Oshry, Ephraim rabbi: Mélységből kiáltok. Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból (Budapest, 2004)
1942-1944 - A Holokauszt
77 Mélységből kiáltok Válasz: Mivel a legtöbb kodifikátor egyetért abban, hogy a Náchém־ot el keU mondani minden tisá beáv-i étkezést követően, úgy rendelkeztem, hogy a rabszolgamunkásoknak el kell mondani a Náchém-ot, miután elmondták az étkezés utáni áldásokat. 41. Amikor valaki veszélyezteti az életét, hogy Tórát tanuljon vagy imádkozzon Kérdés: 5702. elül 13-án - 1942. augusztus 26־án - a németek kiadtak egy rendeletet, amelyben megtiltották a gettó zsidóinak, hogy zsinagógákban vagy tanházakban összegyűljenek. A megtört szívű és a gyötrelmes rabszolgamunkától megrokkant testű gettólakók, amikor meghatározott időpontokban összegyűltek a zsinagógákban Tórát tanulni legalább részben, és ideiglenesen megfeledkezhettek szenvedéseikről. A hozzájuk hasonlóan gyötrelmes rabszolgamunkát végző rabbik bátorító szavait hallgatva csöppnyi remény éledt bennük, hogy a zsidóság Szentje végül bosszút áll majd szolgái kiontott véréért. A német rendelet ellenére tovább tanítottam az Abba Jechezkél Kloiz néven ismert szlobodkai bét hámidrásban. Amikor a németek börtönné alakították át ezt a tanházat, csoportommal továbbköltöztünk a Hálvoját Hámét Kloiz-ba, majd a Gapinovics házában működő zsinagógába, a Vitena utcába, s legvégül a Chájim Sáfir zsinagógába, a Vorena utcába, az Eltestenrat melletti épületbe. Minden szabadidőmet a Tiferet Báchurimnak (a gettó fiataljai számára létesített oktatási, nevelési hálózatunk) naponta adott óráknak szénteltem. A fentebb említett zsinagógák mindegyikében bátorítani igyekeztem a megtört lelkű zsidókat. Újra és újra emlékeztettem őket, hogy amiképpen áldanunk kell Istent a jóért, amiben részesít minket, ugyanúgy áldanunk kell ót a rosszért is, amelyet ránk szabadít. Ahelyett, hogy átadjuk magunkat a kétségbeesésnek, várnunk kell türelmesen Isten segítségét, mert Isten jó azokhoz, akik keresik Ót, és várnak Rá. A németek - egyik gazemberséget a másik után fundálva ki - pontoséin tudták, hogy ez a zsinagógái remény- és vigaszforrás sok zsidónak bátorságot és erőt adott megpróbáltatásaik elviseléséhez. Nem jött tehát teljesen váratlanul, amikor a németek elrendelték,