Oshry, Ephraim rabbi: Mélységből kiáltok. Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból (Budapest, 2004)
1941 - Elszabadul az erőszak
47 Mélységből kiáltok akik a litvániai fűrészáru-kereskedelem minden egyes fázisában részt vettek. A zsidók egész erdőket vásároltak meg, és fűrésztelepeik is voltak, ahol a farönköket deszkává fűrészelték, majd exportálták szerte a világba. Amikor a németek betörtek Litvániába a fűrészárut vagy a helyi zsidóktól vagy a helyi nem-zsidóktól rabolták el. Amikor a németek megkaparintották a fűrészárut, a tulajdonosok lemondtak róla, hogy valaha is visszakaphatják elzsákmányolt javaikat. A zsidó tulajdonosok részéről természetes is volt, hogy lemondtak róla, hiszen tudták, hogy a németek megsemmisítendőnek nyilvánították őket. Ennélfogva bárki, aki szukká építéséhez a németektől fát vett el, ezt azt követően tette, hogy a nyersanyag már megszűnt az eredeti tulajdonos birtokát képezni, ciki ráadásul már bizonnyal el is felejtette, hogy az a fűrészelt fa valaha is létezett. Ezért aztán úgy rendelkeztem, hogy teljességgel megengedhető a deszkalapok ilyetén célú eltulajdonítása. Hála Istennek, sok zsidó volt a gettóban, aki a háláchá előírásainak megfelelően teljesítette a szukká micváját. A németek sosem jöttek rá, hogy a zsidók, akikre ők az egyik pillanatban rátiportak, a következő pillanatban már a szukká micváját teljesítették. Miközben a németek az Estland Akzion végrehajtásával voltak elfoglalva, egy zsidó férfi, név szerint Reb Zalman Bér Blinder, ebben a szukkában rejtőzött, és megmenekült. A németek átkutatták az összes barakkot, de elmulasztották, hogy a szukkában is keressék a zsidókat. így aztán végül a szukká még egy életet is megmentett. 16. Tfílin-rakás és imádkozás napfelkelte előtt Kérdés: A következő problémával 5702. tisri 22-én - 1941. október 13-án - kerestek meg. Ez azokban a keserves napokban történt, amikor a szadista németek elhatározták, hogy kiirtják az őszszes zsidót, részint kiéheztetéssel, részint pedig embertelen kényszermunkával gyötörve halálra őket. Abban az időben a gettórabokat a Kovnó melletti repülőtéren dolgoztatták. A német megszálló erők meg akarták nagyobbítani a repülőteret, hogy az nagy repülőgépek és más pusztító harci eszközök bázisául szolgálhasson. A gettó zsidóinak minden nap ezer munkást kellett biztosítani erre a célra. A munka hajnali négykor
