt helyiségekben dolgoznak. Aki eddig azt hitte, hogy nincs egészségesebb dolog, mint a nyugodt iro­dai munka, azt most a munkaegészségügy szakem­berei meghazudtolják. Utóbbiak érve: a statikus izommunka sokkal előny­telenebb a szervezetre néz­ve, mint a dinamikus izomtevékenység. Dr. Erich Hoffmann akadémiai tag­nak és munkaegészségügyi megbízottnak ez a véle­ménye: „Míg a fizikai munkánál az izmok össze­húzódása és lazulása jó vérellátást biztosít, addig a statikus izommunkánál a véredények az izomszö­vetekre nehezedő nyomás következtében összeprése­lődnek.” A következmény: az izomzat anyagcseretermé­keinek kiválasztódása csökken, ezáltal az izom gyorsabban elfárad, miköz­ben fájdalomérzet is fel­lép. Nem csoda, hogy ha ezek az izomtiilfesziiltsé­­gek a gerincoszlop elferdü­­lését idézik elő. A vonat­kozó diagnózis: HWS-szindróma, ilumbago, isiász. Különösen a nyakizomzat bizonyul rendkívül érzé­kenynek. Dr. Hoffmann szerint „tekintélyes százalékarány­ban" kerül sor a nyaktáji túlfeszültségekre, mégpedig elsősorban a sajátos test­tartás, valamint az izom­­zatnak az ülő munka okoz­ta megterhelése következ­tében. A szakemberek bizonyos­ra veszik, hogy a kellő mozgás hiánya elősegíti a visszerek, aranyerek és a krónikus székrekedés ki­fejlődését. Az sem kétsé­ges, hogy pszichoszomati­kus összefüggés áll fenn » rossz üzemi légkör és a gyomonbéldaganatok, vala­mint a tüdőasztma gyakori fellépése között. Tovább-11 feltűnő, hogy ott, ahol ne: megfelelő légkörben foly. a munka, a betegnapok száma lényegesen több, mint ott, ahol kiegyensú­lyozott munkakörülmények uralkodnak. ABAN RESTAURANT-COCKTAIL BAR KITŰNŐ KONYHA MINDEN IDŐBEN REGGEL 4-IG Örömmel közöljük, hogy sikerült lekötnünk amerikai vendégszereplésre a világ szinte egyetlen egyszemélyi zenekarét. HAJDÚ PÉTER harmonikán, zongorán és orgonán kiséri énekszámait. KISEBB PARTY-K RENDEZÉSÉT (Házassági évforduló, születésnap, vagy bármely alkalmi összejövetel) A LEGNAGYOBB SZAKÉRTELEMMEL VÁLLALJUK DINNER - SUPPER - LATE SUPPER Nyitva MINDEN NAP reggel 4-ig. 1593 Second Ave., New York City Telefon: 7 34-9670 VÁMMENTES IKK A CSOMAGOK FÜÜGYNÖKSÉGE Különböző cikkek és szabad választás vagy készpénzfizetés magyarországi címzetteknek. Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket. MINDENFELE IS RENDELHETŐK GYÓGYSZEREK U.S.Relief Parcel Service, ’<*. 245 EAST 80th STREET. New York, N Y. 10021. Tel: Lt 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről

Next

/
Oldalképek
Tartalom